Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

1986. március 11., kedd ü Jelentkezés felső- és középfokú munkavédelmi szakképesítés megszerzésére Az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Inté­zet az 1986—87-es tanévre felvételi pályázatot hirdet le­velező rendszerű munkavé­delmi szakképesítő tagozatai­ra. A szakmérnöki tagozatra ok­leveles mérnökök, az üzem­mérnöki tagozatra valamely műszaki főiskolán üzemmér­nöki oklevelet szerzett dol­gozók jelentkezhetnek. A fel­sőfokú szakképesítő egyetemi tagozatára tudományegyete­mek bölcsészeti, jogtudomá­nyi és természettudományi karán, valamint az orvostu­dományi vagy közgazdasági egyetemen szerzett oklevél kell. A felsőfokú szakképesí­tő főiskolai tagozatára az ál­lamigazgatási, a tanárképző-, az egészségügyi főiskola, va­lamint a főiskolai szintű szakoktatói és műszaki ta­nári oklevél, továbbá a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskolán, a Külkeres­kedelmi Főiskolán, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolán szerzett oklevél szükséges. Tanulmányi idő a szak­mérnöki tagozaton 5 félév, az üzemmérnöki, valamint a felsőfokú szakképesítő tago­zaton 4 félév. A tanulmányok elvégzése után, sikeres ál­lamvizsga esetén a szakmér­nök-jelöltek munkavédelmi szakmérnöki oklevelet, a munkavédelmi üzemmérnök­jelöltek munkavédelmi üzem­mérnöki képesítést igazoló bizonyítványt, a felsőfokú szakképesítő tagozaton felső­fokú munkavédelmi szak- képzettséget tanúsító bizo­nyítványt kapnak. Egyúttal valamennyien középfokú tűz­védelmi képesítést is szerez­nek. Középfokú munkavédelmi szakképesítő tagozatra jelent­kezhetnek azok a továbbta­nuló dolgozók, akik szakkö­zépiskolai vagy gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal és legalább 2 éves munkavédel­mi, vagy azzal összefüggő szakmai gyakorlattal rendel­keznek. Tanulmányi idő 2 év. Sikeres vizsga után középfokú munkavédelmi szakképesítő oklevelet kapnak. A hallgató­kat a 6 1981. ÁBMH számú rendelkezés alapján kedvez­mények illetik meg. A tagozatra a jelentkezést május 15-ig kell beküldeni az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Inté­zetbe. Cím: Budapest, V. Gu- szev u. 12. 1368. Részletes felvilágosítást és jelentkezési lapokat az OMVF. Békés Megyei Mun­kavédelmi Felügyelőségétől lehet kérni. Cím: Békéscsa­ba, Bartók Béla út 9. sz. P. B. Sikeres esztendő a tótkomlósi takarékszövetkezetben Mintegy 150 küldött és nagyszámú meghívott vendég népesítette be a napokban Tótkomlóson a Komló étter­met. Valamenyien arra vol­tak kíváncsiak, hogy a meg­alakulásának 30. évforduló­jához közelgő Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet milyen eredményekkel zárta a VI. ötéves tervidőszakot, ezen belül is az 1985. eszten­dőt. ölveczki Péterné kül­döttgyűlési megnyitóját kö­vetően erre Sávolt Mihályné elnök egyértelmű válaszokat adott. Bevezetőként hangsúlyozta: az utóbbi öt évben nemcsak a taglétszám nőtt 1643-al, ha­nem ezzel párhuzamosan a részjegyalap isi Nagyon lé­nyegesnek mondotta azt is, hogy az utóbbi öt év erőfe­szítései nyomán 1985. végén csaknem 238 millió forintos betétállományról adhattak számot és ezzel a megyében a negyedik helyet foglalták el. Következett ez abból is, hogy az 1985-re előirányzott 15 millió forintos betétnövelési tervüket a bázishoz viszo­nyítva 192, a tavalyi tervhez képest pedig 169,2 százalékra teljesítették. A szövetkezet kölcsönt ké­rő tagjainak megelégedésére kedvezően alakult az utóbbi öt év hitelezési lehetősége is. Következésképpen, a múlt évben megközelítően 46 mil­lió forint összegű különböző célú kölcsönt adtak tagjaik­nak, vagyis 60 százalékkal többet, mint a VI. ötéves tervidőszak első esztendejé­ben. Növekedett az utóbbi évek­ben a megkötött biztosítási ügyletek száma is. Az éven­ként négy és fél ezer megkö­tött biztosítások díjbevétele úgyszólván megduplázódott és közelítette a 11 millió fo­rintot. A megbízások alapján végzett kifizetések pedig megháromszorozódtak. Az említettek — és persze még sok más tényező — ered­ményezték, azt, hogy amíg 1980-ban csak 705 ezer forint volt a takarékszövetkezet nyeresége, a múlt évben a mérleg szerinti eredmény meghaladta a hatmillió forin­tot. Nem kevés örömmel hangsúlyozta Sávolt Mihály­né, hogy ilyen magas nyere­séget a Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet még soha nem ért el. Majd az idei cél­kitűzéseket tárta a küldött- gyűlés elé. Az 1985. évi eredmények méltán váltottak ki elisme­rést a küldöttekből, a meghí­vott vendégekből. Szót kért a küldöttgyűlésen Tanai Fe­renc, a Mészöv elnöke is, aki szintén gratulált az utóbbi években felfelé ívelő taka­rékszövetkezetnek. Ugyanak­kor felhívta a figyelmet arra is, hogy 1986, és a további esztendők sem lesznek köny- nyebbek az előzőeknél. Mint mondotta, ezt nem szabad szem elől téveszteni. — Balkus — Exportfejlesztés A Budalakk Festék- és Műgyantagyár évi 3,8 milli­árd forint értékű termelésé­nek csak kis töredékét, alig 3 százalékát értékesíti külföl­dön. Mivel a vállalat az el­múlt években számottevő mértékben fokozta termelé­sét és sokféle korszerű ké­szítménnyel gazdagította kí­nálatát, a hazai ellátás veszé­lyeztetése nélkül most már az export bővítésére is törek­szik. A vállalat szakemberei külpiaci lehetőségeik feltárá­sához először azt vizsgálták meg, hogy mely külföldi cé­gekhez jutottak el olyan ma­gyar gépek, berendezések és műszerek, amelyeknek a fe­lületét a Budalakk festékei­vel védték. A vállalat főként az Arab­öböl. a Földközi-tenger és Észak-Afrika fejlődő orszá­gaiban számít új megrende­lőkre. Mivel a külpiacokon kész festékek csak igen cse­kély mennyiségben és erős versenyben cserélnek gazdát, eladásra elsősorban műgyan­táit, festékkoncentrátumait és intermedierjeit kínálja. Nem mondott le azonban a gyár a késztermékek export­jának bővítéséről. Ezt úgy valósíthatják meg, hogy a magyar vállalatok által kül­földre eladott gépek, beren­dezések karbantartásához, felújításához szükséges festé­kek pótlólagos szállítására is vállalkoznak. Arról is szó van, hogy a magyar gépeket, műszereket érdemes lenne már eleve javítófestékkel együtt ajánlani a vevőknek. Beleestem a... nosztalgiába Azért néha örülök annak, hogy elszállt fölöttem az idő. Most is hálát adok az is­tennek, hogy a nosztalgia kapott el és nem az influenza. Emlékszem olyan időkre, melyekre a mai fiatalok nem emlékezhetnek. Az én apám például szezonmunkás (építő, csere­pes, vakoló, festő, stb.) volt. Ez azt jelen­tette, hogy télen bizony felkopott az ál­lunk, ha nem esett a hó nagy falunkban, Zuglóban, mert a hóeltakarítás hozta ak­kor az egyetlen keresetet. Persze abban az időben a diplomásokat előnyben részesí­tették. Most pedig? Influenzajárvány ide, influenzajárvány oda, a kellős közepében is „folyik” az épí­tőmunka már három hete. Hogy hol? Hát Békéscsabán, az egész második kerületre kiterjedő Trefort utcai gyermekrendelő­ben. A belső munka, a festés, a csempézés, a színkeverés. Ez utóbbi a kétszer három méteres vizsgáló előtti „előszobában”. Ott keveri éppen a „hatmillió” kisgyermekkel sétáló mamák között a megfelelő színt a festő, s hogy valamiképpen feloldja az orrfacsaró bűzt, a vírusokkal amúgy is küszködő, légzőszerveit fojtogató festék­szagot, cigarettázik hozzá. Azért van any- nyira kulturált — hiszen orvosi váró csu­kott gangján van — hogy a csikkeket ne az asszonyok, gyerekek között tapossa szét, hanem kidobja az udvarra. Hogy a festé­ket is keverhetné ott? Na, ne vacakoljunk. A hidegben megdermedne, a gyerekek meg úgyis betegek. Persze túlzás, hogy naponta „hatmillió” mama hordozza ide a beteg gyerekét. Leg­feljebb csak hatezer. Talán még annyi se. Arra viszont jó visszagondolni, hogy ma már télen is dolgozhatnak ezek az embe­rek — nem úgy, mint régen az apám! — az itt és most előre behatárolt tervek alap­ján, és még az sem zavarja őket, illetve munkáik tervezőit, hogy ettől még bete­gebbek vagy visszaesők lesznek a betegek. Mert természetesen a várótermek festése miatt a tervek alapján ők szorulnak ki az udvarra, ahol a festék helyett meggémbe- rednek. Hogy az influenzajárvány éppen akkor köszönt ránk, amikor kitűzték a téli tennivalókat? Miért nem rugalmasabb és szedi áldozatát nyáron, amikor külső mun­kákon is lehet dolgozni. Fene a vírusát! Miért nem rugalmasabbak az építők, és azokon a belső munkákon dolgoznak, ahol nem gyűlik össze ekkora tömeg a járvány időszakában?! — mondják elkeseredetten a mamák. Fejtetőre fordul bennem a nosztalgia. Mindenesetre örülök annak, hogy nem most vagyok gyerek ... Varga Dezső n HNF szemszögéből Pro és kontra teho-iigyben Békéscsabán a Hazafias Népfront városi elnöksége a napokban vitatta meg azokat az okokat, amelyek a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás (teho) „leszavazásában” közrejátszottak. Elsőként Blahut Lajos tanácselnök-he­lyettes ismertette az előkészítés tapasztalatait. Mint mon­dotta, még 1984-ben mérték fel a fizetésre kötelezhető la­kosok körét, majd a következő évben elkezdődött a ter­vezés. Indokoltnak látszott a felszíni vízelvezető hálózat kiépítése, az öregek napközi otthonának létesítése, ám városi szinten vitatható volt a lakótelepi művelődési cé­lok elérése. A szükséges számítások alapján reálisnak tűnt az 1000—1000 forint hozzájárulás előterjesztése. Két hónapon keresztül tartott a családok felkeresése, s az ebben részt vevő aktívákat — amint később bebizonyo­sodott — nem készítették fel kellőképpen. Közben a ke­rületi fórumokon módosították az állásfoglalást, amiről viszont nem szerzett tudomást a lakosság. Ugyanakkor elmaradt az alapvető differenciálás, és korszerűsíteni kellett volna a jogszabályt A jövedelem bevallásával kapcsolatban az a kívánatos, ha irányítottabb lenne a jö­vőben a szociális jellegű kutatás Békéscsabán. A HNF-elnökség tagjai sa­ját környezetükben szerzett tapasztalataikkal egészítet­ték ki az elhangzott elő­adást. E szerint: a nemcsak Békés megyére jellemző ked­vezőtlen hozzáállás, egyik oka volt a különböző társa­dalmi rétegek gazdasági helyzetének stagnálása, illet­ve rosszabbodása. Baj volt. a tájékoztatással és az agitá- lás hatékonyságával. Jobb lett volna összpontosítani azokra a helyi tennivalókra, amelyekkel teljes mértékben képes azonosulni a lakos­ság, s ezért szinte elenged­hetetlen ily módon a célok konkretizálása és decentra­lizálása. Ezután Kendra János, a népfront városi elnöke fo­galmazta meg a testület ész­revételeit, valamint ismer­tette a mozgalomnak ide vo­natkozó feladatait. De lás­suk előbb a már írásban is rögzített tapasztalatokat. A tehóhoz fűződő törvényerejű rendelet 1983. évi nyilvános vitáját hosszú csend követte. Majd az előzetes propagan­da nélkül kibocsátott végre­hajtási utasítás elég későn, csak a tanácsválasztások megkezdése után jelent meg. A lényeg az, hogy a szer­vezéssel, intézkedéssel kap­csolatos számos tennivaló mind a tanácsokat, mind pe­dig a lakosokat váratlanul érte. Olykor a tévé és a sajtó tájékoztatása sem volt egységes. Mindezek a jelen­ségek kedvezőtlenül befolyá­solták az állampolgárok han­gulatát. Békéscsabán a már említett választások miatt a városi tgnács csak az 1985. augusztus 29-i ülésén foglalt állást és szeptemberben kezdte el a gyakorlati mun­kát. Ennek első állomása volt a széles körű aktíva­ülés a kerületi pártalapszer- vezetek, valamint a HNF- körzetek titkárainak, illetve elnökeinek, továbbá más társadalmi és tömegszerve­zetek aktivistáinak bevoná­sával. A tanács végrehajtó bizottsága 9 oldalas tájékoz­tatót állított össze részükre, s ebben nemcsak a VII. öt­éves középtávú tervkoncep­cióra, hanem a tehóra vo­natkozó elképzelések is sze­repeltek. Bár jónak bizo­nyult