Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
NÉPÚJSÁG 1986. március 19., szerda Átlendültünk a holtponton Gyarapodni kezd a sertésállomány Gyarapszik az állomány a nagyüzemekben... IKARUSOK ANGLIÁBA. Az Ikarus mátyásföldi gyárában megkezdték az első, angliai exportra készülő Ikarus távolsági autóbuszok gyártását. A megrendelés alapján Volvo-alvázakra szerelik az autóbuszgyár új, 300-as típusának karosszéria- elemeit, s a jármüvek végső szerelési, festési és fényezési munkáira a helyszínen, Angliában kerül sor. A közelmúltban aláírt szerződés alapján egyelőre 21 távolsági járatokra alkalmas buszt szállít az Ikarus a szigetországba. Az angliai partner jelezte, hogy jövőre és 1988- ban további 50 magyar autóbusz vásárlását tervezik, amennyiben az idén elkészülő járművek sikeresen vizsgáznak az angliai utakon. RÜGYEK BONCKÉS ALATT. A Badacsonyi Szőlő- és Bortermelők Egyesülése széles körű laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizteti a taggazdaságok együttesen 4 ezer hektárnyi szőlőjének állapotát. Erre jó lehetőséget kínál az, hogy a fürtképződmények már az előző nyáron kialakultak. A laboratóriumi vizsgálat. amelynek a borvidék 20 legelterjedtebb szőlőfajtáját vetették alá, teljesen megbízható képet ad a rügyekről. Az elektromikroszkóppal vizsgált felboncolt rügyeknek az idén kereken 10 százalékát terméketlennek találták, az egyes vesszőkön levő fürtképződmények száma pedig az átlagosnál lényegesen nagyobb eltéréseket mutat. LÉGZÉSTISZTÍTÖ TAPASZ ÉRZÉKENY BÖRÜ- EKNEK IS. Üj, érzékeny bőrűek által is használható változatban gyártja gyorsan közismertté és keresetté vált készítményét, a iégzéstisztító tapaszt a Görbeházi Béke Termelőszövetkezet nyíregyházi üzeme. A másfél év óta forgalomban levő tapasz hatóanyaga a következőkben is teljesen változatlan lesz. A rögzítésre szolgáló tapasz az újdonság — ezt a japán Nit- to cégtől vásárolják. Az érzékeny bőrt eddig ugyanis éppen a nem megfelelő ösz- szetételű tapasz irritálta. A légzéstisztító, köhögéscsillapító tapaszból az idén a múlt évinél húszezerrel többet, 140 ezer ötdarabos csomaggal készítenek. ÖNJÁRÓ KOMP A DUNÁN. Nagy teherbírású dunai komp fogadására alkalmas kikötő és ahhoz csatlakozó lejáró építése kezdődött meg Fadd-Domboriban és Fajsznál. A Tolna és a Bács-Kiskun megyét elválasztó Duna két partját ezen a helyen eddig kishajóval vontatott komp kötötte ösz- sze, ez azonban alacsony vízállás esetén egyik parton sem tudott kikötni. A most épülő kikötők lehetővé teszik, hogy az új komp alacsony és magas vízállásnál egyaránt közlekedjen. Az új komp a terv szerint az év második felétől közlekedik, s még kamionokat is átszállít az egyik partról a másikra. KÜLÖNLEGES PAPÍR A RÉVAI-LEXIKONHOZ. Ezer tonna különleges papírt állít elő az idén a Fűzfői Papírgyár a Révai-lexikon tervezett reprint kiadásához. A Zrínyi Nyomdával együttműködésben kifejlesztett famentes fehér papírt a szakmai zsűri is alkalmasnak találta a lexikon hasonmás kiadására. A Fűzfői Papírgyár egyébként is egyre szorosabb kapcsolatot teremt felhasználóival, a nyomdákkal és a kiadóvállalatokkal, hogy egyedi igényeket is ki tudjon elégíteni. E célból a Kner Nyomdával, az Európa, a Helikon és a Zeneműkiadóval már a fejlesztő tevékenységet is összehangolta. A VI . ötéves tervben az ország sertéstenyésztése — és vele a vágósertés-termelés — dinamikusan, a tervezettet meghaladó mértékben növekedett. Olyannyira, hogy a tervidőszak végére előirányzott 1 millió 250 ezer tonnás mennyiséget már 1983-ban 9 százalékkal, 1984- ben pedig csaknem 17 százalékkal túlszárnyaltuk. Ez volt a csúcs. Aztán tavaly a sertésállomány 900 ezerrel, a kocalétszám 46 ezerrel lett kevesebb a tervezettnél. A vágósertés-termelés 70 000 tonnával elmaradt az előirányzattól. Semmi kétség, visszaesett a termelői kedv. De vajon miért? Horváth Ádám, a MÉM mezőgazdasági főosztályának csoportvezetője szerint egy sor kedvezőtlen külső és belső tényező miatt. Kedvteremtő árintézkedések Kezdjük a külpiaci gondokkal: 1981 óta az exportértékesítési árak összesen 32 százalékkal csökkentek! Itthon? Miközben az állatiter- mék-előállítás költségei évről évre nőttek, ellensúlyozásukra az utóbbi két évben nem történt árintézkedés. A két, egymást követő évi aszály alaposan megnehezítette a takarmányellátást. Az 1985-ös szokatlanul hideg és hosszú tél jelentősen megnövelte a költségeket és a veszteségeket. Mindezeken túl, a termelőket különböző értékesítési-átvételi nehézségek sújtották. E kedvezőtlen jelenségek, valamint a tavaly szeptemberi állatszámlálás előzetes adatai az ágazat fejlesztési elveinek felülvizsgálatára késztették a minisztériumot- Ezt követte a gazdasági bizottság ülése, amelyen határozatokat hozott a vágósertés-termelés közgazdasági feltételeinek, s a sertésállomány minőségének javításáról. Ennek megfelelően, 1986. január 1-i hatállyal rendezték a felvásárlási árakat. A nagyüzemi vágósertések élősúlyra számított átlagárát kilogrammonként 1,50 forinttal, az élő exportsertések alapárát 2 forinttal növelték. Ugyancsak 2 forinttal emelték az I—IV. osztályú hasított sertések felvásárlási árát, ily módon is ösztönöz. - .és a kisgazdaságokban is ve a termelőt a jobb minőségre. Gondolt a határozat a kistermelőkre is: a tőlük vásárolt sertések átlagára kilogrammonként 1,40 forinttal emelkedett. A többéves szerződéses felárat pedig — kilogrammonként 2,50 forintot — beépítették az alapárakba. Miközben a pigmentált sertések alapárát nem csökkentették, a fehér hússertések minőségi felárát ugyanakkor 1 forintról 1,20- ra növelték kilogrammonként. Több hús, kevesebb zsírral Intézkedések történtek a vágósertés-termelés mennyiségi ösztönzésére is, de a legfontosabb cél természetesen az állomány minőségének javítása. Több húsra van szükség, kevesebb zsírral. Ezt sürgetik mint a hazai fogyasztók, mind pedig az exportpiaci igények. Ezt a célt a minőségre ösztönző termelőt árak mellett megfelelő fajtapolitikával és a takarmányozási problémák megoldásával lehet elérniAmi a fajtapolitikát illeti, a minisztérium nem tesz különbséget a kis- és a nagyüzem között; miért is tenne, amikor a minősített tenyészállatfajták és hibridek korlátozás nélkül, mindenütt jól felhasználhatók. Legfeljebb az eddiginél erőteljesebben szorgalmazza a kocakihelyezési akciót. Ez ügyben az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt is megteszi a magáét: március 31-ig 50 ezer vemhes tenyészkocasüldőt kíván kihelyezni a kisüzemekbe, az év végéig pedig 80—85 ezret. Kedvcsinálónak a koFotó: Fazekas László rábban meghirdetett 1500 forintos ártámogatás helyett márciusban 2000 forintot ad a kistermelőknek. A fajta jó megválasztása mellett a minőségjavítás másik fontos feltétele az igényeknek megfelelő takarmányozás. Ekörül nem volt rendben minden; megjelent azonban egy módosító rendelet, amely az ipari takarmányok magasabb tápanyag- tartalmáról és jobb minőségéről is rendelkezik. A vállalatok olcsóbb és jól hasznosuló háztáji tápokat is hoznak forgalomba, amelyek minőségét, emészthetőségét — épp azért, mert eddig sok panasz forrása volt — fokozottan ellenőrzik. Még egy jó hír a sertéstartóknak: mivel a közelmúltban 5—7 százalékkal csökkentették a fehérjetakarmányok — növényolajipari dara, halliszt, húsliszt — árát, 1986. január 1 -tői a keveréktakarmányok ára is mérséklődött. Intézkedtek, hogy a kistermelők is igényük szerint vásárolhassanak a hazai előállítású fehérjetakarmányokból; a legjobbkor, hiszen tőlük kerül ki a vágósertések 57 százaléka! A gabonaforgalmi vállalatok — a szabad takarmányforgalmazás mellett — bevezették a garanciális takarmányozás szerződéses rendszerét. Ennek keretében a leadott hízott sertések után 300 kilogramm szemes abrakot juttatnak elsősorban az integráción kívüli — kistermelőknek. A szakszerűbb takarmányozás elősegítésére széles körű szaktanácsadást szerveznek. Egyúttal megszigorítják a takarmányok választékának és minőségének ellenőrzését, és az előírások megszegőivel szemben alkalmazott szankciókatNő a kocalétszám 1986-os tervek ismeretében elmondhatjuk, hogy a vágóállat-termelésben változatlanul a vágósertés és a vágóbaromfi képviseli a legnagyobb részt. Szükség van tehát a sertéstartó férőhelyek korszerűsítésére és újak építésére. Erre a kormányzat 1986. január 1-től a felhalmozási adó alóli mentesítéssel igyekszik ösztönözni a termelőket. Teszi ezt annak ellenére, hogy 1986-ban a tervek a vágósertés-termelés átmeneti csökkentését irányozzák elő — a múlt évihez képest. Ám már az év végére a sertésállományban jelentős, a kocalétszámban 20 ezres növekedéssel számolnak. E számítás reális, hiszen az állománycsökkenés mgr a múlt év végén megállt, tehát túljutottunk a holtponton. Ám a felsorolt intézkedések jól érzékelhető eredményei — a tenyésztésben jól ismert generációs intervallum miatt — csak 1987-re várhatók. Nyiri Éva COCODCCODOOCOCCCCCCCOCCCCOCOCOCOCCCCOCCCOCCC Sertéstartó kistermelők, FIGYELEM! Kedvező feltételek mellett, emelt árakon értékesíthetik hízott sertéseiket! Tájékoztató az 1986. évi vágósertésfelvásárlási árakról Alapár: 95—120 kg közötti hús- és húsjellegű sertés 121—140 kg közötti hús- és húsjellegű sertés 140 kg feletti hús- és húsjellegű sertés 170 kg feletti tenyésztésbe fogott sertés Mennyiségi felár: 39,30 Ft/kg 34,— Ft/kg 32.50 Ft/kg 32.50 Ft/kg 1,— Ft/kg Minőségi felár: 95—120 kg közötti fehér és hibrid, valamint duroc keresztezésű sertések után: 1,20 Ft/kg Időszaki felár: Az első negyedévben átadott sertések után 1,— Ft/kg A jó minőségű fehér hússertést és hibridsertést hizlaló termelők szerződéskötéskor kérhetik a vágás utáni minősítést a 95—120 kg között értékesített sertéseikre. Az átvételkor kifizetett alap- és felárakon felül az alábbi minőségi felárat fizetjük. Első osztályú sertések után Második osztályú sertések után Harmadik osztályú sertések után 2,10 Ft/élő nettó kg 1,20 Ft/élő nettó kg 0,60 Ft/élő nettó kg 1986. március 31-ig a 95—120 kg közötti testtömeg-kategória 95—125 kg-ra, a 121—140 kg közötti testtömeg-kategória 126—140 kg-ra módosult. Igény esetén 800,— Ft/db szerződéses előleget biztosítunk. A szerződéses feltételekkel és árakkal kapcsolatban részletes felvilágosítást a megbízott termelőszövetkezetek ügyintézői és a vállalat helyi felvásárlói adnak. Gyulai Húskombinát coccccccccc
