Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

1986. február 11., kedd Ágazati követelmények és lehetőségek Beszélgetés Faluéi Endrével, az állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatójával Két év múlva lesz éppen 10 esztendeje annak, hogy a Gyulai Húskombinát meg­kezdte a termelést. Ekkorra, 1978-ra ké­szült el — KISZ-védnükséggel — a nagy­üzem. Azóta több mint 2200-an dolgoznak itt. Az eltelt idő alatt sokat változott az állattenyésztés, különösen a sertéstenyész­tés helyzete. Az utóbbi egy év igencsak megbolygatta a kialakult viszonyokat, a sertésállomány az 1981. évi rekordszint­ről, hónapok alatt — 11,3 millióról 9,3— 9,4 millióra — visszazuhant, s a termelői kedv jelenleg még csak lassan fokozódik. E területen is jelentős szerep hárul a húsiparra, az élelmiszeripar nehéziparára. Ebben az ágazatban eddig is, de a jövőben is igen sokat tettek és tesznek a népgaz­daság egyensúlyi helyzetének javításá­ért, de minderre még egyelőre csak ko­moly árveszteséget is elviselve képesek. Ennek megváltoztatása ad kiemelt progra­mot és feladatot ebben és az elkövetke­ző esztendőben úgy a trösztnek, mint a gyulai vállalatnak. A húsipari ágazatban, ig.v Gyulán is jelentős fejlesztések foly­nak, melyekkel két, két és fél év múltán talán megállíthatóvá, de legalábbis ará­nyaiban csökkenthetővé válik a csere­arányromlás. A jelenlegi adottságokról, a majdani lehetőségekről Faludi Endrével, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt ve­zérigazgatójával beszélgettünk. — A háztáji gazdaságok­ban jelenleg kevesebb ser­tést tartanak. Az állomány rohamos esését — többek között számos más negatív- tényezővel együtt — az ob­jektív minősítésfeltételek híján elhatározott •— beve­zetés okozta. Lehet-e már érzékelni, hogyan alakult az 19115. október lft-án meghir­detett rugalmas, a jövedel­mezőséget javító szabályo­zás hatására az állomány nagysága? — Korai lenne még a sza­bályozók hatását megítélni — kezdte á beszélgetést a vezérigazgató. Azt azonban már lehet tudni, hogyan kezd alakulni az állomány. A decemberi állatszámlálás igazolta, megállt az állo­mánycsökkenés, a sertéstar­tás iránt újra növekszik az érdeklődés. A kormányzat által meghirdetett intézke­déssorozathoz hozzátartozik az is, hogy a takarmányok béltartalmát ma már garan­tálják a gabonaforgalmi vál­lalatok, és csökkentették a fehérjetakarmány árát is. Ez az utóbbi lépés is hozzá­járulhat ahhoz, hogy csök­kenjen a növekedési, hizla- lási idő, hiszen a korábbi esztendőkben éppen ez volt SÖR ÉS KÖRNYEZETVÉ­DELEM. Minden környezet- védelmi felhívás ellenére egyre kevesebb sört isznak a nyugatnémetek betétes sörösüvegekből, évről évre nő viszont az eldobható doboz­ban árusított italok népsze­rűsége. A dobozos sörök ará­nya az 1980-as 5 százalékról a múlt évre már 11 száza­lékra nőtt a forgalomban. Egy tanulmány szerint ez azzal magyarázható, hogy a vendéglátás rovására foko­zódik az utcai italárusító he­lyek és a kiskereskedelem söreladása. LENGYEL ADÓSSÁGOK. Lengyelországnak több mint 1 milliárd dollár új kor­mányhiteire van szüksége a nyugati országoktól ahhoz, hogy idei törlesztési kötele­zettségeinek eleget tudjon tenni. Az országnak csupán idei kamattörlesztési kötele­zettsége meghaladja a 3 mil­liárd dollárt, ehhez jön még 800 millió dollár, amelyet a nyugati bankoknak kell eb­ben az évben visszafizetnie. ALAGÜT-M UNKAHELYEK. Nagy-Britanniában mintegy 10 ezer munkahelyet teremt majd a La-Manche csatorna alatti alagút megépítése, s ugyanennyi munkaalkalmat ad a francia félnek is — kö­zölte a