ez az indítás, de az­után mégis csorbát szenve­dett a végrehajtás. A té­nyek ismertek: a megye­székhely lakosságának mind­össze 37 százaléka szavazott igennel, vagyis a döntő több­ség a tehót elvetette. (Csu­pán a VII. kerületben, Me- zőmegyeren volt fordított a helyzet.) * * * A népfront városi elnöksé­ge és bizottsága szerint a ta­nács helyesen határozta meg a célokat, és a teho fel- használását a ténylegesen meglevő bajok orvoslására. A számítógépes feldolgozás után kiderült, hogy a meg­kérdezett 17 ezer állampol­gárnak alig több mint 23 százaléka kívánta a konkrét területi gondok megoldását. A többség viszont a város- fejlesztési feladatokra vállal­kozott volna szívesebben. A népfront azt is indítványoz­ta: nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben a tör­vényerejű rendelet és a vég­rehajtási utasítás azon fej­lesztéseire, amelyek á teho decentralizálására utalnak az egyes településeken .belül is. Ez természetesen több munkát jelent a helyi ta­nácsnak. Ugyanis különböző városrészekre, esetleg ut­cákra kellene meghatározni a hozzájárulás célját, azösz- szeg felhasználását. Nehézséget okoz az is, hogy a városban maximáli­san 15-16 ezer „érdekeltség­gel” lehet számolni, ám en­nek 37-40 százalékát a jöve­delmi kategória miatt men­tesíteni kell. Vagyis a meg­kérdezettek közül 6 ezer 680 családnak 2500 forint alatt volt az egy személyre jutó jövedelme, míg a 2500—3000 forint közötti kategória is több mint 2800 családot érintett. Az ő esetükben a teho szintén nagy anyagi megterhelést jelentene. A felmérés szerint 5217 olyan család van, amelyben az egy főre eső jövedelem megha­ladja a 3000 forintot. Ez az érintett családoknak alig 40. 45 százalékát teszi ki. Amennyiben a tanács men­tesíti azokat a családokat is, amelyek utcánként valami­lyen munkára vállalkoznak, akkor az ő arányuk elérhe­ti a 25 százalékot. Mindent egybevetve: a maximálisan elérhető 4-5 ezer érdekelt esetén — ezer forinttal szá­molva — mindössze 4-5 mil­lió forint lenne a teho együttes összege a megye- székhelyen. Ennek viszont az az előnye, hogy megvan a remény a hagyományos tár­sadalmi munkák szervezésé­re. * * * Az elnökség az ülés to­vábbi részében tájékoztatót hallgatott meg arról, milyen eredménnyel zárult a közös városépítési akció az elmúlt esztendőben. A társadalmi munka értéke meghaladta a 210 millió forintot, ami az 1981. évihez képest hatszo­ros növekedésnek felel meg. Az egy személyre eső társa­dalmi munkaérték alapján első helyen végzett a VII., másodikon az V. és harma­dikon a IV. kerület. Az üze­mek közötti versenyben el­ső a kertészeti vállalat, má­sodik a Démász és harmadik a Május 1. Tsz lett. A kö­zépfokú tanintézetek kate­góriájában a 611. sz. szak­munkásképző az első, a 635- ös a második és a Vásár­helyi Pál Szakközépiskola a 3. helyezést szerezte meg. Az alsófokú intézmények közül első a 4—8. sz. általános is­kola, második a Padrah Lajos Ált. Isk. és harmadik a 3. sz. általános iskola. A jutalmakat és az egyéb elis­meréseket április 2-án, a délután 2 órakor kezdődő rendezvényen adják át a városi tanács nagytermében Békéscsabán. A Városvédő és Városszé­pítő Egyesület céljainak va­lóra váltására a népfront azt javasolta, hogy meg kell erősíteni a kerületekben az operatív bizottságokat, illetve ahoi még nem hozták lét­re, feltétlenül fogjanak hoz­zá a szervezéshez. Ugyanis az 1986. évi társadalmi mun­ka feladatterve már elké­szült, és igen sok tennivaló lesz — például a tavaszi és őszi környezetvédelmi hó­nap idején is — ebben az évben. Bukovinszky Istvájn A Budapesti Ru­házati Szövetkeze­tek és az Okisz Labor a Duna In­tercontinental Szállóban mutatta be a tavaszi-nyá­ri modelleket. Az új divatot az éles ellentétek és szo­katlan furcsa megoldások jel­lemzik. A színek a nap árnyalatait idézik (MTI-f otó: Varga László — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents