Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
1986. március 15., szombat Elfogadta idei programját a HNF Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) ti'kus népfrontmozgalom vonzerejének javítása és az igényeknek jobban megfelelő véleménynyilvánítási lehetőségek megteremtése. A jövőben arra kell törekedni, hogy az állampolgárok többségét érintő jogszabályok alkotásában felelős részvételt biztosítsanak a közvéleménynek. A program a továbbiakban rámutat, hogy a fejlődés igényelte célok csak művelődő és a közéletben tevékenyen részt vevő emberek közreműködésével érhetők el. Ezért javítani kell a politikai ismeretterjesztés hatékonyságát, támogatva a korszerű ismeretterjesztő eszközök fokozatos bevezetését és általános elterjesztését. A Hazafias Népfront támogatja a családi körklubokat, és ehhez kapcsolódva kezdeményezi a bázisklubhálózat kialakítását. Fontos cél, hogy tovább erősödjön nemzettudatunk és történelmi önismeretünk, s ezért többek között megkülönböztetett figyelmet fordítanak a közép- és főiskolások. valamint az egyetemisták honismereti táborainak megszervezésére. A mozgalom tevékenységében szoros egységet alkot a hazafias és a nemzetköziség — hangsúlyozza a munkaprogram. A dokumentum feletti vitában felszólalók számos kiegészítő javaslatot tettek. A hozzászólásokra Pozsgay Imre válaszolt, majd az országos tanács a Hazafias Népfront 1986. évi programját — az elhangzott kiegészítésekkel — elfogadta. Ezután az országos tanács döntött az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltéséről. Az alkotmány és a választójogi törvény kiegészítéséről szóló 1985. évi VI. törvény arról rendelkezik, hogy az országos listán megválasztott képviselő megüresedett helyére az új képviselőt — a HNF OT jelölése alapján — az Országgyűlés választja meg. Ennek megfelelőep az országos tanács — mint országos jelöl őgyűlés — az országos lista megüresedett helyeire képviselőjelöltnek fogadta el Boldizsár Iván írót, és dr. Schöner Alfréd főrabbit, a Budapesti Izraelita Hitközség Budapesti Rabbiságának elnökét. II szarvasi takarékszövetkezet mérlege Szarvason az Árpád Szálló emeleti díszterme adott kitűnő lehetőséget a takarék- szövetkezet küldöttgyűlésének. A 9700 tagot számláló Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet küldöttei elsőként Fedorják Pál elnököt hallgatták meg, aki sokoldalúan vázolta az utóbbi tervciklus, ezen belül is a múlt év munkáját. Többek között elmondotta, hogy a VI. ötéves tervidőszak alatt csaknem 93 millió forinttal nőtt a szövetkezet betétállománya, ami 81,2 százalékos fejlődésnek felel meg. Ez azt eredményezte, hogy a múlt év lezárásakor 207 millió forintos betétállományról adhattak számot. Ugyanis 1985-ben 14,1 százalékos betétállomány-növekedést ért el a szövetkezet, ami az utóbbi évek legjobb eredménye. Fejlődött e takarékszövetkezet második legfontosabb tevékenysége, a kölcsönfolyósítás is. A múlt évben 2216 esetben 26,4 millió forint összegű kölcsönt adott tagjainak a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet, ami 11 százalékkal volt több az 1984. évinél. Majd a múlt évben tovább bővült egyéb pénzügyi szolgáltatásodról beszélt. A szorgalmas munka, az átgondoltabb gazdálkodás nyomán 1985-ben csaknem ötmillió forint nyereség teljesítéséről adhatott számot Fedorják Pál ezen a küldöttgyűlésen. ami — hang * VI. súlyozta — lényegesen meghaladja az előző évi teljesítést. és az 1985. évi tervezettet. Ezután Strassburger Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke értékelte a takarék- szövetkezet munkáját, majd hozzászólásokkal folytatta munkáját a küldöttgyűlés. Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke kettős feladat teljesítésére vállalkozott. Egyrészt értékelte a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet dolgozóinak, választott tisztségviselőinek igyekezetét és az utóbbi esztendőkben elért eredményeit. Másrészt méltatta, majd megköszönte a nyugdíjba lépő Fedorják Pál elnöknek mindazt, amit csaknem 24 éven át vezetőként ezért a szövetkezetért tett. Bejelentette, hogy Fedorják Pált nyugdíjba lépése alkalmával — sok éves eredményes munkájának elismeréseként — az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki. E magas elismerést a megyei szövetség elnöke ezen a küldöttgyűlésen adta át. Ezután megválasztották a tisztségviselőket. Titkos szavazással a küldöttgyűlés a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet elnökévé választotta Zvada Mi- hálynét. Az igazgatóság új tagja lett Makai Árpádné, s a felügyelő bizottság tagjává választották Fedorják Pált. — Balkas —■ D vízgazdálkodási társulatok munkájáról tárgyaltak Orosházán, tegnap, pénteken ülést tartott Ruck János elnök vezetésével a megyei tsz-szövetség termelésfejlesztési bizottsága. Az első napirendi pont keretében megyénk három vízgazdálkodási társulatának tevékenységéről hallgattak meg tájékoztatót. Miklós Lajos, a Körös-Be- rettyói Vízgazdálkodási Társulat képviselője elmondotta, 196 ezer hektáron folytatják tevékenységüket. A VI. ötéves terv során mintegy 100 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. Nánási János, a gyulai Körös Vízgazdálkodási Társulat igazgatója elmondotta: mintegy 700 kilométer közcélú csatorna üzemeltetését látja el a társulat, összességében a VI. ötéves terv előírásait teljesítették, hozzájárultak a megye komplex meliorációs programjának megvalósításához. Arról is szólt, hogy elhasználódott a géppark, s most az egyik legfontosabb feladat ezek pótlása. Dr. Cze- cze Lajos, az orosházi vízgazdálkodási társulat igazgatója arról beszélt, hogy a VI. ötéves tervben 85 millió forintot fordítottak közcélú beruházásra. A második napirendi pont keretében a bizottság megtárgyalta és elfogadta az 1986. évi munkatervet. Csukás Gyula, a Teszöv titkárhelyettese tájékoztatót tartott megyénk termelőszövetkezeteinek 1985. évi gazdálkodásáról. v. l. Vésztő VII. ötéves tervei Elkészül az új művelődési ház - Útépítésre 12 millió forint Megtartani a népességet, ennek érdekében többek között erősíteni a gazdasági hátteret; fejleszteni a kereskedelmi ellátást, a szolgáltatásokat; szorgalmazni a lakásépítést, segíteni a fiatal értelmiségiek letelepedését; közös üggyé tenni a környezetvédelmet. Nagyjából e célkitűzéseknek megfelelően készítették el Vésztőn a VII. ötéves tervet, melynek végrehajtásánál kiemelt feladat a meglevő intézmények működtetése, bevételi lehetőségeik további bővítése, az ellátási, színvonalbeli különbségek mérséklése, a meglévő épületek felújítása, állag- megóvása, valamint a tervben szereplő fejlesztések pénzügyi fedezeteinek megteremtése. Nézzük hát ezek után részleteiben, milyen fejlesztésekre készülnek Vésztőn az elkövetkezendő öt esztendő alatt? A művelődési ház építésére évek óta készülnek. 1985-ben végre elkezdődhetett a munka, már az alapozás folyik. A több mint 40 millió forintos beruházást a tervidőszak harmadik évében szeretnék befejezni. A rendelkezésre álló pénzeszközök mellett — ebben benne van a lakosság településfejlesztési hozzájárulásából befolyt összeg fele — számítanak a vésztőiek társadalmi munkájára is. Az itt elvégzendő munka értékét 4 millió forintban határozták meg. „Ilyen nagy beruházás Vésztőn még soha nem volt.” így beszélt az új művelődési ház építéséről a tanács elnöke, Komáromi Gábor a minap, s úgy tűnik, több mindenben soha nem látott eredményt kívánnak elérni, hiszen ennyi állami lakást sem építettek öt esztendő alatt, mint amennyit most terveznek: 12-t, melyhez a megye; tanács lakásonként 400 ezer forint céltámogatást biztosít 1988-tól. Folytatják a szennyvízprogramot. Az ötéves terv utolsó két esztendejében a napközi otthonos konyhától a bölcsődéig szeretnék megépíteni a csatornát. Járdaépítésre — a lakosság településfejlesztési hozzájárulásának köszönhetően — évi 700 ezer forint áll rendelkezésre. A község területét 14 részre osztották, hogy a te- hóból ily módon — járdák építésével — részesedjék mindenki. Útépítésre 5 év alatt csaknem 12 millió forintot fordítanak. Megépítik a Kinizsi utcától a Tóhídig a Kossuth utcában a kerékpárutat, ezen kívül az ösz- szekötő utcákban szeretnének kövesutakat létrehozni. A földgázprogramot az ötéves terv két utolsó évében kívánják beindítani. Sok