brit kormány. Az ál­lásoknak több mint a fele csupán ideiglenes lesz az alagútépítés ideje alatt. Ar­ról még nem közöltek adato­kat. hány munkahely - szű­nik majd meg a kompjára­tok ritkulása miatt. A 3,9 milliárd fontos építkezés a tervek szerint 1987-ben kez­dődik. TELEFONFEJLESZTÉS KÍ­NÁBAN. Kína 1986—90. fo­lyamán a duplájára növeli a távközlési rendszer fejleszté­a tartás során a jövedelem elmaradásának egyik meg­határozója. A jövedelmezőség javítása egyrészről állami feladat volt, de a húsipar a saját hatáskörében hasonlóképpen meghozta döntéseit. Az ob­jektív minősítést fakultatív alapon vezetjük be, ezt azonban a szerződéskötések idején közölni kell. A serté­sek leadásakor az alapárat fizetjük ki. ez megfelel a minőségi átvétel szerint a IV. osztályú árnak. Ám ha valaki kéri a vágás utáni minősítést, . csak jobban jár­hat. Ha ugyanis a sertés az objektív minősítés szerint III. osztályú, az átvételkor kifizetett alapárra a kister­melő utólag kilónként öt) fillért kap. A II. osztályba sorolás esetén 1,20-at és a legjobb minőségű sertés után kilogrammonként 2,11) forintot. A jobb minőségű alapanyagból kitermelt, jobban értékesíthető termé­kek nagyobb hasznát — ér­tékét — osztjuk meg ilyen módon a kistermelőkkel. — Meghatározható-e az az állatlétszám, amelynek fel­dolgozásával az ágazat tar­tósan eledet tehet a növekvő külpiaci — főként minőségi sere fordított kiadásokat az előző 5 évhez képest. Kínát jelenleg mindössze 1862 tele­fon- és telexvonal köti össze a külfölddel, belföldön pedig 169 lakosra jut egyetlen ké­szülék. EURÓPAI MŰHOLD. Az ötödik nyugat-európai táv­közlési műhold föld körüli pályára juttatásáról írt alá szerződést az Európai Űrku­tatási Hivatal (ESA) az Arianespace nemzetközi vál­lalkozással. Az ECS—5 jelű műholdat 1987-ben kell az űrbe juttatni. Az Airanes- pace eddig 16 francia gyárt­mányú Ariane rakétát indí­tott útnak. A legutóbbi al­kalommal műszaki okok mi­att már három alkalommal is el kellett halasztani az Ariane indítását. A terv sze­rint az ECS—4-et idén má­jusban juttatják fel. JAPÁN EXPORTGON- üOK. A japán jen erősödé­sének első kedvezőtlen jeleit tapasztalják a felkelő nap országában. A „megizmoso­dott" jen ugyanis főképp a kisvállalatok exportlehető­ségeit szűkíti. A japán valu­ta árfolyama az utóbbi 4 hó­nap folyamán 20 százalékkal emelkedett más fejlett tő­kés országok valutájához ké­pest. A japán kormány több mint 20 ezer cég körében végzett felmérése szerint a vállalatok már nem expor­tálnak annyit, mint koráb­ban. Az első vesztesek kö­zött a jelentés a fényképe­zőgép-lencsék és a sztereo magnók gyártóit említi. A japán gépkocsigyártók vi­szont a vevőkkel fizettetik meg a jen erősödését, több neves gyártó nemrégiben 4 százalékkal emelte az Egye­sült Államokban forgalma­zott autói árát. — igényeknek úgy. hogy a hazai ellátás sem szenved csorbát? — A kérdés második ré­szével szeretném kezdeni — mondotta a vezérigazgató. — A hazai ellátás nem szen­vedhet csorbát! Magyaror­szágon egy lakosra számítva változatlanul 140-150 kilo­gramm csontos húst állítunk elő. Ennek felét fogyasztjuk el idehaza a sertés-, a csir­ke-. a hal- és a szarvasmar­hahússal együtt. Ezzel nincs és nem is lehet gond. Az exporttal más a hely­zet. A húsipari ágazattal szemben elsőrendű követel­mény az államközi szerződé­sekben foglaltak teljesítése. Csökkent viszont a kedve­zőtlen termékszerkezet miatt a tőkés piaci értékesítés az elmúlt években. Az iparág erőteljes technikai-techno­lógiai fejlesztésbe fogott, s ez a fejlődés folytatódik a VII. ötéves terv időszaka alatt. A műszaki fejleszté­sek elsősorban a termékek versenyképességét növelik, s várhatóan két-két és fél év múlva arányaiban csökkent­hető lesz a most még kény­szerűen elviselt árveszteség. Az előrejelzések szerint ek­korra elfogynak az Európá­„Üzemünk élete 1986-ban” A Hazafias Népfront Oi~ szágos Tanácsa, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága „Üzemünk élete 1986-ban'' címmel krónikaírói pályáza­tot hirdet. A pályázaton részt vehetnek minden állami, szövetkezeti vagy magánter­melő tevékenységet folytató üzem, gyár, gyáregység, il­letve telephely dolgozói. Pá­lyázni lehet mind az üzem egészére, mind annak vala­milyen kisebb egységére, il­letve egységeire (üzemrész, műhely, brigád) vonatkozó­lag. Az üzemek egészére vo­natkozó pályamunkák eseté­ben a cél az, hogy bemutas­sák: melyek azok a legfon­tosabb feladatok, megoldás­ra váró problémák, ame­lyekhez 1986-ban az illető üzem alapvető érdeke fűző­dik. A krónikákból ki kell tűnnie, hogy hogyan sikerült ezeket teljesíteni, illetve ha ez nem sikerült, mi volt en­nek az oka. Ahol nem az üzemek egé­szére, hanem csak valami­lyen részegységre (brigádra) vonatkozólag készülnek pá­lyamunkák, elég bemutatni, hogy az hogyan, milyen fel­adattal kapcsolódik az üzem egészéhez, mi a szerepe, he­lye, jelentőségé az üzem egészén belül. A pályamunkák terjedel­me egész üzem vagy üze­mek nagyobb egysége esetén legfeljebb mintegy 50 oldal, brigádok esetében pedig 20 oldal legyen. A pályamun­káknak tartalmazniuk kell a szóban forgó üzem, illetve üzemrész, brigád pontos megjelölését. A beküldés ha­tárideje 1987. április 30. összesen 14 díjat osztanak ki, 5 ezertől 12 ezer forintig. ban felhalmozott és raktáro­zott húshegyek, s szélesebb körű lesz ez időre hazánk részéről is a kínálat, s ked­vezőbbek az eladási feltéte­lek is. Ezt nemcsak a piaci előrejelzések erősítik meg, hanem a saját termelést korszerűm í tő törekvései n k. melyek majd lehetővé teszik a külpiaci igényekre való gyors reagálást. , Az állatlétszámra vonat­kozó kérdésre tehát azt vá­laszolhatjuk, hogy az 1984- es rekord mennyiség helyett az elkövetkezendő eszten­dőkben évente mintegy 8-8.5 milliós sertésállomány felne­velése. hizlalása, feldolgozá­sa indokolt, illetve ennyi elegendő ahhoz, hogy fedez­ze a VII. ötéves terv egyes éveiben várható fogyasztás növekedését, s ahhoz is. hogy a külpiaci igényeket is kielégítsük. — Igen sokat hallunk a kényszerűen elszenvedett ár­veszteségekről. Határozzuk meg, mekkora árveszteség viselhető el a mi népgazda­ságunk számára! — Elég nehéz ezt megha­tározni, ugyanis ennek elvi­seléséhez a világ minden or­szágában hozzájárul az ál­lam is. Néhol úgy támogat­ják ezt az ágazatot, hogy ne termeljen, s nekünk erre a piacra kell utat törni. Az elkövetkező években arra törekszünk, illetve vállalko­zunk, hogy egy sertésért a jelenlegi 40-50 dollár helyett az értékesítés során 80 dol­lárt kapjunk. — A továbbiakban a gyu­lai gyárról beszélgessünk. Ügy tudom, hogy az ameri­kai piac az összes többinél komolyabb, nehezebben tel­jesíthető higiéniai, állat­egészségügyi követelménye­ket támaszt a szállítók­kal szemben. A Gyulai Hús­kombinát ennek ma még nem felel meg? — A megfeleléshez már csak apró módosítások hiá­nyoznak. Az idén az ameri­kai szemlékre már számí­tunk, ugyanis csak ez után kezdődhet meg a gyulaiak kereskedelmi hídfőverése az amerikai kontinensen. — A külpiaci követelmé­nyekhez folytonos műszaki, technológiai és gyártmány­fejlesztési megújulásra van szükség. Vonatkozik ez a a gyulai gyárra is? Elkez­dődik az idén az MNB fi­nanszírozásában a hűtőház építése, a feldolgozás kor­szerűsítése? — A hitelek rendelkezés­le állnak, megkezdődött a felhasználásuk. Ebből a kö­zei egymillióid forintból megépül az 5 ezer tonnás hűtőtároló, az ugyanilyen teljesítményű bontó-csoma- goló üzemrész és kiépül az iparvágány. Gyorsított ütemben — két-két és fél év alatt valósul meg a fej­lesztés. Ez nemcsak az ex­port szempontjából elsődle­ges követelmény, hanem a hazai ellátás javítását is szolgálja. Hazánkban miha­marabb szeretnénk bevezet­ni a bontott hús forgalma­zását. Ez a fővárosi ellátás szempontjából éppoly- lé­nyeges. mint a vállalat kör­zetét tekintve. Itt Gyulán bontják majd részeire a sertést, s szállítják az ellá­tandó területekre, illetve a főváros üzleteibe. Ennek a különös jelentősége abban van, hogy rengeteg energiát és szállítási költséget taka­ríthat meg vele az ágazat, s igen fontosak az ehhez kap­csolódó kereskedelmi szem­pontok is. — Gyuláról köztudott, hogy az ágazat jól dolgozó vállalatainak sorába tarto­zik. a számára kínálkozó termelési és gazdálkodási, valamint az exportlehetősé­geket igen jól kihasználja. Az itt dolgozó emberek jö­vedelme mégis az egyik leg­alacsonyabb a húsipari vál­lalatok között. Nő a műsza­ki fejlesztés színvonala, de vajon nő-e a kollektíva mun­kájának anyagi megbecsülé­se? — Bért három forrásból lehet fejleszteni. A vállala­ti önállóság növekszik 1986­ban. ugyanis az eredményt nem vonjuk el> s a termelési eredmény tpvábbi sorsáról, annak felosztásáról a vállár lat dönt. így a szabályozás adta lehetőségeken belül a jövedelemtermelő képesség mértéke szerint fejlesztheti bérszínvonalát. A másik for­rás az állami bérjuttatás. Erre -kormányzati intézkedés született: a népgazdaság helyzetétől függően a VII. ötéves terv első éveiben a húsiparban 10 százalékos, egyszeri bérrendezésre kerül sor. A harmadik bérfejlesz­tési lehetőség, amit az ága­zat nyújthat, ez egyben ré­sze a kormányzati bérrende­zésnek, és összefügg a ser­tésállomány visszaesése mi­atti természetes létszám- csökkenéssel. Az ágazat eb­ből az idén a lehetséges 4,5 százalékos állami bérszínvo­nal-emelésen túl mintegy 2 százalékos bérfejlesztést hajt végre. — Végezetül a szarvas- marhatartás és a juhte­nyésztés problémaköréből engedjen meg egy kérdést. Békés megyében is tapasz­talható. hogy a szarvasmar­hatartás jövedelmezősége még mindig alacsony, a ju­hászaiban pecsenyebárány­ból túlkínálat van, értéke­sítési gondokról hallani. Várható-e ezen a téren vál­tozás? — A népgazdaság csak lé­pésről lépésre tudja megol­dani a gondjait, de a sertés- termelés helyzetének rende­zése után mái- az idén ezek a témák is napirendre ke­rülnek. A tejtermelés jöve­delmezőségének javítására 1985-ben hoztak szabályozó intézkedést, a szarvasmar­hatartás helyzetének javítá­sa kormányzati szinten vár megoldásra. A juhászat terén mi is lépünk, a jövő­ben a gyapjúforgalmazás ál­talunk elért bevételét kí­vánjuk visszajuttatni a ter­melésbe. ezzel megteremtve a termelésnövekedés feltéte­leit. Ugyanis a juhtermékek piaca kedvező, csakúgy, mint a szarvasmarháé, csak­hogy az utóbbiból túlkíná­lat van a külpiacokon. Köszönjük a beszélgetést. Számadó Julianna Learatták a fűzfavesszőket az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat 62 hektáros bi- cerei füzfatelepén. A lombhullástól rügyfakadásig betakarítható „termést" kévékbe kötve szállítják a vállalat kosárgyárába feldolgozásra. A fűzfavesszőkből készfiit termékek jelentős része exportra készül Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents