Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-07 / 56. szám
1986. március 7., péntek o Vevők vagyunk a jó magyar gépekre, iparcikkekre, almára Beszélgetés V. I. Ocseretyinnel, a Szovjetunió kereskedelmi képviselőjével Szovjet exportra készülnek a telefonközpont-tápegységek a BHG békéscsabai gyárában Fotó: Fazekas László Mire számíthat a magyar almaexport? Hogyan érinti a magyar bor- és egyéb italkivitelt a Szovjetunióban folyó alkoholellenes kampány? Milyen gépeket, iparcikkeket vár tőlünk a Szovjetunió? Bővül-e a záhonyi— csopi vasúti átrakókörzet teljesítőképessége? .. . Csak néhány kérdést soroltunk fel.— elöljáróul — annak érzékeltetésére, hogy lapunk milyen témák kapcsán kért felvilágosítást, véleményt -Viktor I. Ocsere- tyintől, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselőjétől. — Tudjuk, hogy Magyarország 5-6 százalékkal részesedik a Szovjetunió évi külkereskedelmi forgalmának értékéből. Vannak olyan magyar iparcikkek, áruk, amelyeknél lényegesen magasabb ez az arány? — Először is pontosítanék: a magyar részesedés aránya 1985-ben elérte a 6,6 százalékot. S ami a kérdés érdemi részét illeti: az MNK szállításai fedezték tatfaly autóbusz-, hajó- és úszódaru-behozatalunk mintegy 90 százalékát, a friss alma és zöldségkonzerv-importunk több mint felét, a gyógyszer- behozatalunk csaknem egynegyedét. Az idén például mintegy 7500 magyar autóbuszra számítunk. Azt hiszem, e számok, arányok önmagukért beszélnek. — Ismeretes, hogy viszonzásul Magyarország a Szovjetunióból szerzi be a vasérc 85—90, a kőolaj 75—80, a földgáz 40, a fenyőfűrész- áru-szükségletének 60 százalékát, a villamosenergiaigény több mint egynegyedét. S persze igen sok gépet vásárol. Jelenleg mintegy 500 ezer szovjet gyártmányú személy- és teherkocsi fut Magyarország útjain. Az elmúlt másfél évtizedben 76 ezer traktort, 10 ezer kombájnt, 25 ezer különböző mezőgazdasági gépet, 300 mozdonyt, 310 metrókocsit, 200 elektronikus számítógépet vett tőlünk Magyarország — hogy csak néhány számot említsek. — Az SZKP XXVII. kongresz- szusa kapcsán a Szovjetunióban is nyomatékos hangsúlyt kap a termékek minősége. Azt jelenti ez, hogy a magyar áruknál is emelték a mércét? r— Ahogy a világ többi táján is szokás. Márkás csengése van nálunk az Ikarus. Videoton^ Rába, Tungsram, Ganz-Mávag, Bábolna névnek, szeretnénk, ha még több magyar ipari és mezőgazda- sági üzem felsorakozna melléjük. Ezért fogadták megelégedéssel nálunk azt a hírt, hogy 1986—90 között Magyarország Szovjetunióba irányuló gépexportjának csaknem 35 százalékát új gépek alkotják. Más szavakkal: több és jobb elektronikus vezérlésű szerszámgépet, gyógyászati berendezést, illetve dízelmozdonyt, robotot, korszerűbb kőolaj- és földgázkitermelő berendezéseket szerezhetünk be Magyarországról. — A magyar közvélemény meglehetősen tájékozott már a Haladás gázvezeték építésének részleteiről, illetve arról, hogy magyarok is dolgoznak majd a Kaszpi-tenger közelében fekvő Tengizben. Keveset tudunk viszont egy másik beruházásról: ml is részt veszünk a Krlvojro- gi Ércdúsítómű építésében. Pedig a magyar kohászati szakemberek szerint ez is igen fontos. Mikor adják át az új üzemet? — Az új kombinátot 1988- ban avatjuk fel. A kohásjok, köztük a magyar kohászok várakozása teljesen érthető: a dúsított érc szállítása kevesebb vagont igényel, feldolgozása jóval energiatakarékosabb, mint a nyers ércé. — örömmel olvastuk a szovjet pártdokumentumokban, hogy a vállalatok közötti kapcsolatok kiépítését, bővítését szorgalmazták a Szovjetunió és a KGST többi tagországa között. Milyen kibontakozásra számíthatunk a jövőben? — Ilyen kapcsolatok már most is vannak, hiszen a magyar vállalatok részt vesznek Moszkva, Leningrád, Kijev, Voronyezs, Lvov, Baku, Jereván cipő- és kötöttárú- és autóbuszgyárainak rekonstrukciójában. A moszkvai Vörös Október Szerszámipari Műveket a csepeli testvérüzemével, a Moszkvai I-es Számú Állami Csapágyműveket a debreceni GÖCS-csel, a Lvovi Autó- buszgyárat az Ikarussal kötik össze a kooperációs szerződések- Ami a jövőt illeti, hadd utaljak csak egyetlen tényre: magyar—szovjet vegyesvállalat épül Magyarországon, amelyen magyar részről a Medicor is részt vesz, s korszerű orvosi di■ agnosztikai berendezéseket és hasonlókat állítanak majd elő. — Magyarország tetemes meny- nyiségű bort termel, s égetett •szeszt is előállít. Ezért nem érdektelen számunkra a kérdés: hogyan érinti a mi exportkilátásainkat a Szovjetunióban folyó hosszú távúnak igsejtező antialkoholista kampány? — Gondolom, magyar barátaink is megértik, hogy nem veszünk tőlük pálinkát, konyakot, általában égetett szeszt. Viszont ellentételezésül nagyobb mennyiségű márkás bor, üdítőital, gyümölcslé, szörp átvételére is készek vagyunk. Veszünk, és a jövőben is szállítunk Magyarországra pezsgőt, sőt — ha a magyar fél igényli — vodkát is. — Az almaexportról! Magyar- ország bővében van ennek a gyümölcsnek, a Szovjetunióban viszont — amint ott járva láttuk — több is elfogyna belőle. Mi akadályozza hát a kölcsönös előnyök jobb kiaknázását? — A terv szerint 1984-ben 280 ezer, ’85-ben 315 ezer tonna almát vásároltunk volna Magyarországtól, ám ebből ’84-ben csak 220 ezer, ’85-ben pedig 207 ezer tonna realizálódott. Tavaly az időjárás sem kedvezett a magyar almatermésnek. De nem ez a fő ok, hanem a vagonhiány. Óriási mennyiségű áru zúdul át Záhony— Csop között, és fordítva, különösen ősszel, nem volt elég vasúti kocsi és teljesítő- képesség. Sokat enyhíthet ezen a gondon, ha mindkét fél hűtőházakat épít, ami közös, elhatározott szándékunk. Az idén 380 ezer tonna almát szeretnénk vásárolni Magyarországról, van tehát piaci lehetőség. Különösen akkor, ha az egyébként kedvelt jonathán mellett más almafajtákat is vehetünk. — Végül Záhony—Csopról! Nemcsak a magyar almaexport, az egész magyar—szovjet külkereskedelem kulcskérdése, hogy bővíteni tudjuk-e a két határ menti vasúti átrakókörzet teljesítőképességét. Az ezzel kapcsolatos magyar fejlesztéseket, terveket ismerjük, szovjet barátaink döntéseit viszont nem. Mi a szándékuk? — Kezdjük a tényekkel: most évente 11—12 millió, 1990,-ben viszont már várhatóan 15—16 millió tonna áru érkezik a Szovjetunióból Magyarországra, a magyar fél jelenlegi évi 5 millió tonnás exportja 5 év múlva elérheti a 7—8 millió tonnát is. (A jugoszláv és osztrák tranzitforgalmat nem is vettem most számításba ) Valójában óriási mennyiség ez, ami bennünket is cselekvésre késztetett. Évek óta építkezünk, fejlesztünk mi is. A magyarok tudják, hogy Záhony neve valójában több falu határára kiterjedő pályaudvar-rendszert foglal magában. Ugyanezt mondhatom Csopról is. Amit mi a csopi átrakókörzetnek mondunk, az már kiterjed Ba- tyevóra, s néhány év múlva Jeszenyre is. Az ezzel kapcsolatos beruházásokban, korszerűsítési munkálatokban magyar barátaink is részt vesznek, s már csak idő kérdése, hogy a vasércet szállító szovjet vasúti szerelvények minden átrakodás nélkül elérhessenek Miskolc, Dunaújváros térségébe. Magyar László Tudományos