Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
1986, február 8., szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK Pusztuló műemlékeink A békési görögkeleti templom 1l]1 [f tvTj 1 ÚJ pedagógus lakások Bucsán Fotó: Szőke Margit A település neve személynévből keletkezhetett magyar névadással. Az alapjául szolgáló név valószínűleg talán szláv eredetű. Bár Bucsa már a 15., sőt egyes adatok szerint már a 14. században lakott volt, később elnéptelenedett. Múlt század közepi könyvek mint „Flüzes-Gyarmat” körüli pusztát emlegetik, mely nagyobbrészt „lapályoss nádas rétség”. A század végi lexikonok a lakott települések között, még nem jegyzik nevét. Lélekszáma 1984. január 1- én 2580 volt. 1983-ban épült az élelmiszert és vegyes cikkeket kínáló áruház Az utóbbi időben divatos téma lett a műemlékvédelem. Tv-, rádiósorozatok, újságcikkek foglalkoznak vele, s figyelmeztetnek: a 24. órában vagyunk, mentsük, ami még menthető. Szűkebb pátriánk, Békés megye amúgy is elég szegény műemlékekben. A későn induló urbanizálódás, a török hódoltság alatti elnéptelenedés, a messze eső építőanyaglelőhelyek mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy e terület ma szinte fehér folt az országunkat propagáló idegen- forgalmi kiadványokban. S az a néhány műemlék, ami még megvan, sokszor a szemünk láttára engedi át magát az enyészetnek. Egyik ilyen szomorú példa a békési görögkeleti román templom. Ha az utas Debrecen felől a 47-es főútvonalon érkezik Békés városába, a főtérre érve rögtön feltűnik neki egy fakó, ütött-kopott külsejű, málladozó vakolatú. sivár környezetű templom- épület. Hátsó falán a műemlékfelügyelőség táblája: „Mű. emlék jellegű. Copfsitilusú toronysisakkal 1791-ből”. Lépjünk be a csaknem kétszáz éves tölgyfa ajtón, és ismerkedjünk meg az épület belső értékeivel! A főbejárattól befelé haladva az első rész a nők ülőhelye, ettől boltívekkel elkülönítve a férfiak ülőhelye a kántori páddal, majd az épület keleti végében az ikonosztázzal leválasztott szentély következik. Mindhárom részt szépen megmunkált, bizánci hatású ornamentikák jellemzik. A falak szalagdíszei, a képek, a mennyezeti freskók, az iko- nosztáz, a burkolatok egységes stílusban, harmonikusan illeszkednek egybe. Rendkívül értékesnek tűnnek — s ezen a vidéken igen ritka műkincs — a csaknem kétszáz éves, fatáblára festett ikonok, melyek egy rég letűnt művészeti ág, az ikonfestészet utolsó tanúi. (A Szűz Mária és a Szent család című ikonokat lexikona- ink is számon tartják.) Figyelmet érdeme] az a hatalmas vörös márványasztal, melyet Dimitriosz Papagheor- ghiu görög kereskedő adományozott 1788-ban a templom részére. De láthatunk itt Athénból származó bizánci szöveteket aranyszálakkal átszőve, míves ötvösmunkákat (ezüstfedelű evangéliumot, Az ikonosztáz aranyozott kelyhet, ezüstkeresztet) és valódi, szintén Görögországból származó, a liturgiában használt tömjént. A kántori padban megsárgult lapú énekeskönyvek sorakoznak, jó részük még a XXVIII, századból való. Ma már csak a román nyelvűeket használják, de valamikor görög nyelven hangzott a mise. S mindenütt feliratok. Ócirill, görög, bolgár, román nyelvű szövegek váltogatják egymást. S márisi itt állunk az ikonosztáz előtt, ami a templom szinte felbecsülhetetlen értékű műkincse. Az ikonosztáz egy körülbelül 16 négyzetméter nagyságú, fából faragott, térelválasztó fal, melyet 42 darab szentkép díszít. Rózsagirlandjai pedig 6 karátos aranylemezzel vannak bevonva. A műkincseket a lassú pusztulás veszélye fenyegeti, hisz szigetelés hiányában a falak nedvesek, s a fölhúzódó salétrom kérlelhetetlenül végzi munkáját. A lelkésztől, Csumpilla Demetertől tudom meg e siralmas állapot részleteit. A ma'Tnár kisszámú gyülekezet saját erejéből nem képes olyan anyagi áldozatot hozni, amelyből futná akár kisebb" tatarozásra is. Felsőbb egyházi segítségre sem számíthatnak. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség viszont — ismerve az itt található értékeket — támogatná a helyre- állítást, azonban a restaurálás teljes anyagi fedezetét innen sem tudják biztosítani. (Hisz másutt bizonyára ugyanilyen égető a helyzet.) Az egyház a harangozólak árával tudná a költségek egy részét fedezni, a régi kis, ház azonban tiltott épitési övezetben van, ezért nem talál gazdára. Sorsát csak egy tanácsi kisajátítás oldaná meg, de a szűkös anyagiak ezt nem teszik lehetővé. Mi a megoldás? Honnan lehetne erre a célra „kiszorítani” egy olyan összeget, hogy legalább a halaszthatatlan lábazatszigetelést, tetőfedést és külső falfestést meg lehessen csináltatni? A város főterének másik két, szépen rendbe hozott és gondozott temploma (katolikus, református) mellett ez a lassan romossá váló épület nagyon hátrányosan befolyásolja a városképet. Szabó Gábor A sálét romos falú apszis. Háttérben az igen értékes ikonok, elöl a letakart vörös márványasztal ezüst ötvösmunkákkal Fotó: Nun József Bemutatjuk a Petőfi Irodalmi Múzeumot Országos hatáskörű múzeum a magyar irodalomé. Irodalmi emlékeket (kéziratokat, könyveket, portrékat, személyi tárgyakat, úgyszólván az írók életével kapcsolatos mindenféle relikviát, újabban irodalomtörténeti értékű hangfelvételeket) gyűjt, őriz, ezeket tudományosan feldolgozza és széles körben ismerteti meg. Közművelődési tevékenysége is számottevő. Irányítja az országos múzeumi hálózat keretében folytatott irodal- mi-muzeológiai munkát, Budapesten a központi kiállításon kívül még négy emlékszobája — múzeuma — van, de felügyeletet gyakorol azon irodalmi emlékhelyek fölött is, amelyek többsége az írók szülőházában, egykori lakóhelyén található, s a területileg illetékes megyei, múzeum keretében működik. A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapest belvárosában, a Károlyi utcában (a 16. szám alatt), a klasszicista stílusban átépített és kibővített barokk Károlyi-palotában foglal helyet. Falai közt egykor megfordult Mária Terézia, 1849 januárjában itt fogták el az első magyar miniszterelnököt, Battyhány Lajost, egy időre itt rendezkedett be Haynau. Petőfi Sándor A helység kalapácsa című hőskölteményének első kiadása a múzeum gyűjteményéből Itt született az első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály. Ám a múzeum története más szálon indult el. A Petőfi Társaság az 1904-ben elhunyt Jókai Mór Bajza utv cai házában 1909-ben helyezte el Petőfi életének ösz- szegyűjtött és óvott dokumentumait, s egyúttal Jókai irodalmi hagyatékának egy részét is gondjaiba vette. A felszabadulás után, a Petőfi Társaság megszűntével, a Budapesti Történeti Múzeum vigyázta az anyagot, s munkatársai többek között József Attila — kéziratokkal, relikviákkal, más modern írók műveivel, leveleivel, dokumentumaival gazdagították a gyűjteményt. 1954- ben alakult meg a Petőfi Irodalmi Múzeum, amely 1957 óta a Károlyi-palotában szolgálja a kultúra ügyét. — A gyűjtőmunka az, ami egy múzeumot múzeummá tesz — vallja Botka Ferenc főigazgató. Feladatunk tehát gyűjteni, válogatni és bemutatni. De nemcsak a látványos formákon át tartunk kapcsolatot a valósággal. Munkánkat úgy foglalhatom össze, hogy kiállításokat rendezünk, tudományos kutatómunkát folytatunk, természetesen rendelkezésére állunk a különféle közművelődési és oktatási fórumoknak, könyvkiadóknak, tömegtájékoztatási szerveknek, dokumentációs szolgáltatásokat nyújtunk. Tárlatvezetéseket, irodalmizenei műsorokat, klubfoglalkozásokat rendezünk. Külföldi kapcsolatokat ápolunk. Állandó együttműködésben vagyunk külföldi testvérintézményeinkkel, a moszkvai. a berlini, a martini (túróc- szentmártoni), a prágai, a szófiai, a varsói, a weimari és a zágrábi irodalmi múzeummal. No és nem utolsósorban kiadványokat jelentetünk meg. Sok vonatkozásban ezek talán még többre is becsülendők, mint egy- egy kiállítás, hiszen az írott anyag még hosszú évtizedek múltán is megfogható segítséget nyújt olvasójának. Ilyen népszerű például Kézirattár sorozatunk, amelyben a múzeum legértékesebb kéziratainak hasonmás kiadását jelentetjük meg a kézirat keletkezéséről szóló tanulmány- és gazdag dokumentum-, illetve képanyag kíséretében. Eddig többek között Ady, Kossuth, Petőfi, Krúdy, Móricz, Szabó Lőrinc, József Attila egy-egy írását adtuk ki az Európa Könyvkiadóval közösen. — Beszélnünk kell hangtárunkról is, amely mintegy kétszázezer méter magnó- felvételen írói vallomásokat, emlékezéseket őriz. Képzőművészeti tárunk figyelme kiterjed az íróportrékra, de az esetleg festő, rajzoló írók vagy költők önarcképeire is. Megnéztem a tavaly október óta nyitva tartó „Petőfi és kora, 1823—1849” című, koncepciózusán rendezett kiállítást, amely nagy költőnk személyét a reformkor szellemi mozgalmának összefüggéseibe ágyazva mutatja be, s igazolja azt a mitizálással vitatkozó koncepciót is, hogy „sem irodalmi vonatkozásban, sem pedig társadalmi értelemben nem érkezett, nem érkezhetett a semmiből”. Érvelő rendezés ez, bemutatja a művelt, a világirodalmi eszményekkel táplálkozó költőforradalmárt. Konczek József ttm tül im ill Móricz-emlékszoba (a leányfalui nyaraló berendezési tárgyaiból) (Fotó: Hauer Lajos) A békési Fontex kihelyezett részlegében többek között ilyen játékseprüket készítenek — havonta 4 ezret