mindenről szó esett még Komáromi Gábor tájékoztatójában. A Metykó- emlékház kialakításáról, a bölcsőde, a napközis konyha felújításáról és így tovább. S akkor még nem is beszéltünk a mágorj változásokról: 1986-ban 3 millió forintot költenek a víz kivezetésére, két szoborra, s további ásatásokra. A nem tanácsi beruházások közül kiemelkedő elképzelés egy új OTP-épület, egy, netán két kisebb ABC- áruház, egy új gyógyszertár építése, valamint a központi ABC bővítése. A gázcseretelep bővítése már megtörtént. Csabai szőnyeg belföldre és exportra Keresettek a csabai szőnyegek Fotó: Fazekas László Azt mondják: egy lakást egy ízléses szőnyeg tesz igazán otthonná. Ebben van is valami, s ehhez igyekszik segítséget nyújtani jól ismert termékeivel a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet. A csabai szőnyegek híresek, határainkon túl is ismertek, keresettek. A csaknem 900 tagot számláló békéscsabai szövetkezet tegnap, pénteken délelőtt a megyeszékhelyen rendezte mérlegzáró közgyűlését. Karcag József elnök a VI. ötéves terv és a tavalyi gazdálkodásról adott számot a jelenlevőknek. A beszámolóból kiderült: 1985-ben több mint 150 ezer négyzet- méter szőnyeget készítettek, melynek háromnegyed része a kelim, vagyis a szőtt gyapjú, s igen keresett. A készáru 40 százalékát tőkés exportra, a legtöbbet Olaszországba és az NSZK-ba küldik. A többit a hazai kereskedelem kapjaA gazdálkodásról szólva elhangzott: a termékszerkezet módosításával sikerült az eredményt növelni. Vagyis: a ki£ nyereséggel gyártott termékek arányát csökkentették, vagy megszüntették. Tavaly a Csaba szőnyegszövő 120,3 millió forint értékű árut értékesített, s 7,3 millió forint nyereséget ért el annak ellenére, hogy szigorodtak a szabályozók, egyes területeken a külső körülmények hatására költségeik növekedtek. A keresetek alakulásával kapcsolatban az elnök kiemelte: az egy dolgozóra jutó kereset éves szintje meghaladja a 47 ezer 200 forintot. Ez évben a saját lehetőségeiken túl, az Okisztól kapott bérpreferenciával együttesen 8,5—8,8 százalékos bérfejlesztésre lesz lehetőségük. Az idei tervekről a szövetkezet elnöke elmondta: a nyereségesebb termékek gyártását helyezik előtérbe, 124,2 millió forint termelési érték előállítását tűzték célul a tavalyihoz hasonló nyereség mellett. Az elnöki beszámolót követően került sor a tavalyi mérleg ismertetésére, a szövetkezeti felügyelőbizottság beszámolójára, majd vezetőségi tag és kongresszusi küldöttek választására. Végezetül 11 szocialista brigádnak a munkaversenyben elért eredményeik alapján jutalmakat adtak át. — sz — O lvasom, hogy nyugati országokban végzett szociológiai felmérések szerint siralmasan süly- lyed az olvasás népszerűsége, az olvasottság tekintélye. Hogy ilyen drámai vereséget, mint napjainkban, még sosem szenvedett a könyv. Egyre kevesebb fiatal vesz a kezébe regényt, folyóiratot, napilapot. Egyetemi hallgatóknak (!) komoly gondjaik vannak az olvasással, a könyvek használatával. A szakadék pedig olvasók és nem olvasók között rohamosan nő- Az olvasási kultúra hanyatlása nem új jelenség — ezt is hangsúlyozzák —, de ennyire a mélyponton még nem volt a nyomdatermékek iránti érdeklődés. Ki tehet róla? Az új technikai vívmányok, a televízió, a rádió, a magnó, a video nyilván mind „bűnösök”, vagy legalábbis alaposan gyanúsítható bűntársak. Körülnézek itthon, szűkebb családi és munkahelyi környezetemben. Bizony, ha tehetem, magam is inkább telefonálok levélírás helyett. Arra viszont büszke vagyok, hogy a televízió nem uralja estéimet, szabadidőm nagy részét. Csak akkor ülök a készülék elé, ha érdemes, és nem esik nehezemre kikapcsolni, vagy könyvvel átvonulni a másik szobába. Tudom ugyanakkor, hogy sokkal többen választják a tévét a könyvvel szemben. Neil Postmant, tömegkommunikációval foglalkozó amerikai kutatót idézem: „A televízió kultúránkat a show-üzlet hatalmas arénájává változtatja, s a legkülönbözőbb témákat kínálja szórakozásként.” S az emberek általában ott maradnak a kényelmes fotelokban, s passzívan átengedik magukat a legkülönbözőbb témákat kínáló szórakozásnak... Hiába az életünket, munkánkat, a háztartást nagyban megkönnyítő sok-sok ügyes gép, szerkezet, mégsem mondhatjuk el, hogy olvasásra több időnk jutna- Bennünk lenne hát a hiba? Pedagógusok panaszkodnak, hogy a gyerekek nem tudnak olvasni, de beszélni se. Valahogy a világ is olyan körülöttünk, hogy több figyelem fordul a gazdasági, anyagi értékek felé, s sajnos az emberek is mintha többre becsülnék ezeket — a nyomtatott kultúra rovására. Stephan Hermlin intelmére gondolok; az NDK-beli költő szerint még egy olyan kor, olyan társadalom is elképzelhető, amely teljesen lemond majd a kultúráról, az irodalomról, de ez minden esetre egy barbár társadalom lesz. Szóval — körülnézve a magunk háza táján — attól tartok, túl sok jóval nem kecsegtethetnek a hazai felmérések sem, feltéve, ha készülnek ilyenek. Nálunk persze itt vannak a könyvnapok, az ünnepi hetek, a „Kell a jó könyv” és az „Olvassatok mindennap” akciók, az engedményes vásárlási lehetőségek. Jó bornak cégér? Vagy éppen arról lenne szó, hogy a boltok nem■MnHHMMBM tudnak megszabadulni a készleteiktől? Visszaesett volna a jó könyv iránti kereslet? S éppen akkor csökken az olvasási kedv, amikor minden korábbinál gazdagabb a könyvkiadás, amikor annyiféle sajtótermék jelenik meg, mint még soha? És mindez nálunk elérhető, megfizethető áron. Itt van továbbá a szervezett könyvterjeszt'és, például a 24 éves politikai könyvterjesztés a munkahelyeken. Valljuk be, kicsit mindig gyanús az, amit sokat reklámoznak, meg nem igazán „ízlik” az, ami kötelező irodalom. De az vitathatatlan, hogy a Kossuth-kiadványok egyre jobbak, s hogy az MSZMP irányításával, felügyeletével működő kiadó már régen nem csak agita- tív brosúrákat, párthatározatokat kínál az olvasóknak. Az 1944-ben Szikra néven Szegeden létrehozott pártkiadónak elsősorban az volt a feladata, hogy a lakosságot megismertesse a szocializmus eszméivel, felvilágosítsa, irányt mutasson. Az első kiadványok — „Lesz magyar újjászületés!” jelszóval — Lenin művei, brosúrák, párthatározatok, agitatív munkák voltak. Mindez természetesen azóta is meghatározó profilja a főváros felszabadulása óta Budapesten dolgozó kiadónak, mint ahogyan az a marxizmus—leninizmus klasszikusainak, kommunista írók, tudósok műveinek, a társadalomtudományi tanulmányoknak a gondozása. 1956 novembere óta Kossuth Könyvkiadó Vállalat néven működik a kiadó. Hét szerkesztőségben dolgoznak filozófiai, világnézeti, történet- tudományos, közgazdasági műveken, népszerű sorozatokon, Marx, Engels, Lenin életművének teljes kiadásán, mai hazai és külföldi politikusok beszédein — a politikai könyvkiadás rangjának emelésén. S a kiadványskála egyre szélesebb. ' £j egutóbb éppen a nemzetközi nőnapra Kai jelent meg egy újabb szép, a repertoár színesedését bizonyító kötet a Kossuth Könyvkiadónál. Az Asszony a világ fölött című kötetet pedig a Magyar Nők Országos Tanácsával közösen adták ki. Felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Nők Lapja szerkesztősége pályázatot hirdetett, s ennek tíz díjnyertes elbeszélését adják most közre. Valamennyi történet az utóbbi négy évtized alatt játszódik, férfi és nő kapcsolatáról szól, s sorra megjelent már a Nők Lapjában. Jókai Anna hőse egy fodrászüzletben, a bura alatt vet számot életéről, Galsai Pongrác bár férfisorson keresztül, mégis nőkről ír, azokról, akiket főhőse hiába keresett. Nyilván nem véletlen, hogy a szerkesztő éppen Végh Antal Anyám kenyeret süt című, az édesanyákat dicsérő novellájával zárja a kötetet. A politikai könyvkiadó nőnapi ajándéka igazán jó könyv, és férfiaknak is ajánlott olvasmány. Niedzielsky Katalin Április 6. - a tavaszi szünet része A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint április 6. az iskolákban a tavaszi szünet része. A tanulók foglalkoztatásáról a többi szünetnappal megegyezően gondoskodnak az iskolák. A tavaszi szünetre vonatkozó általános rendelkezés szerint a szünet előtti utolsó tanítási nap április 3., esütőrtők, a szünet utáni első tanítási nap április 14., hétfő — kivéve azokat az iskolákat, ahol ettől eltérően határozták meg a tavaszi szünet idejét. Nem kell a jó könyv?
