Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. FEBRUÁR 28., PÉNTEK Ára 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Folytatja munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén rendeletet ho­zott az építésszervezési jo­gosultságról. Az új jogsza­bály az eddigieknél jobban érvényesíti a szakmai felké­szültség és hozzáértés köve­telményét, elősegíti az épí­tésszervezési tevékenység színvonalának emelését, a vállalkozói szemlélet kibon­takozását, és versenyhelyze­tet teremt az építésszervezés területén. Az építtetők érde­keit szolgálja, hogy bővül­nek a kisvállalkozások és a magánszemélyek tervezési lehetőségei is. A kormány megerősítette a tudománypolitikai bizott­ságnak a tudományos kuta­tás és a műszaki fejlesztés infrastruktúrája fejlesztésé­ről hozott határozatát, amely a kutatói tevékenység segí­tését és a tudományos ered­mények gyakorlati hasznosí­tását szolgálja. A VII. öt­éves tervidőszakban a tudo­mányos kutatás infrastruk­túrája fejlesztésének súly­pontjait az információs szol­gáltatások kiépítése, a mű­szerellátottság javítása, a kísérlet; műhelyek és üze­mek létrehozása, a szabvá­nyosítás, az iparjogvédelem hátterének erősítése, az au­tomatizált műszaki tervezés eszközellátottságának javítá­sa képezi. Az SZKP XXVII. kong­resszusának harmadik nap­ján, csütörtökön a Kreml Kongresszusi Palotájában folytatódott a Központi Bi­zottság politikai beszámoló­jának és a Központi Reví­ziós Bizottság jelentésének megvitatása. Az 5000 küldött tanácskozásának csütörtök délelőtti ülésén az első fel­szólaló Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. A stratégiai döntések kong­resszusának nevezte a szov­jet komunisták tanácskozá­sát beszédében Jegor Liga­csov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Hangsúlyozta, hogy az SZKP kidolgozta az ország fejlődésének meggyorsítását szolgáló stratégiai irányvona­lát. Ennek megvalósítása so­rán nem egészen egy év alatt olyan eredményeket si­került elérni, amelyek joggal sorolhatók a kongresszust megelőző egész beszámolási időszak legnagyobb vívmá­nyai közé. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága belpolitikai téren bátran, a szabványostól el­térően cselekedett, megnyitva ezzel az utat a gazdaság, a tudomány, a gazdasági mechanizmus tökéletesítése, a társadalmi erkölcs megszi­lárdítása előtt. Újító módon közelítette meg a politikai bizottság a nemzetközi élet kérdéseit is. A továbbiakban a szónok káderpolitikai kérdéseket érintett. Ligacsov bírálta a káderek kiválasztásában és elhelyezésében a múltban el­követett hibákat, s rámuta­tott arra, hogy a káderállo­mány stabilitásának biztosí­tását szolgáló törekvés sok­szor ennek az állománynak a megmerevedését eredmé­nyezte. Ez pedig megenged­hetetlen egy soknemzetiségű országban, ahol folyamatossá kell tenni a helyi káderek ki­választását, gondoskodni kell internacionalista szellemű nevelésükről. Sok példa volt arra is, hogy nem kaptak támogatást a próbálkozó szellemű, ak­tív gondolkodású emberek — állapította meg az SZKP KB titkára. — Minden lehetsé­ges módon bátorítanunk kell az alkotó szellemű, önálló cselekvésre kész, saját véle­ménnyel rendelkező, a fele­lősséget bátran vállaló em­bereket. Másodiknak Jurij Szolov- jov, a Leningrádi Területi Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Szemlé­letesen beszélt arról, hogy miképpen érvényesül a tudo­mány és a termelés összefo­nódása a Szovjetunió egyik legnagyobb gazdosági, tudo­mányos és kulturális centru­mának vonzáskörzetében, miképpen biztosítják a ki­emelt fontosságú iparágak elsődleges fejlesztését. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János látogatása a moszkvai magyar nagykövetségen Kádár János, az MSZMP főtitkára, aki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldöttsége élén részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán, csütörtökön este látogatást tett hazánk moszkvai nagykövetségén és találkozott a nagykö­vetség, a kereskedelmi képviselet, a KGST-képviselet ve­zető munkatársaival. A találkozón részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A vendégek meghallgatták Rajnai Sándor nagykövet beszámolóját a moszkvai ma­gyar külképviseletek munkájáról. Kádár János a baráti beszélgetésen tájékoztatta a jelenlevőket hazánk életé­ről, az SZKP kongresszusának munkájáról. A harmadik sorban (balról jobbra) a magyar delegáció tag­jai: Gáspár Sándor, Szűrös Mátyás, Rajnai Sándor, Kótai Géza hallgatják a csütörtöki felszólalásokat (Telefotó) Több mint egymilliárd forint korszerűsítésre KGST-országok egészségügyi együttműködése Csaknem száz téma szere­pel a KGST-tagországok 1986—90. évi együttműködé­si tervében, amelyet nemrég hagyott jóvá a szervezet egészségügyi állandó bizott­sága. Mindenekelőtt az utób­bi években megkezdett tu­dományos kutatások: egész­ségügyi és orvostechnikai fejlesztések folytatását irá­nyozták elő, de további fon­tos feladatok megoldására is vállalkoztak. Két-, illetve többoldalú együttműködéssel főleg ko­runk legveszedelmesebb be­tegségeinek a megelőzését és gyógykezelését kívánják elő­segíteni. Közös erővel küz­denek a szív- és érrendsze­ri betegségek ellen. A többi között újabb diagnosztikai módszereket dolgoznak ki a magas vérnyomás és az agyi erek megbetegedéseinek ko­rai felderítésére. Kutatják az infarktuson, valamint a szív­műtéten átesett betegek re­habilitációjának további _ le­hetőségeit. Az együttműkö­dést országunkban az Or­szágos Kardiológiai Intézet koordinálja. Itt szovjet és NDK-beli módszerek alkal­mazásával például megho­nosították a szívkatéteres — félsebészeti — eljárást, amellyel az esetek kéthar­madánál az infarktus kezde­ti óráiban feloldható az el­záródás. Sikeresen vezette be az intézet a ballonkatéte­res kezelést a koszorúerek tágítására. Ugyancsak szov­jet, NDK-beli, valamint csehszlovák együttműködés­sel folytatta a szívizom el­változásainak rádióizotópos vizsgálatát. A rákbetegségek elleni küzdelemben folytatják a rosszindulatú daganatok ke­zelésére előállított készítmé­nyek hatásmechanizmusá­nak vizsgálatát, ugyancsak magyar intézmény, az Or­szágos Onkológiai Intézet szakmai koordinálásával. Ebben az intézetben ugyan­is évek óta tevékenykedik a daganatgátló szerek kipró­bálásával foglalkozó köz­pont, amely az együttműkö­dő partnereknek kipróbálás­ra továbbítja az új gyógy­szereket, s összegzi, feldol­gozza a vizsgálatok eredmé­nyeit. A tagországok ez ide­ig 10 gyógyszert, illetve gyógyszerkombinációt pró­báltak ki és újabb 10 gyógy­szert vizsgálnak jelenleg. A testvérországok kölcsö­nösen segítik a vesetransz­plantációt is. Az Intertransz- plant prágai számítógépes központja — ahol nyilván­tartják a veseátültetésre vá­ró betegek immunológiai adatait — tájékoztatja az ér­dekelt országot, ha valame­lyik betege számára átülte­tésre alkalmas vese adódik. Országunk betegei is kap­nak rendszeresen vesét az Intertranszplant útján, mi­ként m; is juttatunk vesét a többi országnak. Tavaly Ma­gyarországon 80 veseátülte­tést végeztek, még egyszer annyit, mint öt évvel ez­előtt. Csütörtökön az Ipari Mi­nisztériumban Cseh József miniszterhelyettes tájékoz­tatta a textil- és textilruhá­zati ipar igazgatóit, vállalati tanácselnökeit az elmúlt évi gazdálkodás eredményeiről és a további feladatokról. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy a textil- és textilruházati ipar adja a könnyűipar termelésének 45 százalékát, az ágazat rubel­exportjának 45, konvertibi­lis exportjának 10 százalé­kát, s a következő években az export további bővítése szükséges. A termelés növe­lése a csökkenő létszám mel­lett csak úgy lehetséges, ha az iparvállalatok jobban ki­használják kapacitásaikat, A feltalálók és az újítók tevékenységéről tájékoztatta Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke csütörtökön, a Parlamentben az újságírókat. Elmondotta, hogy a korábbi évekhez ké­pest megnőtt a szabadalmaz­tatásra bejelentett hazai ta­lálmányok száma; míg 1980- ban 1601, addig 1985-ben már több mint 2900 bejelentés ér­kezett a hivatalhoz. Az elfo­gadott és hasznosított talál­mányok évről évre mind na­gyobb értéket képviselnek, pénzben mért gazdasági hasznuk tíz év alatt a négy­szeresére emelkedett, s 1985­új technológiákat alkalmaz­nak, modern, nagy teljesít­ményű gépeket állítanak üzembe. A következő öt esztendőben a textil- és tex­tilruházati ipari vállalatok évente 1 milliárd 700 millió forintot fordíthatnak kor­szerűsítésre. Fontos, hogy a lehetőségek szerint meglevő kapacitásaikat korszerűsít­sék, s ezzel főként a minő­ségét javítsák. A vállalati jelzések szerint — mint a — saját forrásból a terve­zett beruházásoknak csak mintegy egy negyede valósít­ható meg. Ezért fontos új lehetőségek, módszerek ke­resése; a műszaki termelési kooperáció létrehozása, mo­dern gépek bérbe vétele, ve­gyes vállalatok alapítása. ben már túlhaladta a 8 mil­liárd forintot. Ezzel együtt emelkedett a feltalálók anyagi és erkölcsi elismerése is, 1984-ben az elfogadott ta­lálmányokért 734 millió fo­rint díjat vehettek át szer­zőik. A feltalálók a koráb­biaknál több újszerű megol­dást javasolnak környeze­tünk védelmére, különösen a vizek tisztaságának megőr­zésére, s mind többen fog­lalkoznak például új nö­vényfajták kikísérletezésé­vel. hatékony orvosbiológiai, diagnosztikai szerek és ál­latgyógyászati oltóanyagok kikísérletezésével. Találmányok és újítások Településfejlesztés az SZMT napirendjén A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa, február 27- én, tegnap délelőtt tartotta idei első ülését Békéscsabán. Részt vett a tanács munká­jában a megyei párt- és KISZ-bizottság képviselője, az SZMT titkárai. Először Fodorné Birgés Katalin, a párt Központi Bi­zottságának tagja, az SZMT vezető titkára tájékoztatta a tanács tagjait a magyar szakszervezetek XXV. kong­resszusának eseményeiről. Elmondotta többek között, hogy a 807 küldött öt do­kumentumot fogadott el, amelyek jól összegezték az elmúlt öt esztendő eredmé­nyeit, gondjait, az előkészü­leteket és a választásokat. A tanácskozást kötelezettségtu­dat, kritikus, önkritikus hangvétel jellemezte. A vi­tában 73-an mondták el vé­leményüket. A legtöbben a bérezésről, a lakáshoz ju­tásról, a településpolitikáról, a főmunkaidő rangjáról, a szociális teendőkről beszél­tek. Ugyanakkor szóba ke­rült a szakszervezetek belső irányításának a korszerűsí­tése, a nyilvánosság szerepe, a tagdíjfizetés módszere. Ezután véleményt mond­tak Békés megye hosszú tá­vú terület- és településfej­lesztési koncepciójáról, ame­lyet Bereczki András, a me­gyei tanács osztályvezetője terjesztett elő. A vitában hangsúlyozták: a hátrányos helyzetből mindenképpen ki kell kerülni, de ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a megye gazdálkodó szervezetei job­ban, takarékosabban gazdál­kodnak. Olyan programot szükséges kidolgozni, amely fokozza a települések népes­ségmegtartó erejét. Egyetér­tettek azzal, hogy Békés megyében is bővüljön a fel­sőfokú oktatási intézmény- hálózat. A lakosság életkö­rülményeinek a megváltozá­sa szükségessé teszi a szol­gáltatások nagyobb ütemű fejlesztését. Fontosnak tart­ják a lakás- és ivóvízellátás bővítését, a csatornázás, a szennyvíztisztítás megoldá­sát, az öregekről való gon­doskodás lehetőségeinek a kiszélesítését. Végű; elfogadták az SZMT 1986. évi munkaprogramját és üléstervét. S. S. Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága Tegnap Békéscsabán Sza­bó Béla első titkár elnökle­tével ülést tartott a KISZ Békés Megyei Bizottsága, melyen jelen volt dr. Albel Andor, a megyei pártbizott­ság munkatársa és dr. Koncz István, a KISZ KB munka­társa is. Először a megyei bizottság 1986. évi küldöttgyűlési be­számolójának tervezete sze­repelt a napirenden. A be­számolóhoz Tóth Károly, a megyei bizottság megbízott titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést, majd vita követke­zett. A beszámolót — az el­hangzott módosító javaslatok figyelembevételével — elfo­gadta a testület. Ezt követően Kolimár Márta, a megyei bizottság gazdasági osztályvezetője számolt be az 1985. évi költ­ségvetés teljesítéséről. A továbbiakban a Békés Megyei Tanács 1986. évi if­júságpolitikai célú pénzfel­használása tervezetének vé­leményezése szerepelt a na­pirenden, majd végezetül az 1986. évi forradalmi ifjúsá­gi napok alkalmából adandó személyi kitüntetések kérdé­sében döntött a testület. Téli mezőgazdasági helyzetkép A hidegebbre fordult idő ellenére országosan általá­ban jól telelnek az ősziek. A hóbunda kellő védelmet nyújt, kivéve azokat a ré­szeket, ahol a másfél-két hét alatt hullott 20—25 centimé­ter vastag hótakaró túlságo­san elvékonyodott. A téli munkákkal — a hideg be­álltáig — országszerte jól haladtak a nagyüzemek. Minden megyében a tervek­nek megfelelően halad a ta­vaszi vetőmagok kiszállítá­sa. A vetőmagvállalat jól felkészült: a kukorica és a tavaszi árpa vetőmagját fo­lyamatosan kapják a gazda­ságok. Mi a helyzet megyénkben? A kérdésre Hankó Lászlótól, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályvezető-helyettesétől kér­tünk választ. Mint megtud­tuk, Békésben is jól telel­nek a vetések. A vékony hó­takaró többször elolvadt, de most, a nagy hideg beállta előtt szerencsére megmaradt, s védi a vetéseket. A belvíz most nagyobb területet bo­rít, mint az utóbbi 2—3 év­ben: több, mint 10 ezer hek­tárt. A téli munkákkal jól ha­ladnak a mezőgazdasági nagyüzemek, a fejtrágyát a tervezett területnek csak­nem a felén már kiszórták. Serényen dolgoznak a kis­gazdaságokban, a fóliák alatt is, vetnek, palántáinak, hogy mielőbb piacra kerül­hessenek a korai zöldségfé­lék-

Next

/
Thumbnails
Contents