Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-28 / 74. szám

NÉPÚJSÁG 1986. március 28., péntek A rend és a biztonság megőrzése társadalmi feladat fl közrend és közbiztonság helyzetéről tárgyalt a megyei pártbizottság Miltalik György kiegészítője Ez a mi rendőrségünk, bennünket védelmez Stílszerűen ezekkel a kalinyini szavakkal fejezte be korreferátumnak is beillő hozzászólását űr- Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára. Olyan gondolat­sor végére került ez az idézet, amelyben meleg szavak­kal szólt a rendőrök áldozatvállalásáról, a közrend éa közbiztonság őrzésében tanúsítottt helytállásukról. A pártbizottság titkára egyébként hozzászólásában nagy teret szentelt a vagyon elleni bűncselekmények megelőzésének: — Kitűzött terveink megvalósításához nagyobb rend­re, nagyobb fegyelemre van szükségünk a munkahelye­ken. Ezt jobban kell tudatosítanunk, miközben meg kell teremtenünk annak egyéb feltételeit is. A munkahelyi rend, a szervezettség növelése a bűnüldözés visszaszorí­tásának is igen fontos eszköze. Ezen a téren a párt- szervezeteknek jelentős feladataik vannak. Pártmun­kánkban nagy figyelmet kell fordítanunk nemcsak a jogszabályok és a szocialista erkölcsi normák betartá­sát segítő nevelésre, hanem a megfelelő magatartási formák megkövetelésére is a társadalmi élet minden szintjén. —* Megyénkben a fiatalkorú bűnözők jelentős része viszonylag rendezettnek mondható családi körülmények között nőtt fel, és' ilyen körülmények között él. Ez arra int bennünket, hogy a bűnmegelőző munkánk során nagyobb figyelmet fordítsunk a családok gyermeknevelő funkcióinak ellátására. A család nevelő szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni, s arra kell törekednünk, hogy társadalmi, politikai szervezeteink, a munkahelyi közösségek, a családi viszonyok kedvező alakulását eredményesebben segítsék. A megyei pártbizottság titkárának szavaihoz nincs mit hozzátenni — csak meg kell szívlelni. (Folytatás az 1. oldalról) amely a cigánylakosság be­illeszkedését, életkörülmé­nyeinek javítását, állandó munkába való bevonását segítette. A cigánytelepek nagy része megszűnt, a mun­kaképes lakóság döntő több­ségének állandó munkahelye van. Ugyanakkor az is meg­állapítható, hogy egy szűkebb réteg részéről a beilleszke­désnek még az igénye sem lelhető fel. A beszámolási időszakban emelkedett kö­zöttük a közveszélyes mun­kakerülések miatt felelősség- revontak száma. A bűnözést kiváltó és elő­segítő okok között említett alkoholizmus közismerten ve­szélyes a társadalomra, sér­ti a közösségi érdekeket, er­kölcsi, magatartásbeli és nem utolsósorban jogi nor­máink egy részét. Az ismert­té vált bűnelkövetők mint egy egynegyede alkoholos be­folyásoltság állapotában kö­vette el jogsértő cselekmé­nyét. Az alkoholizmus visz- szaszorítására az elmúlt idő­szakban számos intézkedés történt. A népgazdasági és társa- dalmitulajdon-védelmi mun­kát meghatározta a változó és egyre bonyolultabb gaz­dasági helyzet. A gazdasági fejlődést elősegítő új szabá­lyozók, érdekeltségi viszo­nyok és vállalkozási formák elterjedése nagyobb lehető­séget teremtett a munkanél­küli jövedelem megszerzésé­re, gyakran bűncselekmények elkövetése útján. A rendőr­ség a Csongrád Megyei RFK szervezetében, Csongrád, Bács-Kiskun és Békés me­gyei hatáskörrel megalakult gazdasági rendészettel szo­rosan együttműködve, Békés megyében is több szerteága­zó korrupciós jellegű bűn- cselekményt derített fel. Érvényesültek a szocialis­ta törvényesség követelmé­nyei, a jogalkalmazás jogpo­litikai irányelvei. Emelke­dett a vizsgálati munka ered­ményessége. A nyomozás­elrendelések megalapozottsá­ga javult. Az ismert elköve­tők ügyeiben, ha a cselek­mény kisebb mértékben ve­szélyes a társadalomra, a megrovásos megtagadás vagy megszüntetés lehetőségét al­kalmazták. A személyes sza­badságot korlátozó kényszer- intézkedések törvényesek voltak, törvénytelen őrizet­be vétel, élőzetes letartózta­tás nem fordult elő. A fogva tartottak ügyeinek vizsgála­tába^ a rendőrség törekedett az eljárás soron kívüli le­folytatására. gyelmezettség, kulturált ma­gatartás és szakszerűség jel­lemzi. Megyénk közlekedésének tárgyi feltételei az élmúlt években jelentősen javultak. A gépjárművek számának 22 százalékos, ezen belül a sze­mélygépkocsik számának 51,8 százalékos növekedése mellett igen jelentős a ke­rékpáros-közlekedés. A megyei rendőr-főkapi­tányság személyi állománya nehezebb, összetettebb ope­Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Mihalik György először a bűnözés okaival és a bűn- elkövetést segítő körülmé­nyekkel foglalkozott. Rámu­tatott : a bűnözés létének, változásainak mélyreható társadalmi, politikai, gazda­sági okai vannak. Az ellene folyó harc csupán rendőri, ügyészi, bírói eszközökkel nem volt és nem is lesz elég­séges. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűncselek­mények elkövetését gyakran az teszi lehetővé, hogy a gazdálkodószervek és in­tézmények, a gazdálkodás fontos területeit megfelelő helyi szabályozás nélkül hagyják, ami esetenként ne­hezíti vagy lehetetlenné te­szi a személyi felelősség gyors megállapítását is. Több esetben tapasztalható, hogy a belső ellenőrzés felületes, szakszerűtlen, gyakran nem kellően érdekelt a hiányos­ságok feltárásában. Sajnos nem jobbak a ta­pasztalatok a személyek ja­vait károsító bűncselekmé­nyek területén sem. Mint a nyomozások során kiderült, az esetek egy részénél közre­játszik a károsult, vagy tu­lajdonos nagyfokú könnyel­műsége, felelőtlensége is. Szinte mindennapos jelenség a lakáskulcsok mások által hozzáférhető helyen hagyá­sa, a lakásokban a nagy ér­tékű pénzösszegek, a lezárat­lan gépkocsikban pedig érté­kek, műszaki berendezések védettség nélküli tárolása. A megelőzés érdekében közzé­tett tájékoztatók és felhívá­sok ellenére is a legtöbb ál­lampolgár nem, vagy csak nehezen fogadja el, hogy ér­tékeinek, anyagi javainak elsődleges, közvetlen és fele­lős őrzője ő maga. A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár összege — főleg az elmúlt évben — jelentő­sen megnövekedett. Az előterjesztő ezt követő­en a tűzesetekkel és a köz- biztonsággal foglalkozott, majd a bűncselekmények személyi hátterét elemezte: — Elgondolkoztató, hogy az utóbbi öt évben a tűzese­tek száma intenziven nőtt. Még szembetűnőbb, hogy a keletkezett kár 9 millió fo­rintról több mint 33 millió­ra emelkedett. A keletkezési okok közül kiemelhetők a Hozzászólások A vitában tizenegyen vet­tek részt. Dr. Marsi Qyula, a gyulai városi pártbizott­ság első titkára városi és vá­roskörnyéki példákkal bizo­nyította, hogy a rendőrség 'eredményesen védi a közren­det. Ugyanakkor sürgette a bűnmegelőzésben és a rend­őrség segítésében a társadal­mi összefogást. • Elmondása szerint ez Gyulán különösen fontos, mivel a bűnelkövetők között kevés a helyi lakos, az ratív helyzetben összességé­ben eredményesen teljesítet­te feladatát, lépést tudott tartani a megye politikai, gazdasági, állami és társa­dalmi fejlődésével. A me­gyei pártértekezlet megálla­pítása ma is időszerű: a köz­rend, a közbiztonság — a meglévő gondok ellenére is — kiegyensúlyozott, az ál­lam biztonsága szilárd. Ja­vult a rendőri munka haté­konysága és a felderítő te­vékenység. tüzelő-, fűtő- szárítóberen­dezések szakszerűtlen üze­meltetése. Jelentős a do­hányzásból származó és a gyermekek okozta tűz; mind­kettő emelkedő tendenciájú. Különösen elgondolkodtató, hogy a tűzesetek kapcsán 55 ember halt meg, 136 pedig megsérült. Talán az előzőeknél is jobban szem előtt van mind­az, ami az utcákon, a közte­reken, a parkokban történik. Rendőri szemmel nézve, ha nem is vagyunk elégedettek, azt mondhatom: megyénk­ben a közterületek biztonsá­ga jó. Mindemellett előfor­dulnak — különösen a vá­rosokban — a lakosság nem­tetszését, jogos megbotrán­kozását kiváltó jelenségek, melyek létrejöttéhez azonban az elkövetőkben rejlő ag­resszivitáson túl sok esetben hozzájárul a környezet pasz- szivitása, közömbössége is. A bűncselekmények személyi oldalát elemezve megállapít­ható, hogy a bűnelkövetők száma, kisebb hullámzások­tól eltekintve, emelkedeljt. Bár a múlt évben a felelős­ségre vont fiatalkorúak sza­rna közel 13 százalékkal csökkent, arányuk még min­dig magas. A büntetett előéletű és visszaeső bűnismétlők sza­mának majd 10 százalékos emelkedése, a tevékenységük megelőzésére, korlátozására és visszaszorítására tett in­tézkedéseink hatékonyságá­nak javítását követeli. A rendőri ellenőrzések növelé­se mellett össztársadalmi fel­adatként jelentkezik a társa­dalomba való visszavezeté­sük. Mihalik György végezetül a rendőrség felelősségéről, a lakoság velük szembeni el­várásáról beszélt: A Békés Megyei Rendőrfő­kapitányság személyi állomá­nya a jövőben is arra fog törekedni, hogy feladatai el­látása során következetesen érvényesítse a szocialista tör­vényességet, biztosítsa a szo­cialista társadalom hatékony építéséhez elengedhetetlenül szükséges szilárd közrendet, közbiztonságot, a megye la­kosságának nyugalmát. Eh­hez továbbra is kérjük és igényeljük a párt-, állami, társadalmi szervek, nem utolsósorban állampolgára­ink hatékony, segítőkész és folyamatos közreműködését. idegenforgalom nyitottabbá tette a várost a bűnözők előtt. Káli József határőr ezre­des a fegyveres erők közötti kapcsolatról, a rendőrség és a határőrség együttműködé­séről beszélt és rámutatott arra a felelősségre, ami a megye határmenti települése­in az ott szolgálatot teljesítő határőrökre hárul a közrend és az államhatár védelmében. Tóth Pál, megyei munkás- őrparancsnok a munkásőrség segítőkészségéről biztosítot­ta a rendőrséget. Egyebek között elmondta: a munkás­őrök készek mindenütt ott lenni, ahol a közrend és a közbiztonság fenntartásában segítségükre van szükség. Dr. Szikora István, a me­gyei bíróság elnöke a bírósá­goknak a bűnüldözésben ta­pasztalható felelősségéről szólt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megye a bűnö­zés terén nem tekinthető fet- tőzöttnek, a bírósági ügyek száma mégis növekedett. A továbbiakban a bírósági el­járások gyorsításának fontos­ságáról és a törvényesség helyzetéről tájékoztatta a pártbizottságot. Szabó Béla, a megyei KISZ-bizottság első titkára a fiatalkorú bűnelkövetőkről beszélve a bűncselekmények okait és megszüntetésük le­hetőségeit elemezte. A meg­előzésben elsődlegesnek tar­totta a család és az iskola fe­lelősségét, de önkritikusan hozzátetté: az ifjúsági szö­vetség is fokozottabb részt kíván vállalni ebből a mun­kából. Végezetül sürgette a közterületek és a szórakozó­helyek ellenőrzésének szigo­Bevezetőként elismeréssel szólt a megyei rendőrfőka­pitányság munkájáról, a személyi állomány áldozat- készségéről, majd így foly­tatta: — Természetesen nem vár­hatjuk el a súlyos bűncselek­mények megelőzését a tár­sadalmi és tömegszervezetek­től, de számítunk politikai támogatásukra a hanyagsá­gokból, a mulasztásokból, a munka- és technológiai fe­gyelem megsértéséből szár­mazó bűnesetek elkerülésé­ben. Az a hanyagság és tre- hányság, amely itt-ott fel­lelhető, és amely az utóbbi­hónapokban is több súlyos szerencsétlenséghez vezetett, tovább nem tűrhető. A belügyminiszter-helyet­tes nem kisebb szenvedélyes­séggel ostorozta a közleke­dési morált: — A közúti közlekedés, az utakon tapasztalható maga­tartás további romlását meg kell akadályozni. Nem a köz­lekedési szabályokban van a hiba! Mégcsak nem is a bün­tető és a szabálysértési jog­szabályokkal van baj. A pro­rí tását, az ifjúságvédelmi járőrözés szaporítását. Gál Ferenc hozzászólá­sában a pártszervezeteknek a közrend és közbiztonság ga­rantálásában elvárható sze­repével foglalkozott. Fontos­nak tartotta^ hogy a bűn- megelőzésben a párt- és tár­sadalmi szervezetek, a kom­munisták is fokozottan, az eddigieknél is nagyobb fele­lősséggel vegyenek részt. A továbbiakban a társadalmi fegyelem lazulásának okai­ról szólt, majd rámutatott: olyan helyzetet kell teremte-, ni, hogy a társadalmi együtt­élés normáit megsértők ne érezzék magukat jól. Kemény Józsefné nyugdí­jas,* az elekiek, a lökösháziak és a kétegyháziak problémá­ját vetette fel, amikor olyan intézkedést kért, amely lehe­tővé tenné, hogy indokolt esetben hamarabb helyszínre a rendőrök. Dr. Fekete Antal megyei főügyész az állampolgárok általános, köznapi biztonság- érzetéről szólt. Bírálta azt a fellelhető vállalati magatar­tást, amely elzárkózik a bün­tetett előéletűek társadalom­ba való visszailleszkedésének segítésétől. pagandát és a nevelőmunkát a rendőri és más ellenőrzé­sek színvonalát kell javítani és a felelősségre vonást szigo­rítani. Ladvánszki Károly végeze­tül a pártszervek, a párttag­ság felelősségéről szólt: — Amikor vállaltuk a kor­mányzás felelősségét, akkor azt ígértük, hogy a bűnözést visszaszorítjuk. Az élet per­sze ma sokkal bonyolultabb, mint néhány évtizede, de én­ről az ígéretünkről nem fe­ledkezhetünk meg. A bűncse­lekmények számának növe­kedése semmivel sem magya­rázható! Azon kell fáradoz­nunk, olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy a bűncse­lekmények száma stagnáljon vagy csökkenjen. * * * A pártbizottság a jelentést a végrehajtó bizottság által előterjesztett — a közrend és közbiztonság fejlesztésére, a bűnmegelőzési munka haté­konyságának növelésére