Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

1986. március 8„ szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK A település a régi magyar nyelvben használt csórva (jelentése: homok) szóból kapta nevét az -s képző hoz­záadásával. A törökök bevonulása előtti virágzó, népes Csor- vás a hódoltság alatt elnép­telenedett, és csak a XIX. század közepén települt új­já- Fényes Elek 1851-ben még pusztaként emlegeti, ahol ,,hátasabb...a föld, a le­gelő hamar elsül, de a szán­tóföldek szép és sok búzát, árpát, zabot teremnek.” A századvégi lexikon 1891-ben már 4249 lakosról, két gőz­malomról, vasúti állomásról, posta- és távíróhivatalról, valamint posta-takarékpénz­tárról tesz említést. Csorvás lélekszáma 1984. január 1-én 6855 volt. Itt született többek között 1877-ben Láng Károly gé­pészmérnök, műegyetemi ta­nár. több Diesel-motor konst ruktora és 1882-ben Voit Ervin festőművész. Készül a Csorvásl Lenin Tsz új irodaháza. A kétszintes, tetőtérbccpítéses épület kivite­lezője az Orosházi Városi Tanács költségvetési üzeme Fotó: szóke Margit Helységneveink nyomában Csorvás Három éve épült Csorváson, a Bocskai úton ez a negyven- személyes bölcsödé Egy iparos naplójából Sztaniszláv Dániel késes - és köszörűsmester 1911-ben született Békéscsabán. A mesterséget Besztercebánya mellől származó apjától ta­nulta. hogy aztán csaknem hat évtizeden keresztül gya­korolja 1984-ben követke­zett haláláig. A sokoldalúan művelt iparos naplót veze­tett. Négy kötet szakmai fel­jegyzéseket tartalmaz, az ötödik magánéletéről, egy iparos küszködéseiről tanús­kodik. Felesége segítségével lapozgattunk bele ez utóbbi könyvbe. A fényképekkel, okmányokkal, újságkivágá- sokkai illusztrált napló né­hány korról valló és néhány ma is érvényes bekezdését idézzük. „Édesapám szülőfalujában (Zólyomlipcsén) a század ele­jén 60 késescsalád élt. .. A Garam (Hron) patakon vízi­malom rendszerű köszörülő­műhely volt." 1918. „Such nagyanyám eW ment u Népjóléti Hivatal­ba .. . Kaptam egy szürke kabátot, néhány nap múlva megázott a kabát, és lefosz- lott rólam: papírból készült. Nagyanyám újból ment. és kapott egy csalánszövet ka­bátot. melyet nem tudtam viselni . . . Bőrgyulladást okozott.” 1920. „Ezekben az időkben nem lehetett utazni tetszés szerint. Keresztapám mesél­te. hogy ő milyen kalandos körülmények között tért ha­za ... Embercsempészés folyt jó pénzért a Tiszán. Keresztapám óvatos ember volt. s egy bokros helyről megleste, hogyan folyik az ilyen utazás... A ladikosok nekivágtak a Tiszának, ám mikor a ladik a folyó köze­pére ért. a két markos la- dikos az utast a Tiszába dobta...” 1921. „Iskola után dolgoz­tam apám műhelyében. Sír­va pörgettem a kőkorszak- beli íjas mellfúrót. Igen rit­kát játszhattam az udvaron a gyerekekkel. A tanoncis­kola harmadik osztályában Moldoványi tanító rajtaka­pott. hogy Az ember tragé­diáját olvastam eszperantó nyelven. Ezután minden órán felelnem kellett.” Az üzlet az Andrássy úton — a mai Tanácsköztársaság útján 1927. „Pestre mentem. A 120 éves Dreher műköszörűs cég felvett. Csak néhány na­pig volt maradásom. Évtize­dek múlva tudtam meg fo­nák helyzetemet: -felülről­jöttem ... A műhelyvezető és munkatársai gyanakodva fogadtak. Az itt dolgozók ugyanis szervezett baloldali­ak voltak.” 1991. „Apám rosszul fű­tött lakásában megfagyott a kezem . .. Hónapokig voltam beteg.” 1932. „Megkezdtem építeni saját műhelyemet.. . Rájöt­tem, mit jelent, ha valaki amatőr! Hatalmas erő. duz­zadó önérzet és reményke­dés ...” 1933. III. 16. „Ipart kap­tam". Március 20. „Rendeltem egy villanymotort. A mér­nök (könyvei alapján) kétel­kedett, hogy a 0,8 lóerős mo­tor fogja-e bírni...” (Negy­ven évig bírta.) Az üzlet beindul és a há­borúig egyre jobban megy, erről tanúskodnak a feljegy­zések. A mester megnősül felesége. Novák Judit mun­katársa is egyben. Három gyerekük születik. 1935. „Diapozitív készíté­sével is foglalkoztam... Az üzletem kirakatára belülről vetítettem a képeket a járó­kelők részére. A reklámak­ciónak nagysikere volt. Egy­szer bejön az üzletembe egy hivatásos fotós, aki vallási szektád részére is készített fotót. Amíg nem figyeltünk oda, diákat, adott a tanuló­nak... ö meg levetítette Adámot és Évát a paradi­csomban . . . Lett erre az utcán olyan zsivajgás és tö­meg, hogy a keskeny vágá- nyú helyiérdekű vonatjárat nem tudott továbbmenni ... Szerencsére nem lett belőle feljelentés ...” Nehéz háborús évek kö­vetkeztek. aztán .. . 1947. A mestert felhábo­rítja egy konkurrens árjegy­zék: a békebeli minőség és a tökéletes kidolgozás más kategória és más ár. Le­het-*» egy műhelyben szán­dékosan kétféle minőségű munkát végezni? Ez a két­arcúság számomra elfogad­hatatlan." Az ötvenes évek elején nem volt könnyű Magyaror­szágon maszeknak lenni. A mindennapi létért kérvénye­ket kell írni. alaptalan fel­jelentések ellen kell véde­kezni, rendszeresek a köte­lező éjszakai munkák. Eze­ket elutasítani a szabotázs vádját jelentette volna. Az állandó vasárnapi házj nép­nevelés ellen egy alkalom­mal úgy védekeztek, hogy gyerekeiket arra kérték, le­gyenek rosszak. S azok en­gedelmeskedtek is. A népne­velők nem bírták sokáig el­viselni ;1 futkározó, ajtót csapkodó gyerekeket, s az aznapi továbbképzést hamar fel is adták. Később nyu- godtabb légkörben dolgozhat a mester és felesége. Meg­rendelőinek számát szinte felsorolni is lehetetlen. „A hetvenes esztendő is eredményesen telt el. Több mint kétezer gyomorvarró tűt csiszoltam használható­vá, mikor a gyár nem szál­lított megfelelőket.” Befejezésként álljon itt még egy gondolat néhány évtizeddel korábbról: „Hogy egy foglalkozás ki­halása elkerülhető legyen, az szükséges, hogy annak művelői maguk és család­juk életét biztosíthassák! És szükséges, hogy a szakma megtanulását a fiatalság számára vonzóvá tegyék.” Lejegyezte: Ungár Tamás Megújult kiállítás Magyarország állatvilága Nagyvadjainkat eredeti élőhelyüket imitáló környezetben, diorámákban mutatja be a kiállítás (Fotó: Hauer L,aJ*a) Budapesten a Természet- tudományi Múzeumban lát­ható a Magyarország állat­világa című állandó kiállítás. A bemutatóról Beregovics László muzeológustól, az egyik rendezőtől kértünk tá­jékoztatást. — A mostani kiállításunk elődje 1960-ban nyílt meg. ezt azonban 1979-ben be kel­lett zárni, mert az épület többször beázott. Most egy alapos műszaki rekonstruk­ció után nyílt lehetőségünk arra, hogy a kiállítást szinte teljesen felújítsuk. A Földön ma ismert mint­egy másfél millió állatfajból kereken negyvenezer él Ma­gyarország területén. Ennek természetesen csak a töre­dékét, körülbelül 1400 fajt tudtunk most bemutatni. Kiállításunk bevezető sza­kaszán látogatóink megis­merkedhetnek az utolsó jég­korszak óta eltelt 20 000 év éghajlatában, s ennek meg­felelően növény- és állatvi­lágában végbement változá­sokkal. A következő téma­kör természetvédelmi indít­tatású: diaképeken mutatjuk be négy nemzeti parkunk, valamint számos táj- és ter­mészetvédelmi területünk ál­latvilágát. Kiemelten foglal­kozunk védett állatainkkal, feltüntetve azok eszmei ér­tékét is. A túzok vagy a nagykócsag elpusztításáért például ötvenezer forintos büntetés jár. A harmadik ki­állítási szakasz az állatvilág rokonsági kapcsolataival foglalkozik, színes ábrákon, tablókon magyarázunk el bizonyos biológiai alapfogal­makat. az evolúció, a faj. stb. fogalmát. — Itt egy komplett bioló­giaórát is meg lehetne tar­tani! — Nem egyet, hanem töb­bet is. Kiállításunk jellegé­ből fakad, hogy az iskolai oktatásból szinte teljesen ki­szorult természetrajzi szem­lélet hiányát is megpróbál­juk pótolni. A gyerekek egy csomó fontos dolgot megta­nulnak a génekről, ugyanak­kor nem tudják megkülön­böztetni a mogyorót a tölgy­fától. Máris több csoport, is­kolai osztály jelentkezett ve­zetésre. Mivel a kiállítás te­rülete elég nagy, tematikája is széles körű, érdemes az iskolai órákat, ahol lehetsé­ges, sorozatnak. tervezni, amely a szervezettant, a törzsfejlődést, az ökológiát, valamint az állatvilág és az ember kapcsolatát tárgyalja. A bemutatott állatok jobb megismerése a turistákat is segítheti, hogy könnyebben eligazodhassanak a termé­szetben. Célunk tehát nem­csak az oktatás, hanem az érdeklődés felkeltése. — Gondolom, a földszinti ajándékboltban kaphatunk valamiféle, a kiállításhoz kapcsolódó könyvecskét? — Sajnos nem, a Termé­szettudományi Múzeumnak ilyesmire egyelőre nem telik. Van egy kis prospektusunk, amely rövidesen német nyel­ven is megjelenik, s ebből megtudható, mi található a kiállítás egyes részein. — A látogatókat bizonyá­ra az is érdekli, honnan szerzik be a bemutatott pél­dányokat. — A kiállított állatok je­lentős része új gyűjtésből származik. Az állandó vál­toztatás szükségszerű is, hi­szen például sok rovar a fény hatására elveszti ere­deti színét. Nem rakhattuk ki a régi kiállítás anyagát, már csak azért sem, mert a mostani szemléletben is kü­lönbözik attól. A gyűjtő­munkát egyébként a Termé­szettudományi Múzeum ál­lattárának szakemberei vég­zik, de a kiállítás létrehozá­sában mi, a közművelődési osztály munkatársai is részt vettünk. A kiállításrendezés is szakma. Ha úgy tetszik, a kiállítás is „áru”, amit el kell tudni adni, ami azt je­lenti, hogy fel kell rá hívni a figyelmet, és segíteni kell abban a látogatókat, hogy értő szemmel nézzék. — Ügy hallottam, a közel­múltban a British Museum- ban járt, tehát van összeha­sonlítási alapja. — A British Museum élen­járó az egész világon a zoo­lógiái bemutatók tekinteté­ben is, s velük az anyag gazdagságában térmészete- sen nem versenyezhetünk.' Ami viszont nagyon tetszett és szeretnénk, ha nálunk is megvalósulhatna: a statikus kiállítási szemlélet helyett az úgynevezett interaktív ki­állítás. Itt az ember nem­csak passzív befogadásra kényszerül, hanem kérdez­het, gombokat nyomogathat, maga is cselekvő részesévé válhat annak, amit lát. Ez­által könnyebben elérhető az is, hogy rendezéskor a kü­lönböző igényszinteket is figyelembe vegyék. Az ilyen típusú kiállítás szerves ré­sze a videotechnika és a számítógép. Szeretnénk, ha idővel mi is bővíthetnénk ilyenekkel a kiállításunkat. Terveink vannak, pénzünk nincs. Egyelőre, sajnos, még a téli fűtést sem látjuk biz­tosítottnak. Jellemző, hogy az ország összes múzeuma annyi pénzzel gazdálkodik, mint az Operaház. A követ­kező ötéves tervben teljes műszaki rekonstrukciót vé­geznek az épületen. A Szé­chényi Könyvtár elköltözte következtében mi is új ki­állítótérrel gyarapodunk. Egy új kiállítás sokszor le­letmentés is, mert a nedves raktárakban az anyag erősen rongálódik, vagy el is pusz­tul. Pedig néha pótolhatat­lan állatokról van szó. — Kiknek ajánlja a kiál­lítást? — Mindenkinek szól. A kisiskolástól az egyetemistá­ig bárki találhat benne ér­dekességet. Ugyanakkor a kiállítás látványos is. Igen sok állatot, köztük például nagyvadjainkat diorámák­ban, azaz eredeti élőhelyüket imitáló környezetben mutat­juk be. Leginkább mégis a fiata­labb korosztályokat várjuk, hogy értői vagy legalább tisztelői legyenek a termé­szetnek. Németh Géza Mintegy másfél millió állatfajból 40 ezer cl hazánkban

Next

/
Thumbnails
Contents