Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

1986. március 19., szerda I Mitterrand Chiracot kérte fel kormányalakításra Együttműködés kell az űrben Egy amerikai űrkutatási szakember véleménye TELEX • VARSÓ Ma kezdődik a Varsói Szerződés szervezete orszá­gainak külügyminiszteri ta­lálkozója — jelentette be kedden a lengyel kormány szóvivője, Jerzy Urban. A tanácskozásról közleményt adnak ki — közölte. * * * Kedden a lengyel főváros­ba érkezett Várkonyi Péter magyar külügyminiszter, aki részt vesz a Varsói Szerző­dés szerdán kezdődő külügy­miniszteri találkozóján. • STOCKHOLM Lennart Viktor Gunnars- sonnak hívják azt a férfit, akit a Palme-gyilkosságban való részvétellel vádolnak —• közölte kedden a stockholmi ügyészség. A 32 éves gyanúsítottnak az ügyben játszott szerepéről nem közöltek részleteket. A svéd sajtó értesülései szerint a fiatalember tagja a szélsőjobboldali Európai Munkáspárt nevű politikai tömörülésnek. A Svédország „megmentését” zászlajára tű­ző, néhány éve alakult párt szerint az országnak be kel­lene lépnie a NATO-ba. A párt ellenzi a kapcsolatok fenntartását a Szovjetunió­val. • GENF Mihail Gorbacsovnak a hatokhoz — Argentína, India, Mexikó, Tanzánia, Svédor­szág és Görögország — inté­zett válaszát ismertette ked­di felszólalásában Viktor Isz- raelján, a genfi leszerelési értekezleten részt vevő szov­jet küldöttség vezetője. A szovjet delegáció kéré­sére a válasz szövege a ta­nácskozás hivatalos doku­mentuma lett. Mint ismeretes, az SZKP KB főtitkára bejelentette: március 31. után a Szovjet­unió továbbra sem hajt vég­re nukleáris robbantást mindaddig, amíg az Egyesült Államok is hasonlóképpen cselekszik. A tanácskozás egyik leg­fontosabb napirendi pontja éppen a nukleáris kísérletek beszüntetésének kérdése. 0 WASHINGTON A nicaraguai kontrák ka­tonai segélyezéséről szóló kongresszusi vita küszöbén a több mint hárommillió hí­vőt számláló egyik amerikai protestáns egyház vezetői nyilvános állásfoglalásban sürgették, hogy a törvényho­zás utasítsa el a további vérontáshoz vezető követe­lést. Több más egyházi ve­zető és szervezet újsághirde­tésekben és képviselőkhöz intézett levélben kérte, hogy a kormány kérése elutasítá­sával segítsék elő a sok ál­dozatot követelő harcok meg­szüntetését Nicaraguában. • ISZLÁMÁBÁD Diego Cordovez különleges ENSZ-megbízott szerint az utóbbi tíz napban Moszkvá­ban, Kabulban és Iszlámá­bádban tartott tárgyalásai előmozdították az Afganisz­tán és Pakisztán körüli vál­ság rendezését. Az ENSZ af­ganisztáni konfliktusban közvetítő főtitkárhelyettese kedden nyilatkozott a pa­kisztáni fővárosban, mielőtt visszarepül New Yorkba. Megerősítette: az általános rendezési keret részeként Kabulban átnyújtották neki a szovjet alakulatok kivoná­si ütemtervtervezetét, ame­lyet már meg is vitatott Sza- hibzada Jakub Han pakisz­táni külügyminiszterrel. A tervezet a genfi megbeszélé­sek asztalára kerül. • BEJRUT A libanoni főváros keresz­tény és mohamedán részét elválasztó „zöld vonal” men­tén kedden rakétákkal és tüzérséggel lőtte egymást a két fél. Ennek következtében a három átjáró közül az egyik nem volt használható. Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök Jacques Chiracot kérte fel kormányalakításra — közöl-' te az Elysée-palota szóvivő­je. A Mitterrand-nal folyta­A Bolgár Kommunista Párt április 2-re összehívott XIII. kongresszusa előtt, ked­den közzétettek néhány iránymutató megnyilatkozást, így a központi napilapok közlik azt a beszédet, ame­lyet Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke mondott ez év janu­árjában a KB teljes ülésén, felvázolva a bolgár társa­dalmi, gazdasági és politikai élet korszerűsítésének leg­fontosabb feladatait. S nyil­vánosságra hozták a bolgár vezető más felszólalásainak szövegét is, amelyek a párt Politikai Bizottsága és Köz­ponti Bizottsága ülésein hangzottak el. Todor Zsivkov beszédeiből kitűnik, hogy Bulgáriában erősíteni szándékoznak azt a folyamatot, amely 1979-ben új gazdasági szemléletnek nevezett reformmal indult el. Mint a bolgár pártvezető rá­mutatott, elvi változtatásokat hajtanak végre az irányítás­A közeli jövőben dől el, megajánlja-e az amerikai kongresszus a szükséges ösz- szegeket az amerikai fegy­verkezési programok, köztük a „csillagháborús program” folytatására. Az elnöknek két hónapja sem maradt an­nak eldöntésére, hogy to­vábbra is figyelembe veszi-e a SALT—2 szerződésben rög­zített, a több, önállóan célra irányítható robbanótöltettel felszerelhető hadászati bal­lisztikus rakéták számára vonatkozó korlátozásokat. Ezért érdemel figyelmet a Fegyverzetellenőrzési és Le­szerelési Hivatal új jelenté­se, amely az állítólagos szov­jet szerződésszegéseket veszi számba — mutat rá keddi számában a Pravda. A jelentésben szereplő „valószínű”, „a jövőben el­képzelhető”, „nem egyértel­mű” és „hiányos adatok” ki­fejezések önmagukban is mu­tatják a vádak megalapozat­lanságát. A Pravda mind­azonáltal emlékeztet arra, hogy a Krasznojarszk térsé­gében épülő rádiólokátor- állomás sem „korai riasztó” és „rakétavédelmi” feladato­kat sem lát el. Feladata a világűrben keringő objektu­mok követése, így nem sérti a rakétaelhárító rendszerek­re vonatkozó szerződést. A Szovjetuniónak ma sincs több hadászati hordozóesz­tott több mint kétórás ta­nácskozásról kijövet Chirac nem nyilatkozott. A szóvivő szerint az új-gaullista poli­tikus később ad választ, hogy elfogadja-e a miniszterelnö­ki kinevezést. ban és a tervezésben, vala­mint a szocialista szerveze­tek önigazgató szervezetekké való átalakítása érdekében. Ennek megfelelően a kötele­ző tervutasítások helyett úgynevezett „normatív ter­vezésre” térnek át, a terv azonban továbbra is kötelező jellegű marad. Todor Zsivkov részletesen elemezte azokat a feladato­kat, amelyeket a bolgár nép­gazdaságban kell végrehaj­tani a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a tu­dományos eredmények széle­sebb körű gyakorlati alkal­mazása, az új technológiák alkalmazására való áttérés érdekében. Kifejtette: kikeli dolgozni a bolgár gazdaság műszaki átszerszámozásának programját az 1986—90 kö­zötti időszakra. A beruházá­sokat az elsőbbséget kapott technológiai irányokra — egyebek között az elektroni­ka, a biotechnológia és az új anyagok előállítása — kell összpontosítani. köze, mint volt a SALT—2 aláírásakor, vagyis számuk 2504. A Szovjetunió szigorú­an betartja az önállóan célra irányítható több robbanótöl­tettel rendelkező rakétákra és a nagy hatótávolságú, le­vegő-föld szárnyas rakéták­kal felszerelhető hadászati bombázókra vonatkozó mennyiségi korlátokat. A lap ugyanakkor rámutat, hogy a „csillagháborús ter­vek” ellentétben állnak a rakétavédelmi rendszereket korlátozó 1972-es szerződés előírásaival. A kialakult hoz­závetőleges hadászati egyen­súly megbontására irányult az új amerikai közepes ható- távolságú eszközök nyugat­európai telepítése és a nagy számú hadászati fegyverke­zési program megkezdése, amelyek közül nem egy las­san túllépi az érvényes szer­ződések megszabta kereteket. A lap végezetül hangsú­lyozza: az SZKP XXVII. kongresszusa kimondta, hogy a katonai fölény megszerzé­sére irányuló törekvések sen­ki számára sem biztosíthat­nak politikai nyereséget. A Szovjetunió ebből indul ki, ezért semmi sem ösztönzi és ösztönözheti az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján kidolgozott, érvényes megállapodások megsértésé­re vagy felmondására. Tengeri határsértés A Pentagon és a washing­toni külügyminisztérium kedden egyaránt „a nemzet­közi hajózási jognak megfe­lelő” lépésnek minősítette azt, hogy két amerikai hadi­hajó, a Yorktown és a Caron megsértette a Krim-félsziget térségében a Szovjetunió tengeri határait. A Pentagon képviselője azt mondta, hogy ez „véletlen áthaladásnak" minősül, amire a hajóknak joguk van, s ehhez hasonló máskor is előfordult, utól- jára 1984 őszén. A hajók személyzete nem hajtott végre gyakorlatokat, s állító­lag kapcsolatba lépett egy szovjet hajóval is­A határsértő hajók közül a Yorktown az Egyesült Ál­lamok egyik legkorszerűbb hadihajója, elektronikus be­rendezései nagy mennyiségű adat gyűjtésére és feldolgo­zására alkalmasak, egyben „automatizált hadvezetési” berendezésekkel is felszerel­ték. Az Egyesült Államok hu­zamosabb idő óta rendszere­sen elküldi hadihajóit a Fe­kete-tengerre. Annak idején Washington ezt úgy indokol­ta, hogy az amerikai flottá­nak jogában áll gyakorlato­kat végrehajtani a térség nemzetközi vizein, és „meg kell mutatnia az amerikai zászlót a partmenti orszá­goknak”. Olaszországi viták az S0l-röl Eltérő gazdasági, pollitikai szempontok és érdekek áll­nak egymással szemben ab­ban a vitában, amely kibon­takozni látszik most Olasz­országban, s amelynek tár­gya: a hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) elneve­zésű amerikai űrprogramban való olasz részvétel. A csat* lakozás hívei az eddigi kése­delmet kifogásolják, az ellen­zők tábora pedig a tervezett védelmi rendszer tökéletlen­ségére, hadászati veszélyes­ségére hívja fel a figyelmet. Az II Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap ked­di számában megállapítja: Washington nem kívánt „dol­lárokat osztogatni (vagyis nagy üzleti lehetőséget nyúj­tani) sem politikai szövetsé­gesei, sem potenciális ipari és technológiai konkurrensei számára, csupán arra töre­kedett, hogy begyűjtse a nyugat-európai piacon fellel­hető legjobb ötleteket. A Craxi-kormány március he­tedikén kimondta ugyan „halk hangon”, hogy az Sül­ben érdekelt vállalatok — ha akarnak — vegyenek részt a programban, de úgy tűnik, hogy Washington most már egyértelmű, magas szin­tű, hivatalos állásfoglalást vár az olasz kormánytól (ho­lott a kormány egyelőre nem kíván hivatalos, „poli­tikai” elkötelezettséget vál­lalni az amerikai „hadászati koncepció” mellett). Az SDI technikai és poli­tikai arculatát vizsgálták ugyanakkor a hét elején az olasz szenátus épületében a kommunista kezdeményezés­re rendezett konzultáción, s ezen a részt vevő tudósok és vállalati illetékesek fejtették ki véleményüket. A tudós személyiségek technikailag lehetetlennek tartották, hogy lehetséges egy „tökéletes” védelmi pajzs megteremtése, ugyanakkor az SDI program­ját veszélyesnek ítélték a hadászati egyensúly szem­pontjából. Gerardo Chiaro- monte, az OKP szenátusi csoportjának az elnöke ezen a konzultáción kijelentette: Olaszországnak Kanada pél­dáját kellene követnie, vagy­is meg kell tagadnia a prog­ramhoz való politikai hozzá­járulását. Szeretnénk a Szovjetunió­val együtt legénységgel el­látott űrexpedíciót indítani a Marsra — mondotta Kris- tan Lattu, a Kaliforniai Mű­szaki Egyetem sugárhajtómű- laboratóriumának szakembe­re, a Jurij Gagarin űrutazá­sának közelgő negyedszáza­dos évfordulója alkalmából rendezett tudós- és űrhajós­találkozón- A nemzetközi összejövetelt Moszkvában, a „Barátság Házában” rendez­ték március 17-én. Kristan Lattu képviselte a NASA-t, s az MTI tudósítójának kér­désére elmondta, hogy ame­rikai részről eredetileg ma­gasabb szinten és többen képviselték volna az űrhajó­zás tudományát és magát az űrhajózást, de a Challenger tragédiáját követő vizsgála­tok miatt nem jöhettek. Az amerikai szakértő az űrkutatás hosszú és rövid­távú terveiről szólva úgy vé­lekedett, hogy ezek a vállal­kozások technikai bonyolult­ságuk és rendkívül magas költségeik miatt csak nagy nehezen — vagy csak sok­sok évtized múlva — lenné­nek megvalósíthatók nem­zetközi együttműködés nél­kül. Egy marsbéli űrexpe­díció például két-három évig tartó vállalkozás lenne. Nagy mennyiségű felszere­lést kellene Föld körüli pá­lyára juttatni és ott összeál­lítani. Ehhez sok indításra van szükség, ami egy ország­nak túlságosan drága, egye­dül senki nem tudná meg­csinálni, de az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió együtt talán igen. Erről be­széltünk :— mondotta a szakértőnő. — A Mars-ex­pedícióhoz új típusú rakéta­hajtómű kellene. Gondos­kodni kell majd a levegő és a víz reciklálásáról és lehet, hogy a hosszú úton az űrha­jósoknak többet kell majd aludniuk. A szovjet szakem­berek, nagyobb tapasztala­tuk révén jobban értenek nálunk az űrfiziológiához. Jó alapunk lenne az együtt­működésre, bár a terv még igen kezdeti állapotban van Szato Szeidzsi 14 éves japán fiú öngyilkos lett. Nyugodt, csendes gyereknek ismerték. Tettének oka: osztálytársai két éven át a lehető legkegyetle­nebb módon „szórakoztak” vele, rendszeresen megverték, meg­alázó dolgokra kényszerítették. A kínzók, amikor őrizetbe vet­ték őket, csak annyit mondtak: mindez olyan „élvezetes” volt. Szeidzsi esete sajnos nem egyedi Japánban. Csak 1985-ben hét kiskorú diák lett öngyilkos hasonló okok miatt. Az év első felében a rendőrség összesen 271 „idzsimé”-ről, vagyis folyama­tos bántalmazásról kapott beje­lentést, majdnem ezer diákot tartóztattak le. A nevelők sze­rint csaknem minden harmadik osztályban van olyan diák, aki kénytelen elszenvedni társai ter­rorját, és nem kímélik a gyen­gébb kezű tanárokat sem. Pszi­chológusok, szociológusok értet­lenül állnak az erőszakhullám előtt. Vajon mi lehet az oka? A japán szakemberek nem a szokásos tényezőket — a tv-t, a mozit ültetik a vádlottak pad­jára, hanem a japán oktatási rendszert. Ügy értékelik, hogy a japán gyerekekre olyan iszo­nyatos nyomás nehezedik az is­kolában, hogy természetes ag­resszivitásuk természetellenesen felfokozódik. Tavaly év végén egy tokiói diák fegyvert szer­zett, túszul ejtette két társát és két tanárát, mert kicsapták az iskolából. A rendőrség