unikum Utasok,tonnák Sínen a vasút Milyen volt a Berettyó, a Körösök, valamint a Közép- Tisza vidéke a múlt század elején? Erre a kérdésre kaphatnak választ az érdeklődők abból a nemrég megjelent kötetből, amelyet a Magyar Hidrológiai Társaság és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság adott ki. A könyv, amely Huszár Mátyás munkája és a „Vízrajzi értekezések” címet viseli, a Tisza Tokaj—Szeged közötti szakaszát, a Körösöket, a Berettyót és a Hortobágyot írja le vízrendezési szempontok alapján. Ugyanis a szerző — mint kamarai mérnök — 1818-ban megbízást kapott az említett folyók felmérésére és a szabályozási tervek elkészítésére. A munka 1822-ig tartott, s ennek eredményeként készült el a szóban forgó kötet, amely*. 68 finom kivitelű térképlapot, valamint egy 70 oldalas tanulmányt tartalmazott. Ez utóbbi az úgynevezett „Dissetatio” mindmáig kiadatlan volt, pedig a modern magyar vízgazdálkodás elindításában nagy szerepet játszott, és jelentősége — a benne felvetett gondolatok szinte pótolhatatlan értékűek — korunkig ható. Ezért döntöttek most a szakemberek e mű megjelentetése mellett. A latin eredetiből fordított művet dr. Dóka Klára tanulmánya vezeti be, ezenkívül a 84 oldalas könyvben helyet kapott még 3 színes fakszimile térkép is, amely a Körös Köröstarcsa és Békésszent- andrás közötti szakaszát ábrázolja a múlt századi viszonyoknak megfelelően. A MÁV Szegedi Igazgatósága legnagyobb üzemfőnöksége a békéscsabai. Az országban az elsők között, 1978-ban, hívták életre, mint szervezeti egységet. A 2 ezer 500 vasutast foglalkoztató üzemfőnökséghez tartozik a Tiszatenyő—Lökösháza, az Orosháza—Békéscsaba és a mezőtúr—orosházi vonalszakasz, együttesen 26 vasútállomással. Azon túl, hogy az egyik „legöregebb” körzeti üzemfőnökség, a legkiemelkedőbb sikerekkel is büszkélkedhet. Mindezt több kiváló cím is bizonyítja. Jó eredménnyel zárták az elmúlt esztendőt is. — Tavalyi célunk alapvetően a személy- és áruszállítási igények mennyiségi és minőségi kielégítése volt. E főbb feladatok mellett kerültek meghatározásra az eszközfelhasználás és a gazdálkodás tényezői — kezdte bevezetőjében Valkó Pál, békéscsabai körzeti üzemfőnök, majd még egy gondolattal megtoldotta: — 1985- re a belföldi és a nemzetközi áruszállításban az előző évivel csaknem azonos, vagyis 3 millió 50 ezer tonna áru elszállítását terveztük. E roppant teljesítményhez a korábbinál jobb eszközgazdálkodás és szervezettebb vasúti munka kellett. Persze, egy év munkája nem ilyen egyszerű. Az évközi áruszállítási fuvarigény- ingadozások kiegyenlítésére a bevezetett szezonális fuvardíj a vasúti szállítójárművek egyenletesebb felhasználását volt hivatott elősegíteni. Az elmúlt esztendőben a körzeti üzemfőnökség — belföldi és az exportfeladások, import- és a tranzit- szállítások — együttesen 3 millió 273 ezer tonnát továbbított. Mindez 5,7 százalékkal nagyobb az előző évinél, és 7,3 százalékkal haladja meg a tervezettet. Ezek azért is figyelemre méltó eredmények, mert az elmúlt esztendő első hónapjait bizony a kedvezőtlen időjárási viszonyok kísérték. Az összteljesítményen belül érdemes kiemelni az árufeladást: az előző évhez viszonyítottan 4,6 százalékos, a tervezetthez pedig • 13,3 százalékos növekedést mutat. Az exportfeladási teljesítmények is igen szépen alakultak az üzemfőnökség területén. A bázishoz képest 18,3 százalékkal, a tervezetthez viszonyítva pedig 22,8 százalékkal emelkedtek. A számok tükrében az a következtetés vonható le, hogy a vasút, pontosabban a körzeti üzemfőnökség, működési körzetében eleget tett célkitűzéseinek. Mindennek értékét csak növeli, hogy az év eleji szállítási elmaradások pótlása igen nagy erőfeszítéseket kívánt, s az őszi szállítási időszakban olyan nagy fuvarigény hárul a vasútra, amelyre évek óta nem volt példa. Csak érzékeltetésként: 198EL szeptembertől decemberig terjedő időszakban a belföldi és exportfeladások 9,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának amúgy is magas teljesítményeit. Az exportfeladások mennyisége ugyancsak az előző év hasonló időszakához 18 százalékos növekedést mutatnak. E magas túlteljesítések nagymértékben a vasutaskollektíva helytállásának köszönhetők. Persze, az esztendő utolsó hónapjában, a szállítási csúcsban akadtak kocsikiállítási gondjaik. Ennek két oka volt. Az egyik a már említett rendkívül zord időjárás okozta év eleji szállítási visszaesés, a másik, hogy a szezonális fuvardíj bevezetésével nem sikerült maradéktalanul elérni a szállítójárművek egyenletes kapacitáskihasználását. — A tavalyi tapasztalatokból természetesen adódik a következtetés, mely egyértelműen arra orientál bennünket, hogy a szállítási feladatok teljesítését már az év első napjától úgy végezzük, hogy a fuvarigények megfelelő jelentkezésével egyidejűleg a járműállomány kihasználtsági szintjét javítsuk — toldotta meg a körzeti üzemfőnök. A mostani év eddig eltelt időszakában biztatóak az eredmények. A fuvaroztatókkal együttműködve, a kölcsönös információkat tovább bővítve, a jelentkező fuvarigényeket kisebb feszültségekkel, de ki tudta elégíteni a vasút. Az áruszállítási terv teljesítése érdekében az idén tovább csökkentik a vasúti kocsik rakodóhelyi és állomási tartózkodási idejét, tovább javítják a vasúti munka belső szervezettségét. — szekeres — II számítástechnika mindenkié • A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a TIT, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet, a KISZ KB, az MTV és a Magyar Rádió közreműködésével — a számítástechnika társadalmasításának jegyében — szervezi meg március 14. és 19. között a Mikro '86 I. országos mikroszámító- gépes találkozót Budapesten, Kecskeméten és Sopronban. Ez a rendezvény az 1986. év legnagyobb hazai mikroszá- mítógépes akciója .lesz, mely kapcsolódik a tavaszi fesztivál eseményeihez. Bemutatják a hazai mik- ro-számítástechnika eredményeit, fórumot biztosítanak a közvetlen információszerzésnek és az üzleti lehetőségek kiterjesztésének. A találkozó legjelentősebb rendezvénye „A számítás- technika mindenkié, a számítástechnika mindenkiért” című kiállítás, amelyet a BNV 24-es pavilonjában tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás a hazai forrásból beszerezhető olcsó hardver-szoftver eszközök, szolgáltatások, alkalmazások, egyedi és egyéni ötletek bemutatását kívánja elősegíteni. A nagy számítás- technikai vállalatok, intézmények mellett a kisszövetkezetek, gmk-k is képviseltetik magukat. A rendezvény egyik központi témája: a számítógépek hasznosítása az oktatásban. A Tudományszervezési és Informatikai Intézet bemutatja a teljes középiskolai oktatási programválasztékát, amely a biológia, fizika, földrajz, idegen nyelvek (orosz, angol, német), kémia, matematika, technika, történelem tárgyakhoz, illetve a szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek tananyagához kapcsolódva segítik az elméleti ismeretek könnyebb megértését — gyakorlással, somiéi tét éssel. Évről évre nő a konténerforgalom Fotó: Fazekas László
