Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
1986. március 27-, csütörtök EH2IZ2j51 Kétsoprony VII. ötéves terve IKR országos döntő Második az Orosházi Új Élet Tsz Többéves hagyomány már, hogy minden esztendőben az IKR körzeti versenyek legjobbjai összemérik tudásukat Bábolnán. Az idén az elmúlt hét végén rendezték meg az országos döntőt, amelyen kilenc csapat vett részt. Megyénket, mint a 4 ezres körzet legjobbja, az Orosházi Űj Élet Tsz, valamint a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát csapata képviselte. A mezőhegye- siek azért kerültek az országos döntőbe, mert a 4 ezres körzetben 26 kis kollektíva indult, s így a rendezők úgy döntöttek, hogy a körzeti verseny második helyezettjét is- meghívják Bábolnára. A 35 évnél fiatalabb szakemberekből álló 4 tagú csapatok politikai, agronómiái és műszaki kérdésekre válaszoltak. A 15 fordulós versenyben írásbeli és szóbeli feladatok váltogatták egymást. Az előzetesen elkészített 30 oldalas írásbeli dolgozatukra, amelyben a termelőszövetkezet VII. ötéves tervi elképzeléseit vázolták, 20 pontot kaptak. — A kezdeti izgalmak után ez a bejelentés megnyugtatott bennünket — mondja Varga Sándor, a csapat egyik tagja. Időközben tovább pörögnek a filmkockák, s már azt a pillanatot láthatjuk, amikor a vetésfehérítő bogár kártételéről és az ellene való védekezésről kell számot adnia a csapatnak. — Ügy érzem,' mindent elmondtam a kártétellel kapcsolatban, sajnos a zsűri csak két pontra értékelte ezt a teljesítményt — mondja Dénes József, aki azért kicsit megizzadt a válaszadás során. A továbbiakban az alkatrészfelismerést mutatja a felvétel. Ez a forduló nem valami jól sikerült az orosháziaknak. — Erre a kérdésre kapásból tudtam a választ, így nem is maradhatott el a siker: a maximális 5 pontot kaptuk — mondja Fésű István, s közben körülötte felszabadultan nevetnek a többiek. A politikai villámkérdésekre adott válaszuk is jó volt, majd a gyakorlati vizsgán is kitűnőt nyújtott a gárda két műszaki szakembere, s így itt is elérték az 5 pontot. A több mint 4 órás verseny legizgalmasabb pillanata az eredményhirdetés volt: az 1. helyet a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát csapata szerezte meg 111 ponttal, a 2. helyen az Orosházi Üj Élet Tsz együttese végzett 110 ponttal, míg a 3. helyet a Felsőszent- iváni Tsz nyerte el. Megyénk másik képviselője, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát csapata a 7. helyet szerezte meg. Dominkó Sándor növény- termesztési főágazatvezető, csapatkapitány így összegezte a tapasztalatokat: — Mi már három esztendeje szinte változatlan ösz- szetételben veszünk részt az IKR-vetélkedőkön, de az országos döntőbe csak most sikerült eljutni. S az orosháziak jutalma 8 napos bulgáriai és törökországi utazás, s emellett a MÉM különdíját is ők kapták. Várhatóan pénteken a televízió „Péntek esti randevú” című ifjúsági' műsorában is bemutatkozhatnak az ország előtt. V. L. A Békéscsabát, Békést, Kamutot és Kondorost övező tanyavilágból három évtized alatt vált a ’80-as évek közepére 1600 lakosú községgé Kétsoprony. A tanyavilágból életképes községgé válás folyamatában a VI. ötéves terv kiemelkedő volt: négy tantermes iskola épült, bekapcsolták az országos távhívó hálózatba, a földgázprogram elkezdődött, s be is fejeződött a tervciklus utolsó évében. A VII. ötéves tervidőszakban nem látványos programokkal telnek majd az évek. Az idén művelődési házat nyitnak, s talán már 1986-ban, de 1987-ben bizonyosan elkészül az idősek napközi otthona. Erre a célra az Ady utca 5. sz. alatti házat újítják fel. A fejlesztési elképzelések között előkelő, helyen szerepel a vízminőség javítása, a településfejlesztési hozzájárulásból pedig tej- és állatátvevő hely épül. Ez a község is bejelentette igényét céltáNemrégiben Gyulán az Erkel Művelődési Központban tartotta ülését a Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmánya. Az elnöklő Lázár Lajos elsőként arról a munkáról adott számot, amelyet a területi választmány végzett az elmúlt tervciklusban. Békés megyében a VI. ötéves terv során is jó ütemben valósultak meg azok a meliorációs munkák, amelyeket nagyrészt a társulatok kivitelezésében készítettek. Ebben az időszakban több mint 890 millió forint állami támogatást kapott a megye, amelyet, a mogatásra. A VII. ötéves terv utolsó éveiben két szolgálati lakást szeretnének építeni. A belterületi úthálózat korszerűsítésére pályázat alapján nyerhet megyei támogatást a község. Erre három — a Jókai, a Kulich és a Rákóczi. — utca nyújtotta be pályázatát. Közös célok megvalósításához a tehón kívül társadalmi munkával is segítenek az itt lakók. S amiben a lakosság segítségét kérik: utcák járdáinak kiépítése, a volt húsbolt bontása, aminek az anyagát a mázsaház építésénél használják fel. Számítanak a lakosság munkájára a facsemeték és cserjék ültetésénél, a 11—12. sz. tanácstagi körzetben a PB- gázcseretelep, a Kereszt sori utcai közvilágítás kiépítésében. A VII. ötéves tervben a községi bevétel több mint 47 millió forint, ebből fejlesztésre 9 millió 47 ezer forintot költenek. —ó —a helyi forrásokkal együtt sikerült egy és negyed milli- árdra gyarapítani. Ebbői a jelentős összegből — nagyjából ennyibe került a Gyulai Húskombinát beruházása — a vízgazdálkodási társulatok 52 ezer hektáron tudták megvalósítani a meliorációt. A területi választmány beszámolója után Márki Mihály, a választmány titkára ismertette az idei munkatervet, majd értékelte a vízi és a víziközmű- társulatok elmúlt évi tevékenységét és az idei feladatokat. B. O. Több mint 1 milliárd meliorációra Űj tsz-tagok a. szeghalmi járásban. A Békéscsabán februárban megtartott termelőszövetkezeti tanácskozás óta a járás egyénileg gazdálkodó parasztsága egyre inkább felismeri a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Látják a tsz-ek nagyobb eredményeit a saját gazdaságukkal szemben. Énnek az eredménye, hogy 3 hét alatt 56 családdal, 79 taggal, 105 kát, hold földdel gyarapodott a járás szövetkezeteinek tagsága. De jelenleg is napról napra egyre többen érdeklődnek a közös gazdálkodás iránt. Naponként újabb családok kérik felvételüket. A Vésztői Béke Tsz március 17-i közgyűlésén hat család 12 taggal lépétt a tsz-be. Tóth Dániel belépésekor elmondta, hogy teljes meggyőződéiből jött a tsz- be családjával együtt... (Viharsarok Népe, 1955. március 27.) •Az elsőségért. Első a me- zőberényj szövőgyár a Budapesti Pamutszövő telepei közötti versenyben. Ha csak közbe nem jön valami, hétfőn este a mezőberényiek már teljesítik első negyedévi tervüket. Minthogy az elsőségre más üzemek is nagyon törekszenek, a rrte- zőberényi szövőgyár vezetőinek is el keli követniük mindent termelésük fokozásáért ... A napokban értekezletre hívták össze a műszaki vezetőket. Bebizonyosodott ott, hogy két művezető és egy segédművezető különösen rosszul dolgozott ... A főművezetők ezután jobban ellenőrzik majd a művezetők munkáját... (Viharsarok Népe, 1955. március 27.) Finom édességfélék hús- vétra. Megyénkben a cukorka és más édességfélék fogyasztása — az előző évhez képest — 1959-ben 30,1960- ban 22 százalékkal emelkedett. A Békés Megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat ez évben a forgalom további 10 százalékos emelkedését tervezi. Ennek elérése érdekében a különböző cukorka-, keksz-, kakaó- és csokoládéféleségekből árubemutatókat rendez majd. Igen jó a húsvét- ra való felkészülés. Az üzletekben mindenféle keresett cikkből — csokoládényúl, -bárány, -tojás, tojásdrazsé és más finom készítményekből — bő választék áll a vásárlóközönség rendelkezésére. (Békés Megyei Népújság, 1951. március 25.) Segítség a tsz-asszonyok- nak. ötven férőhelyes bölcsőde létesül községfejlesztési alapból Csanádapácán. Terv szerint a nyári munkák idején a dolgozó tsz- asszonyok már ide hozhatják három éven aluli gyermekeiket. Átalakítás alatt áll egy épület, melyben új napközis óvodát létesítenek. Ebben 50 gyermek napközis és 80 gyermek étkeztetés nélküli óvodai elhelyezését biztosítják majd. A két létesítménnyel párhuzamosan bővítik az eddig is üzemben tartott, de -lényegesen kevesebb létszámra főző napközis konyhát. (Békés Megyei Népújság, 1961. március 28.) „Nagyüzemi” locsolkodás- ra készülnek Üjkígyóson. Ügy hírlik, hogy az újkí- gyósi mókaszerető emberek nagy húsvéti locsolkodásra készülnek ... Annyi bizonyos, már készítik a fecskendőket és a lajtokat. Az ötlet tervezői úgy gondolják, ha lúd, legyen kövér, egy termelőszövetkezeti községben, ahol a nagyüzemi gazdálkodás a fő, a húsvéti mulatság sem telhet ei csak úgy egyszerűen a régi módon : kisüzemi módszerek- kd (Békés Megyei Népújság, 1961. március 28.) A szövetkezeti munka pozíciói ma jobbak, mint a korábbi években Interjú Antal Józseffel, a megyei tanács osztályvezetőjével A termelőszövetkezetek 1985. évi gazdálkodásának tapasztalatairól, a zárszámadásokról, s azokról a szövetkezeti rendezvényekről beszélgettünk Antal Józseffel, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével, melyeken az üzemi eredmények tapasztalatait összegezték, a következő időszakra vezetőséget választottak és meghatározták a VII. ötéves tervvel összefüggő szövetkezetpolitikai és gazdasági feladatokat. — Milyen évnek mondható 1985? — A múlt esztendő jól sikerült a megye szövetkezeteinek. Bár igaz, az időjárás mostoha volt a mezőgazdasági üzemekhez, mégis búzából az utóbbi évtizedek második legjobb termését termelték, takarították be. A kukorica is bővebben termett, mint 1984-ben. A cukorrépa beváltotta a pénzügyi reményeket. Több ipari és kereskedelmi növény a körülményekhez képest kielégítően járult hozzá a tsz-ek pénzügyi terveinek megvalósulásához. Az állattenyésztés részaránya a bruttó termelési értékből Békés megyében viszonylag magas. Eléri az 55 százalékot. Az ágazat jövedelmezősége helyenként igen változó. Ahol a korábbi években nagyobb jövedelemre törekedve célratörően szervezték a magasabb hozamok elérését, ott nem okozott különösebb meglepetést az ágazat pénzügyi elszámolása. Sajnos, az állattenyésztési színvonala többségében alacsony, jövedelemtermelő képessége pedig nagy szóródást mutat. A kisegítő ágazatok, az ipari és melléktevékenységek általában jól prosperáltak, jövedelemtermelő képességükkel erősítették a szövetkezetek pénzügyi helyzetét, bár a termelés növekedése helyenként lelassult, összességében a szövetkezeti mozgalomhoz tartozó gazdaságok Békés megyében 1 milliárd 146 millió forint eredménynyel zárták az évet. Ez a teljesítmény 27 millió forinttal jobb, mint az 1984. évi. — Ha a tervezett hozamokat és áruértékesítést az üzemek többségében nem érték el, akkor miből származik, milyen tényezők hatottak közre, eredményezték ezt a teljesítményt? — Megfigyeléseink szerint a gazdálkodás színvonala sokat fejlődött. Az üzemi vezetők jó része a termeléshez szükséges anyagok, eszközök beszerzésére odafigyelt, és gondosan mérlegelt: kell-e, szükséges-e elkölteni az utolsókig a betervezett forintokat? Egy jó értelemben vett takarékossági mozgalom indult a költségek csökkentésére. Csak a legszükségesebb anyagokat, eszközöket szerezték be, és használták fel a termelésben. Helyenként sajnos, olyan anyagok beszerzésével is takarékoskodtak, amivel nem lett volna szabad. A műtrágyára és a növényvédő szerekre gondolok. A gabonaágazat bizonyára meghálálta volna a ráfordítást. Más megyék tapasztalata, de a mienk is, amit a jól gazdálkodó üzemekben szereztünk, arra intenek, hogy a jövőben erre jobban rá kell irányítanunk az üzemi vezetők figyelmét. — Mit tapasztaltak az eszközállomány minőségi és mennyiségi összetételének alakulásában? — A tsz-ek gépbeszerzésre fordított pénzeszközei 1985- ben tovább csökkentek. Tavaly gépre 664 millió forint jutott. Az idén a nyereség növekedése ellenére ez a szám 24 millió forinttal kisebb. Ez elgondolkodtató. Idei feladatainkat a meglevő, alacsony műszaki állapotú gépekkel kell megoldanunk. Reméljük, jól sikerül, és így jövőre a jelenleginél lényegesen nagyobb összeget fordíthatnak a tsz-ek gépvásárlásra. A sok negatívan összecsengő üzemi végeredmény ellenére a munkadíj és az összes személyes jövedelem igen kedvezően alakult. A munkadíj megyei átlagban 11 százalékkal, a tsz-ből származó személyes jövedelem pedig 14 százalékkal növekedett. Erre a keresetszabályozás adott lehetőséget. Az állományi létszám 6 százalékos csökkenéséből származó bérfejlesztési lehetőségeket az üzemek általában jól használták ki. Az 1985. évi gazdálkodásra jellemző, hogy a szabályzók szigorodása, az elvonások növekedése, a kapásokra igen kedvezőtlennek minősített időjárás ellenére az üzemi veszteség az 1984. évi 210 millióról 40 millió forintra csökkent. A veszteséggel és alaphiánnyal záró szövetkezetek zöme saját hatáskörben képes volt rendezni pénzügyi problémáit. Mindössze két szövetkezet — a Körösújfalui Rákóczi Tsz és a Gyomaendrődi Alkotmány Tsz — került központi, egyedi rendezésre. Körösújfaluban sajnos, bonyolultabb a helyzet. A gazdálkodás normális kerékvágásba való visszaállítására a szükséges intézkedéseket megtesszük. — Több szövetkezetben tisztújítással kötötték egybe a zárszámadó közgyűléseket. Milyen tapasztalatokat szereztek a szövetkezeti tagság mind jobban demokratizálódó közreműködéséről? — A választások előkészítését és lebonyolítását mind jobban a demokratikus, jogokkal való élés jellemezte. A szövetkezeti tagság őszinte, nyílt, becsületes véleményt alkotott, és mondott vezetőinek munkájáról. A Békési Viharsarok Tsz-t és a Kevermesi Lenin Tsz-t kivéve, a választások gördülékenyek voltak. A törvényes előírásokat mindenütt — Békésen és Kevermesen is — betartották. Az a véleményem, hogy a jövőben feltétlen nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szövetkezetekben folytatott személyzeti és kádermunkára. A vezetők kiválasztását eddig sem volt szabad, de a jövőben sem szabad a véletlenre bízni. Ahol két jelöltet állítanak elnöknek, nem valószínű, hogy a törvényben előírt kétharmados minőségi többséget az első fordulóban valamelyik jelölt megkapja. Kevermesen, ahol elnökválasztásra újra össze kell hívni a közgyűlést, két jelölt indul. Előre megegyeztek abban, hogy az a jelölt, aki a minőségi többséget nem kapja meg, vagy a másiknál kevesebb szavazatot kap, a választás második fordulójában nem indul. Így egy közgyűlésen, a két fordulóban lebonyolított választással nem marad elnök nélkül a szövetkezet. Szeretném kiemelni a választás kulturáltságának jelentőségét. Ez mindenkor legyen a szövetkezethez méltó. Ez formaság — mondhatják. Igen, formaság jó értelemben, mint ahogyan az is a választás egyik formája, hogy a két jelölt tücsköt-békát összehord egymásra a közgyűlés nyilvánossága előtt. Az Ilyen magatartással a jövőben sem értünk egyet. — Milyennek ítéli a szövetkezetek 1986. évi pozícióját? — Reménykedünk, a mai csapadékviszonyok az utóbbi három aszályos évnél kedvezőbbek. A belvízzel elöntött területek nagysága csak azért 10—12 ezer hektár, mert a legbelvízjárásosabb területeken elvégeztük a meliorációt. Most olyan talajművelést kellene folytatnunk, hogy ebből a gazdag vízkészletből minél többet megőrizhessünk a vegetációs időszakra. A búza és a kukorica pozícióját jónak tartom, sajnálom, hogy több szövetkezetben nem veszik igénybe a kukoricatermesztést segítő kormányzati intézkedések által biztosított előnyöket. Abból a szemszögből kellene üzemeinknek is megfontolni a kukoricatermesztés fontosságát, hogy a népgazdaság erőforrásaiból csak annyira telik, amennyit kedvezmények formájában most nyújt. Ha több kukorica terem, akkor jövőre több kedvezményre, támogatásra lehet számítani, ha kevesebbet termelünk, akkor még annyira sem, mint az idén. A kukorica, mint köztudott: sertésállományunk legfontosabb takarmánya. A kevesebb kukorica nyilván kevesebb vágósertést is jelent. Ha a vágósertés kevesebb lesz; akkor ennek a kárát a lakosság látja, mert kevesebb importenergiához jutunk. Szóval, az üzemeknek ezt az egész kukorica- és sertéshústermelési ügyet újra, a jól felfogott érdeknek megfelelően kellene felülvizsgálni. A tsz-ek az első lépéseket megtették. 1985-höz képest 9 százalékkal növelték a kocaállományt, a nagyüzemi tehénlétszámot pedig szinten tartják. A baromfiágazat ismét felfelé ível, a juhászattal viszont gondjaink vannak. A tsz-ek központi ösztönző intézkedéseket várnak. A magam részéről úgy ítélem meg a zárszámadásokat, hogy azok, mint máskor, most is nagyszerű politikai eseménynek számítottak. Szövetkezeti parasztságunk ezen a fórumon is demonstrálta elkötelezettségét a párt agrárpolitikája mellett. Ez a jövőre nézve bizalmat, megértést, reményt jelent — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Antal József. Dupsi Károly Fotó: Fazekas László
