Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-05 / 54. szám
NÉPÚJSÁG o 1986. március 5., szerda Bányásztemetés A Pécshez tartozó vasast temetőben helyezték tegnap végső nyugalomra Gémes Illés 35 éves bányalakatost, aki a február 18-án történt vasasbányai fejtésomlásnál vesztette életét A Mecseki Szénbányák hősi halottjának ravatalánál a vállalat, a bányaüzem vezetői, a műszaki kollektíva és a bányakörlet képviselői, valamint az elhunyt bányász közvetlen munkatársai, szocialista brigádjának tagjai- álltak díszőrséget. Koporsóját a bányászhimnusz hangjainak kíséretében bocsátották a sírba. A Jókai Színház tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Ezeket a tablókat eddig még nem láthattuk Békés megyében. A közeljövőben viszont Békéscsabán és Gyulán több helyen is feltűnnek majd. A két város sűrűn lakott területein és lakótelepein ugyanis lakó-pihenő öve* zeteket jelölnek majd ki. Az ilyen övezetekben élők nyugalma, a gyerekek biztonsága lényegesen nagyobb az átlagosnál. A járművek maximális sebessége 20 kilométer óra. Tilos a párhuzamos közlekedés. Behajtani csak az ott lakóknak és az oda látogatóknak szabad. Tehergépkocsik, buszok parkolási céllal nem hajthatnak be. Ahol nincs járda, ott a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják. Az övezetben KRESZ-táblák — Nagykamarás A Nagykamarási Községi Közös Tanács március 3-án, hétfőn tartotta soron következő ülését Nagykamaráson. Elsőként Köböl András tanácselnök tájékoztatta a testületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két tanácsülés között végzett végrehajtó bizottsági munkáról. Első napirendi pontként Varga József né, a szakigazgatási szerv vezetőjének előterjesztésében megvitatták és elfogadták a két településre — Nagykamarásra és Almáskamarásra — szóló ez évi költségvetési tervet. Ezután a testület megvitatta — a Varga Józsefné által előterjesztett — írásos beszámolót a két település VII. ötéves tervéről. A kiemelt feladatok között az egészség- ügyi ellátás feltételeinek javítása szerepel: Nagykamaráson egy új rendelő és orvosi, szolgálati lakás megépítését tervezik, s ennek elkészülte után, a régi rendelőből és szolgálati lakásból kialakítanák a régen óhajtott öregek napközi otthonát. Almáskamaráson pedig a volt tanácsháza felújított épületébe helyezik majd át az ‘orvosi rendelőt és a várótermet, valamint az anya- és gyermekvédelmet is. A tervek nem felejtkeznek meg az oktatási intézmények tárgyi feltételeinek javításáról sem. Az előzetesen a végrehajtó bizottsági és községi párttjjzottsági értekezleten megvitatott tervet a testület elfogadta. a parkolóhelyet jelölőn kívül — nincsenek. így az elsőbbségi viszonyokat a jobbkéz- szabály dönti el. A két városban — ameny- nyiben ezzel a lakosok is egyetértenek — három-három területet nyilvánítanak lakó-pihenő övezetté. A megyeszékhelyen az Áchim-la- kótelepet, a Tolnai és a Kisszik utca által határolt területet, valamint a József Attila-lakótelep néhány területét. Ez utóbbin a Len- csési út csaknem teljes bal oldala, a másik oldalon a Haán Lajos tér, a Tölgyfa utca és a Szabó Pál tér. A teherautóknak lesz külön parkolójuk. Itt említjük meg, hogy idén tovább épül a kerékpárút az étteremtől egészen a városhatárig, s így Harmadik napirendi pontként Köböl András tanácselnök előterjesztésében megtárgyalták és elfogadták a tanács és munkabizottságainak munkatervét. A testületi ülé| bejelentésekkel zárult. (bse) Telekgerendás A napokban tartotta Telekgerendás Városkörnyéki Község Tanácsa soron következő ülését. . Meghívottként részt vett dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője és Ancsin Károly országgyűlési képviselő is. A napirenden a település környezetvédelmi helyzete volt az első, kiemelt témakör. Gyebnár János tanácselnök előterjesztésében értékelte a köztisztaságról szóló korábbi tanács- rendelet végrehajtását, utalva a márciusra meghirdetett tisztasági hónapra. A környezettisztaságot illetően nem ítélte veszélyeztetettnek a község helyzetét, de további tennivalókra hívta fel a figyelmet. Ezután került sor Telekgerendás VII. ötéves tervének tárgyalására. Kiemelt célkitűzésük a tanácsi létesítmények ésszerű, gazdaságos felújítása és a tervszerű településfejlesztés. Nagy János vb-titkár az 1986. évi költségvetési és fejlesztési tervet terjesztette elő, amelyet a tanácsülés egyhangúlag elfogadott. Végül a községi tanács 1986. évi munkatervét ismertették. P. A. az eléri már a városon kívül futó kerékpárutat. Gyulán a Kuznyeck-lakótelep, az Észak-Törökzugi-lakóte- lep, valamint a T utca, Székely Aladár utca által közrezárt terület lesz lakó-pihenő övezet. Persze ahhoz, hogy ezek az övezetek valóban alkalmasak legyenek a pihenőfunkcióra, kijelölésük még csak az első -lépés. A továbbépítésben számítanak a lakosság segítségére. Anyagot, facsemetét és szerszámot biztosítanak a tenniakarók- nak. Jövőre kialakítanak afféle mintaterecskéket is, amelyek gyakorlati szempontból és esztétikailag ötletet adhatnak. Ahol idősebbek laknak, oda kényelmes utcai ülőbútorokat és sakkasztalokat tesznek ki, ahol a fiatalokról kell gondoskodni, oda játékok és festett aszfaltpályák kerülnek. Minden esetben messzemenőkig figyelembe veszik az ott lakók összes igényét. Hogy ezt a helyi tanácsok minél jobban megismerjék, a A Magyar Nők Országos Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából tegnap ülést tartott a Parlament vadásztermében. Petrovszky István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője a Központi Bizottság nevében köszöntötte a magyar dolgozó nőket, lányokat, asszonyokat a közelgő ünnep alkalmából. Beszédében elmondta: ma is érvényesek azok az alapelvek, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970 februárjában fogadott el a magyar nők társadalmi helyzetének elemzésekor. Ezek szellemében jelölhetők meg a nők társadalmi, anyagi, szociális és kulturális haladását előmozdító tennivalók. A nők sorskérdései nem választhatók el a társadalom egészének ügyétől, következésképpen politikánk egészével együtt kívánjuk szolgálni hazánk, a magyar népi s az ennek felét kitevő nők további felemelkedését — hangsúlyozta. Társadalmi méretekben érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve — mondotta a továbbiakban. Javultak a tanulás és a továbbtanulás lehetőségei. Hazánkban a nők iskolai végzettséggel mérhető műveltségi szintje magasabb a férfiakénál. A nők tömegei vesznek részt a párt-, a tanácsi szervek, a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájában. Ezek a nők anyagi, társadalmi és szellemi felemelkedése érdekében végzett munkánk legfontosabb eredményei. A termelésben foglalkoztatott nők közül azonban csak minden ötödik szakképzett. A gazdaságfejlesztés lakosság fórumokon találkozik a tervekkel. (Az első ilyen fórum március 17-én este 6 órakor a Szabó Pál Téri Általános Iskolában lesz a népfront szervezésében.) Ezeken a találkozókon dől el, hogy az elképzelésekből mennyi valósul meg 1986-ban. . Mindenesetre jó ötletnek tűnik a más országokban már bevált lakó-pihenő övezetek megyei meghonosítása. S hogy az ilyen övezetekben élők valóban különleges biztonsággal tudhassák magukat és gyermekeiket, később majd az útburkolatba beépítenek úgynevezett sebességcsökkentő küszöböket. Ha ezekre a megengedettnél nagyobb sebességgel hajtanak rá a gépkocsik, akkor „elszállnak”. Aki azonban is-' meri ezeket, az tudja, hogy nem véletlenül hívják tréfásan ezt az elemet „fekvő rendőr”-nek, hiszen közelükbe érve ugyanúgy érdemes lassítani, mintha rendőr tevékenykedne ott. intenzív szakaszában ez mind több nehézséget okoz. Sokan sajátos nőpolitikái vívmányként tartanak számon olyan szociálpolitikai intézkedéseket, mint a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozási díj bevezetése és kiterjesztése, a családi pótlék folyamatos emelése, a bölcsődei, óvodai helyek számának növelése, az iskolai napköziotthon-el- látás bővítése. Ide sorolják a szolgáltatások körének ki- terjesztését, korszerűsítését is. Mindezek jelentősen könnyítik a gyermeknevelőcsaládgondozó édesanyák munkáját, és mint szociális vívmányokra joggal vagyunk büszkék, még akkor is, ha tudjuk, hogy további teendőink is vannak. A családpolitikai intézkedések azonban nemcsak a nők, az anyák, hanem az apák, a családok, az egész társadalom érdekében születtek — mondotta. Pártunk és kormányunk — mint mindig — a jövőben is kiemelt, figyelmet fordít arra, hogy politikánkban megfelelő helyet kapjon a nők érdeke. A résztvevők a nemzetközi nőnap alkalmából felhívással fordultak a magyar nőkhöz: a világ haladó nőmozgalmaival, békeszerető erőivel együtt járuljanak hozzá ahhoz: ebben az évben, a nemzetközi békeévben döntő lépések történjenek a leszerelés, a tartós béke megvalósítása érdekében. Támogassák a Szovjetunió legújabb békejavaslatait, amelyek perspektívát nyitnak a leszerelés, az emberiség békés, boldog jövőjének megteremtéséhez. (Folytatás az 1. oldalról) azon, hazánkban tán egyedülálló példát állítá fel, hogy hazafi lehet az is, ki nem származik éppen Árpád véréből, hogy szeretni lehet ezt a földet, melyen születtünk, akármely nemzetiségünk, vagy vallásunk legyen is ...” Nos, mindez csattanós válasz — egyebek mellett — azokra a kérdésekre, melyeket napjainkban gyakran felvetnek, nevezetesen, miért van állandó színháza X városnak, és miért nincs Y-nak, továbbmenve; mindenáron felülvizsgálatra (és felbolygatásra) szorul-e színházaink területi struktúrája? A válasz persze nemcsak a múlt- ■ ból táplálkozik, hanem a jelenből is. Ami a Jókai Színház jelenét, pontosabban munkáját illeti, nincs ok a szégyenkeznivalóra. 1980—84 között jelentős előrelépés történt, új vezetés került a színház élére, felfrissült a társulat, olyan koncepción alapuló műtorterv készült — s ez lényegében ma is érvényben vah —, amely elsősorban Békés megyének szóló, de országos visszhangra is számító művek bemutatását irányozta elő. Így kerültek műsorra a népi-paraszti hangvételű darabok (Illyés: Bolhabál, Lorca: Vérnász, Kacsák: János vitéz, Darvas: Vízkereszttől szilveszterig, Németh: Sámson, Gorkij: Éjjeli menedékhely stb.). Ezzel együtt a szélsőséges izmusoktól mentes, alapjaiban realista, hangvételében humanista, vágyaiban költői, látásmódjában a szépet fel- mutátó színház volt az ideál. Az elmúlt években bővültek a színház külföldi kapcsolatai (Penza, Zrenjanin, Zólyom, Arad — az utóbbi jelenleg megszakadt). Ezek megújulást hoztak, szélesítették a játékskálát. Hatodik éve eredményes gyermekszínházi előadásokat hoztak létre a televízióval koprodukcióban. Szolnok, Debrecen, Szeged, Kecskemét színházaival is jó volt a kapcsolat, sajnos ez az utóbbi időben — Szeged kivételével — megszakadt. Több fővárosi szereplés is erősítette a társulat jó hírét. A színház jelentős előadásszámban játszott a megyén kívül is. Az 1981—82-es évadban a tájelőadások 73 százalékát tartották a megyében, az 1984— 85-ös évadban már csak 34 százalékát. A pozitívumok mellett az utóbbi egy, másfél évben azonban lelassult a fejlődés. Nem erősödött meg olyan rendezői, zenei vezetői és dramaturgiai vezetőegyüttes, amely elmélyültebb műhelymunkát, átgondoltabb szervezést és magasabb művészi színvonalat biztosíthatna. A kezdeti lendület után a megtorpanásban a rossz tárgyi feltételeknek is szerepe van. A VII. ötéves tervben mód nyílik a színház felújítására, és ezzel minden bizonnyal a művészi színvonal is emelkedik. A végrehajtó bizottság — elismerve az eddig végzett munkát — határozatában felhívta a figyelmet az elmúlt évadokban kialakult koncepció erősítésére, a szomszédos megyékkel az együttműködés javítására, az országos vérkeringésbe való bekapcsolódásra, valamint a bábszínházi tagozat megvalósítására, a gyermek- és ifjúsági korosztály értő közönséggé formálására. A harmadik napirend keretében a végrehajtó bizottság megvitatta a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét a múzeumokban. Elismerését fejezte ki az eddig végzett tevékenységért, s egyúttal meghatározta az ezzel kapcsolatos további feladatokat. A testületi ülés bejelentésekkel ért véget. U. T. Tanácsülésekről jelentjük II Magyar Nők Országos Tanácsának ülése Inkognitóban — a kijózanítóban Aznap este cudar hideg volt, amiről eszembe jutott, jó lenne egy konyakot felhajtani, hogy átmelegítsen. Aztán gondolatom folytatásaként az is eszembe jutott, hogy az alkohol csak pillanatokig nyújt hőérzetet. Csalóka érzés. Sokan lettek már fagyhalál áldozatai alkohollal a szervezetükben ! Több este, sok órát töltöttem Békéscsabán a detoxikálóban, magyarul a kijózanítóban (nem páciensként!). Az ott dolgozókkal való jó kapcsolatkialakításom jelzi; ígérték, protekcióm lesz, ha netán bekerülök hozzájuk. Megköszöntem. A kijózanító állomás új helyiségekkel bővült. Éppen ideje, mert a régi épületben bizony elég mostoha körülmények között dolgozhattak. Most tíz helyiség áll rendelkezésükre, ahol a detoxikáló, a pszichoterápiái ambulancia és az alkoho- lógiai rendelés folyik. Dr. Sarkadi István főorvos láthatóan büszke új birodalmára. Nem véletlenül, hiszen egymaga látja el az itt megjelenő betegeket, jöjjenek azok idegi, pszichiátriai vagy alkoholelvonással járó problémákkal, s nem mindegy, milyenek a feltételek, mert amíg 1977-ben még 125 alkoholistát tartottak nyilván, ez a szám most meghaladja a hatszázat. * * * Péntek, 20.30. A csengő élesen hasít beszélgetésünk kellős közepébe. A baleseti sebészetről betegszállítón egy nénit hoztak. A homlokán felhasadt a bőr, ezt varrták be a balesetin, ahonnan á nénit „leadták” a detoxba. Személyi igazolványa szerint 1898-ban született. Igaz, a leheletén enyhe pálinkaszag érződik, de a válaszain nem lehet észrevenni, hogy ittas lenne. A főorvos kérdéseire 87 évét meghazudtoló értelmességgel és folyamatossággal felel. Békésről hozták be a mentők. — Nem szoktam én inni — mondja —, csak kedden és pénteken, — Hirtelen fel sem fogtam, miért éppen ezen a két napon hajtja fel az idős asszony a maga féldecijét. Persze! Békésen ezek a piaci napok, talán árul valamit? És amit keres, megissza? Hangsúlyozom; mire a 87 éves néni a kijózanítóba került, már egyáltalán nem látszott részegnek. Lehet, hogy akkor sem volt az, amikor az utcán rátaláltak véres homlokkal. Szomorú, hogy olyan könnyen hisszük egy elesett emberről; csakis részeg lehetett, ha már elesett! Az ügyeletes nővér az ápoló segítségével lefekteti a nénit. Hadd aludja ki. az ijedtségét, s mintha csak Szállodában lenne, reggel 8-ra „ébresztést” kér! * * * Jóval elmúlt már 22 óra, amikor ismét megszólalt a csengő. Most egy középkorú, barna, molett nő a páciens. Érdekes, öt is Békésről hozták. Jól öltözött, a körülményekhez képest ápolt. Róla már elmondható, hogy alaposan felöntött a garatra. Először dühöng, jól felverve az addig uralkodó csendet. Aztán egyik pillanatról a másikra eufóriás állapotba kerül, öt már ágyhoz rögzítik. Az iratokból kiderült, hogy súlyos cukorbeteg, emiatt már a belgyógyászati ambulancián ellátták, ezután került a kijózanítóba! — Vigyáznunk kell — mondja a nővér. — Miután a hölgy megszegte a cukorbetegekre vonatkozó szesztilalmat, komoly életveszélybe sodorta magát. Emiatt gondos megfigyelés alatt kell tartanunk. A hölgy lassan elcsendesedik, elalszik, ö nem kért ébresztőt! A szombat este — amit a detoxikálóban töltöttem — úgy indult, hogy nem lesz szerencsém, már ami a „forgalmat” illeti. Hazafelé készülődtem, amikor a csengő megszólalt. Egy 40 év körüli férfit hoztak, aki olyan benyomást keltett, mintha a saját esküvőjéről „kapcsolták” volna le, ahol kötelező a jókedv, boldogság. Az alacsony, kerek képű, pocakosodó „úriember” nevetve üdvözli a nővért: — Csókolom a kezét, azért jöttem, hogy magát láthassam! — kedélyeskedik, aztán rágyújt egy magyar nótára, mintha a cigány húzná neki. Az ápoló fogja a karját, lefekteti, szelíden tűri, de a nótázást nem hagyja abba... * * * Búcsúzás előtt egy kis statisztika; alig pár évvel ezelőtt egy év alatt összesen 36 ittas embert szállítottak a kijózanítóba, 1985-ben ez a szám éppen 100 volt, s ebben az évben eddig 21 „vendéget” szállítottak be. Végül egy tudnivaló: egy éjszakai „szállás” a kijózanítóban 800 forint. Ha mindehhez a páciens mentővel érkezik, vidékről útiköltséggel, egy esetleges szabálysértési eljárással az összeg akár 5 ezer forintra is növekedhet. Elgondolkoztató, vajon megéri-e? Béla Vali *
