Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
NÉPÚJSÁG 1986. március 12., szerda Battonya VII. ötéves tervi elképzelések „Teljes értékű partnerré vált a város életében” Battonya Nagyközségi Tanácsa a közelmúltban fogadta el a település VII. ötéves tervét. Az új tervidőszakban mintegy 422 millió forint bevétellel számolhat a helyi tanács- A szabályozott források közül a működési bevételek növekedése jelentős. A fejlesztési elképzelések megvalósításakor nem számolhatnak a településfejlesztési hozzájárulásra, mivel a lakosság nem szavazta azt meg. Ez év januárjától 55 millió forinttal növekedett az előirányzatuk. Mindez a helyi gimnázium és szakközép- iskola gazdálkodását segíti, mivel a megyei tanács az intézmény működtetését a nagyközségi tanácson keresztül valósítja meg- A célkitűzéseket hitelfelvétel nélkül nem tudják megvalósítani. Az iskola és a lakásépítések miatt összesen 15 millió forint hitel felvételére van szükség. A gazdálkodó szervezetektől 8 millió forintot kap a tanács, elsősorban a telefonhálózat bővítésére, az új iskolára és a vízműfejlesztésre. A tervidőszakban 9 és fél millió forint használható - fel az utak—hidak fenntartási és felújítási munkálataira. Az elképzelések között szerepel, hogy még az idén teljesen felújítják a Kossuth utcai két hidat, amelynek tervei már korábban elkészültek. Járdafelújításra várhatóan csak 1988—89-ben lesz lehetőség, mivel az előirányzat szerint csak ekkor jut anyagi erő ezekre a munkálatokra. Az új, 8 tantermes iskola építésére a tervidőszakban 50 millió forintot terveztek. Az előkészületek már tavaly megkezdődtek. Az első ütemben a tanulószárny épül meg, majd ezt követi a 600 adagos konyha és a 160 személyes ebédlő- A harmadik ütemben kerülhet sor a tornaterem létesítésére, amelyre az előirányzat már nem nyújt fedezetet. A gázhálózat bővítésére a VII. ötéves terv során 2 millió forintot fordítanak. Ebből az előirányzatból a gerincvezeték tanulmányprogramja és a kiviteli tervek költsége fedezhető. A tanács májusi ülése dönt a gázprogram 1986—90-ig terjedő tervezetéről. A vízműtársulat megalakulása után a társulatnak 12 millió 600 ezer forint kerül átadásra. Mindez csak részben fedezi a felújítási és hálózatbővítési költségeket. A battonyai telefonközpont jelenleg, teljesen telített. A távolsági beszélgetéseket csak rendkívül hosszú várakozás után lehet lebonyolítani. A közelmúltban megállapodás született a Szegedi Postaigazgatósággal, amelyben a postaigazgatóság vállalja, hogy 1987-re a központ kapacitását a jelenleginek háromszorosára bővíti. A szükséges belső hálózat és korszerű kábel elkészítésével Battonya bekapcsolódhat a nemzetközi és országos távhívóhálózatba. A szennyvízelvezetésre várhatóan 3 millió forintot fordítanak a VII. ötéves tervben- Az 1986— 1990-re szóló időszakban a nagyközségi tanács mintegy 3,2 millió forint tartalékot tudott képezni. Szeretnék elkészíteni a település általános rendezési tervét, amelynek költsége 1 millió forint. Jelenleg erre még nincs meg a szükséges fedezet. A VII. ötéves tervben továbbra is számítanak a lakosság, a gazdálkodó szervek és a tömegszervezetek társadalmi munkájára. A társadalmi munka szervezését a szakmaközi bizottság vállalta magára. A VII. ötéves tervben a lakosság várhatóan mintegy 40 millió forint értékű társadalmi munkával járul hozzá a település fejlesztéséhez. Battonya lakossága az elmúlt évtizedben némiképp csökkent. A természetes fogyás mintegy 50 főben állandósult. A következő öt esztendőben hasonló ütemű változást feltételezve, 1990- re a lakónépesség 1,9 százalékos csökkenése várható. A foglalkoztatási gondok enyhültek, de nem oldódtak meg. Jelentős a munkaképes korú szakképzetlen nők aránya, akiknek foglalkoztatását a BHG belépése sem fogja teljesen megoldani- Tervezik a meglevő üzemek bővítését, vagy új munkahelyek létesítését. Ezek megvalósulása tovább növelné Battonya népességmegtartó képességét. (Verasztó) A munka nem fejeződött be Interjú dr. Nyusztay Lászlóval, a Művelődési Minisztérium főosztályvezető-helyettesével A Békés Megyei Tanács Művelődési Osztálya szervezésében tegnap számolt bé az Európai Kulturális Fórum munkájáról dr. Nyusztay László, a Művelődési Minisztérium Nemzetközi Főosztálya helyettes vezetője a megyében élő művészeknek és közművelődési szakembereknek a megyei könyvtárban. Az előadó a helsinki folyamat, az európai biztonsági és együttműködési konferencia rendszerébe ágyazva tárta fel a budapesti kulturális fórum jelentőségét, és elemezte a sikeres nemzetközi esemény főbb mozzanatait. Az előadás után rövid interjúra kértük dr. Nyusztay Lászlót, amelyben a kulturális fórum utáni tevékenységről, az ptt elhangzott javaslatok sorsa iránt érdeklődtünk. — A kulturális fórum 1985. október 15-től november 25-ig, hat héten át tartott. Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a részt vevő írók, művészek, kulturális személyiségek, diplomaták és szakemberek, művészeti intézmények igazgatói kicseréljék nézeteiket a kulturális alkotás, a kultúra terjesztése, a kultúra területén való együttműködés különféle kérdéseiről. Hát ez volt a munkánk. Akkor ez a fórum befejeződött, de ez nem jelenti azt, hogy a munka leállt. Sajnos, amint ez köztudott, a kulturális fórum nem volt abban a helyzetben, hogy egy záróokmányt elfogadjon, ehhez nem voltak eléggé érettek a feltételek. De ez nem jelenti. azt, hogy az ott elhangzott mintegy 280 javaslat kikerült volna az európai biztonsági és együttműködési folyamatból. Nagyon reméljük azt — és erre utalt Köpeczi Béla miniszter zárszava is —, hogy ezeket a javaslatokat valamilyen módon továbbvisz- szük. Valamilyen módon részévé válnak ezek a javaslatok az európai kulturális együttműködésnek, mert ez a záloga annak, hogy ez a fórum ne múló epizódja, hanem szerves, hosszan ható eleme legyen a Helsinkiben elkezdődött kapcsolatrendszernek. Most a részt vevő 33 európai ország, Kanada és az USA művelődési intézményei, szervei azon dolgoznak, hogy mi ebből a javaslattömegből az, ami elsősorban alkalmas a megvalósításra. Itt politikai, anyagi, gazdasági és egyéb megfontolások is döntőek lehetnek, de mi nagyon reméljük, hogy ezek közül a javaslatok közijl a legfontosabbak megvalósulnak. — Mely javaslatok állnak legközelebb a megvalósításhoz? — Például az európai művészeti találkozók rendezése, a kulturális információk javítása, a kevésbé elterjedt nyelveken fogant kultúránk irodalmának terjesztése. Számos javaslat szólt arról, hogy különféle adatbankok kellenek, amit egymás rendelkezésére bocsátanánk. De szó volt arról is, hogy új nemzetközi kulturális központok szükségesek, amelyek az adott ágazatban összefogják az európai kulturális munkát, és ezzel az európai kulturális identitást is megjelenítik. Nos, hogy ezek a javaslatok ne vesszenek el, most ezen munkálkodunk. — Ez a feladat csak a magyarokra vár mint volt házigazdákra? — Olyan információink vannak, hogy más szocialista és nem szocialista országokban is gondolkoznak azon, hogy hogyan lehet ezeket a javaslatokat megmenteni, továbbvinni. Most Bécsben, ez év őszén egy nagy jelentőségű rendezvény kezdődik a helsinki folyamat részeként, amely áttekinti a Madrid óta eltelt időszak munkáját, többek között a budapesti kulturális fórum tevékenységét. Ez lesz az az alkalom, ahol a legfontosabb, legtartalmasabb javaslatokat átadhatjuk, és elhatározzuk, mi az, amit ezekből megvalósítunk. Ha ez nem sikerül össz-európai méretekben, akkor a mi országunk kétoldalú kapcsolataiban, vagy akár az országok egy részében lehetséges lesz realizálni. — Van-e már konkrét eredménye ezeknek a törekvéseknek hazánkban? — Ilyen javaslatunk volt az — ehhez más országok is csatlakoztak —, amely a kevésbé elterjedt nyelvek irodalmának jobb terjesztését szorgalmazta. Hiszen jól tudjuk, hogy a kisebb országok hátrányára aránytalanságok vannak, legfőképpen a fejlett nyugati, tőkés országokkal való kapcsolatokban. Hiszen mi kiadunk jó néhány könyvet, bemutatunk jó néhány filmet egyes fejlett tőkés országokból, s ők erre nem válaszoltak a legutóbbi időkig elégséges mértékben. S ha ez a javaslat nem is valósul meg összeurópai mértékben, mi megállapodhatunk, és meg is állapodtunk már eddig olyan országokkal — Finnország, Ausztria, az NSZK, Francia- ország —, amelyekkel a közös történelem, a szomszédság vagy más műszaki, tudományos kapcsolatok közelebb hoztak, hogy ők kormánytámogatás segítségével is növeljék a hazájukban kiadott magyar művek számát. Tehát vannak kezdeti eredményeink. — Köszönjük a beszélgetést. B. Sajti Emese Fotó: Szőke Margit Beszélgetés a békéscsabai szakmaközi bizottság munkájárúl Fiatal ember, mindössze 33 éves Tábor Antal, a békéscsabai szakmaközi bizottság titkára, akit ez év januárjában választottak meg erre a tisztségre. Tíz éven át műszerészként dolgozott a Kner Nyomdában, ahol hat évig KISZ-titkári funkciót is ellátott. 1982-ben, mint ifjúsági felelős került a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsához, itt kamatoztathatta az ifjúsági mozgalomban szerzett tapasztalatait. Az emberekkel való közvetlen kapcsolatteremtés, a közösség igényeinek felismerése olyan szükséges képessége, amelyre új funkciójában nap mint nap támaszkodnia keil. S hogy miért mutatjuk be olvasóinknak, az a munkájáról szóló interjúból kiderül. Annyit azonban előre elárulhatunk, hogy a megyeszékhelyen élő és dolgozó negyvenezer szervezett dolgozó gondjai, bajai hozzá és rá is tartoznak. — Nem biztos, hogy mindenki tudja, milyen feladatokat lát el egy szakmaközi bizottság. Megalakulásáról, céljairól ejtsen néhány szót elöljáróban. — Egy 1980-ban született SZOT-határozat alapján nyílt lehetőség a szakszervezeti mozgalomban a szakmaközi bizottságoknak — megnövekedett feladat- és hatáskörrel való — újjászervezésére. E bizottságok feladata, hogy a szervezet részvételét a területpolitikai munkában biztosítsa. Ez a mozgalomnak abból a kötelezettségéből ered, hogy foglalkoznia kell a dolgozók munkahelyen kívüli életkörülményeivel is. — A szakszervezetnek tehát ki kellett tevékenységét terjeszteni a munkahelyen kívüli érdekek képviseletére is. Ezzel új láncszem épült be a politikai irányítás rendszerébe. — Valóban. Városunkban a párt politikai irányítása mellett a népfront a szövetségi politikát valósítja meg. A szervezett dolgozók képviselete viszont a lakóterületi kérdésekben nem volt megoldott. Ugyanakkor a tanács növekvő önállósága, a gazdálkodó egységek, illetve a dolgozók által kitermelt és a településfejlesztésre egyre növekvő nagyságban felhasznált pénzeszközök megkövetelték a hiányzó érdekvédelmi láncszem létrehozását. — A megyében már több helyütt működnek szakmaközi bizottságok, melyek munkáját tekintély övezi. Mi a helyzet Békéscsabán? — A megyeszékhelyen 1982-ben alakult meg, akkor még társadalmi vezetéssel. Az elmúlt három esztendő alatt a békéscsabai szakmaközi bizottság teljes értékű partnerré vált a város életében. Kivívta azt a tekintélyt, amelyet a tagság el is vár tőle. 1986. január 28-án 105 alapszervezetet képviselő részvételével össz- titkári értekezletet tartottunk, ahol az ágazatok képviselőiből alakult újjá a 17 tagú szakmaközi bizottság. Első ülésén megválasztotta vezetőit. Ekkorra ért meg a feltétele annak, hogy az SZMT függetlenítse a szakmaközi bizottság titkárát. Ezzel reagált arra az igényre, hogy az irányító munkának döntésközeibe kell kerülnie, s ott biztosítani a képviseletet, ahol a konkrét feladatok jelentkeznek. — Mi volt az első, komolyabb feladata az újjáalakult szakmaközi bizottságnak? — Részt vettünk a városi tanács középtávú társadalmi és gazdasági tervének kialakításában, állást foglaltunk a fejlesztési elképzelések sorrendjének meghatározásában. Előzetesen véleményeztük a tervkoncepciót. Megfogalmaztuk, hogy mivel értünk egyet, és mely feladatokat javasoljuk másképpen súlyozni. Véleményeink és javaslataink a tervbe beépültek. Megfogalmaztuk például, hogy a városnak tantermek építésével kell felkészülnie a középtávú oktatásban hamarosan jelentkező demográfiai csúcsra, mellette pedig el kell kezdeni a belvárosi általános iskola építését. Szorgalmaztuk, hogy az áthúzódó beruházásokat — mint a sportcsarnok, buszpályaudvar — minél előbb fejezzék be, arra tekintettel, hogy a késedelem jelentősen megnöveli a fejlesztési költségeket, és kedvezőtlenül hat a lakosság hangulatára. Harmadikként az időskorúak ellátásának javítását sürgettük. Megállapítottuk, hogy a településfejlesztési hozzájárulás elmaradása nem lehet akadálya a szociális otthon, az öregek napközi otthona kialakításának és további fejlesztésének. — A döntések előkészítésében való részvétel mellett hogyan és mivel tudják segíteni a település fejlesztését? Milyen sajátos eszközei, módszerei vannak erre a bizottságnak? — A szakszervezeti mozgalomnak széles lehetőségei és hagyományai vannak a dolgozók aktivizálására. Kértük a munkahelyi alapszervezeteket, hogy a tanács VII. ötéves tervi elképzeléseiről szervezzenek fórumokat. Ugyanis, ha a dolgozók véleménye a szakszervezet útján beépült a tervbe, kötelességünk annak végrehajtására is mozgósítani. Ennek egyik módja a tervek megismertetése és elfogadtatása. Hiszen városunk további fejlődése közös célunk. Ezért vállaltuk, hogy a tanács munkáját segítjük tagságunk részvételével. Tevékenységünk gyakorlásában legfontosabb hatáskörünk a véleményezés és az ellenőrzés, legfontosabb eszközünk pedig a meggyőzés, az érvelés és az érdekfeltáró — érdekegyeztető munka. Mindezek célja az emberek megnyerése. Ha kell, az érdekeket ütköztetjük is, s csak ezután alakítjuk ki állásfoglalásunkat. — Milyen formái vannak az együttműködésnek, a partneri kapcsolat gyakorlásának? — A szakmaközi bizottság tagjai részt vesznek a tanácsi munkabizottságok tevékenységében. A titkár pedig tanácskozási joggal van jelen a tanácsülésen és a végrehajtó bizottság ülésein. Közös érdekeink alapján együttműködtünk a városban tevékenykedő társadalmi szervezetekkel. A szakmaközi bizottságok tevékenysége körül ma is vita folyik, holott egyre inkább bebizonyosodik, hogy szükség van a munkahelyen kívüli érdekvédelmi tevékeny*- ségre is. A mozgalom területpolitikai feladatait legutóbb a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa erősítette meg. Sok olyan gond van, amely ugyan a munkahelyen csapódik le, de nem ott intézhető el. Mint például a lakásgazdálkodással, szolgáltatással, ellátással, munkaerő-gazdálkodással és a lakóhelyi környezettel kapcsolatos kérdések. Ezek meghatár- rozzák a dolgozók közérzetét, életkörülményeit, és kapcsolatban vannak a mindennapi termelő tevékenységükkel is. E feszültségek feltárásában és feloldásában vállal szerepet a szakmaközi bizottság. Tisztségviselőinkben igyekszünk a területpolitikai feladatok iránti érdeklődést felkelteni, és az alapszervezetekre támaszkodva minél markánsabban képviselni a szervezett dolgozókat. Ehhez az újjáalakult szakmaközi bizottságnak megvannak a személyi és tárgyi feltételei, az is fontos, hogy élvezzük Békéscsaba város politikai irányításának, valamint tagságunknak a bizalmát és támogatását. * * * A bizalom, a lehetőség, a cél és a módszerek megvannak. Az akarás sem hiányzik. így mi már csak jó munkát kívánhatunk a szakmaközi bizottságnak és ifjú vezetőjének. B. Sajti Emese Fotó: Fazekas László
