Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

198H. február X., szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK Nyereséggel zárta az elmúlt évet a helyi tsz. Központját nemrégen újították fel 1981-ben épüít a Szabó Pál­ról elnevezett könyvtár Helységneveink nynmaban Biharugra A helységnév Ugra része személynévből, feltehetően az 1098-ban, I. László király kíséretében részt vevő Ugra főúr nevéből keletkezett. A magyar Ugra személynév szláv eredetű, az Ugrin, Ug­rón személynevekből szárma­Hálójavításra télen jut idő Fotó: S/.Őke Margit zott rövidüléssel és az ki- csinyítő-becéző képző hozzá­adásával. (A Csák nemzet­ségben egyébként kedvelt volt az Ugrin, Ugrón sze­mélynév. Az Ugrin jelentése szerb-horvátból való-fordí­tással: magyar ember.) A helységnévben szereplő Bi­har szótag megkülönböztető szerepű, a tájegységhez tar­tozásra. utal. Az egykor Ugra néven is­mert Bihar vármegyei falu­nak a múlt század közepén 1537 lakosa volt. „A föld sok helyt szikes, különben szép búzát, zabot, tengerit, a ker­tek pedig leginkább vörös­hagymát teremnek. Szép és sok szarvasmarhát és sertést tenyészt. Határában van 2 tó, egyik Vásár, másik Ludas tó; s. van egy Fényes nevű ér, melly midőn a szomszéd falu határain keresztülfolyó Sebes-Körös megárad, fo­lyót képez, s elapadáskor is 400 hold földet haszonvehet- lenné tesz” — tudhatjuk meg Fényes Elek híradásából. A lexikonok a század vé­gén (1891) már 2022 lakosról tesznek említést és tudatják velünk, hogy postahivatala, és posta-takarékpénztára is van Ugranak. (Biharugrát 1984. január 1-én 1489-en lakták.) Biharugrán született 1893- ban Szabó Pál József Attila- díjas és kétszeres Kossuth- díjas író. A nyolcvanéves Szent István-bazilika Magasba emelkedő kupo­lájával, könnyed, áttört tor­nyaival, impozáns főbejára­tával, művészi értékekben bővelkedő bensőjével Buda­pest egyik legszebb templo­ma a mai belvárosban (a hajdani Lipótvárosban, a Váci körúton) a Szent Ist­ván bazilika. Helyén kétszáz évvel ez­előtt még pusztaság, mocsa­ras terület árválkodott. Ak­kor mindaz, ami a mai Kál­vin téren (Kecskeméti kapu) és a Kossuth Lajos utcán (Hatvani kapu) kívül esett, igen gyéren lakott-épített volt. Az 1770-es években kezdik meg a fent említett két kapun kívül a parcellá­zást, s 1786-ban árverezik a mai bazilika helyének és környékének telkeit (ez volt a Lipótváros, az új város, Neue Öffnung). Már 1821-ben gyűjtést in­dított a városi tanács az e helyre építendő fényes templom céljaira. Több terv is készült, 1846-ban Hild Józsefet is megbízzák. A lipótvárosi plébániatemp­lom építéséhez mégis csak a szabadságharc után, 1851- ben kezdenek hozzá, miután lebontották • a harcokban megsérült kápolnát. Hild el­képzelése szerint az épület homlokzatát attikává] lezárt koriritoszi oszlopos porti- kusz. oldalait 4-4 óriás pil­lér tagolta volna. Tizenhat évig épült a nemes és plasz­tikus empire székesegyház, már felsejlettek a kupola sziluettjei, amikor a terve­ző 1867-ben meghalt. Ybl Miklós vette át az építés irányítását. S noha kétségei voltak a hatalmas dóm statikáját illetően, to­vább folytatta a némileg íz­léséhez igazított terv meg­valósítását. 1868-ban az egyenlőtlenül süllyedt pillé­rek miatt a tartófalazatok összetörtek, a kupola be­dőlt. Nemcsak a kupola, ha­nem a templom egyéb meg­oldásaiban is szabadon jár­hatott el ezután Ybl. Hild stílusát, egyoldalú vonalve­zetését, az olasz reneszánsz architektúrájával váltja fel. Csupán az északi és déli to­ronyfalakon maradt meg a régi jelleg (ezek Hild idejé­ből valók). A neoreneszánsz. stílusa jelenik meg a félkör­ívű, hatalmas oszlopokkal övezett kápolnaíven (apszis), a kis tornyok alkalmazásán, a homlokzaton, a kupolabe­járaton és a széles előcsar­nokon. A homlokzat merev, lecsapott tornyait fantázia­dús harangtornyokká építi át. A bazilika főhajója Lassan haladt az építke­zés, több módosítás vált szükségessé a költségek csökkentése céljából. 1889- ben felkerült a főkereszt a kupola csúcsára, egy évvel később az épület külső dí­szítése is teljesen elkészült. A bazilika 9 osztású tere már Hild tervein is szere­pelt. Ez azonban módosítás­sal épült meg. A görögke­reszt' alaprajzú, 9 osztású térben a középteret tambu- ros kupola, a görögkereszt rövid szárait dongák fedik. Ybl 1891-ben bekövetke­zett halála után Kauser Jó­zsefre bízták az építés foly­tatását. A templombelsőre Ybl-től nem maradt semmi­lyen részletes terv, így a belső kiképzés teljesen Kau­ser műve. A kor legjelesebb művé­szei működtek közre a templom kialakításában. Than Mór, Székely Berta­lan, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Deák Ébner Lajos mozaikjaival, id. Vastagh György, Feszty Árpád, Ros- kovics Ignác, Stetka Gyula. Nádler Róbert és Benczúr Gyula oltárképeivel, Stróbl Alajos, FadruS János, Ma­yer Ede, ifj. Vastagh György, Senyei Károly szoborművei- vej valóságos gyűjteménye a századvég magyar képzőmű­vészetének. A parádés templomot 1905. november 19-én adták át rendeltetésének. A zárókő letételének ünnepélyes napja pedig december 8-a. „Zász­lók, drapériák, harangzúgás mindenfelé, hiszen nagy ün­nep van fna, végre szentelik a bazilikát és jön a király” — adja hírül a korabeli kró­nikás . . . „A polgármester üveghen­gerbe helyezi az okmányt, amelybe a használatban lé­vő nemesércű pénznemekből, valamint a budapesti napi­lapokból is helyeznek el egy-egy példányt. Az üveg­hengert réztokba teszik, majd beillesztik a zárókő mélyedésébe, s nyomban be is vakolják a templomépí­tésnél dolgozó főpallérok. Az így elkészített követ megáldják, azután ezüstdró­ton a király elé viszik, aki remekművű ezüstkalapács- csal megejti azon a hagyo­mányos háromszori kala­pácsütést, amiben a legfőbb előkelőségek is követik. Megilletődött hangulatban, harangzúgás közt viszik át a zárókövet a főoltár mögé, ahol az oltár alatt lévő mé­lyedésbe helyezik el, hogy másnap befalazzák.” Kádár Márta Festetics György űz agrár felsőoktatás megalapítójának emlékére Festetics György a korsze­rű gazdálkodás egyik legna­gyobb tudású úttörője, a ha­ladó törekvéseket, és tudo­mányokat patronáló főúr, a Göttingeni Királyi Akadémia, a Bécsi Képzőművészeti Aka­démia tudós társaságainak tagja, a Bádeni Gazdasági Egyesület tiszteletbeli tagja, a hévízi gyógyfürdő létreho­zója 230 évvel ezelőtt, 1755. december 31-én hajnali négy órakor látta meg a napvilá­got a Sopron megyei Ságon. Helyét, szerepét, munkájá­nak megítélését csakis tár­sadalmi helyzetéből kiindul­va szabad vizsgálnunk. Nagy­apja. Festetics Kristóf, és apja, Festetics Pál jelentősen gyarapította a családi va­gyont, növelte a család hír­nevét, rangját. Festetics György, miután alsófokú is­koláit elvégezte, 1768-tól 1775-ig a bécsi Terezianum növendéke volt. Tökéletesen elsajátította a német, a latin és francia nyelvet. Apja kí­vánságára a jogi ismeretek tanulásában is jeleskedett. Bécsben ismerkedett meg későbbi sógorával, Júlia test­vérének leendő férjével. Széchenyi Ferenc gróffal, aki 1772-től 1774-ig volt az inté­zet növendéke. Széchenyi Fe­renccel kötött barátsága nagy mértékben befolyásolta ké­sőbbi tevékenységét, látás­módját. 1776-ban a közigaz­gatás területére érvényes gyakorlati ismereteket sze­rezte meg, majd a magyar kamaránál és a pesti pénz­ügyigazgatóságnál a pénz­ügyek kezelési módját tanul­mányozta. 1777. április 11-én az uralkodó kinevezte a hor- vát királyi tanácshoz. A hivatalnokélet nem elé­gítette ki, és 1778-ban a ka­tonai pályára lépett. A ka­tonai pályára lépő ifjú úgy számított, hogy a hadsereg­ben gyors emelkedés lesz az osztályrésze. A Nádasdy, majd a Barco huszárezred­ben teljesített szolgálata nemcsak a kötelességteljesí­tés kifogástalansága tekinte­tében mutatta meg jellemé­nek kiváló vonásait, hanem magaviseletének külsőségei­ben is. 1779. január 3-án fő­hadnagy, majd január 16-án másodkapitány és ugyanazon év június 7-én kamarás lett. 1786-ban Bécsbe vezénylik a magyar nemzeti testőrséghez, és őrnaggyá léptetik elő. 1788. február 14-től a Grae- ven huszárezredbe került, a törökök elleni háborúban, a harctéren kitűnt bátorságáért 1788. november 3-án alezre­dessé nevezték ki. A II. Jó­zsef politikájával egyre job­ban szembehelyezkedő ne­messég 1790. júniusában a Bécsből Budára hozott koro­na őrzésére bandériumokat szervezett, melynek zalai megerősítéséhez Festetics 1500 forintot ajánlott fel. 1790. május 21-én Keszthe­lyen a bandérium és ezrede. a Graeven huszárezred tisz­tikarát látta vendégül a keszthelyi kastély ura. A találkozás nem volt vé­letlen. Az uralkodó előtt is világossá vált, hogy ezek a bandériumok kiképzőhelyei lettek azoknak a nemesifjak- nak. akik egy esetleges álta­lános felkelés kirobbantása­kor a felkelők vezetőivé vál­hatnának. Festetics 1790. jú­liusában több tiszttársával együtt — többek között Lacz- kovics "Jánossal, a későbbi Martinovics-féle összeeskü­vés vértanújával folyamod­vánnyal fordult a pozsonyi rendek házához, amelyben kérte, hogy a magyar ezre- deket békeidőben ne vihes­sék az ország határain túlra, s legyen magyar tisztikaruk és a szolgálati, valamint ve­zénylő nyelvük is magyar. Beadványa az udvarnál óriá­si vihart kavart. Kegyvesz­tett lett, letartóztatták, és több héten át fogva tartották. Festetics 1791-ben örökre búcsút mondott a katonai pályának, kérte nyugdíjazá­sát és visszavonult Keszthely­re, a Festetics latinfundium 162 ezer holdat kitevő bir­toka centrumába. Nagy ener­giával látott hozzá szétzilált, adósságokkal terhelt hitbi- zományainak rendbe hozásá­hoz. Kereste az akkor korsze­rű gazdálkodás módjait, va­lamint azokat, akik ebben tudásukkal, szakismeretükkel segítségére tudtak lenni. Ma­gyarország fontos szerepet játszott Európában a mező­gazdasági ismeretek oktatá­sának terén. A XVIII. szá­zad második felében már a Selmecbányái Bányászati Akadémián tanították az er­dészeti ismereteket, a pesti egyetemen az 1700-as évek vége táján állatgyógyászati és mezőgazdaságtani tanszék is működött. 1780-ban Tesse- dik Sámuel létrehozta gya­korlati iskoláját Szarvason. Festetics György — Tesse- Sámuel, Mitterpacher Lajos, Rausch Ferenc, Albrecht Thaer, Nagyváthy János ta­nácsainak meghallgatása után — 1797 júliusában meg­alapította a világ első fel­sőfokú képzést is nyújtó me­zőgazdasági főiskoláját, ' a Georgikont, a mai agrártudo­mányi egyetem elődjét. A Georgikon megalapításával a maga hasznán kívül az or­szág hasznát is kereste. A ta­nítás 1797. július 1-én kez­dődött. Először Tessedik Sá­muelt akarta megnyerni az intézet vezetésére, de Tesse­dik nem akarta elhagyni Szarvast. A Georgikon hall­gatói tanulmányaik során megismerkedtek a szántóföl­di és kerti növények, gyü­mölcsök termesztésével, sző­lő- és erdőműveléssel, az ál­lattenyésztéssel, valamint a halászat és vadászat alapfo­galmaival. 1804-ben a Georgikon ke­retei között megnyitja kapuit a Pristaldeum, 1806-ban az Erdész- és Vadásziskola, majd ugyanazon évben a Kertész Iskola, 1870-ben a Ménesmester és Lovászisko­la, 1808-ban a Mérnök- és Építésziskola, majd a Gazda­asszonyképző zárja a sort. A gróf nem elégedett meg az­zal. hogy a birtokain élő nagyszámú lakosság egy ré­sze tanulhasson csupán, ha­nem ugyanennek lehetőségét meg akarta teremteni ura­dalmi székhelyétől messzebb eső vidékeken is. Csurgón új református gimnáziumot alapított. Felemelte a tanárok fizetését, és rajta volt, hogy minél képzetteb tanárok ke­rüljenek Csurgóra. Csurgón tanított a költő, Csokonai Vitéz Mihály is 1799. május 26-tól 1800. feb­ruár 21-ig. Festetics birtoka minden ügyes-bajos dolgát ismerter valamennyi munká­ját szinte egymaga szervez­te és ellenőrizte. László fiá­val együtt saját költségükön tartották fenn a Georgikont, ami pedig nem csekély ki­adást jelentett, mert a taná­rok nemcsak rendes fizetést kaptak, hanem tisztességes nyugdíjat is. Szívesen és bő­kezűen áldozott a magyar írók munkáinak kiadásában. Támogatta hosszú ideig a Magyar Minerva könyvsoro­zatot is. 1814-től, minden év májusában Helikon-ünnepsé­geket rendezett haláláig. Az ünnepségek tervét Asbóth János dolgozta ki, nevet Ber­zsenyi Dániel adott neki. Festetics házi kápolnájában a bölcsesség istennőjének alabástrom szobra állott „Ke­ressétek a bölcsességet” fel­írással. Ezt a bölcsességet keresve eljutott odáig, hogy hazájának, népének haszno­sat alkotva beírja nevét ag­rártörténelmünkbe. 1819. április 2-án délelőtt 10 óra­kor hunyt el Keszthelyen. Halász Bálint Koprodukció: Csendes Antal

Next

/
Thumbnails
Contents