ké­szített — állásfoglalás-terve­zettel együtt egyhangúlag el­fogadta. A közterületen végzett rendőri munka A közterületi szolgálatot ellátó állomány intézkedése­it a törvényesség jellemzi. Tovább javult a tárgyi és személyi differenciáltság. Azt a követelményt állították a közbiztonsági és közlekedési állómány elé, hogy az elbí­rált cselekménytől függően, az intézkedések nevelő jelle­ge kerüljön előtérbe, az eny­hébb súlyú szabálysértéseket figyelmeztetéssel, vagy hely­színi bírságolással fejezzék be. A szakszerűség és kul­turáltság javulására utal, hogy a megalapozott pana­szok aránya elenyésző, csak ezrelékben fejezhető ki. Napjainkban a természet- és környezetvédelem szerepe és jelentősége nagymérték­ben nőtt. Éves átlagban mintegy 2 ezer esetben kel­lett — szabálysértés miatt — intézkedni, melyeknek két­harmada figyelmeztetés volt. Nagy számban fordult elő parkrongálás, tiltott helyen táborozás, közterület enge­dély nélküli használata és köztisztasági szabálysértés. A lakossággal való terv­szerű és folyamatos kapcso­lattartásban meghatározó sú­lyú feladatok hárulnak a körzeti megbízottakra. Kivá­lasztásuknál és kinevezésük­nél nagy hangsúlyt fordíta­nak arra, hogy olyan rend­őrök kerüljenek e beosztás­ba, akik többéves szolgálati tapasztalatokkal rendelkez­nek, az adott területen hely- és személyismeretük van. A körzeti megbízottak és a lakosság közötti kapcsolat fejlődött, a lakosság igényli és elismeri tevékenységüket. A belügyi munkát segítő ön­kéntes rendőri állomány lét­száma kedvezően fejlődött. Munkájukat az aktivitás, fe­Derültség a teremben Nagy sikere volt Szikszói Ferencnek, a népfront me­gyei titkárának, aki hozzászólásával derültséget varázsolt a pártbizottság nagytermébe. Szenvedélyesen beszélt ar­ról, hogy egyes bűncselekmények elkövetését a kedvezőt­len társadalmi jelenségek segítik, más bűncselekmények, vagy enyhébben szólva, szabálysértések pedig a közmeg­ítélésben bocsánatos bűnnek számítanak. Példát is ho­zott ez utóbbi igazolására; közterület-rongálást, egyes közlekedési vétségeket és a társadalmi tulajdon rongá­lását vagy hanyag kezelését említette. Szikszai Ferenc aggasztónak nevezte az állampolgárok egy részének jogi ismeretét és kötelességérzetét, hogy nyomatékot adjon véleményének, elmondta, hogy saj­nos olyankor is rendőrért kiáltanak az emberek, amikor a szabálysértés normális, határozott állampolgári maga­tartással is megelőzhető. És jött a testületet mosolyra fakasztó példa: — Ha egy gyerek kitör az utcán egy fát, akkor nem kell mindjárt rendőrért szaladni, hanem rá kell szólni, vagy adni neki egy pof... A szó itt megszakadt, de jelentése végiggurult a ta­nácstermen. Hogy Szikszai Ferenc rajtakapta magát in­gerültsége kiszakadásán, a meghökkenés a teremben de­rültségbe csapott át. Persze: tudta mindenki, hogy a fel­szólalónak csak a köz ügyei iránti visszafoghatatlan fe­lelősségérzete hajtotta szájára ennek a bizonyos makaren- kói pofonnak a gondolatát. De mégis, egy ilyen komoly tanácskozáson ... — gondolhatják sokan. Akkor, tegnap, ahogy a nevetés elült, a ki nem mondott pofon gondo­lata a maga természetellenességével beágyazódott a vi­tába, és az ülés végére már csak egy kedves kis epizód maradt. Ladvánszki Károly felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents