Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

1986. március 5., szerda o Adapterek Mezőkovácsházáról Csaknem két évtizeddel ezelőtt, 1968- ban jöttek létre hazánkban a Mezőgép­vállalatok. Ekkoriban a mezőkovácsházi vállalat a békéscsabai Mezőgép 6. számú gyáraként működött. Ebben az időszakban kapcsolódtak be az ipari termelési koope­ráció bővítésébe. Többek között a Ganz- Mávaggal és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár (BMG) makói gyárával építet­tek ki együttműködést. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején kezdték meg az FKA—2,6 típusú kukoricaadapter részegységeinek gyártá­sát. Ebből a típusból mintegy 5 ezret állí­tottak elő ezekben az években. 1972-ben a békéscsabai Mezőgép megvásárolta a Class cégtől a korszerű kukoricabetakarító adap­terek licencét. Ebből a termékből 1978-ban gyártottak a legtöbbet, mintegy 3400-at. •Időközben az orosházi Mezőgép szak­emberei létrehozták a saját fejlesztésű MFKA-adaptert, amelynek törőegységeit ugyancsak Mezőkovácsházán gyártják. Két évvel ezelőtt szervezeti változás történt életükben. Most az Orosházi Mezőgép Vál­lalat 1. Számú Mezőkovácsházi Gyáraként működnek. A vállalat 700 dolgozót foglal­koztat. ebből kétszázat Mezőkovácsházán. Múlt évi termelési értékük meghaladja az 500 millió forintot. A kovácsháziak mint­egy 180—200 millióval járultak hozzá eh­hez az eredményhez. Jelentős a vállalat exportja. Termékeik 35—38 százaléka tőkés piacokra, míg 30—35 százaléka a ba­ráti, szocialista országokba kerül. Különö­Nagy gondot fordítanak az utánpótlás ne­velésére. Képünkön egy ifjú szakmunkás- jelölt a munkagép mellett Fotó: Fazekas László sen Bulgáriában, Lengyelországban, Cseh­szlovákiában keresettek a kukoricabetaka­rító adapterek. Tavaly kötöttek szerződést egy holland céggel silóvágó blokkok előállítására. A lakossági igények kielégítésére Mezőko- vá'csházán autószervizt működtetnek, amelyben 15 szerelő javítja a gépkocsikat. Az elmúlt évben vezették be a gázt. mind­ez jelentősen megkönnyíti munkájukat. V. L. 0 (1 I) 0 0 ö Q 0 0 o 0 0 o o 0 8 Q 8 Q 0 0 0 0 0 <) o () Sertéstartó kistermelők, FIGYELEM! Kedvező feltételek mellett, emelt árakon értékesíthetik hízott sertéseiket! Tájékoztató az 1986. évi vágósertés­felvásárlási árakról Alapár: 95—120 kg közötti hús- és húsjellegű sertés 121—140 kg közötti hús- és húsjellegű sertés 140 kg feletti hús- és húsjellegű sertés 170 kg feletti tenyésztésbe fogott sertés Mennyiségi felár: Időszaki felár: Az első negyedévben átadott sertések után Első osztályú sertések után Második osztályú sertések után Harmadik osztályú sertések után 39,30 Ft/kg 34,— Ft/kg 32.50 Ft/kg 32.50 Ft/kg 1,— Ft/kg Minőségi felár: 95—120 kg közötti fehér és hibrid valamint duroc keresztezésű ser­tések után: 1.20 Ft/kg 1,— Ft/kg A jó minőségű fehér hússertést és hibridsertést hizlaló termelők szerződéskötéskor kérhetik a vágás utáni minősítést a 95—120 kg között értékesített sertéseikre. Az át­vételkor kifizetett alap- és felárakon felül az alábbi minőségi felárat fizetjük. 2,10 Ft/élő nettó, kg 1,20 Ft/élő nettó kg 0,60 Ft/élő nettó kg 1986. március 31-ig a 95—120 kg közötti testtömeg-kategória 95—125 kg-ra, a 121—140 kg közötti testtömeg-kategória 126—140 kg-ra módosult. Igény esetén 800,— Ft'db szerződéses előleget biztosítunk. A szerződéses feltételekkel és árakkal kapcsolatban részletes felvilágosítást a megbí­zott termelőszövetkezetek ügyintézői és a vállalat helyi felvásárlói adnak. Gyulai Húskombinát JOBB MINŐSÉGŰ MŰ­ANYAG TERMÉKEK . A Hungária Műanyagfeldolgo­zó Vállalatnál javult a ter­mékek minősége, újfajta adalékanyagok alkalmazásá­val növelték tartósságukat. Űjfajta hang- és hőszigete­lő műanyag padlóik hosszabb használat után sem kopnak meg, mérettartók maradnak, s a háztartásokban, építke­zéseknél használatos árufé­leségeik is jobban ellenáll­nak a sérüléseknek. A pad- lóg új színválasztékát már iparművészek állítják ösz- sze, s a használati cikkek formáját is szakemberek ter­vezik meg. A vállalatnál be­vezették a minőségi pré­miumot, amelyet azok a dol­gozók kapnak, akiknek a munkájától leginkább függ az áruk minősége. IMPORTPÓTLÓ ALAP­ANYAG SZÉNBŐL. Szénből nyert humátok gyártására rendezkedtek be a Komárom Megyei Talajerő-gazdálkodá­si Vállalat tatabányai üze­mében. Ezeknek az anyagok­nak a felhasználási terüle­te rendkívül sokrétű. A kő- olajbányászatban adalék­anyagként, a mezőgazdaság­ban talajjavításra, hozam- növelésre, a gyógyászatban iszappakolásokhoz, az ipar­ban ioncserélőként és fes­tékalapanyagként alkalmaz­zák. Növelik a humátok az akkumulátorok , indítóképes­ségét, és megakadályozzák a kazánokban a vízkő lerakó­dását. ÜJ KUKORICAHIBRID. Az ogyesszai és a marton- vásári kukoricanemesítök több mint fél évtizedes együttműködésének eredmé­nyeként létrehozták az első magyar—szovjet közös ne- mesítésű kukoricahibridet. Az ODMV 310 nevű kukori­ca egyelőre a szovjetunió­beli kísérleti parcellákon vizsgázik. A kísérletek ta­pasztalatai szerint 10—15 százalékkal nagyobb ter­mést hoz a jelenleg termesz­tett fajtáknál. Elsősorban Ukrajna déli szántóföldjein vetik majd, de eredménye­sen termeszthetők hasonló adottságú és klímájú más te­rületeken is. ÖTMILLIÓ JÁTÉK SZOV­JET GYEREKEKNEK. A Politoys Ipari Szövetkezet, a Szovjetunió legnagyobb ma­gyar játékszállítója, az idén a tavalyinál mintegy 20 mil­lió forinttal nagyobb érték­ben — összesen 145 millió forintért — ötmillió kisebb- nagyobb játékot készít szov­jet megrendelésre, miközben eleget tesz a belföldi és a tőkés piac igényeinek is. A többlettermelést az teszi le­hetővé, hogy az elavult, s ezért kiselejtezett gépek he­lyébe nagy teljesítményű, modern berendezéseket állí­tottak. A szövetkezet gyárt­mányfejlesztői pedig kor­szerű, gazdaságosan előállít­ható és ezért kelendő játé­kok gyártási eljárását dol­gozták ki. Így vált lehetővé, hogy az előzetes kereskedel­mi tárgyalásokon a szövet­kezet 58-féle, a szovjet pia­con teljesen új játékot kí­nált partnerének. CÉRNAEXPORT. Négy­százötvenmillió forint tőkés exportból származó bevétel­re számít az idén a Nagy­atádi Cérnagyár. Űj piacuk az Egyesült Államok, ahová tizenöt tonna kötésre és szö­vésre alkalmas fehér cérnát küldenek. Franciaországba ugyanakkora tételben szállí­tanak új technológiává ké­szült, lazán csévélt fonalat. Olaszországi cégek pedig hu­szonöt színben, huszonöt ton­na cérnát rendeltek meg a somogyi gyártól. A külföldi megrendelések alapján a Nagyatádi Cérnagyár 1986- ra tervezett 1910 tonna gyártmányából 1410 tonná­nyit exportál. fl fömunkaidőröl, túlmunkáról ® r S ok szó esik napjainkban a főmunkaidőről. Erről be­széltek a legtöbben a közelmúltban megtartott szak- szervezeti kongresszuson is. A főmunkahelyen eltöl­tött, általában heti 40—42 órát kitevő munkát nevezzük fő­munkaidőnek. Egymás közötti beszélgetésekben gyakran hangzik el ez a kérdés: sokat dolgozunk-e? Egy 1984-et ér­tékelő felmérés szerint hazánkban a dolgozók 9,1 milliárd órát töltöttek munkahelyükön, míg az úgynevezett második gazdaságban becslések szerint ennek csaknem a felét, 4 és fél milliárd órát dolgoztak, összehasonlításként álljon itt egy húsz évvel ezelőtti adat. 1965-ben a munkahelyükön 9,9 milliárd órát töltöttek az aktív keresők, ezzel szemben a má­sodik gazdaságban Csak ennek egyharmadát, 3,3 milliárd ólát fordítottak munkavégzésre. A fenti adatok ismeretében joggal tehetjük fel a kérdést, milyen intenzíven dolgozunk? A válasz nem is olyan könnyű, mint ahogy első látásra tűnik. Napjainkban elsősorban a csa­ládok életszínvonalának megőrzése érdekében kényszerült túlmunkára az emberek jelentős hányada. Megállapítható: igen sok időt töltünk munkával, az emberek egy része már egészségét, művelődését, pihenését veszélyeztető módon dol­gozik. A felmérések azt mutatják, a főmunkaidőben széles körben alacsonyabb az intenzitás, mint a mellékmunkaidő­ben folytatott tevékenységeknél. Vajon melyek azok a leg­gyakoribb tényezők, amelyek akadályozzák a főmunkaidő kihasználását? Az okokat vizsgálva, elsősorban a szervezet­lenséggel találkozunk a legtöbb helyen, de gyakoriak az anyag- és alkatrész-ellátási gondok is. Nem feledkezhetünk meg még egy fontos tényezőről, a vezetői követelménytá- rfiasztás gyengeségeiről. Az utóbbi időben jó néhány területen lazult a munkafe­gyelem. Gyakoriak a műszak közbeni 2-3 órás indokolatlan távollétek, a kései kezdés és a korábbi munkabefejezés. Nem egy gyárban, vagy üzemben elharapózott a munkaidőbeni alkoholfogyasztás. Ezt jelzi, hogy emelkedik az ittasan elkö­vetett üzemi "balesetek száma. Ezekkel a meglevő gondokkal, problémákkal kell őszintén szembenézni, mert csak így tel­jesülhetnek a VII. ötéves terv számai. Tapasztalható, hogy csökkent a fizikai és szellemi munka presztízse. Az érték­rend — elsősorban a fiataloknál — eltolódott a könnyű, ha­szonszerzés. boldogulás irányába. Ennek a jelenségnek az okait kutatva, leggyakrabban a nevelésben meglevő hiányos­ságra utalnak a szakemberek. A család az iskolától, az is­kola a szülői háztól várja elsősorban a gyerek nevelését. Így aztán nem meglepő számomra, hogy barátom óvodás korú csemetéje nap mint nap más akar lenni. S érdekes módon, újabban a könnyebb megélhetést jelentő pályákat említi. Gyakran tapasztalható jelenség, hogy ahol szigorítják a munkafegyelmet, ott megnő a távozók száma, s mivel nép­gazdaságunkban ma is több területen munkaerőgondokkal küzdenek a vállalatok, „örömmel" veszik fel az ilyen fe­gyelmezetlen jelentkezőket. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Jó néhány helyen gyengült a vezetők tekin­télye. Elsősorban a középszintű vezetők társadalmi megíté­lése változott meg. így aztán nem csoda, hogy erre a vezetői szintre nem mindig a legalkalmasabbak kerülnek. Mi lehet a megoldás? Véleményem szerint — ahol erre le­hetőség van — a több műszakos munkarend elterjesztése, amely hathatósan növelné a termelékenységet. Köztudomá­sú. hogy a magyar iparban nem éri el a kettőt a műszak­szám. Javítani kell a belső munkaszervezettséget, erősíteni a munkahelyhez való kötődést, a dolgozók körében. Továbblé­pésre van szükség az érdekeltség megteremtésében. Segít- . hetne a gondokon, ha az üzletek nyitva tartása rugalmasab­ban alkalmazkodna a munkaidőhöz. Kísérletképpen — s er re már van'példa is — a gmk-k módszerei bevezethetők len­nének a főmunkaidőben is. Arról sem szabad megfeledkez­nünk, tfogy több helyütt még mindig sok a munkaidőbeni rendezvények száma. Hazánk csaknem 5 millió aktív keresőjének megközelítően négyötöde „kettős” státuszban dolgozik. Ä túlmunka számos kedvezőtlen velejárója: a fokozódó fizikai-szellemi terhelés, a mozgásszegény életmód oda vezet, hogy a személyiség idő előtt elhasználódik. Ki ne hallott volna már környezetéből alig 40 éves férfiak szívinfarktusáról, amelynek oka elsősor­ban az anyagiak hajszolásában keresendő. Ü r gy vélem, a főmunkaidő tekintélyének csökkenése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi gond. A mun­ka becsületének visszaállítása, a főmunkaidő stabili­zálása jó hatással lenne az egész társadalom gyorsabb ütemű fejlődésére. Ezért kell arra törekedni, hogy a főmunkaidő minél előbb a folyamatos és az eddiginél eredményesebb munka idejévé váljék. Szemléletváltozásra van szükség gyer­mekeink nevelésében is. El kell érnünk, hogy a fiatalok kö­rében a munka olyan életszükségletté váljon, amelynek al­kotásaiban együtt „gyönyörködhetünk”. Ha mindez megva­lósul társadalmunkban, több idő jut a családra, a művelő­désre, a pihenésre, a közéleti tevékenység végzésére. Verasztó Lajos Magyar mezögépgyártók a párizsi kiállításon A magyar mezőgépgyártók — a Hungexpo szervezésé­ben — a március 9-én nyíló párizsi nemzetközi mező­gépkiállításon, a SIMA-n és a nemzetközi mezőgazdasági kiállításon, a SIA-n több mint 300 négyzetméter kiál­lítási területen mutatják be kínálatukat. A hazai mezőgép-vállala­tokat képviselő Komplex Külkereskedelmi Vállalat a bemutatón többek között homlokrakodó gépekkel, szárzúzó gépekkel, mező- gazdasági gépekre szerelhe­tő vezetőfülkével, s külön­böző hajtóművekkel vesz részt. A Taurus Gumiipari Vállalat mezőgazdasági gu­miabroncsokat állít ki és be­mutatkozik a Taurus Agro- soi nevezetű új termékével, melyet állattartó épületek­ben és más mezőgazdasági létesítményekben padlóként használhatnak. Növekvő tőkés export Szabadegyházáról Növeli a nyugat-európai országokba irányuló export­ját a Szabadegyházi Szesz­ipari Vállalat: a tavalyinál 20 ezer hektoliterrel több, összesen 110 ezer hektoliter, kukoricából készült alkoholt szállít Angliába, Finnország­ba, Franciaországba, Svájc­ba, valamint Japánba. Ha­gyományos piacai mellett az idén Finnországba is sike­rült betörnie. A kukorica komplex feldolgozása során Szabadegyházán évente 190 ezer hektoliter kitűnő minő­ségű alkoholt állítanak elő. Tavaly még csak a felét, az idén már több mint a hat­van százalékát külföldön ér­tékesítik.

Next

/
Thumbnails
Contents