megroha­mozta az iskolát és lelőtte a fiút. technikai és egyéb okok­ból. Kristan Lattu korábban a Voyager-programban dolgo­zott, a Jupiterrel és a Sa- turnussal történt találkozók lebonyolításakor és résztve­vője volt a Galileo-program- nak is. Jelenleg az elkövet­kező évtizedre szóló tervek­kel foglalkozik, így hát ezekről elmondotta, hogy az 1990-es években olyan ke­ringő állomásokat, valóságos műszertalapzatokat (platfor­mokat) helyeznének Föld körüli pályára, amelyek po­láris pályájuknak köszönhe­tően az egész földfelületet át tudják tekinteni és külön­féle műszereik egyszerre vizsgálják a földi jelensége­ket: a jégtakarót, az időjá­rást, az óceánokat és a kör­nyezetszennyeződést. A do­log jelentősége a korábbiak­kal szemben abban rejlik, hogy ugyanazt a jelenséget egy időben és ugyanarról a helyről nem egy, hanem többféle műszerrel figyelik, ami megkönnyíti a tudósok számára a jelenségek ma­gyarázatát. Eltér a jelenlegi gyakor­lattól az is, hogy míg koráb­ban fellőttek egy űreszközt, ami azután elhalt* és nem szolgáltatott adatokat, addig ezeket az állomásokat 10—20 éves élettartamra szánják. Ha meghibásodik egy mű­szer vagy egy alkatrész, fel­mennek és kicserélik. A hangsúly a hosszú távú fo­lyamatos megfigyelésen van. Lattu asszony végezetül a nemzetközi együttműködés fontosságát a nyugat-európai Giotto-program sikerével kapcsolatban is hangsúlyoz­ta. — A Giotto ezért volt sikeres, mert együttműköd­tek a szovjet Vega-program- mal és a szovjet tudósok a nyugat-európaiak rendelke­zésére bocsátották a Halley- üstökös pályájáról szerzett adatokat. A következő be­rendezéseket nemzetközi há­lózatban használva több le­hetőség ván a sikerre, mint­ha csak egy ország próbál­kozik ugyanezzel. Már az általános Iskolákban legkevesebb évi 210 oktatási nap van. Ez a fejlett tőkés országok között a legmagasabb szám. A vakációt rendkívül szűkre szab­ják. Az iskolában már kisgyer­mekkorban a legfőbb követel­mény a tökéletes fegyelem. A fegyelmezettség mindenek felett fontos, mert csak Így lehet ké­sőbb érvényesülni, biztosítani a szilárd Jövőt. Sokak szerint ez a fegyelmezettség, az ősi sza­murájszellem, a közösségnek való teljes alávetettség az egyik titka „a japán csodának”, de úgy látszik, ennek kegyetlen ára van. A szülők általában teljesen egyetértenek az Iskolai követel­ményekkel. (Előfordult tavaly, hogy egy anya a rossz bizonyít­ványért agyonverte gyerme­két ...) Az erőszakos cselek­mények gyermekáldozatai rend­szerint — akár külsejükkel, akár jellemvonásaikban — el­térnek az uniformizált átlagtól. „Nem jó közösségi emberek” — mondják rájuk kegyetlen csele­kedeteik Indokolására kínzóik, mert a japán közfelfogás szerint mindenkinek egyformának kell lennie a mindennapi életben. Egy tokiói professzor szerint Ja­pánban valóságos „lelki totali­tarizmus” uralkodik. A tokiói rendőrség külön har- mincfös osztagot állított fel, hogy az iskolai terrort megfékez­ze. A tanárok szerint azonban ez nem fog segíteni: az egyetlen megoldás a japán kulturális és társadalmi értékek alapos felül­vizsgálata. II BKP-irányelvei a XIII. kongresszus elült Hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett Richard von Weizsäcker nyugatnémet elnök (balra), akit a repülőtéren kollégája, Rudolf Kirchschläger fogadott (Telefotó) „Szerződésszegések” Japán: Erőszak az iskolákban

Next

/
Thumbnails
Contents