Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-07 / 56. szám

1986. március 1., péntek o Moszkvában voltak gyógykezelésen Mi történt azóta? Négy éve már, hogy hírt adtunk a gyulai Hoíl Jó- zsefné és kislánya esetéről. Mindkettőjüket egy különle­ges szembetegséggel kezelték a Helmholtz nevét viselő Moszkvai Szemészeti Tudo­mányos Intézet klinikáján. Mint írtuk, „A tét a szemük világa volt”. S hogy elkerül­hettek ide, sokak összefogá­sa tette lehetővé. A Kövizig szakszervezeti bizottsága, a Medosz megyei bizottsága és országos központja, annak főorvosa, de még a szovjet mezőgazdasági szakszervezet is segített. A cikk így fejeződött be. ,,A szovjet orvosok a kis­lánynál biztosak voltak az eredményben, de még az is sikerült, amit nem reméltek: javult az anya látása is a kezelések nyomán. A szüksé- séges gyógyszerekkel is el­látták itthonra, s majd a későbbi látás- és látótérvizs­gálat eredményét kell kikül­deni, hogy megállapíthassák, vissza kell-e mennie. Zsuzsi­ka pedig újból jár iskolába és szépen tanulja a harma­dik osztályos anyagot.” * * * A Holl család még nem teljesen kész házában épp a beszélgetéshez készülődünk, amikor a hosszúra nőtt Zsu­zsi jön haza. Iskola után a fürdőbe ment úszni, hogy majd fölfrissülve fogjon hozzá a tanuláshoz. Szinte menetrendszerűen ez a min­dennapi programja, olykor tornával fűszerezve. Nyoma sincs rajta a betegségnek. — Másodszor is Zsuzsiká­val együtt voltam kint Moszkvában, de már az első kezelése olyan eredményes volt, hogy csak kétévenként kell kontrollra jelentkeznie. Én azóta is évenként me­gyek háromheti ambuláns kezelésre, s ennek köszön­hető, hogy a szemem állapo­ta nem romlott tovább, s így a legnagyobb baj elhárult felőlem. — Azt hallottam, hogy új­ból dolgozik. — Igen, tavaly ősszel áll­tam munkába, de ennek is története van, mert megint csak az összefogás segített. A leszázalékolás, az állandó itt­honiét és bezártság rossz ta­nácsadó a jövőt illetően. Szóval idegileg tönkremen­tem. Mi lesz velem, mihez kezdjek, ez gyötört állandó­an. Aztán rájöttem, hogy az én szememmel két út áll előttem, a telefonközpontos munka vagy a gyógymasz- szőrség. Az utóbbihoz volt kedvem. — De ahhoz komoly tanu­lás szükséges... — És biztos állás, hogy ne hiába legyen. Először ezt kellett intézni, s közben elő­készíteni a családot, hogy egy évig Pesten az ORFI- ban tanulok majd. Több pró­bálkozás után a gyulai kór­ház igazgatójához fordul­tam, akitől nehncsak bizta­tást kaptam, de ígéretet is az állásra, s ösztöndíjat a kórháztól és a kéthetenkén­ti hazautazás költségeinek fe­dezését. Anya és lánya — Mit szólt a család a nagy vállalkozáshoz? — A férjem és a kislá­nyom megértését soha el nem felejtem. A szeretetet, amivel segítettek és kettőjük helytállását itthon — hogy nyugodtan tanulhassak —, hiszen én csak a hétvégeken jöhettem haza. — A tanulás nem esett nehezére? — Nagyon nehéz volt el- -kezdeni, s főleg a magnó használatát megszokni a könyvek helyett. De aztán belejöttem. Délelőttönként Fotó: Szőke Margit még dolgoztam is az Orszá­gos Traumatológiai Intézet­ben, s ezt az ő segítségüket sem lehet elfelejteni, sem azt a figyelmességet, amivel körülvettek. Olyan emberek, akik azelőtt azt sem tudták, hogy létezem. Délután a tan­folyamra jártam, s este a kollégiumban tanultam szor­galmasan. — örül, hogy elérte a cél­ját? — Nagyon. Visszanyertem az önbizalmamat, s olyan munkám lett, amit szere­tek .. . Vass Márta Beszámold KISZ-taggyiilés a vetőmagtermeltető vállalatnál A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat orosházi központjában és helyi üze­mében egy évvel ezelőtt ala­kult meg a KlSZ-alapszer- vezet. A központban és az üzemben dolgozó fiatalok mozgalmi tevékenységét előtte a szakszervezet ifjú­sági bizottsága fogta ösz- sze. Az orosházi központ, il­letve üzem dolgozóinak csaknem a fele 35 éven alu­li. Érthető tehát, hogy a KISZ-esek a máshol szoká­sosnál is nagyobb várako­zással tekintettek a KISZ- alapszervezet első beszámoló taggyűlése elé. A vállalati tanácsteremben összegyűlő KISZ-Jtagokat és a meghí­vott vendégeket Nagy Lász­lódé, a beszámoló taggyűlés levezető elnöke köszöntötte, majd felkérte Zsoldos Gá~ bornét, a KISZ-titkárt, hogy ismertesse a vezetőség be­számolóját. Zsoldos Gáborné az alapszervezet munkáját értékelve többek között a következőket mondotta: — A KlSZ-alapszerveze- tünk elsődleges feladatának tekintette, hogy elősegítse a vállalat termelési céljainak a megvalósítását, tudásunk legjavát adva vegyük kr részünket a munkából. A ta­valyi év jó gazdasági ered­ményei arról tanúskodnak, hogy a KISZ-tagjaink meg­feleltek a követelmények­nek. A pártalapszervezet irá­nyításával igyekeztünk moz­gósító, politikai nevelő és tudatformáló funkcióinknak is eleget tenni. KlSZ-mun- kánk szorosan kapcsolódott a szakszervezeti mozgalom­hoz. Kilenc szocialista bri­gádban összesen 47 fiatal dolgozik. Tagjaink között van szocialista brigádvezető, pót­tanácstag és szakszervezeti bizalmi. Szervezeti életünket a vállalat sajátos munkája határozta meg. Év elején ak­tív, jól sikerült közösségi megmozdulásaink, taggyűlé­seink, politikai vitaköreink voltak. Az év második felé­ben a munkában való helyt­állás került előtérbe. Ez nemcsak rajtunk múlott, hi­szen nagyon nehéz úgy tag­gyűlést, vagy valamilyen összejövetelt szervezni, hogy a tagság egyik fele kora reg­geltől délután 2-ig, a másik fele pectyg délután 2-től dol­gozik. Mindenesetre a kö­vetkező mozgalmi évünkben törekednünk kell arra, hogy a II. félévben is folyamatos legyen a szervezeti életünk. Az érdekvédelmi munkánk­kal sem lehetünk teljesen elégedettek. Igaz, az utóbbi hónapokban már rendszere­sen részt vettem — mint a KISZ-alapszervezet titkára — az úgynevezett üzemi négyszög megbeszélésein és a pártvezetőségi ülésekre is rendre meghívtak. A beszámoló után nem kellett noszogatni a tagságot a hozzászólásra. Rigó Kata­lin arra kérte a tagságot, hogy a II. mozgalmi évben is aktívabban kezdeményezze­nek és dolgozzanak. Nagy Mártonná a családosok ne­vében javasolta, hogy az ak­cióprogram összeállításakor minél több olyan programot szervezzenek, amelyeken a KISZ-tagok a családtagjaik­kal együtt vehetnek részt. Dimák Béla a kevésbé aktiv tagok KISZ-munkába való hatékonyabb bevonását kér­te. Varga Sándorné, a párt­alapszervezet titkára és Jó- zsa Béláné. a pártalapszer­vezet ifjúsági felelőse egy­aránt elégedetten szóltak a KISZ-alapszervezetről. Sür­gette, hogy a jövőben bát­rabban kezdeményezzék az arra érdemes fiatalok párt­taggá ajánlását. Gubacsi Lajos igazgató pedig a kö­vetkezőket mondta: — Véle­ményem szerint, a KISZ- alapszervezet, az első. tanu­ló évében betöltötte hivatá­sát, elősegítette a KISZ- tagság összekovácsolódását, a szabad idő hasznos eltölté­sét és hozzájárult a munka­helyi demokrácia fejlődésé­hez. A vállalat szempontjá­ból is fontos, hogy az alap­szervezet az érdekvédelmi és politikai mozgósító, nevelő funkcióját a jövőben to­vábbfejlessze. Ehhez a gaz­dasági vezetés is megadja a támogatást. Dolgozóink 39 százaléka KISZ-tag, nélkü­lük nem teljesíthetjük éves tervünket. — Nagy Bálint, az Orosházi Városi KISZ-bi- zottság munkatársa is jó­nak, fejlődőképesnek minő­sítette az alapszervezet mun­káját. A beszámoló vitája után megválasztották az új vezetőséget. A KISZ-titkár újra Zsoldos Gáborné lett. Vezetőségi tagok: Bányainé Uhlár Edit, Dimák Béla, Ri­deg Zoltán és Rigó Katalin. (Lovász) Határ menti árucsere A Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-Alföldi Bizott­sága a közelmúltban tartotta elnökségi ülését Kecskemé­ten, ahol értékelték a tava­lyi munkát. Érdemes megem­líteni azt az ankétot. amelyet az energiagazdálkodás idő­szerű kérdéseiről rendeztek és tájékoztatták a tagválla­latokat a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, valamint az ipari termékek világpiaci el­helyezéséről. Tanfolyamon is­merkedhettek a szakemberek a vállalati gazdasági-pénz­ügyi feltételek változásairól, az iparral szemben támasz­tott követelményekről, a ter­mékszerkezettel összefüggő gondok megoldásáról, a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztéséről. Figyelem­mel kísérték a vállalatok ter­melését, a bel- és külföldi ér­tékesítést, a bérgazdálkodást. A mezőgazdasági és élemi- szeripari munkabizottság megvitatta Bács, Békés. Csongrád megyében a hús­termelés és -értékesítés kö­rülményeit. Szükségesnek tartották a takarmányok mi­nőségének javítását, az állat­tartó telepek felújítását, a gazdaságos termelést elősegí­tő hosszú távú szabályozó- rendszer bevezetését, a mun­ka- és üzemszervezés hatéko­nyabb formáinak alkalmazá­sát, az exportminőséget ga­rantáló fajtaváltást. A ke­reskedelmi munkabizottság legfontosabb feladatai közé tartozik a határ menti áru­csere növelése. Kivették a részüket a Pannónia Vásár megszervezéséből, amelynek eredményeként 79 magyar szállító vett részt és mutat­ta be termékeit Szabadkán. Az elmúlt évben először kez­deményezték a Vevők va­gyunk akciót a jugoszláviai kiállításon. Bemutatták azo­kat a termékeket, amelyekre a magyar kereskedelmi vál­lalatok a szomszédos ország­ban gyártót keresnek. A kezdeményezés sikerét bizo­nyítja, hogy a vásár ideje alatt több mint 1,6 millió dol­lár értékű áru megtermelé­sére, vásárlására kötöttek megállapodást. Jó kapcsola­tot alakítottak ki a Szabad­kai Regionális Gazdasági Kamarával. Lehetőséget te­remtettek arra, hogy Bács és Csongrád megye után Békés megye is felvegye a kapcso­latot a Vajdaság Autonóm Tartomány párt-, állami és gazdasági szervezeteivel. Ta­valy novémberben megkezd­ték az 1986. éúi Modenái Vá­sáron való magyar, a Szegedi Ipari Vásáron az olasz rész­vétel előkészítését. S. S. Társadalompolitika megyénk népfrontmozgalmában „Mozgalmunk bővítette, új munkaformákkal tette von­zóbbá, színesebbé és tartalmasabbá a különböző társadal­mi rétegek közötti tevékenységét. Társadalmi viszonyaink minőségi átalakulása olyan új kérdések egész sorát vetette fel, amelyek sürgetően igényeltek az alaposabb áttekintést, a mélyebb elemzést, a vélemények, az igények és a lehe­tőségek szembesítését” — olvashatjuk a HNF Országos- Ta­nácsának VIII. kongresszusi jelentésében. Ez a megállapítás természetesen érvényes Békés megyé­re is, hiszen a népfront megyei és helyi testületéi nagy figyelmet fordítottak erre az elmúlt öt évben. A megyei nő- és rétegpolitikai munkabizottság elnevezést az idén a társadalompolitikai jelző váltotta fel, amely jobban kife­jezi tevékenységének fő tartalmát és lényegét. A közel­múltban megtartott alakuló ülésen dr. Blahut Károlyné titkár ismertette e közösség munkáját, majd a következő csoportok alakultak meg: a családpolitikával, a nőpoliti­kával, a balesetvédelemmel, valamint a cigánylakosság helyzetével foglalkozó munkacsoportok. Például ez utób­binak öt cigánytagja van, ami azért is fontos, mert köz­vetlenebbül lehet tájékozódni e népcsoport sajátos helyze­téről, problémáiról. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a népesedési politikával — már ami a segélyezéseket illeti — vissza is lehet élni. Vagy egy másik lényeges szempont: elsősorban azokat az embereket szükséges segíteni, akik már beilleszkedtek a társadalomba. Ugyanakkor a társa­dalmi ellenőrzés erősítését is hivatott szolgálni ez a mun­kabizottság. Tisztségviselői és aktivistái folyamatosan fi­gyelemmel kísérik egyebek között a családokat segítő rendeletek, intézkedések megvalósulását, a HNF megyei elnöksége által már elfogadott munkaterv alapján. Ez az anyag tartalmazza az idei programokat, amelyek közül csak néhányat emelünk ki. Eszerint kibővített ülésre kerül sor a vakok és csökkentlátók megyei szövetségének, a hal­lássérültek és mozgáskorlátozottak egyesületének, valamint az értelmi fogyatékosok megyei érdekvédelmi szekciójának közreműködésével. Szintén fontosnak ígérkezik a szociál­politikai gondoskodás elvi és gyakorlati kérdéseivel, a csa­ládi életre nevelés témakörével, az idős korúak, a fiatalok életkörülményeivel kapcsolatos tanácskozások, vagy példá­ul a Köjál egészségnevelési osztályával közösen Az ott­honi balesetek című kiállítások, filmvetítések szervezése. A társadalompolitikai munkabizottság alakuló ülésének másik napirendi pontja volt az a tájékoztató, amelyet dr. Joó Jenöné, a Köjál osztályvezetője az egészségnevelés ál­lami és társadalmi feladatairól, az együttműködés szük­ségességéről tartott. Szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: megnőttek azok az okok. amelyek az emberek egészség­károsító életmódjában gyökereznek. A nagymértékű alko­hol- és cigarettafogyasztás mellett indokolatlanul emel­kedett a gyógyszervásárlás, gyakoribbá vált a nyugtatok szedése. Az Egészségügyi Világszervezet 2000-ig terjedő programja célul tűzte az egészséget károsító szokások, ma­gi'!.irtási formák visszaszorítását. A szabad idő meghosz- szabbodásával párhuzamosan csökkent a pihenést, a ki- kapcsolódást és regenerálódást szolgáló tevékenységek szá­ma. Ezzel egy-időben szaporodik a jövedelempótló hétvégi elfoglaltság. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az otthoni balesetek gyakorivá válását. Ezért vállalja föl a népfront­mozgalom társadalompolitikai munkabizottsága megyénk­ben is a lakóterületeken a szemléletformálást, az egészsé­ges életmódra, a családvédelemre nevelést* és még sok egyéb társadalmi kérdés megoldásának feladatát. Bukovinszky István Csökkent az üzemi balesetek és a kiesett munkanapok száma Sok a halálos üzemi baleset A Békés Megyei Munkavé­delmi Felügyelőség tájékoz­tatása szerint Békés megyé­ben 1985-ben 4618 három napon túl gyógyuló üzemi baleset történt, ami 300-zal kevesebb az előző három év átlagánál. A kiesett munka­napok száma 112 663 volt, ami ugyancsak csökkenést mutat. Az egyes ágazatok között jelentős az eltérés. A leg­több baleset (1000 dolgozóból 37) fordult elő a mezőgazda- sági tsz-ekben. Ezután az élelmiszeripar, az építő-, az építőanyag-ipar, a kereske­delem, a vasút és az ipari szövetkezetek következnek. Kedvezőbb volt a helyzet a villamosenergia-iparban, a gépiparban, az erdő- és a vízgazdálkodási ágazatban, az állami gazdaságokban és a közlekedésben. 1985-ben 26 halálos üzemi baleset fordult elő a megyé­ben, melyek közül 7 mun­kában, illetve munkából ha­zafelé menet történt. Továb­bi 8 volt még közlekedéssel kapcsolatos. A halálos üze­mi balesetek mintegy 60 szá­zaléka a közlekedéssel ösz- szefüggésben történt! A további 11 nem közle­kedési jellegű halálos üzemi baleset oka: négyen a mun­kahelyen bekövetkezett nagy kiterjedésű tűz áldozatai let­tek, hárman (más-más he­lyen) szabálytalanul végzett építési, szerelési, illetve bom- tási munka során vesztették életüket, ketten a munkahe­lyükön étkezés közben meg­fulladtak, ketten szabályel­lenesen létesített és üzemel­tetett olaj- és gázüzemű fű­tőberendezés miatt szénmo- noxid-mérgezést szenvedtek. Kimutatták, hogy a halá­los üzemi balesetet, szenve­dett dolgozók közül öten elő­zőleg jelentősebb mennyisé­gű alkoholt fogyasztottak. A Békés Megyei Munka- védelmi Felügyelőség 1985- ben 1570 esetben tartott el­lenőrzést és 5300 intézkedés­sel segítette elő a gazdálkodó szervezetek baleset-elhárító és egészségvédő tevékenysé­gét. A munkavédelmi szabá­lyok be nem tartása .miatt 360 esetben kezdeményezett eljárást. A felügyelői intézkedések mellett az állami, az érdek- védelmi és érdekképviseleti szervek közreműködése is jól szolgálta az üzemi bal­esetek megelőzését, a bizton­ságosabb munkakörülmények kialakítását. A munkavéde­lem ott a legeredményesebb, ahol olyan a légkör, amely­ben természetessé vált a munkavédelmi előírások be­tartása, valamint az, hogy mindenki erkölcsi kötelessé­gének tartja mások és a sa­ját testi épségének, egészsé­gének megóvását. P. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents