Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

1986. február 6-, csütörtök

o

EHjjnSI!*}

A megyei tsz-szövetségben már számítógépekkel ellenőrzik a mezőgazdasági szövetkezetek mérlegeinek helyességét Fotó: szőke Margit

Számítógépek a mezőgazdaságban

Sokba kerül — de megtérül

Beszélgetés dr. Tóth Tiborral, a MÜSZI igazgatójával

•■V iff fg|

E B KJE h'

MWUWMWMMMMWWWWHMWWUUMMWiWUWMWMWWUWiWMMVVMUVMWWWnWMUmUiMUV

Tíz éve végzett agrármérnök meséli, hogy diploma- dolgozatának témájául számítógépes programozást választott. A feldolgozáshoz adatokat kellett volna szereznie a mezőgazdasági nagyüzemekből, de az egyetem segítségével sem talált olyan termelőszövetkezetet, vagy állami gazdaságot, amely a munkához szükséges adatokat szolgáltatta volna a fiatal szakembernek. Ma már csak derül a történteken, de azért keserűen még mindig megjegyzi : ennyi becsülete volt akkor a számítástechnikának a mezőgazdaságban.

— Mennyiben változott a számítástechnika jelentősége az agrárágazatban — kérdeztük dr. Tóth Tibortól, a Mezőgazdasági Ügyvi- telszervezési és Számítás- technikai Közös Vállalat igazgatójától.

— A tíz évvel ezelőtti állapothoz képest sokat javult a számítástechnika fogadtatása a gazdaságokban, ám a mi tapasztalataink szerint ennek még ma is több szakasza van. Az első a versengő lelkesedésé, amikor a szakemberek azt mondogatják: ha a szomszédnak is van, mi is megpróbáljuk. Ezután jön az ellenállás, hiszen a számítástechnika alkalmazásának megtanulása sok munkával jár. Ebben a fázisban már úgy vélekednek: minek ezt csinálni, hiszen kézzel is kiszámítható minden. Aztán, ha mégis nekifognak a sok munkának, s ezek után sikerülnek a programok, következnek a közös örömök. Ezután viszont már sehol nem hagyják abba szívesen a számítógépes programozást.

— A gazdaságok öröme mit jelent a MÜSZI-nek?

— Nézzük a tényeket. A közös vállalatot 1969-ben alapította 21 termelőszövetkezet, jelenleg viszont már 215 a tulajdonosok száma, öt év alatt — 1980 és 1985 között a megbízások száma 250 százalékkal nőtt, 1985- ben hatezer rendelést teljesítettünk. A vállalat árbevétele 51 millióról 242 millió forintra emelkedett, a nyereség pedig hatmillióról 22 millióra.

— Az adatok imponálóak. Ilyen jó lenne a számítás- technika fogadtatása a mezőgazdaságban?

— Az adatok a mi mozgásterünk bővülését jelzik, sez a jövőben még tágítható. Olyan tapasztalatunk is van. hogy számos gazdaságban a hatvanas évek szintjén megrekedt a belső információs rendszer, s ez ellentmond a Magyarországon megvásárolható korszerű mezőgazda- sági gépeknek, világviszonylatban is élenjáró termelési technikáknak. Nem kell tehát félteni a számítástechnika jövőjét.

— Hogyan találkozik a MÜSZI jövendő partnereivel?

— Mi mindig azt az alapelvet vallottuk, hogy a MÜ- SZI-től sem számítógépet, sem programot nem kell venni, csupán szabad tőlünk vásárolni. Persze csak akkor, ha a gazdaságok vezetői értik, hogy szükségük van a mi szolgáltatásainkra, s a számítógépes fejlesztésre fordított forintok megtérülnek. Mi megkeressük partnereinket elsősorban szakmai bemutatók révén. Megyeszékhelyeken, nagyobb városokban évente 15 bemutatót szervezünk. Ezeken mellébeszélni nem lehet, hiszen szemtől szemben állunk megrendelőinkkel. Az a m üzletpolitikánkat igazolja, hogy évente megduplázódik a rendelések száma.

— A MÜSZI az elmúlt öt esztendőben 1500 számítógépet adott el. Milyen tapasztalatokat szereztek e gépek minőségét illetően?

— A gépek nagyobb része hazai és NDK gyártmányú, de adtunk el fejlett tőkés országban gyártott gépeket is. Azt tapasztaljuk, hogy a nyugaton vásárolt számítógépek megbízhatóbbak, bár a magas vámok miatt jóval drágábbak. A magyar gépek minőségét illetően sokszor azt érzékeljük, hogy jobb a reklám, mint maga a számítógép. Nem mindig „tudják” azt, amit a prospektusokban a gyártók feltüntetnek. Nagy ellentmondás az is, hogy nekünk az elmúlt években 14 géptípusra kellett 300 programot kidolgozni. Ha csak három-négy típusú számítógép lenne az országban, kétszer-háromszor kevesebbet kellett volna költeni a programok fejlesztésére.

— Sokan úgy vélekednek, hogy papíron ceruzával is ki lehet számítani, milyen legyen egy gazdaság termelési

szerkezete, hiszen ez nagyrészt a közgazdasági szabályozás által meghatározott áraktól függ.

— Így általában azok beszélnek, akik nem ismerik pontosan a számítástechnika teljeskörű hasznosíthatóságát. A legegyszerűbb és legszélesebb körben használt programok az ügyvitelszervezéshez kötődnek, amikor az állóeszközkészlet- és pénzgazdálkodást viszik számítógépbe. Ennél bonyolultabbak az optimalizálási programok, amikor is a növénytermelés vetésszerkezetét, vagy a takarmánygazdálkodást, vagy a tervezést igyekeznek a lehető legjobban megoldani. A harmadik fokozat, amikor a számítógép a termelés irányítását is elvégzi, vagyis automatikát vezérel. Ez azonban még csak kísérleti szakaszban van. A távolabbi jövő, amikor a teljes vállalati információs rendszert a számítógép szolgálja ki, de ilyen Magyar- országon még nincs. E sokféle hasznosíthatóságból az is következik, hogy ha egy gazdaság jól választja meg a programozandó feladatot, egyszerűsítheti, pontosabbá teheti munkáját, s természetesen közvetve a termelés jövedelmezőségének javulását szolgálhatja a programozás bevezetésével.

— Ha egy gazdasági vezető ma úgy dönt, hogy alkalmazzák a számítástechnikát, mennyi pénzt kell erre áldoznia?

— Az ügyviteli programokat elkészítő gépek ára 500 —800 ezer forint, a hozzájuk alkalmazott programoké 250 ezer. A legegyszerűbb feladatokat tehát egymillió forintos befektetéssel elvégezhetik a gazdaságok. Tudom, hogy beruházásszűkében lévő világunkban az egymillió forint is sok pénz, de e befektetés hamarosan megtérülhet, ha ésszerűen használják ki a gépeket a szakemberek.

— Hogyan látja a számító- gépes szakember: lehet létezni a számítástechnika nélkül?

— Ma még lehet nélküle dolgozni, de már az is föltétlenül igaz, hogy aki most nem kezdi el ezt a munkát, olyan lépéshátrányba kerül, amelyet később csak nehezen tud behozni.

V. Farkas József

A „vizesekről”, azaz a vízügyi ágazat dolgozóiról inkább csak akkor írunk, ha túl sok vagy túl kevés van a vízből. Nincs ez másként a békési székhelyű Körös— berettyói Vízgazdálkodási Társulat esetében sem. A viszonylag rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű csapadék több helyen belvizet okozott, és eredetileg azt akartuk megtudni Bé- nyei Gábor igazgatótól, mekkora a vízzel borított terület?

Kiderült, hogy a társulat területén viszonylag kevés kárt okoz a víz, pedig a talajok szerkezete nem a legkedvezőbb. Régebben ennyi eső után szinte összefüggő vízterület csillogott több száz hektáron. Az évek óta tartó vízrendezés, a komplex melioráció eredményeként

azonban sikerült minimálisra csökkenteni a károkat.

Az alig több mint 200 dolgozót foglalkoztató társulat az elmúlt évben 73 millió forint értékű munkát teljesí- tott a meliorációs művek kivitelezésében és fenntartásában. Emellett — megbízásos alapon — több mint 20 millió forint értékben kezelték az úgynevezett közcélú vízi létesítményeket, az illami tulajdonban levő csatornákat. Ennek a munkának :s köszönhető, hogy sikerült időben levezetni a káros vizeket.

Az általuk végzett munka leglátványosabb része talán a komplex melioráció. Ebben az esetben szinte át- ilakul a táj a gépek nyomán. Utak épülnek, csatornahálózatot készítenek. beépítik a szükséges tiltókat, szivattyúkat és természetesen alagcsöveznek is, ahol

Félmilliónál több konyhakész vadkacsát és fácánt exportál az idén a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság. Hagyományos nyugat-európai piacai — az NSZK, Olaszország és Svédország — mellett az idén már Távol-Keletre, Japánba is szállít. Verseny- képességének megőrzése érdekében a gazdaság tovább bővíti termékválasztékát. Az év végén az apróvadak feldolgozása mellett megkezdik a szarvas, a vaddisznó és az őz tisztítását, darabolását és csomagolását is.

Növekedésserkentők gyártásával bővíti mezőgazdasági termékeinek választékát a legnagyobb hazai növényvé- dőszer-gyár, a Fűzfői Nitro- kémia. Az üzem a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjával fogott össze a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát

kell. Ez ma már világszínvonalú gépekkel történik. A lézeres csőfektetőt akár ott is hagyhatja a gépkezelő, akkor is tizedmilliméteres pontossággal tartja az irányt, és biztosítja a szükséges lejtést. Az újabb változatoknál már árkot sem kell ásni, a gép közvetlenül a föld alá húzza a perforált műanyag csövet.

— Nem olcsók ezek a berendezések — mondja Bé- nyei Gábor igazgató —, de ha eleget akarunk tenni a követelményeknek. ezekre nem szabad sajnálni a pénzt. Sajnos, a kubikoslétszám egyre fogy. és a kieső munkaerőt is gépekkel kell pótolni. Az olyan nagy tudású berendezések, amelyek a precíz emberi munkát megfelelően helyettesíthetik, nagyon drágák, és gyakran csak dollárért szerezhetők be. Számításaink szerint azonban — ha azt a hasznot nézzük, amit a mezőgazdasági üzemek érnek el a me- liorált földeken — még ezek is egy-két év alatt megtérülnek.

A vízi társulat természetesen nem jótékonysági intézmény, hanem nyereségelvű gazdálkodást folytató vállalkozás. Létük így attól függ, hogy a társulat tagjai — akik egyben legfőbb megrendelőik is — mennyire elégedettek munkájukkal, hozzájuk fordulnak-e, ha kell valami, vagy inkább mást keresnek. Nos, ez a mérce azt mutatja, hogy nem lehet panasz a békésiek munkájára. A társulat éves árbevételi tervét 90 millió forintra, a tervnél csaknem 20 százalékkal magasabbra teljesítette. Nyereségük — 13.5 millió forint — csaknem

javító kémiai anyagok kikísérletezésére. Olyan új szerekről van szó, amelyek mozgósítják a növény tartalékait, mintegy biológiai katalizátorként elősegítik fejlődésüket, növekedésük

biológiai folyamatait. A kísérleti eredmények összegezése szerint mintegy 15—20 százalékkal növelik a gabona, a kukorica és a napraforgó hozamát.

Sikeresnek Ígérkezik a MÁV előszállítási akciója: a tavalyihoz képest növekedett az árufajták jelentős részének a vasútra feladott meny- nyisége. A MÁV eddig már számos intézkedést tett azért, hogy az előszállítási időszak kedvező eredménynyel záruljon. Kétszeresére emelték az előző évi kedvezmény mértékét, és erre már novemberben felhívták a fuvaroztatók figyelmét. Mindezeknek, valamint az

50 százalékos növekedést jelent. Alaposan javult a hatékonyság is, és ezek a kedvező gazdálkodási mutatók lehetővé tették a keresetek több mint 17 százalékos emelését. Végül is — nyereségrészesedés nélkül — átlagosan 74 ezer forintot keresett egy dolgozó az elmúlt évben a társulatnál.

A vízi társulat előtt álló feladatok — melyek elsősorban a megyei meliorációs program megvalósításából adódnak — az idén sem csökkennek. Ugyanakkor tovább kell fejlődni a gazdasági hatékonyság és a minőségi munkavégzés területén is. A tervezett árbevétel 1986-ban már 100 millió forint, ez a múlt évi teljesítéshez képest 11 százalékos növekedést jelent. Ezt az emelkedést elsősorban a most beszerzett új típusú alagcsö- fektető gépre alapozzák, természetesen a régebbi gépállomány további jó kihasználása mellett.

Az idén ismét megváltozott szabályozók a hatékonyság további fokozására ösztönzik a társulatot. A keresetszabályozás úgy módosult, hogy 4.5 százaléknál aligha tudnak több bért fejleszteni az idén, szerencsére ez már egy viszonylag magas bázisra jön rá. Biztató, hogy a termelési kapacitásokat jórészt már lekötötték a megrendelők, főleg a békési, okányi, mezőgyáni, bélmegyeri és szeghalmi földeken végeznek munkálatokat. Most a téli holtidényben folyik a rendelkezésre álló géppark kijavítása, hogy amint kitavaszodik, azonnal munkához láthassanak.

enyhe időjárásnak köszönhetően január végéig a legfontosabb tömeg árucikkek többségéből jóval többet szállítottak el a vasúti vagonok, mint tavaly ilyenkor, csak téglából, mészből és tűzifából van lemaradás. 1986 első hónapjában 1 millió 269 ezer tonnát továbbított az előszállítási kedvezménybe bevont áruk közül.

Számítógépre bízták a borok elemzését és ellenőrzését a Szőlő- és Bortermelők Egyesülésének pincészeteiben. A döntés joga természetesen mindig a nagy hírű történelmi borvidék avatott szakembereinek kezében van, a számítógép csak a kezük alá dolgozik: vezeti a készletgazdálkodás adatait, variációkat dolgoz ki a sok tízezer hektoliter bor házasításához, segíti a megkezdett hordók mennyiségi és minőségi össze válogatását Figyelemmel kíséri a borok legfőbb paramétereit, fajtajellegüket, sav-, alkohol-, cukor- és extrakttartalmu- kat.

I,. L.

Sokat vár a társulat a nemrég vásárolt, lézcrvezérlésú, ároknyitás nélkül dolgozó alagcső- fcktető géptől