Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
NÉPÚJSÁG o 1.986. március 26., szerda Meghall Lehoczhy Mihály | Életének 62. évében elhunyt Lehoczky Mihály, a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat nyugalmazott igazgatója. Temetése március 28-án, pénteken 12 órakor lesz Békéscsabán, a Vasúti temetőben. Lehoczky Mihály 1924-ben született Nagybánhegyesen. Tanulmányait Tótkomlóson végezte, itt ismerkedett meg a mozgalmi munkával is. 1945-ben lépett be a pártba. Nem sokkal ezután, 1948- ban postatiszti tanfolyamra került Budapestre. Ezt elvégezve Orosházán dolgozott, majd újabb tanulás következett, Békéscsabán a pártiskola hallgatója lett. Vonzotta a politikai munka, így lett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára, amely tisztet 1956-ig töltötte be. 1957-ben lett a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. Jelentős érdemeket szerzett az ellenforradalom után megújult lap népszerűsítésében, példánvszámának növelésében. Több mint két évtizedes igazgatói tevékenységének időszakára esett a szerkesztőség és a kiadó munkakörülményeinek jelentős javulása, az ofszetlap indítása. Megroppant egészsége miatt 1979-ben nyugdíjba vonult. Munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Míg egészsége engedte, nyugdíjba vonulása után is tartotta a kapcsolatot a szerkesztőséggel, a kiadóval. Emlékét megőrizzük. Osztrák képviselők Budapesten A Magyar Országgyűlés meghívására kedden Budapestre érkezett az Osztrák Köztársaság Nemzeti Tanácsának küldöttsége. A delegációt Anton Benya, a Nemzeti Tanács elnöke vezeti. Délután a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. A magyar tárgyaló delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vezette. Sarlós István és Anton Benya egyaránt megelégedéssel szólt a két ország minden területen rendezett kapcsolatairól, külön kitérve a törvényhozó testületek küldöttségeinek kölcsönös, eredményes látogatásaira. Anton Benya hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg a Magyar Országgyűlés küldöttségét. A meghívást Sarlós István köszönettel elfogadta. Átadták az Ifjúsági díjakat Tegnap a Parlamentben Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke átadta az ÁIB által adományozott 1986. évi Ifjúsági díjakat. Idén kilenc kollektív és 12 egyéni díjjal ismerték el az ifjúság- politikai feladatok megvalósításában kiemelkedő munkát végzők tevékenységét. A kitüntetések átadásánál jelen volt Szandtner Iván, a KISZ KB titkára, Varga László, a Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. Az egyéni kitüntetettek között volt Budai János, a gyulai román általános iskola és gimnázium 'Igazgatója, aki „nemzetiségi politikánk eredményes megvalósításáért, az ifjúság körében végzett sokoldalú pedagógiai tevékenységéért” vehette át az Ifjúsági díjat. Amikor gratuláltunk neki az elismeréshez, és arra kértük, hogy beszéljen iskolai és iskolán kívüli munkájáról, akkor a következőkkel kezdte: — Természetesen nagyon örülök az Ifjúsági díjnak, úgy érzem, hogy az elismerés nemcsak nekem, hanem személyemen keresztül az egész gyulai román iskolának szól. Az iskolában az a törekvésünk: minél több tanulót készítsünk fel a továbbtanulásra. Tárgyi feltételeink jók, tanári karunk felkészült, tettrekész fiatalokból tevődik össze. Felvételi mutatóink jók, és nemcsak azért, mert évente több diák választja a pedagóguspályát, román és még valamilyen más szakon. Azok is rendre eredményesen felvételiznek, akik az Budai János tegnap Ifjúsági díjat kapott Fotó: Szőke Margit orvosi, jogi, vagy valamelyik műszaki egyetemre, stb- nyújtják be felvételi kérelmüket. Pedagógiai munkánk nagyon összetett, aminek csak az egyik — persze nagyon fontos — eleme a tárgyi ismeretek továbbadása. Iskolánknak a román nemzetiségi lakosság kultúrájának megőrzésében, ápolásában és továbbfejlesztésében meghatározó szerepe van. Iskolánk átvállalta a családi anyanyelvi ápolás egyes elemeit, befolyásolja a köznyelv kialakítását, fejlődését. Mindezeket igyekszünk tudatosítani a tanuló ifjúságunkban. Többek között ezért örülök annak, hogy az iskolai KISZ- szervezetnek — azonkívül, hogy igyekeznek megfelelni a KISZ-szel szemben támasztott elvárásoknak — önálló arculata van. A különböző rendezvényeken, mint például az anyanyelvi heteken, a szép beszéd vetélkedőkön, vagy akár a nyári, muzeológusokkal közösen szervezett néprajzi táborokban elősegítik a fiatalok nemzeti önismeretének fejlesztését, a román kultúra paraszti, népi elemeinek feltárását, megőrzését. A hagyományokra építő irodalmi színpadunk, tánckarunk és énekkarunk dijakat nyert nemzetközi és országos diákfesztiválokon. A jövőben szeretnénk elérni, hogy diákjaink még jobban ismerjék a román történelmet, az irodalom és a kü- lönbijgő művészeti ágak értékeit, valamint a mai kulturális alkotásokat. Ezzel identitástudatukat, önismeretüket fejleszthetjük, még jobban ösztönözhetjük az anyanyelv ápolását és egyúttal nevelhetjük a felnövekvő generációt a nemzetek közötti megértésre, mások értékeinek megbecsülésére. Lovász Sándor Kihelyezett ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) keletkezett a legtöbb tűzkár, s ugyaifcsak emelkedett a mezőgazdasági tűzesetek kárértéke is. Mindezekhez nagymértékben hozzájárult, hogy még mindig nem kielégítő a gazdasági vezetők tűzvédelmi munkájának színvonala, következetessége, s az állampolgári fegyelem is hagy kívánnivalót maga után. Ez utóbbit bizonyítja a lakóházi tüzek számának növekedése is. Ami az okokat illeti, a tüzelő-, fűtő- és szárítóberendezések, az elektromos áram, a dohányzás, a gyújtogatás, a szabadban tüzelés és a gyermekek által okozott tűzesetek száma a leggyakoribb. A beszámoló szólt arról, hogy a jogszabályok adta lehetőségeket nem használják ki kellőképpen. Ismerve a tűzvédelmi helyzetet, kevésnek értékelte a 117 fegyelmi eljárás és a 489 szabálysértési feljelentés kezdeményezését. A tárgyi feltételek az elmúlt években csak szerény mértékben javultak. Ügy tűnik, a VII. ötéves tervben több mint 100 millió forintos költséggel sikerül javítani ezen a helyzeten. A vitában — amelyben részt vett dr. Joó Bálint, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának főosztály- vezetője — többen aggodalommal szóltak a tűzesetek növekvő számáról és a mind magasabb kárértékről. Ezek mögött az esetek döntő többségében a tűzvédelmi előírások megszegése, fegyelmezetlenség áll. Többen szorgal- mozták a megelőzés, a propaganda hatékonyságának erősítését, a hatósági eljárások szigorítását, a helyi tűzoltó berendezések üzembiztonságának fokozottabb ellenőrzését, a megfelelő vezetői szemlélet kialakítását. Sok esetben ugyanis afféle bocsánatos bűnnek tekintik a tűzrendészet! előírások megszegését, amelyből milliós károk keletkezhetnek. Gyakori eset az is — mondták többen —, hogy egy-egy káresemény bekövetkezése után mindent megtesznek a biztonságért, holott előtte kellett volna legalább a felét megtenni. Szó esett továbbá a tanács irányítási módjairól, javításáról, a szabálysértési eljárások szigorításáról, s méltatták a tűzoltók szervezett, szakszerű, bátor munkáját. A végrehajtó bizottság összességében megállapította : a megelőzés érdekében végzett ellenőrzések sok esetben nem érik el céljukat, későn és már hatástalanul intézkednek. A szabálysértési eljárások lassúak, mert némelykor a gazdasági vezetők sem segítik azt kellően. Tapasztalat, hogy a tűzoltóságot gyakran túlbuzgósággal, a tanácsokat bürokratizmussal vádolják, pedig intézkedéseikkel értékeket, gyakran életeket védenek. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadva elismeréssel szólt a hivatásos állomány és az őket segítő több mint 4 ezer önkéntes tűzoltó lelkiismeretes munkájáról. Ök szabad idejüket feláldozva védik, óvják értékeinket. A bejelentések sorában a testület értékelte a településfejlesztő társadalmi munka eredményeit, valamint a tanácsi vállalatoknál és intézményeknél folyó munkaversenyt. Mindkettőről beszámolunk a, későbbiekben. S. F. Össztársadalmi érdek az egészséges életmód Ülésezett a megyei egészségügyi nagyaktíva (Folytatás az 1. oldalról) békéscsabai egyesített egészségügyi intézmények igazgató főorvosa, dr. Juhász László a VI. ötéves terv teljesítéséről, a jövő feladatairól beszélt. A gyulai megyei kórház párttitkára, dr. Bálint János megyei onkológus szakfőorvos a kiemelt szakmai programok megvalósulását, az élénkülő tudományos tevékenységet méltatta. Hangsúlyozta a párt-, az állami vezetés, s a kórház dolgozóinak eredményes együttműködését. Vozár Imréné gyulai bölcsődevezető a gondozónők munkájának színvonalemelkedésére mutatott rá. Dócs János, a megyei gyógyszertári központ igazgatója hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy a kézi gyógyszertárakat nem mindenhol működtetik megfelelően. Elmondta, hogy áprilistól megkezdik a carries elleni tabletták gyártását, amely csökkenti a fogak romlását. Sziics Sándor me- zőberényi tanácselnök megköszönte a békéscsabai és a megyei egészségügyi szervek segítségét, amellyel jelentősen növelték a nagyközség betegellátási színvonalát. Dr. Maurer József, a megyei Köjál igazgatója részletesen és hatásosan elemezte megyénk járványügyi helyzetét, a környezetvédelem kudarcait, az egészséges életmódra nevelés feladatait. Csamangó Vilmos, az egészségügyi dolgozók szakszervezetének megyei titkára foglalkozott az alapellátással, az üzemegészségügyi szolgálattal, az egészségügyi dolgozók üzemegészségügyi ellátásával, jövedelmének alakulásával, élet- és munkakörülményeinek javításával. Szántó Márta szeghalmi városi főorvos hozzászólását követően Illés Béla, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője mondta el véleményét arról, hogy miként érvényesült az elmúlt időszakban az egészségügy kiemelt támogatása. Sokat fejlődött az ország, a meTelefon — doktor Dr. Harmadi Pál Kever- mesen körzeti orvos. A nagyaktíva szünetében az új ügyeleti rendszerről beszélgettünk vele. — Tapasztalataim alapján csak jót tudok mondani, hiszen ez az átszervezés nagymértékben hozzájárult a falusi körzeti orvosok élet- és munkakörülményeinek javításához. Több a szabad hét vége, egyáltalán, több a szabad idő, amit, ha úgy tetszik, önmaga rehabilitációjára fordíthat az orvos. Én például tagja vagyok a MAOTE tudományos munkacsoportjának, és most már el tudok jutni a havonkénti összejövetelekre. — Nézzük az érem másik oldalát is. Vajon a betegeknek jó-e az ügyeleti rendszer? — Kezdetben ellenérzéssel fogadták az intézkedést. Ügy látom, a lakosság telefonálási és egészségügyi kultúráját kell fejleszteni, hogy egyáltalán el tudják dönteni, kell-e hívni orvost, s használni tudják a telefont. S ha már itt tartunk, sajnos, a telefonhálózat nem megfelelő, és remény sincs rá, hogy valaha a Crossbar-hálózatba bekerülünk. Nem egyszer megtörtént már, hogy a rendőrt kellett megkérni, URH-n hívasson mentőt. Most már egyébként egyre inkább megérti, és megtanulja a lakosság az ügyeleti rendszert. gye egészségügyi hálózata, szépek az eredmények, a lakosság mégsem elégedett. A jövőben az egészségügyi dolgozók bérét a munka hatékonyságának arányában szükséges fejleszteni. Szél László csorvási párttitkárt a megyei csecsemőotthon igazgatónője, dr. Patay Klára követte hozzászólásával. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügy belső tartalékai anyagi ráfordítás nélküli színvonal-emelkedést eredményezhetnek. Beszélt az egészségügyi intézményekben dolgozók munkahelyi közérzetéről, a betegek kulII csorvási példa A lakosság életmódja és egészségi állapota szorosan összefügg. Vajon hogyan ítéli meg a település egészségügyi ellátását? — kérdeztük Szél Lászlótól, a csorvási nagyközségi pártbizottság titkárától. — Most, amikor összegeztük a VI. ötéves tervidőszak eredményeit, és készültünk a VII. ötéves tervre, természetesen terítékre került az egészség- ügyi ellátás is. Az a megállapítás, hogy az alapellátáson belül talán a legjobb helyzetben az egészségügy van a tárgyi és személyi feltételeket tekintve egyaránt- Három körzeti orvosi, két fogszakorvosi és egy gyermekszakorvosi állásunk van, valamennyi betöltve, a fluktuáció minimális és megfelelő szakmai képesítéssel bírnak a szakalkalmazottak is. Az elmúlt tervidőszakban sikerült felépítenünk egy 40 személyes bölcsődét- Egyre nagyobb a társadalmi igény az idősekről való gondoskodásra. A 30 személyes öregek napközijét 50 személyesre bővítjük, úgy, hogy a jelenleg 15 idős ember ellátására alkalmas hetesnapközit 30 fősre fejlesztjük. Az egészségügyi ellátásban most az a törekvés, hogy amit lehet, helyben oldjunk meg. Űj kezdeményezés például a mozgó laboratórium, amikor nem a beteg, hanem a vizsgálati anyag utazik. Azután: délután 4 órától is van rendelés, a fogorvos pedig este 8-ig rendel, mégpedig azért, hogy ha nem úagyon sürgős, ne munkaidőben menjenek az emberek orvoshoz. A gyógyszertár is igazodott nyitva tartásával az orvosi rendeléshez. Az orvosok és a közalkalmazottak a falu politikai, társadalmi .életében is részt vesznek. turáltságáról, az alapvető szemléleti változás szükségességéről. Meg kell értetni a társadalom egészével, hogy az egyetlen választható út az egészséges életmód vállalása. Öz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára bemutatta, hogy milyen jelentős közéleti tevékenységet vállalnak az orvosok, egészség- ügyi szakdolgozók a vöröskeresztes feladatok teljesítésében. Dr. Gyarmati Sándor gyulai osztályvezető főorvos a kórházak tudományos együttműködésének fontosságáról szólt, őt követte dr. Juhász Fyenc, az MSZMP KB munkatársa. Helyes gyakorlatnak ismerte el az aktívaülések rendszerét, ahol az egészségügy szakemberei megvitathatják a tennivalókat és korrigálhatják a változtatásra szoruló elképzeléseket. A nyár folyamán a Politikai Bizottság napirendre tűzi az egészségügyi helyzet újabb vizsgálatát, mert nem javult a lakosság egészségi állapota, az egészségügyi dolgozók közérzete, és továbbra is elégedetlenék a betegek. Az okok szerteágazóak, a társadalmi, gazdasági feltételekkel, az egészség- ügyi ellátás helyzetével magyarázhatók. Az emberek sok órát \töltenek el munkával, keveset pihenéssel. Legyen társadalompolitikai kérdés az egészségügy, az egészséges életmód megőrzése. Az oktatásban is érvényesíteni kell ezeket az elveket. A megye egészségügyében is feltehetően több a gond, mint amelyről hallottunk. Bátrabban kell a problémákról is beszélni. Dr. Borbényi Olivér megyei audiológiai szakfőorvos a hallásvizsgálatok fontosságáról, a szűrések kiterjesztéséről beszélt. — Az elmúlt időszak tapasztalatai korszakváltásra ösztönöznek az egészségügy területén, az egészségügyi dolgozók és a lakosság kapcsolatában — mondotta zárszavában dr. Horváth Éva. A Politikai Bizottság felmérését követően a jövőben az ágazat minden területére megfogalmazzák a további feladatokat. összeállította: Bede Zsóka Tóth Ibolya
