Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

1986. március 3., hétfő NÉPÚJSÁG Folytatta munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) „A termelés volumenének növelésében és a termékmi­nőség javításában fontos sze­repet hivatott betölteni a szocialista piac. Semmi fél­nivaló nincs ettől. A piac­nak határt szab a szocialista rendszer, határt szabnak az államnak a termelésben és az elosztásban elfoglalt kulcspozíciói.” Az uljanovszki terület ipa­ri termelése négyszeresére emelkedett, mezőgazdasági termelése majdnem megkét­szereződött az utóbbi másfél évtized alatt — közölte a te­rületi pártbizottság első tit­kára, Gennagyij Kolbin, je­lezve, hogy az elért eredmé­nyek még magasabb fejlődé­si ütem elérésére sarkallják a terület dolgozóit. Vaszilij Gyinkov kőolaj­ipari miniszter a vezetése alatt álló minisztériumnak a kőolaj- és földgázipar fej­lesztésére kidolgozott terveit ismertette, szólt a tudomá­nyos bázis bővítésének szük­ségességéről, a tudományos­termelési egyesülések felállí­tásáról, az olajbányászok la­kásproblémáiról, A szovjet szakszervezetek több mint 137 milliós tagsá­ga fokozza aktivitását mind a termelésben, mind a szo­ciális szférában. Ezt illuszt­rálta hozzászólásában Sztye- pan Salajev, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csának elnöke, sürgette to­vábbá a demokratikus elvek érvényesítését a termelés irányításában. Ezután lezártnak nyilvání­tották az SZKP KB politikai beszámolójáról és a Közpon­ti Revíziós Bizottság jelenté­séről tartott vitát. Az első három napirendi pontra vo­natkozó határozati javaslato­kat előkészítő bizottság ne­vében ezután Jegor Ligacsov emelkedett szólásra, majd á kongresszus küldöttei egy­hangúlag jóváhagyták az SZKP Központi Bizottságá­nak politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét, a Központi Bizottság politikai beszámolójában foglalt kö­vetkeztetéseket és feladato­kat, egyhangúlag elfogadták a politikai beszámolóval kap­csolatos határozatot. Alekszandr Jakovlev, az SZKP új szövegezésű orog- ramját elkészítő bizottság ne­vében tette meg előterjeszté­sét, majd a kongresszus egy­hangúlag elfogadta az SZKP programjának új szövegezé­sét és az erre vonatkozó ha­tározatot. Georgij Razumovszkij, az SZKP szervezeti szabályza­tának módosítását véglegesí­tő bizottság nevében szólalt fel. Javaslatára a kongresz- szus ugyancsak egyhangúlag elfogadta az SZKP módosí­tott szervezeti szabályzatát, és az ezzel kapcsolatos hatá­rozatot. Egyhangú határozatban hagyta jóvá a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság jelentését, és a bizottság új szabályzatát is. Ezzel a szombati ülés befe­jeződött. Az SZKP XXVII. kongresszusa ma, hétfőn dél­előtt folytatja munkáját. Lázár György befejezte uljanovszki látogatását A lenini emlékhelyeket kereste fel ulja­novszki tartózkodásának tnásodik napján, szombaton Lázár György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, moszkvai ma­gyar nagykövet. Kíséretükben volt Alek- szandr Bolsov, az uljanovszki területi ta­nács elnöke és Borisz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az SZKP XXVII. kongresszusán részt­vevő magyar pártküldöttség tagjai elláto­gattak a Lenin-centenárium alkalmából lé­tesített Lenin múzeum- és emlékműkomp­lexumba. A múzeum központi részében eredeti formájában található Vlagyimir II- jics Uljanov szülőháza. Lázár György a látogatás végén beírt a múzeum emlékkönyvébe és interjút adott a szovjet televíziónak. Az MSZMP küldöttségének tagjai ezután abba a múzeumházba látogattak, amelyben az Uljanov-család 1878—1887 között lakott. A múlt század nyolcvanas éveinek Szim- birszkjére emlékeztető környezetben meg­ismerkedhettek az Uljanov-család sokolda­lúan művelt tagjainak életét bemutató do­kumentumokkal. 1923 decemberében e háj­ban nyílt meg a Leninről elnevezett törté­nelmi-forradalmi múzeum, amelyet 1929- ben Lenin-ház-múzeummá alakítottak át. Szimbirszk 1924 májusában vette fel Vla­gyimir Iljics Uljanov nevét. Küldöttségünk tagjai virágkosarat he­lyeztek el a Szimbirszk felszabadításáért 1918-ban elesett vörösgárdisták, internacio­nalisták — köztük 12 magyar — Volga- parti emlékművénél, és rövid sétát tettek a 23 fokos hidegben, szikrázó napsütésben a Volga fölé emelkedő „Venyec” nevű ma­gaslaton. A magyar pártküldöttség tagjai kétna­pos uljanovszki látogatásukról szombaton délután visszaérkeztek Moszkvába. TELEX 0 BUDAPEST A Marokkói Királyság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Élnöki Ta­nács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait II. Hasszán királynak. 0 KAIRO Kairóban 6 és 18 óra kö­zött megint felfüggesztették a rendőrlázadás után be­vezetett kijárási tilalmat, s hasonló enyhítést alkalmaz­nak ma is. Az egyiptomi fő­város a nap folyamán nyu­godt képet mutatott. Szaf- vat el-Serif tájékoztatási ál­lamminiszter szerint sem Kairóban, sem pedig, vidé­ken nem voltak rendellenes cselekmények. • BERLIN A Német Szocialista Egy­ségpárt és a Német Szociál­demokrata Párt képviselői a békés egymás mellett élés­ről és a biztonsági partneri viszonyról tanácskoztak az NSZK-beli Freudenstadtban- Mindkét párt képviselői egyetértettek abban, hogy ezt a hasznos párbeszédet a jövőben folytatni kell. • KAIRO Egy ismeretlen merénylő vasárnap megölte Zafer al- Maszrit, a megszállt Nablusz város polgármesterét. Al- Maszrit, aki egyébként a jordániai külügyminiszter, Taher al-Maszri nagybátyja, hivatala előtt lőtték agyon. A legnagyobb ciszjordániai városban, a 100 000-es Nab- luszban, az izraeli hatóságok kijárási tilalmat vezettek be. • SANTIAGO DE CHILE A Pinochet-rezsim elleni felforgatás vádjával a hét végén letartóztatták Manuel Sanhauenzát, a Chilei De­mokratikus Ellenállási Moz­galom vezetőjét. Tizenkét kormányellenes politikai szervezet ifjúsági szárnya bejelentette, hogy tömeges tüntetéseket kíván szervezni az illegális letartóztatások elleni tiltakozásul. Meggyilkolták Olof Pálmát Sarlós István Japánban A japán parlament meg­hívására vasárnap egyhetes látogatásra Japánba érke­zett a magyar Országgyűlés küldöttsége. A delegációt Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke vezeti. A magyar parlamenti kül­döttség japáni látogatása je­lentős esemény a két ország közötti kapcsolatok fejlődé­sében. A magyar és a japán törvényhozás képviselői kö­zötti magas szintű találko­zók régóta rendszeresek, így például magas rangú japán parlamenti küldöttség 1983 augusztusában járt hazánk­ban. A parlamenti találko­zók szervesen kiegészítik a kormányközi érintkezéseket, amelyek legutóbbi és egy­ben eddigi legjelentősebb eseménye Lázár György mi­niszterelnök tavaly szeptem­beri japáni látogatása volt. A két ország közötti kap­csolatok történetében első kormányfői látogatás nagy­mértékben hozzájárult a ba­ráti viszony és együttműkö­dés erősödéséhez. Irak—Irán harcai Bagdadi jelentések szerint az irakj csapatok a front északi részén iráni erőket semmisítettek meg. Egy bagdadi katonai szóvivő sze­rint a Fáo-félszigeten visz- szafoglaltak területeket a behatoló iráni csapatoktól, és meghiúsítottak két ellentá­madást is. Az északi frontszakaszról Irán is saját sikerekről szá­mol be. Az_ írna iráni hír- ügynökség jelentése szerint Szulejmánije iraki település­től 20 kilométerre levő állá­sokat foglaltak el az iráni támadó csapatok. öt, iráni felségjelzést vise­lő katonai helikopter vasár­nap rakétákkal támadt egy 142 ezer tonnás török tar­tályhajóra az Arab-öböl kö­zépső részén, Katar partjai­nak közelében. Az Atlas—I nevű hajó az egyik szaúd- arábiai kikötőbe tartott, amikor a leadott segélykérő jelzések szerint a helikopte­rek rátámadtak. A támadás következtében a tanker súlyosan megsérült, a legénység egy tagja meg­halt, egy másik megsebe­sült. Az akcióval Irán — vé­lekednek megfigyelők — nyilvánvaló^ azt akarta megtorolni, hogy Irak soro­zatosan támadja az iráni ki­kötőkbe tartó tankhajókat: az elmúlt néhány nap alatt 5 ilyen hajót ért iraki talá­lat. (Folytatás az 1. oldalról) Palme a támadás pillana­tában feleségével egy mo­zielőadás után gyalogosan indult hazafelé. A rendőrség közlése szerint Lisbeth Pal­me asszony is könnyebben megsebesült a merénylet so­rán. Az 1927. január 30-án szü­letett Palme második alka­lommal volt Svédország mi­niszterelnöke. Mostani meg­bízatása 1982 óta tartott, előzőleg 1969 és 1975 között töltötte be ezt a tisztséget. Emellett a Svéd Szociálde­mokrata Munkáspárt elnöke Tajvani turisták A tajvani kuomintangista ha­tóságok súlyos megtorlással, sőt börtönnel fenyegetik azokat a szigetlakokat, akik akár turista­ként is, ellátogatnak a Kínai Népköztársaságba. Ennek elle­nére a múlt évben 6 000 tajvani turista fordult meg Kínában, 24 százalékkal több, mint 1984-ben. és a Szocialista Intemació- nálé alelnöke is volt. Az egyetemen politikai tu­dományokat tanult, a svéd törvényhozásnak 1957 óta volt tagja. 1963-ban már tárca nélküli miniszter, 1965- ben a távközlési ügyek, majd 1967-ben az oktatási minisztérium irányítója volt. Ingvar Carlsson miniszter­elnök-helyettes a szombat hajnali órákban átvette a kormányfői teendők intézé­sét, ő tájékoztatta a kor­mány többi tagját is a tör­téntekről rendkívüli kabi­netülésen. A nagyrészt idősebb korú taj­vaniak Honkongon és Japánon keresztül jutnak el Kínába, s el­sőrendű céljuk természetesen a kínai szárazföldön élő családta­gok és rokonok meglátogatása. A hazalátogató tajvaniak számá­nak jelentős növekedése azt mu­tatja, hogy a szigetlakók nem veszik túlságosan komolyan a kuomintangista hatóságok im­már 37 éve érvényben levő ren­deletét a hazalátogatási tilalom­ról. Különleges pisztolyt használt a gyilkos Vasárnap esti telefonjelentés Svédországból. Politikai gyilkosságokkal terhes korunkban is óriási meg­döbbenést okozott Olof Palme meggyilkolása. Vasárnap esti telefonbeszélgetésünkben arra kértük Lukács Rudolfot, a Svédországban élő magyar származású üzletembert, számol­jon be a lakosság hangulatáról, a legfrissebb eseményekről. Megtudtuk, hogy a szokásostól eltérően a svéd lapok szin­te szóról szóra ugyanazt írják és ugyanazokat a közlemé­nyeket adják le a rádióállomások is. Valamennyien a svéd távirati iroda kommünikéit közük, melyek főleg a nemzet­közi visszhanggal foglalkoznak. A rendőrség is kiadott egy közleményt, melyben feltételezik, hogy egy profi gyilkos haj­totta végre a merényletet. Megtalálták azt a pisztolygolyót, mellyel Palme feleségére lőtt a tettes, ennek alapján jelen­tették ki, hogy olyan fegyverrel még nem találkozott a svéd rendőrség, amilyennel a merényletet elkövették. Azt feltételezik, hogy a tettes lakásától kezdve követte Palmét, ugyanis a kormányfő a mozielőadás kezdete előtt röviddel, váratlanul határozta el, hogy elmegy otthonról. Míg az előadás tartott, a merénylő kiválasztotta a gyilkosság hely­színét, és a maga szempontjából jól, mert szinte nyom nél­kül el tudott tűnni. Érdekesség, hogy a svédek, jó része a műholdon közvetí­tett amerikai tv-adásból tudta meg a szörnyű hírt, ifgyanis a svéd televízió nem szakította meg az éppen folyó film ve­títését, és a rádió is késlekedett a híradással. Ezt most az­zal magyarázzák, hogy leszerelték azt a berendezést, mely- lyel jelt adhattak volna a bemondónak, de ezt persze a köz­vélemény gyenge kifogásnak tartja. Svédországban egyébként nem rendeltek el hivatalos nem­zeti gyászt, mert nem volt rá szükség. A lakosság spontán megmozdulásokkal kifejezte méljj gyászát, együttérzését Pal­me családjával. A házakra fekete zászlókat tűztek, az ab­lakokba kitették a kormányfő gyászkeretes fényképét és gyertyákat gyújtottak mellette. A népházakban, melyek a magyar tanácsházaknak felelnek meg, gyászkeretes fényké­peket helyeztek el és a lakosság kora reggel óta hosszú so­rokban várakozik arra, hogy bejegyezhesse nevét a részvét­nyilvánítások könyvébe. , Megkérdeztük azt is, milyen büntetés várhat á -gyilkosra, elfogása esetén. Nos, Svédországban nincs halálbüntetés, ezért legfeljebb életfogytiglani börtönt kaphat. Ennek szoká­sos időtartama 12 év, de súlyos esetekben ez korlátlanul meghosszabbítható. Például az a merénylő, aki 1960-ban megölte a jugoszláv nagykövetet, még mindig börtönben van. L. L. A VILÁG 1985. ÉVI KŐOLAJTERMELÉSE (ezer tonnában) OPEC- tagországok A világ kőolajtermelése 1985-ben ismét csökkent, összesen 2,74 milliárd tonna volt, 14,4 százalékkal keve­sebb, mint az 1979-es re­kordévben (1979-ben 3,19 milliárd tonna kőolajat hoz­tak a felszínre). Az OPEC-országok 1984- ben 30,6 százalékkal része­sültek a világ olajtermelésé­ből, míg ez 1985-ben lecsök­kent 28,5 százalékra. Lecsök­kent az OPEC-országok ré­szesedése az olajexportból is. Ha az 1979-es rekordévet vesszük figyelembe. akkor az azévi 80 százalékról 1985- re 50 százalékra csökkent le az olajexport. A legnagyobb olajtermelő országok listája az elmúlt évben alig válto­zott. 1985-ben a legnagyobb kőolajtermelő ország a Szov­jetunió volt 21,4 százalékos részaránnyal, a második az Amerikai Egyesült Államok 17,7 százalékkal, a harmadik Szaúd-Arábia 5,9 százalék­kal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents