Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
NÉPÚJSÁG 1986. március 29., szombat o Rácz Pál temetése Családjának tagjai, egykori harcostársai, kollégái kísérték utolsó útjára pénteken a Mező Imre úti temetőben Rácz Pált, áz MSZMP Központi Bizottságának volt tagját, hazánk New York-i állandó ENSZ-képviseletének vezetőjét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Külügyminisztérium nevében Várkonyi Péter külügyminiszter mondott gyászbeszédet. Az elhunyt küzdelmekkel teli, harcos életútját méltatva kiemelte: a szegényparaszti családból származó Rácz Pál pályája elválaszthatatlanul összefonódott mindazokkal a forradalmi változásokkal, amelyek az elmúlt négy évtizedben hazánkban végbementek. A család, az egykori harcostársak nevében Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója búcsúzott Rácz Páltól a ravatalnál. Rácz Pált a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartás az Intemacionálé hangjaival ért véget. Felhívás kommunista műszak szervezésére a KISZ XI. kongresszusának tiszteletére. A KISZ XI. kongresszusának tiszteletére május 24-én kommunista műszakot szervezünk a Sarkadi Cukorgyárban. A bevétel egy részét az öregek napközi otthonának berendezésére és — az úttörőszövetség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából — a sarkadi úttörő- csapatoknak ajánljuk fel. Felhívással fordulunk a megye KISZ-szervezeteihez és fiataljaihoz, hogy kommunista műszakok szervezésével is járuljanak hozzá a KISZ XI. kongresszusának politikaji előkészítéséhez. Sarkadi Cukorgyár Mező Imre üzemi KISZ-bizottság Szerkesztőségünk köszöneté Ezúton fejezzük ki köszö- netünket mindazoknak a szervezeteknek és személyeknek, amelyek, illetve akik szerkesztőségünk KISZ-díjjal való kitüntetése alkalmából üdvözletüket küldték hozzánk. flz ÁB-bébi neve: Hungária Biztosító II megyében is megszületik a HB Hámori Csaba Orosházán Átadták a vörös vándorzászlókat a kitüntetett KISZ-szervezeteknek Búza Katalin vette át a zászlót az orosházi KISZ-esek nevében (Folytatás az 1. oldalról) az itt élők bíznak a jövőben, szeretik városukat és hajlandók sokat tenni épüléséért, szépüléséért. Örömmel nyújtom át a vörös vándorzászlókat, és kívánom mindenkinek, hogy továbbra is ilyen lelkesen, odaadóan, jó egészségben végezze munkáját — mondta, majd átadta a zászlót Németh Ferencnek, az AKG, Éliás György főhadnagynak, az MN 5581. alakulat és Búza Katalinnak, az Orosházi Üveggyár KISZ- bizottsága titkárának. A kitüntetett KISZ-sz er vezetek nevében Búza Katalin mondott köszönetét és tett ígéreet arra, hogy a jövőben is úgy dolgoznak: méltók maradjanak a vörös vándorzászlóhoz. Ezt követően Hámori Csaba KISZ-kitüntetéseket adott át, majd az ünnepség az Alföld táncegyüttes ajándékműsorával ért véget. L. L. Ülést tartott az Elnöki Tanács A testület megtárgyalta a Minisztertanács előterjesztését, és módosította a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1979. évi 6. számú törvényerejű rendeletét. Az új rendelkezések szerint az akadémia a jövőben nemcsak résztvevője, hanem irányítója is lesz valamennyi tudományág területén folyó alapkutatásnak és az állami tervekben szereplő társadalom- tudományi kutatásoknak. Ezentúl az akadémia szabja meg a kutatások művelésének, fejlesztésének irányát és kereteit. Az új szabályozás meghatározza a főtitkár szerepét is a tudományos kutatások országos irányításában. A jogszabály az akadémia szerepének növelésével összhangban fokozza az ottani testületi szervek közreműködését, ezért az alapkutatásoknál és a társadalomtudományi kutatásoknál a közgyűlés és az elnökség állás- foglalásai irányadóak. A tudományos kutatás országos irányításában részt vevő minisztériumok'és országos hatáskörű szervek tevékenységének jobb összehangolását szolgálja, hogy e szervek vezetői az ország tudományos életét érintő és a kutatási tevékenységet jelentősen befolyásoló ügyekben az akadémia testületéi, illetőleg főtitkára állásfoglalásának figyelembevételével, vagy egyetértésével döntenek. Az egyetértési jog gyakorlásának részleteit külön jogszabály állapítja meg. Az Elnöki Tanács határozott hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. Mint ismeretes, ez év július 1-től két biztosító működik Magyarországon. Az Állami Biztosító kettéválása része annak a pénzügypolitikai koncepciónak, amelynek értelmében a kormányzat fejleszteni, korszerűsíteni kívánja pénzintézeti rendszerünket. A két intézet közül az egyik továbbra is az Állami Biztosító, a másik pedig a Hungária Biztosító nevet viseli majd. Mindkettő valamennyi biztosítással foglalkozik — kivéve az exporthitel-biztosítása, amire csak a Hungáriának lesz joga. Az induláskor azonban az egyenlő esélyek megteremtése érdekében a jelenleg érvényes biztosítások állományát osztják el oly módon, hogy a Hungária kapja a nemzetközi biztosítási kötvényeket, az állami vállalatok biztosításainak, valamint a gépjármű-biztosításoknak a kötvényeit. Az Állami Biztosító kezdetben a lakossági élet- és vagyonbiztosítások, a mezőgazdasági üzemek, a szövetkezetek és a költség- vetési szervek biztosításaival foglalkozik. Az állományok megosztása jogutódlást jelent, megőrizve a szerződéses partnerek jogait. A kettéválás versenyhelyzetet teremt, de felelős együttműködésre is kötelezi a két szervezetet az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében. A verseny csak a szolgáltatások színvonalának emelésére, az igényekhez jobban alkalmazkodó módozatok kidolgozására vonatkozhat, a díjakra viszont nem. Ezek kikalkulálása ugyanis csak egységes elvek szerint történhet. A jövőben az ügyfelek tehát választhatnak, hogy melyik biztosító intézetnél kívánják biztosításaikat megkötni, hiszen a későbbiekben valamennyi módozattal mindkét intézmény foglalkozik majd. Már most terveznek olyan megoldásokat, amelyekkel az ügyfelek dolgát megkönnyíthetik, s a kárrendezési eljárást egyszerűsíthetik. A határidő tehát július 1., ami nem is olyan távoli. Zoltán Tamást, az Állami Biztosító Békés Megyei Igazgatóságának igazgatóját arról kérdeztük, mikor, hol, milyen módon jön létre a megyében a Hungária? — Konkrétumokkal még nem tudok szolgálni, annyi azonban bizonyos, hogy rövid időn belül felkeres bennünket is a Hungária Biztosító vezérigazgatója. Ezen a megbeszélésen tisztázzuk majd mindazokat a kérdéseket, amelyek ma még előttünk sem világosak: az állomány megbontása, a hálózat kialakítása, a személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Azon leszünk, hogy gyorsan, zökkenőmentesen történjék az új intézmény kialakítása, s a megadott határidőre két biztosító működjön a megyében. Amint az említett kérdések tisztázódnak, tájékoztatjuk a lakosságot. Tisztségviselők továbbképzésen Szerdán befejeződött a fogyasztási szövetkezetek újonnan választott tisztségviselőinek továbbképzése Szarvason. A továbbképzés célja; a vá- lasiztott testületek feladatkörének megismerése, jogainak és kötelességeinek gyakorlására ráirányítani az igazgatóságba és a felügyelő bizottságba, ési más testületekbe az 1985. és 1986. évi tisztújítások során került tagokat. A tanfolyamot a Mészöv saját hatáskörében, saját előadógárdával oldotta meg. A részvételre jellemző, hogy az áfészek részéről 47-en, a takarékszövetkezetektől pedig 28-an vállalták a szélesebb látókör megszerzését a gazdálkodással, a szövetkezeti törvénnyel, továbbá a fogyasztási szövetkezetek X. kongresz- szusának előkészítésével kapcsolatban. D. K. Vaskalap helyett bukósisakot! M inden nacionalista mellékíz nélkül mondhatjuk el mi magyarok (és velünk együtt mási szocialista országokban élő reformtörekvők is), hogy jó útra kezdtük ösztönözni hazánkat évekkel ezelőtt, amikor egyre szorítób- ban éreztük: a régi, kitaposott mezsgyéken már nem lehet járni. Az SZKP méltán történelmi kongresszusa a radikális reformok bevezetésének halaszthatatlan szükségességét kimondva felerősítette hazánkban, és az egész szocialista világban ezeket a korábban annyiszor elgáncsolt, holtvágányra juttatott, vagy csak lassan kibontakozó törekvéseket. Hadd hívjam segítségül a szovjet pártkongresszus nagy tanulságát mindannyiunk számára, amely ismét csak azt bizonyította: a marxizmus—leninizmus nem dogma. Egyetlen tétele sem kövesedhet meg. Ereje, életképessége éppen abban az állandóságában van, hogy a változó világunkban felismeri az új helyzetekhez való igazodás halaszthatatlan tennivalóit. E követelmények megvalósulásához pedig, ha kell, radikális lépésekhez folyamodik. Kádár Jánosi felszólalásában arra a hatásra utalt, ami követni fogja a kongresszust, és hogy mindenütt le kell vonni tanulságait. A gazdaságpolitikai kérdések elemzésétől a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésének feladatáig, mely utóbbi végső soron lépcsőfoka annak, ami valóra váltja majd a célokat: az emberek könnyebb, biztonságosabb életét. A szocializmus lényegét. Jó úton járunk ehhez. Engedtessék meg, hogy konkrét legyek, és a mi megyénk példáiból hivatkozhassiam léhának tűnő emlékekre. A Viharsarok még az aszályos esztendőkben is valósággal termi az őstehetségeket. Itt élt Békéczki bácsi, a híres csontkovács, akit, bár sarlatánnak neveztek, mégis hozzá jártak a hajdani magyar aranylábúak, a válogatott futballcsapat játékosai egy- egy ficamuk, vagy más testi karamboljuk gyors helyreigazítása végett. Környékünkön dolgozott, ugyancsak „feketén”, a csodadoktornak jegyzett Mészáros bácsi. E lapban jelent meg, hogy mindenfajta gáncsoskodás és nehézség ellenére Békéscsabán a Kner, Szarvason, Orosházán, Mezőberényben,- Mezőhegyesen, Békésszentandráson, Nagyszénáson és még jó néhány helyen a megyében az ipari, mezőgazdasági szövetkezetek, a nálunk meginduló reformtörekvések úttörőiként — vállalva az ezzel járó mindenfajta kockázatot — új dolgokat alkottak. Ha sok szó helyett így cselekedtek volna a „bukósisakgyártók”, akkor „félelem” nélkül tudnának közlekedni útjainkon azok is, akiknek egyelőre csak Mopedra jut. De hát még a szovjet pártkongresszuson is hangsúlyozta egy illusztris vezető személyiség: eddig nem volt bátorsága kimondani, amit gondolt. Hasonlóképpen jócskán akadtak(nak) vaskalaposok nálunk is, akik képletesen szóivá valamilyen módon mindig igyekeznek megakadályozni a bukósisakgyártást, vagy rászólnak az ezt követelőkre. A feltaláló személyétől teljesen függetlenül hadd emlékeztessek ismét egy ilyen, bár nem kimondottan a népgazdaság fellendítését első vonalban segítő kezdeményezés elgáncsolására. Annak a hajnövesztő szernek a gyártásáról van szó, amelyiknek helyi feltalálója éppen lapunk segítségével szerette volna elérni, hogy a megyében gyárthassák ezt a szert. Csupán néhány százezer forinton múlott ennek a megvalósulása. Vaskalaposok akadályozták meg, hogy így legyen. Máshol, és nem a megyének eredményezett „aranybányát” a szer, amelyet már a nyugati országokon kívül a Szovjetunióba is szállítanak. Persze, az érte járó valuta a népgazdaságé. Sajnos, az az igazság, hogy azok, akik az effajta dolgokra utalnak, a vaskalaposok szemében ma is feketebárányok. A mi reformtörekvéseink azonosak azzal, amelyeket kimondott a szovjet pártkongresszus, megerősített hazai talajon állva a párt Központi Bizottsága, és amelyek után, reméljük, jócskán felerősödnek az előbbre jutás stációi. Ám ez a felerősödés sem máról holnapra történik. Soha nincs recept arra, hogy ne essünk végletekbe. Csupán azt szeretném ezzel érzékeltetni: még azoknak sem szabad türelmetlenséget tanúsítaniuk, akik azt mondhatnák, hogy „lám, nekünk volt igazunk, megerősítették ezt a fejlemények”. Való igaz. Ha előbb kezdjük el, vagy jobban csináljuk a változtatásokat, a „mindenki megfelelő helyre” kerülését, már előrébb tarthatnánk. Ám az ilyen, különben helyes konklúziókat levonok közül jó néhányan a magukba tekintés helyett, inkább csak mások felé mutogatnak. Ezt egyik városunkban nemrég rendezett taggyűlés tanulságaként állíthatom. Utána még a nagyszerű képességű vezető is, magában meditálva, azt a kérdést firtatgatta: ki az (és miért), akinek állandóan eltérő a véleménye, és nem ért egyet az általa helyesnek ítélt elhatározásokkal. Amennyire dőreség azt várni, hogy máról holnapra gyökeres fordulat következzék be gazdasági életünkben — hiszen ehhez a feltételek megteremtése óhatatlanul szükséges — annyira hibás a demokratizmus, a vélemények nyílt, őszinte kimondása felett ilyen módon meditálni. Ülök a pádon és várom a tavaszt. Hiába mondta a meteorológus: elérkezett a csillagászati évszakváltás. A meleg csak lassan nyomul közénk. A padok körül — mondhatnék Békéscsabán Kulich teret, Gyulán a vár körüli sétányt, Orosházán a vásárlóközpont körötti pihenőt stb. — mindenütt megsárgult, az őszről még ott maradt faleveleket is látok. Keveset. Amennyit még nem takarítottak el a nagyseprések után.' De szemetet, tegnapit, mait garmadával. Felvágottak kibontott, zsíros papírdarabjaitól, eldobott gyümölcsök csutkáitól, kenyérvégektől, ételmaradékoktól és tengernyi cigarettavégektől ronda a környezet. Megáll előttem egy ismerős. „Ilyet külföldön nem látsz! Még a szocialista országokban sem!” — mondja, és megvetően továbbsiet. — Te miért engedted ifjabb korodban, hogy szemeteljenek az emberek? — vágok vissza. A kérdést már nem hallja. Szórjuk a szemetet egymás között is. Azért nem haladunk kellően előre, mert sok még az összefonódás, brancsszellem. És sandítunk előre, hátra, oldalt, felfelé. Csak a magunk háza táján nem nézünk körül, ahol ugyancsak tapasztalhatnánk ezt. Többnyire úgy, hogy jó eszköznek tartjuk a magunk felértékelésére, brillíroztatására mások alulértékelését. Sőt. Egy lebecsülő kézlegyintéssel azt is „elintézzük”, amit pedig szintén kimond a Központi Bizottság határozata, hogy egymás mellett dolgozzanak a generációk. Valahogy a kontinuitás, a folyamatosság, a forra- dalmiság igazi értékelése utasítódik ezáltal a teljesen szubjektív ítéletek guillotine-ja alá. A Központi Bizottság határozata most ebben is rendet teremt. Persze azt sem először hangsúlyozzák: a gazdasági előrehaladást csak az igazi szocialista demokratizmus, az értékek helyükre kerülése hozhatja meg. A különféle vélemények ütközése után alakulhat ki az a valóságos egység — éppen a viták szintéziseként —, amely egyedül képes csatasorba állítani kollektívákat a kitűzött célok megvalósításáért. Csak így lehet több bukósisak is — amely egyébként régi követelmény a motorosoknál —, és amelyekkel az egyiszerű emberek biztonságosan és főleg gyorsabban közlekedhetnek majd közútjainkon. Varga Dezső
