Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

1986. március 12., szerda

KORSZERŰBB IPARI HÜTÖK TATÁRÓL. Az eddigieknél korszerűbb és nagyobb teljesítményű ipari hűtőket gyárt a következő években a Tatai Hűtőtechnikai Ipari Szövetkezet. Termékeinek korszerűsítése érdekében már két svéd céggel is megállapodást kötött a készítményeinek többségéi exportáló szövetkezet. A Stal kompresszorgyártó vállalattal kialakított kooperáció jelentős importmegtakarítással is jár. Ennek köszönhetően a szegedi szalámigyárba. a budapesti körcsarnok gépházába és a fővárosi műjégpályához már a hazai Stal—Tata márkájú kompresszorokat szerelik fel. A tervek szerint a hazai igények kielégítésén túl exportálnak is majd e termékből. Emellett — szerződéses alapon — az összes magyarországi Stal-bercndc- zések szervizelését is vállalták.

MŰSZEREK SZOVJET MEGRENDELÉSRE. Villa- mosenergia-fogyasztás mérésére szolgáló távösszegző rendszerek gyártását kezdte meg a Gödöllői Ganz Áram- mérőgyár. Egy nemrégiben aláírt, szerződés alapján az év első felében .'1 millió rubel értékűt szállít belőlük a

Szovjetunióba. A magyar gyárban kifejlesztett speciális műszereket a nagy energiafelhasználó vállalatoknál szerelik fel, ezekkel ugyanis mind biztonsági, mind pedig takarékossági szempontból nyomon követhető az áramfelhasználás. A mostani rendelés szerint 200 garnitúrarendszert gyártanak Gödöllőn a szovjet partner számára. Emellett az NDK-ba. Romániába és Ausztriába is szállítanak belőle.

SZELLEMI EXPORT. Növeli szellemi termékeinek exportját a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet. A tervek szerint ebben az évbcn már árbevételének 25 százaléka ebbői adódik. A Chemolimpex és a Medim- pex külkereskedelmi vállalatok közvetítésével kötött

megállapodások egyikében a svájci Ciba-Geigy cégtői új

növény védőszer-vegyületek kutatására kaptak megbízást. Jelenleg, ugyanezzel a partnerrel, toxikológiai vizsgálatok vállalásáról tárgyalnak. Az NDK-beli Germed gyógyszergyártó céggé) viszont már meg is állapodtak különféle toxikológiai vizsgálatok elvégzéséről.

ÜJ GYÜMÖLCSDESSZERTEK. Sovány tejpor felhasználásával újfajta gyümölcsdesszertek gyártását kezdte meg az Agro-Industria innovációs vállalat rohodi leányvállalata. A csokoládéval bevont újdonságok közül az első almából készült. A csaknem hetven százalékos arányban gyümölcs alapanyagú édesség többségét tőkés országokba exportálják. A tervezett évi 8-10 va- gonos termelést azonban a hazai piac igényei szerint növelik. A többféle hosszúságban gyártott csokoládés gyümölcsszeletek ára a különböző egységcsomagoktól függően a belföldi forgalomban hat és huszonegy forint körül alakul. A tejporos desszertek választékát a rohodi üzem a jövőben másféle gyümölcsök, például alma és birs felhasználásával, illetve társításával bővíti.

REKORDER TEHENEK AZ AGÁRDI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁTBAN. Száz körül van már a 10 ezer liter fölötti tejhozamot produkáló, „rekorder” teheneknek a száma az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát clzamajori és felsőcikolai tehenészeti telepén. A valóságos „tejgyárként” működő jószágok közül a legtöbb — 300 napos laktációban — 10 500—11 000 liter tejet ad. A legnagyobb hozamú egye- dek termelése meghaladja a 12 ezer litert, sőt, a felsőcikolai telepen az egyik jószág tavaly 12 800 literes átlagot produkált.

Sertéstartó

kistermelők,

FIGYELEM!

Kedvező feltételek mellett, emelt árakon értékesíthetik hízott sertéseiket!

Tájékoztató az 1986. évi vágósertés- felvásárlási árakról

Alapár:

95—120 kg közötti hús- és húsjellegű sertés

121—140 kg közötti hús- és húsjellegű sertés

140 kg feletti hús- és húsjellegű sertés

170 kg feletti tenyésztésbe fogott sertés

Mennyiségi felár:

39,30 Ft/kg 34,— Ft/kg

32.50 Ft/kg

32.50 Ft/kg

1,

Ft/kg

Minőségi felár: 95—120 kg közötti fehér és hibrid, valamint duroc keresztezésű sertések után: 1,20 Ft'kg

Időszaki felár:

Az első negyedévben átadott sertések után

Ft/kg

A jó minőségű fehér hússertést és hibridsertést hizlaló termelők szerződéskötéskor kérhetik a vágás utáni minősítést a 95—120 kg között értékesített sertéseikre. Az átvételkor kifizetett alap- és felárakon felül az alábbi minőségi felárat fizetjük.

Első osztályú sertések után Második osztályú sertések után Harmadik osztályú sertések után

2,10 Ft/élő nettó kg 1,20 Ft/élő nettó kg 0,60 Ft/élő nettó kg

1986. március 31-ig a 95—120 kg közötti testtömeg-kategória 95—125 kg-ra, a 121—140 kg közötti testtömeg-kategória 126—140 kg-ra módosult.

Igény esetén 800,— Ft/db szerződéses előleget biztosítunk.

A szerződéses feltételekkel és árakkal kapcsolatban részletes felvilágosítást a megbízott termelőszövetkezetek ügyintézői és a vállalat helyi felvásárlói adnak.

Gyulai Húskombinát

Számítástechnikai helyzetkép

Legnagyobb gond a fogadókészség hiánya

>

Kormányprogramok, különböző szintű állásfoglalások tesznek egyre gyakrabban hitelt amellett, hogy fokozni kell a számítástechnika gyakorlati alkalmazását. Megyénkben e témakör egyik „apostola” dr. Hanyecz Vince, a szarvasi OKI tudományos fömunkatársa, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság mezőgazda- sági alkalmazási szakosztálya országos vezetésének tagja, a Neumann országos elnökségének tagja, a Békés megyei szervezet egyik vezetője és a MflM Számítástechnikai Alkalmazási Bizottság vállalati munkabizottsága vezetője. Olyan hosszú ez a felsorolás, mint egy spanyol arisztokrata neve. Eleget tehet egyetlen ember ennyi igénynek úgy, hogy a főmunkaidőre is marad ideje?

— Én úgy vélem, igen, legalábbis meg keli próbálni. Azért ez a sok társadalmi feladatvállalás nem jár annyi munkával, mint első pillantásra hinnénk, hiszen elég sok az átfedés az egyes feladatok között. A lényeg persze az, hogy szeretem csinálni, szívügyemnek tekintem a számítástechnikai kultúra terjesztését, az eredmények gyakorlati alkalmazásának segítését. Amit pedig ember örömmé) csinál, arra mindig talál időt.

— Szép dolog, ha valaki ennyire lelkesedik munkájáért. De talál-e ehhez partnereket? Simán megy a számítástechnika terjesztése?

— Sajnos, vannak gondjaink. A gyorsabb ütemű fejlődés egyik legnagyobb akadálya a fogadókészség hiánya. A különböző szintű vállalati vezetők sok helyen még mindig idegenkednek a számítástechnikától. Ennek döntő okát én abban látom, hogy jórészt megoldatlan a vezetők ez irányú képzése, továbbképzése. Nem elhanyagolható persze a másik oldal szerepe sem. A számítástechnikával hivatásszerűen, magas szinten foglalkozó szakemberek többsége távol van a gyakorlattól, és csak lassan közeledik a mindennapok valóságához. Hogy ez a folyamat felgyorsuljon, abban nagy szerepe lehet a Neumann János Számítógép- tudományi Társaságnak, mert összehozhatja a partnereket. Persze, ehhez az kell.

! hogy ne csak a számítás; technikusok, hanem a számítástechnikát alkalmazni kívánók is lépjenek be a szervezetbe.

— Önt a közelmúltban nevezték ki a MÉM számítástechnikai alkalmazási bizottság vállalati munkabizottsága vezetőjének. Mit takar ez a tekintélyt pa- rancsolóan hosszúra nyúlt elnevezés?

— Tényleg elég hosszú, ezért SZAB-nak rövidítjük, és így használják nevünket azok is. akik kapcsolatba kerülnek velünk. Szóval, a SZAB a tárca véleményező és szakmai tanácsadó szervezete. A számítástechnikai koncepciók kialakításában, a fejlesztések koordinálásában, a támogatások odaítélésében van szerepünk. Ezen belül a vállalati munkabizottság a vállalati gazdálkodáshoz, a termelésirányításhoz közvetlenül kapcsolódó felhasználói rendszerfejlesztések és alkalmazások területén munkálkodik.

— Nem akarom megsérteni. de meg keli kérdeznem: ez a bizottság csak azért jött létre, hogy ülésezzen és javaslatokat tegyen, vagy ennél többre is van lehetősége?

— Értem a kérdést, és válaszolok is rá: nem vagyunk és nem is leszünk sóhivatal! Nagyon komoly anyagi eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy támogassuk az arra érdemeseket, és a támogatandó célok kijelölésében döntő szava van munkabizottságunknak. Ezzel szeretnénk elérni, hogy a mezőgazdaságban egységes géppark alakuljon ki, összehangolt programfejlesztés folyjon, és az egyik helyen elért eredmények azonnal alkalmazhatók legyenek országos méretben is.

— Jöjjünk egy kicsit közelebb. saját házunk tájára. Hogyan látja a munkabizottság, milyen Békés megyei elképzeléseket tudna támogatni?

— Zavarba hozott ezzel a kérdéssel, mert konkrét neveket és címeket most nem tudnék mondani. Viszont a jövőre nézve kedvező, hogy nemrég befejeződött az a népi ellenőrzési vizsgálat, amely Békés megyében a sz.ámítástechnika jelenét tárta fel és jövőbeni lehetőségeit körvonalazta. E megállapítások nyomán született egy javaslat megyei számítástechnikai koordinációs bizottság létrehozására. ■ Ennek feladata lenne, hogy a MÉM SZAB vállalati munkabizottsága regionális szerveként felkutassa a megyei lehetőségeket, és javaslatokat tegyen: mit érdemes támogatni.

— Ha már ennél a vizsgálatnál tartunk, milyen a megyei helyzet számítás- technikában?

— A mostani állapotot tipikusnak nevezhetjük. A viszonylag késői indulás ellenére a megye felzárkózott az országos átlaghoz alkalmazási eredményekben, de hozzáteszem: a gondokban is.

Egyre erősödik a továbblépés igénye, és ezzel együtt mind sűrűbben merülnek fel olyan kérdések, mint a megfelelő eszközök kiválasz- tása, a fejlesztések rangsorolása, vagy döntés abban, kész rendszert vásároljanak, vagy fejlesszenek. E dilemmák megoldásában kívánunk segítséget nyújtani, és tudatosítani, hogy nem érdemes „minden áron” alkalmazni a számítástechnikát. Ennek a meglehetősen költséges fejlesztési iránynak csak ot£ van értelme, ahol rövid időn belül konkrét hasznot is hoz.

Lónyai László

Vizsgáztak a búzafajták

A MÉM-ben összesítették az őszi búza termesztésének elmúlt évi tapasztalatait, s rangsort készítettek a búzákról, területi arányukról és termőképességükről.

Az adatok szerint 1985-ben a termőterület 54—55 százalékán magyar fajtákat használtak. Ezek térnyerése a VI. ötéves terv időszakában a hazai nemesítek eredményességével összefüggésben fokozódott. A termelési rendszerek által integrált területen a Martonvásári—8-as búza több mint 27 százalékot mondhatott magáénak, és így a termőterület kiterjedését illetően az első helyre került- Második volt tavaly a jugoszláv nemesítésű Baranjka, amely 1982-ben még csak 1 százalékot foglalt el, tavaly viszont a területnek már 17,5 százalékát. A harmadik helyen volt a „veterán” Jubilejnaja 50es, ez a kitűnő szovjet búza; ez „fénykorát" a 80-as évek elején élte, amikor a termőterületnek csaknem negyedére került. Az. hogy a búzatermelésben ilyen viszonylag hosszú távon megőrizte élvonalbeli helyét, annak köszönhető, hogy a szélsőséges körülmények között is megállja a helyét és kitűnő minőségű búzát ad. Ami a termésátlagokat illeti, tavaly nyomban az első helyre került a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet GK Kincső elnevezésű fajtája