Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
1986. március 19., szerda I Mitterrand Chiracot kérte fel kormányalakításra Együttműködés kell az űrben Egy amerikai űrkutatási szakember véleménye TELEX • VARSÓ Ma kezdődik a Varsói Szerződés szervezete országainak külügyminiszteri találkozója — jelentette be kedden a lengyel kormány szóvivője, Jerzy Urban. A tanácskozásról közleményt adnak ki — közölte. * * * Kedden a lengyel fővárosba érkezett Várkonyi Péter magyar külügyminiszter, aki részt vesz a Varsói Szerződés szerdán kezdődő külügyminiszteri találkozóján. • STOCKHOLM Lennart Viktor Gunnars- sonnak hívják azt a férfit, akit a Palme-gyilkosságban való részvétellel vádolnak —• közölte kedden a stockholmi ügyészség. A 32 éves gyanúsítottnak az ügyben játszott szerepéről nem közöltek részleteket. A svéd sajtó értesülései szerint a fiatalember tagja a szélsőjobboldali Európai Munkáspárt nevű politikai tömörülésnek. A Svédország „megmentését” zászlajára tűző, néhány éve alakult párt szerint az országnak be kellene lépnie a NATO-ba. A párt ellenzi a kapcsolatok fenntartását a Szovjetunióval. • GENF Mihail Gorbacsovnak a hatokhoz — Argentína, India, Mexikó, Tanzánia, Svédország és Görögország — intézett válaszát ismertette keddi felszólalásában Viktor Isz- raelján, a genfi leszerelési értekezleten részt vevő szovjet küldöttség vezetője. A szovjet delegáció kérésére a válasz szövege a tanácskozás hivatalos dokumentuma lett. Mint ismeretes, az SZKP KB főtitkára bejelentette: március 31. után a Szovjetunió továbbra sem hajt végre nukleáris robbantást mindaddig, amíg az Egyesült Államok is hasonlóképpen cselekszik. A tanácskozás egyik legfontosabb napirendi pontja éppen a nukleáris kísérletek beszüntetésének kérdése. 0 WASHINGTON A nicaraguai kontrák katonai segélyezéséről szóló kongresszusi vita küszöbén a több mint hárommillió hívőt számláló egyik amerikai protestáns egyház vezetői nyilvános állásfoglalásban sürgették, hogy a törvényhozás utasítsa el a további vérontáshoz vezető követelést. Több más egyházi vezető és szervezet újsághirdetésekben és képviselőkhöz intézett levélben kérte, hogy a kormány kérése elutasításával segítsék elő a sok áldozatot követelő harcok megszüntetését Nicaraguában. • ISZLÁMÁBÁD Diego Cordovez különleges ENSZ-megbízott szerint az utóbbi tíz napban Moszkvában, Kabulban és Iszlámábádban tartott tárgyalásai előmozdították az Afganisztán és Pakisztán körüli válság rendezését. Az ENSZ afganisztáni konfliktusban közvetítő főtitkárhelyettese kedden nyilatkozott a pakisztáni fővárosban, mielőtt visszarepül New Yorkba. Megerősítette: az általános rendezési keret részeként Kabulban átnyújtották neki a szovjet alakulatok kivonási ütemtervtervezetét, amelyet már meg is vitatott Sza- hibzada Jakub Han pakisztáni külügyminiszterrel. A tervezet a genfi megbeszélések asztalára kerül. • BEJRUT A libanoni főváros keresztény és mohamedán részét elválasztó „zöld vonal” mentén kedden rakétákkal és tüzérséggel lőtte egymást a két fél. Ennek következtében a három átjáró közül az egyik nem volt használható. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök Jacques Chiracot kérte fel kormányalakításra — közöl-' te az Elysée-palota szóvivője. A Mitterrand-nal folytaA Bolgár Kommunista Párt április 2-re összehívott XIII. kongresszusa előtt, kedden közzétettek néhány iránymutató megnyilatkozást, így a központi napilapok közlik azt a beszédet, amelyet Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke mondott ez év januárjában a KB teljes ülésén, felvázolva a bolgár társadalmi, gazdasági és politikai élet korszerűsítésének legfontosabb feladatait. S nyilvánosságra hozták a bolgár vezető más felszólalásainak szövegét is, amelyek a párt Politikai Bizottsága és Központi Bizottsága ülésein hangzottak el. Todor Zsivkov beszédeiből kitűnik, hogy Bulgáriában erősíteni szándékoznak azt a folyamatot, amely 1979-ben új gazdasági szemléletnek nevezett reformmal indult el. Mint a bolgár pártvezető rámutatott, elvi változtatásokat hajtanak végre az irányításA közeli jövőben dől el, megajánlja-e az amerikai kongresszus a szükséges ösz- szegeket az amerikai fegyverkezési programok, köztük a „csillagháborús program” folytatására. Az elnöknek két hónapja sem maradt annak eldöntésére, hogy továbbra is figyelembe veszi-e a SALT—2 szerződésben rögzített, a több, önállóan célra irányítható robbanótöltettel felszerelhető hadászati ballisztikus rakéták számára vonatkozó korlátozásokat. Ezért érdemel figyelmet a Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal új jelentése, amely az állítólagos szovjet szerződésszegéseket veszi számba — mutat rá keddi számában a Pravda. A jelentésben szereplő „valószínű”, „a jövőben elképzelhető”, „nem egyértelmű” és „hiányos adatok” kifejezések önmagukban is mutatják a vádak megalapozatlanságát. A Pravda mindazonáltal emlékeztet arra, hogy a Krasznojarszk térségében épülő rádiólokátor- állomás sem „korai riasztó” és „rakétavédelmi” feladatokat sem lát el. Feladata a világűrben keringő objektumok követése, így nem sérti a rakétaelhárító rendszerekre vonatkozó szerződést. A Szovjetuniónak ma sincs több hadászati hordozóesztott több mint kétórás tanácskozásról kijövet Chirac nem nyilatkozott. A szóvivő szerint az új-gaullista politikus később ad választ, hogy elfogadja-e a miniszterelnöki kinevezést. ban és a tervezésben, valamint a szocialista szervezetek önigazgató szervezetekké való átalakítása érdekében. Ennek megfelelően a kötelező tervutasítások helyett úgynevezett „normatív tervezésre” térnek át, a terv azonban továbbra is kötelező jellegű marad. Todor Zsivkov részletesen elemezte azokat a feladatokat, amelyeket a bolgár népgazdaságban kell végrehajtani a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a tudományos eredmények szélesebb körű gyakorlati alkalmazása, az új technológiák alkalmazására való áttérés érdekében. Kifejtette: kikeli dolgozni a bolgár gazdaság műszaki átszerszámozásának programját az 1986—90 közötti időszakra. A beruházásokat az elsőbbséget kapott technológiai irányokra — egyebek között az elektronika, a biotechnológia és az új anyagok előállítása — kell összpontosítani. köze, mint volt a SALT—2 aláírásakor, vagyis számuk 2504. A Szovjetunió szigorúan betartja az önállóan célra irányítható több robbanótöltettel rendelkező rakétákra és a nagy hatótávolságú, levegő-föld szárnyas rakétákkal felszerelhető hadászati bombázókra vonatkozó mennyiségi korlátokat. A lap ugyanakkor rámutat, hogy a „csillagháborús tervek” ellentétben állnak a rakétavédelmi rendszereket korlátozó 1972-es szerződés előírásaival. A kialakult hozzávetőleges hadászati egyensúly megbontására irányult az új amerikai közepes ható- távolságú eszközök nyugateurópai telepítése és a nagy számú hadászati fegyverkezési program megkezdése, amelyek közül nem egy lassan túllépi az érvényes szerződések megszabta kereteket. A lap végezetül hangsúlyozza: az SZKP XXVII. kongresszusa kimondta, hogy a katonai fölény megszerzésére irányuló törekvések senki számára sem biztosíthatnak politikai nyereséget. A Szovjetunió ebből indul ki, ezért semmi sem ösztönzi és ösztönözheti az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján kidolgozott, érvényes megállapodások megsértésére vagy felmondására. Tengeri határsértés A Pentagon és a washingtoni külügyminisztérium kedden egyaránt „a nemzetközi hajózási jognak megfelelő” lépésnek minősítette azt, hogy két amerikai hadihajó, a Yorktown és a Caron megsértette a Krim-félsziget térségében a Szovjetunió tengeri határait. A Pentagon képviselője azt mondta, hogy ez „véletlen áthaladásnak" minősül, amire a hajóknak joguk van, s ehhez hasonló máskor is előfordult, utól- jára 1984 őszén. A hajók személyzete nem hajtott végre gyakorlatokat, s állítólag kapcsolatba lépett egy szovjet hajóval isA határsértő hajók közül a Yorktown az Egyesült Államok egyik legkorszerűbb hadihajója, elektronikus berendezései nagy mennyiségű adat gyűjtésére és feldolgozására alkalmasak, egyben „automatizált hadvezetési” berendezésekkel is felszerelték. Az Egyesült Államok huzamosabb idő óta rendszeresen elküldi hadihajóit a Fekete-tengerre. Annak idején Washington ezt úgy indokolta, hogy az amerikai flottának jogában áll gyakorlatokat végrehajtani a térség nemzetközi vizein, és „meg kell mutatnia az amerikai zászlót a partmenti országoknak”. Olaszországi viták az S0l-röl Eltérő gazdasági, pollitikai szempontok és érdekek állnak egymással szemben abban a vitában, amely kibontakozni látszik most Olaszországban, s amelynek tárgya: a hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) elnevezésű amerikai űrprogramban való olasz részvétel. A csat* lakozás hívei az eddigi késedelmet kifogásolják, az ellenzők tábora pedig a tervezett védelmi rendszer tökéletlenségére, hadászati veszélyességére hívja fel a figyelmet. Az II Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap keddi számában megállapítja: Washington nem kívánt „dollárokat osztogatni (vagyis nagy üzleti lehetőséget nyújtani) sem politikai szövetségesei, sem potenciális ipari és technológiai konkurrensei számára, csupán arra törekedett, hogy begyűjtse a nyugat-európai piacon fellelhető legjobb ötleteket. A Craxi-kormány március hetedikén kimondta ugyan „halk hangon”, hogy az Sülben érdekelt vállalatok — ha akarnak — vegyenek részt a programban, de úgy tűnik, hogy Washington most már egyértelmű, magas szintű, hivatalos állásfoglalást vár az olasz kormánytól (holott a kormány egyelőre nem kíván hivatalos, „politikai” elkötelezettséget vállalni az amerikai „hadászati koncepció” mellett). Az SDI technikai és politikai arculatát vizsgálták ugyanakkor a hét elején az olasz szenátus épületében a kommunista kezdeményezésre rendezett konzultáción, s ezen a részt vevő tudósok és vállalati illetékesek fejtették ki véleményüket. A tudós személyiségek technikailag lehetetlennek tartották, hogy lehetséges egy „tökéletes” védelmi pajzs megteremtése, ugyanakkor az SDI programját veszélyesnek ítélték a hadászati egyensúly szempontjából. Gerardo Chiaro- monte, az OKP szenátusi csoportjának az elnöke ezen a konzultáción kijelentette: Olaszországnak Kanada példáját kellene követnie, vagyis meg kell tagadnia a programhoz való politikai hozzájárulását. Szeretnénk a Szovjetunióval együtt legénységgel ellátott űrexpedíciót indítani a Marsra — mondotta Kris- tan Lattu, a Kaliforniai Műszaki Egyetem sugárhajtómű- laboratóriumának szakembere, a Jurij Gagarin űrutazásának közelgő negyedszázados évfordulója alkalmából rendezett tudós- és űrhajóstalálkozón- A nemzetközi összejövetelt Moszkvában, a „Barátság Házában” rendezték március 17-én. Kristan Lattu képviselte a NASA-t, s az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy amerikai részről eredetileg magasabb szinten és többen képviselték volna az űrhajózás tudományát és magát az űrhajózást, de a Challenger tragédiáját követő vizsgálatok miatt nem jöhettek. Az amerikai szakértő az űrkutatás hosszú és rövidtávú terveiről szólva úgy vélekedett, hogy ezek a vállalkozások technikai bonyolultságuk és rendkívül magas költségeik miatt csak nagy nehezen — vagy csak soksok évtized múlva — lennének megvalósíthatók nemzetközi együttműködés nélkül. Egy marsbéli űrexpedíció például két-három évig tartó vállalkozás lenne. Nagy mennyiségű felszerelést kellene Föld körüli pályára juttatni és ott összeállítani. Ehhez sok indításra van szükség, ami egy országnak túlságosan drága, egyedül senki nem tudná megcsinálni, de az Egyesült Államok és a Szovjetunió együtt talán igen. Erről beszéltünk :— mondotta a szakértőnő. — A Mars-expedícióhoz új típusú rakétahajtómű kellene. Gondoskodni kell majd a levegő és a víz reciklálásáról és lehet, hogy a hosszú úton az űrhajósoknak többet kell majd aludniuk. A szovjet szakemberek, nagyobb tapasztalatuk révén jobban értenek nálunk az űrfiziológiához. Jó alapunk lenne az együttműködésre, bár a terv még igen kezdeti állapotban van Szato Szeidzsi 14 éves japán fiú öngyilkos lett. Nyugodt, csendes gyereknek ismerték. Tettének oka: osztálytársai két éven át a lehető legkegyetlenebb módon „szórakoztak” vele, rendszeresen megverték, megalázó dolgokra kényszerítették. A kínzók, amikor őrizetbe vették őket, csak annyit mondtak: mindez olyan „élvezetes” volt. Szeidzsi esete sajnos nem egyedi Japánban. Csak 1985-ben hét kiskorú diák lett öngyilkos hasonló okok miatt. Az év első felében a rendőrség összesen 271 „idzsimé”-ről, vagyis folyamatos bántalmazásról kapott bejelentést, majdnem ezer diákot tartóztattak le. A nevelők szerint csaknem minden harmadik osztályban van olyan diák, aki kénytelen elszenvedni társai terrorját, és nem kímélik a gyengébb kezű tanárokat sem. Pszichológusok, szociológusok értetlenül állnak az erőszakhullám előtt. Vajon mi lehet az oka? A japán szakemberek nem a szokásos tényezőket — a tv-t, a mozit ültetik a vádlottak padjára, hanem a japán oktatási rendszert. Ügy értékelik, hogy a japán gyerekekre olyan iszonyatos nyomás nehezedik az iskolában, hogy természetes agresszivitásuk természetellenesen felfokozódik. Tavaly év végén egy tokiói diák fegyvert szerzett, túszul ejtette két társát és két tanárát, mert kicsapták az iskolából. A rendőrség megrohamozta az iskolát és lelőtte a fiút. technikai és egyéb okokból. Kristan Lattu korábban a Voyager-programban dolgozott, a Jupiterrel és a Sa- turnussal történt találkozók lebonyolításakor és résztvevője volt a Galileo-program- nak is. Jelenleg az elkövetkező évtizedre szóló tervekkel foglalkozik, így hát ezekről elmondotta, hogy az 1990-es években olyan keringő állomásokat, valóságos műszertalapzatokat (platformokat) helyeznének Föld körüli pályára, amelyek poláris pályájuknak köszönhetően az egész földfelületet át tudják tekinteni és különféle műszereik egyszerre vizsgálják a földi jelenségeket: a jégtakarót, az időjárást, az óceánokat és a környezetszennyeződést. A dolog jelentősége a korábbiakkal szemben abban rejlik, hogy ugyanazt a jelenséget egy időben és ugyanarról a helyről nem egy, hanem többféle műszerrel figyelik, ami megkönnyíti a tudósok számára a jelenségek magyarázatát. Eltér a jelenlegi gyakorlattól az is, hogy míg korábban fellőttek egy űreszközt, ami azután elhalt* és nem szolgáltatott adatokat, addig ezeket az állomásokat 10—20 éves élettartamra szánják. Ha meghibásodik egy műszer vagy egy alkatrész, felmennek és kicserélik. A hangsúly a hosszú távú folyamatos megfigyelésen van. Lattu asszony végezetül a nemzetközi együttműködés fontosságát a nyugat-európai Giotto-program sikerével kapcsolatban is hangsúlyozta. — A Giotto ezért volt sikeres, mert együttműködtek a szovjet Vega-program- mal és a szovjet tudósok a nyugat-európaiak rendelkezésére bocsátották a Halley- üstökös pályájáról szerzett adatokat. A következő berendezéseket nemzetközi hálózatban használva több lehetőség ván a sikerre, mintha csak egy ország próbálkozik ugyanezzel. Már az általános Iskolákban legkevesebb évi 210 oktatási nap van. Ez a fejlett tőkés országok között a legmagasabb szám. A vakációt rendkívül szűkre szabják. Az iskolában már kisgyermekkorban a legfőbb követelmény a tökéletes fegyelem. A fegyelmezettség mindenek felett fontos, mert csak Így lehet később érvényesülni, biztosítani a szilárd Jövőt. Sokak szerint ez a fegyelmezettség, az ősi szamurájszellem, a közösségnek való teljes alávetettség az egyik titka „a japán csodának”, de úgy látszik, ennek kegyetlen ára van. A szülők általában teljesen egyetértenek az Iskolai követelményekkel. (Előfordult tavaly, hogy egy anya a rossz bizonyítványért agyonverte gyermekét ...) Az erőszakos cselekmények gyermekáldozatai rendszerint — akár külsejükkel, akár jellemvonásaikban — eltérnek az uniformizált átlagtól. „Nem jó közösségi emberek” — mondják rájuk kegyetlen cselekedeteik Indokolására kínzóik, mert a japán közfelfogás szerint mindenkinek egyformának kell lennie a mindennapi életben. Egy tokiói professzor szerint Japánban valóságos „lelki totalitarizmus” uralkodik. A tokiói rendőrség külön har- mincfös osztagot állított fel, hogy az iskolai terrort megfékezze. A tanárok szerint azonban ez nem fog segíteni: az egyetlen megoldás a japán kulturális és társadalmi értékek alapos felülvizsgálata. II BKP-irányelvei a XIII. kongresszus elült Hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett Richard von Weizsäcker nyugatnémet elnök (balra), akit a repülőtéren kollégája, Rudolf Kirchschläger fogadott (Telefotó) „Szerződésszegések” Japán: Erőszak az iskolákban