Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-10 / 34. szám
NÉPÚJSÁG 1986. február 10., hétfő Vonalban voltunk... Az elmúlt hétfőn gyakran csengett a telefon szerkesztőségünkben. Ügy tűnik, a köz érdeklődésére nagyon is számot tartó témát tűztünk napirendre. Persze, az említetteken túl más kérdésekben is hívtak bennünket. A kérdések egy részére most adunk választ, de vannak felvetések, például kenyérügyben, melyekre a napokban megjelent cikk nyomán kielégítő választ kaphattak olvasóink. Természetesen akadtak olyan kérdések is, mint például a KRESZ- park ügyben, melyekre a közeljövőben riport, vagy elemző írás keretében bővebben is visszatérünk. A kérdésekkel felkerestük az illetékeseket, így a Békéscsabai Városi Tanács, az OTP Békés Megyei Igazgatósága, a Délép- leányvállalat, a Gyulai Városi Tanács, a MÁV és a Gyulai Húskombinát érintett vezetőit, szakembereit. A következő hét kérdésre Csáki Antal, a Békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályvezető-helyettese válaszolt : Pelyák Istvánná, tel.: 21- 130: — Néhány éve szerettünk volna egy társunkkal ikerházat építeni. A komplett kiviteli tervet egy miskolci tervező készítette el. Időközben az építkezésünk meghiúsult. Ezt a kiviteli dokumentációt másnak eladhatom-e, s ha igen, menynyiért ? — Mivel a terv szellemi terméknek minősül, az a tervező hozzájárulása nélkül nem adható el. Felhívnám a figyelmét arra, hogy a terv, ha 3 évnél régebbi, úgy azt újból csak annak korszerűségi felülvizsgálata után lehet felhasználni. Ugrai Gábor, Békéscsaba, Thurzó u. 4.: — Az új mentőállomással kapcsolatban kisajátítások lesznek-e még, s ha igen, az mekkora területet érint? Mikor kezdődik a mentőállomás építése, s mikorra tervezik átadását? Az építés idejére milyen útlezárással számíthatunk? — Az új mentőállomás telepítéséhez a jelenleg rendelkezésre álló terület elegendő. így további kisajátítás nem lesz. A mentőállomás tervezése jelenleg folyamatban van, a tervek elkészítése után a kivitelezés megkezdődik és előreláthatólag a VII. ötéves tervben be is fog fejeződni. A rendelkezésre álló építési terület nagyságát úgy ítéljük meg, hogy elegendő lesz arra, hogy útlezárásra nem kerül sor, erre pontos választ az organizációs tervek elkészülte után tudunk adni. Egy — magát megnevezni nem kívánó — békéscsabai férfiolvasónk kérdezi: — Aggasztó Békéscsaba építészeti elképzelése. A város vezetői, a városrendezést irányítók és azért felelős szakemberek miként látják a megyeszékhely építészetének jövőjét? — Nincs olyan település, amely valamilyen szempontból többé-kevésbé ne lenne bírálható. Ez alól városunk sem kivétel. Több szó éri a város működési zavarait, mint építészetét, amely pártatlan értékelők szerint is megfelel a jó magyar átlagnak. Ami pedig az elképzeléseket illeti; az általános irányelveket és részleteket megfogalmazó rövidebb és hosszabb távlati műszaki terveken alapszik. A terveket szakmai és társadalmi bírálat után fogadják el. Domokosné, Békéscsaba: — Békéscsaba belvárosában, de főként a peremkerületekben az autóbusz-megállókban nincs megoldva a fedett váró. Esőben, szélben semmi sem védi a várakozó utasokat. A nagyobb forgalmú megállókban nem lehetne ízléses várókat telepíteni? — Esztétikus autóbuszváró elkészíttetése jelentős költség, és a belvárosban az elhelyezésére többségében a hely sem biztosított. Külterületen, ahol a várakozók az időjárásnak jobban ki vannak téve, már létesítettünk fedett várókat. Bánhidi Kálmán, Reök utca: — Az utcában mikor számíthatunk a gázvezeték építésére? — A Reök utca gázvezetése ez évi programban szerepel, a lebonyolítást a városi tanács vb városfejlesztési lebonyolító irodája végzi. Veszelka Mihály, tel.: 22- 930.: — A megyeszékhely első kerülete elhanyagolt, a csapadékvíz-elvezetés és a szemétszállítás nincs megoldva. A kerületben csupán egy, a Tessedik utca szilárd burkolatú, noha a kerület egy része a belvárosnak része. Szeretném megkérdezni: ebben a tervidőszakban kerületünkben épül-e szilárd burkolatú út, s milyen .kedvező változások várhatók az említettek kapcsán? — Az első kerületben a csapadékvíz-elvezető árkok felújítását 1985-ben megkezdtük, és a Lehel— Batthyány utca környékén elkészítettük. A folyamatos munkát terveztük, de 1986- ban a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőség miatt az ütemet 'csökkentenünk kellett. A kerületnek több burkolt útja is van, nem csak a Tessedik utca. Ebben a tervidőszakban az I. kerületben útépítés csak lakossági társulati formában készül. Jelenleg szervezés alatt van a Partizán utca. Tímár László, tel.: 26-084.: — A Tanácsköztársaság útjának beépítése után érdeklődöm. Véleményem szerint zsúfolt a belváros, több zöld terület és olyan park kellene, mint például a Szabadság mozi melletti. Az Uni- verzál Áruházzal szembeni, ma még szabad területen, mi épül majd? — A Tanácsköztársaság út környékének rendezése az elfogadott városrendezési terv szerint folyamatosan történik, mely tartalmazza a csatlakozó terek rendezését is. Az Univerzál Áruházzal szembeni térre üzletek és lakások kerülnek. Az építkezés várhatóan 1987-ben kezdődik. Három kérdés érkezett az OTP Békés Megyei Igazgatóságához. Ezekre dr. Szekeres István igazgatóhelyettes válaszolt : Kolozsi Kálmánná, tel.: 24-124.: — Egy, négy személy tulajdonában levő házban 34 éve vagyok főbérlő. A tulajdonosok a közelmúltban az ingatlant felajánlották megvételre, amire igényt is tartanék, ha lenne elegendő pénzem hozzá. Azt szeretném megtudni: egy 60 éves nyugdíjasnak lakásvásárláshoz milyen kölcsönlehetősége van? — A bérlő a személyi tulajdonban álló lakóingatlant megvásárolhatja a tulajdonosoktól ingatlanvásárlási kölcsön segítségével. Ennek feltételei: az adásvételi szerződés szerinti vételár minimum 10 százalékával kell rendelkezni, emellé az OTP 100 ezer forint 6 százalékos kamatozású kölcsönt tud nyújtani. Megfelelő fizető- képesség esetén további kölcsön is igénybe vehető a következő kamatfeltétellel: további 100 ezer forintig 8 százalék, 200 ezer forintig 10 százalék, 300 ezer forintig 12 százalék kamattal. A leghosszabb törlesztési idő 10 év. A viszonylag magas kamatláb és rövid törlesztési idő miatt a kölcsön megadásának alapvető feltétele az, hogy a vásárló milyen jövedelmi viszonyokkal rendelkezik, ugyanis irányelvként az határozható meg, hogy a havi törlesztő részlet az igazolt jövedelem (nyugdíj) mintegy egyharmadáig terjedhet. Hrabovszki János, Békéscsaba, Egység u.: — Egy éve OTP-kölcsönnel vettem Szabadkígyóson egy öreg házat. Le szeretném bontani, s helyébe újat építeni. Az után érdeklődöm: kaphatok-e építési kölcsönt, ha igen, akkor mennyit, s ebből levonják-e a ház vásárlásakor igénybe vett kölcsön összegét? — Űj caládiház-építésre a család nagyságától függően ad az OTP, vagy takarék- szövetkezet kedvezményes, 3 százalékos állami kölcsönt. Ennek összege 1-2 személy esetében 260 ezer, 3-4 fő esetében 320 ezer, 5-6 fős családnagyság esetén 380 ezer forint. Az építkezésihez megfelelő saját erővel is kell rendelkezni, amely minimum a bekerülési költség 30 százalékát jelenti: A kedvezményes kamatozású kölcsö- nön felül indokolt esetben magasabb kamatozású építési hitel is nyújtható. A konkrét esetben azonban a köles önén gedélyezés feltétele, hogy a korábban felvett lakóingatlan-vásárlási kölcsönt vissza kell fizetni. Nem az új kölcsönből kell levonni, hanem korábban,-egy ösz- szegben kell kiegyenlíteni. Schaffer Gábor, Mezöbe- rény, Vésztői út: — 1980-ban belvizes kölcsönnel" építettem egy 2 és fél szobás lakást. Akkor három gyerekem volt, a szociálpolitikai kedvezményt nem vettem igénybe. Most szeretném a házat bővíteni, tetőtér-beépítéssel, ugyanis azóta született még két gyermekiünk. Azután érdeklődöm : szociálpolitikai kedvezményt, most már az öt gyerek után, visszamenőleg kaphatok'-e? ' — iSajnos, 1980-ban megkezdett építés esetében utólag a gyermekekre szociálpolitikai kedvezményt nem tud nyújtani az OTP. Abban az esetben sem, ha a házat bővíteni, a tetőteret beépíteni kívánják. Családiház-építésre szociálpolitikai kedvezmény csak 1983. január elseje után megkötött kölcsönszerződések esetében nyújtható. Két kérdésre Polják György, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese adott választ : B. K., Orosháza: — Alig három éve a Móricz Zsig- mond—Bercsényi—Munkásőr u. által határolt U-házban 666 ezer forint értékben vásároltam egy három sízobás, OTP-s panellakást. Röviddel beköltözésünk után fekete penész jelent meg a falakon, s ez terjed a tömbben, több lakást már csaknem elborít a penész, amit nem lehet eltávolítani. Az után érdeklődöm: másik lakást kapha- tunk-e ehelyett, vagy ennek az árából utólag, jelentős értékcsökkenésre igényt tarthatunk-e? — 1985-ben a lakástulajdonostól bejelentést kaptunk, hogy a lakás kamraszekrényének külső fala pe- nészedik. A hibát kijavítottuk, azíóta nincs tudomásunk arról, hogy a penészedés újból jelentkezett volna. Lovas László, tel.: 25-231: — A Bartók Béla úton egy 10 emeletes házban lakom, hét éve annak vagyok a közös képviselője. A falak évek óta repedeznek, beáznak. Pereskedünk a beruházóval, a kivitelezővel, amolyan jogi játszadozás folyik velünk, kiszolgáltatottak vagyunk. Ügyünk volt a Legfelsőbb Bíróság előtt is, ahol szavatossági hibából elmarasztalták mind a tervezőt, mind a kivitelezőt, s kötelezték őket a hibák térítésmentesi kijavítására. Azóta évek teltek el, semmi sem történt, az itt lakók idegeiket emésztik, és halmozódnak a károk. — Valóban évek óta húzódik az a per, amely a Bartók Béla úti középmagas épületek homlokzati repedéseivel kapcsolatban még jelenleg is folyamatban van. Több, egymásnak részben ellentmondó szakértői vélemény készült, amelyek a hiba keletkezésének okára, a javítás műszaki megoldására, és a javítási költség viselésére nem adtak megnyugtató választ. Ezért jogerős bírói ítélet még nem született. Ennek ellenére vállaltuk, hogy a javítás módjának tisztázása után ebben az évben három épületnél a homlokzat felújítását elvégezzük, és a jövő évben a többit is befejezzük. Rostás Éva, Gyula, tel.: 62-668: — Tizenegy éve, a Békés Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kivitelezésében készült a Gyula, Budapest körút 37. sízámú lakóház. Beköltözésünk óta a tető beázik, a kivitelezők ígérték, hogy majd a garanciális javítás során megcsinálják. Nem történt semmi, pontosabban csak pereskedünk, ügyünk a Legfelsőbb Bíróságot is megjárta, s a kivitelezőt kötelezték: tegye rendbe a tetőt. Minden maradt a régiben, időközben a vállalatot átvette a Délép. Szeretném tudni, hogy a Délépet, ’ mint jogutódot kötelezhetik-e a hiba kijavítására, s ha igen, mikor készül el végre a tető szigetelése? A kérdésre Mata Imre, a Délép Békés Megyei Leány- vállalata szavatossági csoportjának vezetője válaszolt: — Helyszíni szemlét tűztünk ki 1986. február 12. 14 óra 30 percre. A bírósági határozat — nyilván a többszöri átszervezés miatt — nincs meg a lakásszövetkezetnek sem. Szegeden az alapító vállalat jogi osztályánál is keresik, hogy az Épszer átadta-e. Amennyiben az Épszer nem végezte el a javítást, úgy fennáll a kötelezettségünk az akkori hibák kijavítására. Telefonon beszéltem a hölggyel. Ameny- nyiben előkerül a bírósági ítélet, melyben elődeinket kötelezték a hiba kijavítására, úgy mi, mint jogutód, a munkát természetesen díjmentesen elvégezzük. Két kérdésre Híld György, a Gyulai Városi Tanács műszaki osztályának vezetője, társadalmi tanácselnök-helyettes válaszolt: Baki Imre, Gyula, Nagyváradi út: — Tizenhat éve szeretnék meglevő telkemre családi házat építeni. Korábban erre a területre utat terveztek, de az nem készült el, s nem is fog elkészülni. A jövőben kiadják-e végre az építési engedélyt több mint másfél évtized után? A huzavonából származó erkölcsi és anyagi káromat ki téríti meg? — Baki Imre 1959-ben vásárolta meg az 1958. helyrajzi számú, 664 négyzetméter területű telket az akkor 8, illetve 6 éves gyermekei nevére, majd 1963-ban az ezzel szomszédos 1959. helyrajzi számú, 1107 négyzet- méter területű telket a saját és felesége nevére. Építési szándékát csak 1971 februárjában benyújtott elvi építési engedély iránti kérelmével nyilvánította ki, a szerzéstől számított 11, illetve 7 év elteltével. Időközben — 1970. december 16- án — a Békés Megyei Tanács 35/1/1970. számú határozatával jóváhagyta a város általános rendezési tervét, ami mindkét telket — útterület biztosítása céljából — építési tilalom alá helyezte. Az építési hatóság az elvi építési engedély kérelmet a megyei tanács határozatára hivatkozással kénytelen volt elutasítani. Az elutasító határozatot-Baki Imre nem fellebbezte meg, az jogerőssé vált. A város általános rendezési terve 1979-ben felülvizsgálatra és módosításra került, ez azonban a Románváros tervezett gyűjtő- útjának nyomvonalát nem érintette, így a két kérdéses telken fennálló építési tilalom feloldására nem volt lehetőség. Baki Imre 1371-től napjainkig számos alkalommal kifogásolta a tilalom tényét, szóban és írásban tett észrevételeire, javaslatára több esetleges megoldási javaslatot dolgoztunk ki. Javaslatot tettünk az ingatlanok méltányosságból történő kisajátítására, ezt azonban Baki Imre nem kérte. Cseretelket javasoltunk, amelyet Baki Imre nem fogadott el. Elvi engedélyt adtunk olyan lakásépítésre, amellyel a szomszédos ingatlanok bevonásával, az útterület-biztosítás sérelme nélkül mód lett volna lakóépület építésére. Ezzel Baki Imre nem értett egyet. Folyamatosan tett intézkedéseinket vizsgálta és megfelelőnek találta a Békés Megyei Tanács «építési és vízügyi osztálya, szervezési és jogi osztálya, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. A Békés Megyei Főügyészség is vizsgálatot folytatott eljárásunkat illetően Baki Imre kezdeményezésére, és megállapította: „Sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás során törvénysértés nem történt, s a műszaki osztály részéről tett megoldási ajánlatok is méltányosak, ezért mindezekre figyelemmel az ügyben ügyészi intézkedésnek nincs helye.” (1983. május 10.) Az ügyben 1984 szeptemberében újabb fordulat következett be. Tudomásunkra jutott, hogy a Baki Imre telkétől mintegy 100 méterre fekvő, ugyanazon főútvonalról nyíló Nagyváradi u. 52. szám alatti ingatlant tulajdonosai értékesíteni kívánják. Élve az állam elővásárlási jogával, az ingatlant 480 ezer forintért megszereztük, és 1985. január 29-én Baki Imrének, a tulajdonában álló és tilalommal terhelt telke helyett cserébe felajánlottuk. A cserébe ajánlott telek nagyságánál, fekvésénél fogva mind a lakás- és műhelyépítésre, mind az ipar gyakorlására alkalmas. Baki Imre a tárgyalásról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a cseretelekre nem tartott igényt, hanem kérte, hogy azt gyermekei telkéért adjuk cserébe, és az ő telkét pénzbeli kártalanítás ellenében sajátítsuk ki. Baki Imre kérésének eleget téve, a Nagyváradi út 52. szám alatti ingatlant gyermekének cserébe adtuk, azon 2 lakás építését gyermekei megkezdték. A Baki Imre tulajdonában levő telek kisajátításához szükséges — általa megjelölt 2200 forint/négyszögöl — kártalanítási összeg fedezetének biztosítása céljából 1985. februárjában előterjesztést tettünk a megyei tanács vb építési és vízügyi osztályához, kérve, hogy többek között e célra a méltányossági kisajátításra biztosított keretből 650 ezer forintot bocsássanak rendelkezésünkre. Az ingatlan kisajátítására a közeljövőben kerül sor. Az erkölcsi és anyagi kár megállapítása nem a mi dolgunk, forduljon a bírósághoz, s ha a bíróság megítéli, akkor mi a károkat megtérítjük. Lábos Antal több gyulai nevében, utcai telefonból kérdezte: — Lakások vízellátására szolgáló vezeték fektetése során az út átvágását kinek kell, mennyi idő múlva, s milyen minőségben helyreállíatni? — Aki közműfektetésre az út felbontására engedélyt kapott, az abban megszabott határidőn belül, eredeti állapotában helyre kell állítani. Ez egyaránt érvényes magánszemélyre és közületre. Kovács József, Kétegyháza: — Kétegyháza és Szabadkígyós között a vasút mellett az egyik erdőt félig kivágták. Szeretném tudni, miért, lesz-e a vasútvonal mellett újabb erdőtelepítés? Dénes Béla, a MÁV körzeti üzemfőnökség PFT vezető mérnöke a következőket válaszolta: — Az erdő nem a MÁV-é. Az új földtörvény szerint nincs lehetőségünk sem erdő-, sem fasortelepítésre. A Szajol—Lökösháza vasútvonal rekonstrukciója folyik, sok fát azért kel] kivágatni, mert veszélyes közelségbe nőttek fel a 25 ezer voltos vezeték mellé. A vasút mellett a faállomány egy része elöregedett, s kidőlés esetén ezek is veszélyeztetik a felső vezetéket. Lipcsei Ferenc, Békés, tel.: 41-283: — A sertéstenyésztőket érintő kérdésem van: miért csak decemberben tudják meg a kistermelők a húsipar által tervezett feltételek változását? Ideális lenne már nyáron tudatni a kistermelőkkel azt, hogy a következő esztendőben milyen változásokat terveznek és milyen feltételek mellett ? Kiss Lajos, a Gyulai Húskombinát vezérigazgató-helyettese a következőket válaszolta : — Teljes mértékben jogos a kistermelő felvetése és észrevétele. Nem mentségként mondom, de ez csak az utóbbi 1-2 évben volt így, rajtunk, az iparágon kívülálló okok miatt. Mik voltak ezek? Csak néhányat említek közülük: az aszályos évek takarmánykihatása, a jövedelmezőségi viszonyok, a piaci helyzet alakulása, s végül, ezek komplex megoldásának a több irányú összehangolása. Továbbra is azt tartjuk helyesnek, hogy a teljes körű feltételeket időben közöljék, már az év derekán. Ez nekünk ,i«i, a kistermelőknek is jobb, mert biztosítja a termelőknek a termelési szándék megvalósítását, nekünk pedig az egyenletesebb vágóállat-ellátást. Mind a belföldi igények, mind az exportfeladatok teljesítése érdekében nagy szükség van a vágóállatokra, s szerény anyagi eszközeinken túl az időbeni meghirdetéssel is segíteni szeretnénk a sertéstartókat. Szekeres András
