Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

az Észak-magyarországi Ter­vező Vállalat vállalati főépí­tésze, Juhász Ferenc (Buda­pest, 62. vk.), az Építőipari Gépesítő Vállalat pártbizott­ságának titkára, Polgári Ist­ván (Hajdú-Bihar m., 7. vk.), a Kemikál Építőipari Vállalat Építési Műgyanta­gyárának üzemvezetője, Szűcs Gyula (Szabolcs-Szat- már m., 16. vk.), a KISZ Vásárosnaményi Városi Bi­zottságának titkára és dr. Mezei Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18. vk.), a Kis- várdai Városi Tanács kórhá­zának osztályvezető főorvo­sa. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt ezután a vitában elhangzottakra. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését és a felszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vet­te. Farkas Lajos (Budapest, 11. vk.), az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat karban­tartó asztalosa az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez interpellált két munkaszüneti nap, április 6-a és december 28-a mun­kanappá nyilvánításával kap­csolatban. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke . elmondta: visszatérő tapasztalat, hogy az évi nyolc fizetett mun­kaszüneti nap gyakori torló­dása megnehezíti a termelés szervezését, esetenként za­varokat okoz a szolgáltatás­ban és a lakosság ellátásá­ban. Rácz Albert államtitkár válaszát az interpelláló kép­viselő és az Országgyűlés tu­domásul vette. Szalai Istvánná (Vas m., vk.), a Latex Fonó- és Szö­vőgyár művezetője az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nökéhez interpellált a ma­gyar ipar védelme ügyében az importtermékek belföldi forgalmazásával kapcsolat­ban. Mint mondotta, egy ko­rábban kiadott árhivatali rendelet hátrányos helyzetbe hozza a hazai ipart. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke elmondta: a ki­fogásolt rendelkezés csupán a fogyasztásicikk-nagykeres­kedelem néhány vállalatára tartalmaz az általánostól el­térő árképzési előírásokat. Az áruforgalomban ugyanis még vannak olyan termékcsopor­tok. ahol nem megfelelő a választék és az árszínvonal. Az államtitkár válaszát a képviselő nem fogadta el. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés sem fogadta el. így az ügyrend­nek megfelelően az Ország- gyűlés elnöke a kérdést to­vábbítja a kereskedelmi ál­landó bizottságnak, hogy az alaposan vizsgálja meg. A testület az Országgyűlés leg­közelebbi ülésszakán számol be munkájáról. Ezzel az Országgyűlés ta­vaszi ülésszaka, amelyen fel­váltva elnökölt Sarlós Ist­ván, Cservenka Ferencné és Péter János, befejezte mun­káját. Ünnepi beszédet Szabadosné Bécsi Katalin mondott Fató: Szóke Margit Tegnap megyeszerte meg­emlékezéseket tartottak már­cius 21-érői, a Tanácsköztár­saság évfordulójáról. Békésen a városi tanács falán levő emléktáblánál rendeztek ünnepséget, szín­vonalas műsorral. Gyulán, a Mogyoróssy Já­nos Könyvtár előtt az isme­retlen vöröskatona szobrát koszorúzták meg, majd a T9- es veteránokkal találkoztak a város vezetői. Mezőkovácsházán a dél­utáni megemlékezést kitün­tetési ünnepséggel kötötték össze. Csütörtökön Kocsis János emléktábláját koszo­rúzták meg. Orosházán három munkás- mozgalmi emlékhelyen tar­tottak koszorúzást. Szarvason a ’19-es emlék­táblánál rendezett koszorúzá- si ünnepségen a KISZ zászlóbontásának évforduló­járól is megemlékeztek. Szeghalmon két helyen volt koszorúzás: először a ’19- esek emléktáblájánál, majd a Simon Ferenc-emléktáblá- nál. Békéscsabán, az 1919-esek terén lévő Tanácsköztársasá­gi emlékműnél volt koszorú- zási ünnepség. Ünnepi be­szédet Mácsai Sándor, az MSZMP Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottságának tagja mondott. Ezt követően dr. Lovász Matild, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára és dr. Ábrahám Béla, az MSZMP Békéscsa­bai Városi Bizottságának el­ső titkára koszorúzta meg az emlékművet, majd a megye állami, társadalmi és tömeg­szervezeteinek, fegyveres tes­tületéinek és ifjúságának képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit a vöröskatona szobránál. A Veszély csárda melletti Tanácsköztársaság emlékmű­nél tegnap délután 2 órakor Békés, Békéscsaba és Gyula fiataljai adtak egymásnak randevút, hogy közösen em­lékezzenek meg 1919. már­cius 21-ről, a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának, és 1957. március 21-ről, a KISZ zászlóbontásának napjáról. Ünnepi beszédet Szabadosné Bécsi Katalin, a Gyulai Vá­rosi KISZ-bizottság titkára Hagyomány már, hogy a Magyar Tanácsköztársaság évfordulóján tesznek KISZ- fogadalmat az Orosházi Tán­csics Mihály Gimnázium di­ákjai minden évben. Az idén március 20-án, csütörtökön délután rendezték meg az intézményben a KlSZ-foga- dalomtételt és a Magyar Ta­nácsköztársaság 67. évfor­dulója alkalmából tartott ün­nepséget. A gimnázium 500 fős ta­nulóifjúsága — közülük több mint 420 a KISZ-tag — tartott. Kiemelte, hogy a ma ifjúságának feladata — a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozat keretében — méltóképpen megemlékez­ni a Tanácsköztársaság kiki­áltásának 67. évfordulójáról és a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának 29. születésnapjáról. Az em­lékműnél koszorút helyeztek el a három város pártbizott­ságainak, és a hajdani, ’19-es veteránok képviselői. A me­gye ifjúsága nevében Szabó Béla, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, Kulcsár Edit, a Békéscsabai Városi KISZ-bizottság első titkára, Lipták Pál, a Békési Városi KISZ-bizottság titkára és Szabadosné Bécsi Katalin koszorú zott. vett részt a megemlékezésen. A 2. évfolyamosok rövid, tartalmas ünnepi köszöntője és irodalmi műsora után a városi rendőrkapitányság képviselője, Faludi János ol­vasta fel a KISZ-fogadalom szövegét. Ez alkalommal 80 első éves tanuló lépett be az ifjúsági szövetség tagjainak sorába. A KlSZ-fogadalom- tételi ünnepség befejező ré­szében Éles István parodista színvonalas műsorát tekint­hették meg a résztvevők. v. I. KISZ-fogadalomtétel Orosházán Pénteken, az építésügyi és városfejlesztési miniszter be­számolója feletti vitával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az üléste­remben helyet foglalt Lo- sonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Cservenka Fe­rencné, az Országgyűlés al- elnöke a tanácskozást meg­nyitva megemlékezett arról, hogy 67 esztendővel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársasá­got. Ezután elsőként Rácz Al­bert államtitkárnak, az Álla­mi Bér. és Munkaügyi Hiva­tal elnökének adta meg a szót. Bevezetőben elmondta, hogy 1985-ben az építőipar­ban és az építőanyag-iparban a keresetek átlagos növeke­dése elérte a 7 százalékot, s ez megfelelt a tervezett mér­téknek. Ugyanakkor a ter­melés az építőiparban több mint 7 százalékkal, az építő­anyag-iparban 4 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Ez messze elmaradt a tervezett mértéktől és csökkent a munka termelé­kenysége is. Ugyanakkor emelkedett a főmunkaidőn kívüli tevékenységért kifize­tett személyi jövedelem. A termelés, a teljesítmények alakulása nem támasztotta alá a keresetek növekedését. Rácz Albert szólt arról is, hogy közvéleményünk külö­nösen élésen reagál az egyes építkezéseken fellelhető, gyakran a szemünk előtt le­zajló szervezetlen, óriási munkaidő-veszteséggel járó munkavégzésre. Hajlamosak is vagyunk úgy értékelni ezt, mint kizárólag az építőipar­ra jellemző tünetet, pedig sajnos általános jelenségről van szó! A vitában felszólalt még dr. Péter Szigfrid (Tolna m., l. vk.), a Tolna Megyei Párt- bizottság első titkára, Weisz- böck Rezsőné (Győr-Sopron m. , 15. vk.), a SOTEX Sop­roni Szőnyeggyár igazgatója, Zarnóczi József (Budapest, 27. vk.), a X. kerületi párt- bizottság első titkára, Vas­tag Ottilia (Nógrád m., 8. vk.) a Romhányi Építési Ke­rámiagyár osztályvezetője, dr. Hellner Károly (Buda­pest, 32. vk.), a Magyar Ke­reskedelmi Kamara személy­zeti és oktatási főosztályve­zetője, Medvetzky Antalhé dr. (Baranya m., 4. vk.), fő­iskolai docens, Koltai Imre (Pest m., 28. vk.), a Cement- és Mészművek vezérigazgató­ja, dr. Horváth László (Bács- Kiskun m., 9. vk.), tiszaal- pári körzeti állatorvos, Hor­váth Ferenc (Zala m., 10. vk.), a Lenti Épületasztalos­ipari és Faipari Vállalat igazgatója. Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 3. vk.), Interpellációk Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Szín­ház művésze a belkereske­delmi miniszterhez interpel­lált a szolgáltató és üzlet- hálózatban gombamódra el­szaporodott idegen nyelvű el­nevezések miatt. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter válaszában elmondta, hogy tervezik a belkereskedelmi törvény, va­lamint a magánkereskede­lemmel foglalkozó törvény- erejű rendelet módosítását. Az interpelláló és az Or­szággyűlés Juhár Zoltán vá­laszát tudomásul vette. Délelőtt az ülésteremben A Magyar Tanácskoz­ol társaság kikiáltásának 67. évfordulóját teg­nap, pénteken országszerte megünnepelték. Az országos ünnepséget Győrött rendez­ték. Megyénkben is megkoszo­rúzták a 19-es emlékhelye­ket, felidézték a 133 nap di­csőséges eseményeit. Ez al­kalomul kitüntetéseket adtak át az ifjúsági mozgalomban huzamosabb időn át kima­gaslóan tevékeny ekedőknek. A Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatában több helyen veterántalálkozót, if­júsági nagygyűlést rendez­tek, kiállításokat nyitottak meg és KISZ-tagok avatásá­ra került sor. , A Veszely-hídi emlékhelynél Békés, Békéscsaba és Gyula kommunistáinak és KISZ-eseinek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁRCIUS 22., SZOMBAT Ara: 2,20 forint YT.T ÉVFOLYAM, 69. SZÁM Befejeződött a tavaszi ülésszak Megemlékezések a Tanácsköztársaság évfordulóján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents