Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TBNACS LAPJA 1986. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Kádár lános felszólalása az SZKP XXVII. kongresszusán Megkezdődött a beszámolók feletti vita Szerdán a beszámolók feletti vitával folytatta munkáját Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájában az SZKP XXVII. kongresszusa. A nap folyamán összesen 16-an szólaltak fel: köztársasági első tit­károk és a szocialista országok küldöttség­vezetőinek egy része. Az alábbiakban kö­zöljük Kádár Jánosnak, az MSZMP főtit­kárának, a magyar delegáció vezetőjének beszédét. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége nevében tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszu­sának küldötteit és minden résztvevőjét. Átadom Önök­nek és személyükben min­den szovjet kommunistának, a Szovjetunió népeinek a magyar kommunisták, né­pünk forró üdvözletét és legjobb kívánságait. Elvtársak! A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXVII. kong­resszusa, amely kiemelkedő fontosságú az egész szovjet nép életében, egyben nagy nemzetköz; jelentőségű poli­tikai esemény is. Mindenki, aki a valóságosnak megfele­lően látja a Szovjetunió sze­repét a világhelyzet alaku­lásában. érti azt is, hogy a kongresszus állásfoglalásai nemcsak e hatalmas ország további fejlődését fogják meghatározni, hanem sokfé­le módon hatni fognak nem­zetközileg is, nem utolsósor­ban az egész emberiség szá­mára legfontosabb kérdés, a béke megőrzése szempontjá­ból. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók élénk ér­deklődéssel követték a kong­resszus előkészítésének me­netét. Megismerkedtünk a kongresszusi dokumentu­mokkal, és küldöttségünk nagy figyelemmel hallgatta meg a Központi Bizottság politikai beszámolóját, ame­lyet Mihail Gorbacsov főtit­kár elvtárs terjesztett elő. Felelősen kijelenthetjük: a szocialista eszmék minden magyar híve a legmelegeb­ben, fenntartás nélkül üd­vözli azokat a marxista—le­ninista, szigorúan elvi, ugyanakkor reális és nyílt politikai állásfoglalásokat, a szovjet társadalom dinami­kus fejlődését előirányzó célkitűzéseket, amelyeket a Központi Bizottság beszá­molója, a beterjesztett ok­mányok magukban foglal­nak, és áthatják a kong­resszus tanácskozását is. Elvtársak! A magyar kommunisták nagyra becsülik, a lenini po­litika és munkastílus gya­korlati érvényesülésének te­kintik, hogy szovjet elvtár­saink a jelenlegi helyzet reá­lis értékeléséből kiindulva, a szocialista építés általános érvényű törvényszerűségeit és a Szovjetunió sajátossá­gait figyelembe véve dol­gozzák ki terveiket a követ­kező öt évre, s azt követő­en egészen az ezredforduló­ig. A történelmi jelentőségű vívmányok megfelelő érté­kelése, ugyanakkor az elért eredmények reális, kritikus, további haladásra ösztönző szemlélete, a párt és a nép alkotó erejének széles körű kibontakoztatása bizonyítja, milyen hatalmasak a társa­dalomnak a szocialista for­radalom által felszabadított erőforrásai. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítása nemcsak a szovjet dolgozók számára lelkesítő cél, hanem öröm­mel tölti ei a társadalmi ha­ladás, a szocializmus minden hívét az egész világon. A kongresszuson tárgyalt té­mák jelentős része nemcsak a Szovjetunióban folyó épí­tőmunkának. ha nem a szo­cialista társadalmi rendszer általános fejlődésének is központi kérdései. Alkotó jel­legű felvetésük, megválaszo­lásuk és gyakorlati megoldá­suk segíti általában a szo­cialista országokat, és a ta­pasztalatok gazdagítják az egész nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom elméletének közös kincses­tárát. Az SZKP XXVII kongresszusán megfogalma­zott törekvések kifejezik an­nak a lenini megállapítás­nak a változatlan érvényes­ségét, hogy a szocializmus a példa erejével, a társadalmi és gazdasági tevékenység magasabb fokú hatékonysá­gával gyakorolja a legna­gyobb vonzást a világ né­peire. A világ békeszerető erői nagyra értékelik a Szovjet­unió külpolitikáját. A Ma­gyar Népköztársaság a Var­sói Szerződés többi tagálla­mával együtt támogatja a Szovjetunió kezdeményezé­seit, amelyek a vitás kérdé­sek tárgyalásos megoldását, a fegyverkezési verseny megállítását, a világűr mili- tarizálásának megakadályo­zását, a háború veszélyének csökkentését, a béke meg­szilárdítását célozzák. Üdvözöltük a genfi szov­jet—amerikai csúcstalálko­zót, a január 15-én nyilvá­nosságra hozott szovjet ja­vaslatokat, amelyek a nuk­leáris fegyverek 2000-ig tör­ténő teljes megsemmisítését ajánlják. A további munkát bizonyára nagymértékben segíteni fogja a kongresszus külpolitikai állásfoglalása, a Szovjetunió készsége az ‘ együttműködésre minden bé­keszerető erővel, minden reális és felelős tényezővel, amely — a felek kölcsönös érdekeinek megfelelően — tettekkel is fellép az embe­riség békés, biztonságos jö­vőjének megteremtéséért. Tudjuk, hogy Lenin pártjá­nak zászlajára a két szó, a szocializmus és a béke, el­választhatatlanul mindig egymás mellé volt és van ma is írva. Elvtársak! A magyar nép a fejlett szocialista társadalom fel­építésén munkálkodik. A társadalom életének minden területén vannak felbecsül­hetetlen értékű történelmi vívmányaink. Van nem ke­vés gondunk is, amelyek a.z ország adottságaiból, objek­tív okokból erednek, vagy szubjektív hibák nyomán ke­letkeznek. Mégis bízunk. Szocialista társadalmi ren­dünk alapjai szilárdak, pár­tunk, népünk harcokban, edződött, és szocialista vív­mányaink védelmének és gyarapításának szándékában összeforrott, egységes. A központi feladat orszá­gunkban, ahogyan azt pár­tunk egy évvei ezelőtt meg­tartott XIII. kongresszusa hangsúlyozta, a társadalmi és gazdasági fejlődés élén­kítése, a műszaki-tudomá­nyos haladás meggyorsítása, a gazdasági szerkezet kor­szerűsítése, egy dinamiku­sabb fejlődés feltételeinek megteremtése. Célunk az, hogy a termelékenység nö­velésével, hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodással tovább szilárdítsuk a nép­gazdaság egyensúlyát, s le­hetővé tegyük népünk élet- színvonalának érzékelhető emelését. A feladatok kitűzésekor és a megoldások kimunkálása­kor pártunk a szocializmus építésének általános tör­vényszerűségeit, országunk adottságait és más szocialis­ta országok tapasztalatait egyaránt figyelembe veszi. Az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdonára épít­ve, a szocialista tervgazdál­kodás keretében, az üzemek bizonyos önállóságával, köz- gazdasági szabályozókkal, a kollektívák érdekeltségi el­vének alkalmazásával igyek­szünk minél jobban kihasz­nálni a szocialista társadal­mi rendszerben levő előnyö­ket és nagy lehetősége­ket. Elvtársak! A szocializmus építésében mindenekelőtt a Szovjetunió­val, a Varsói Szerződés és a KGST tagországaival kiala­kult sokoldalú együttműkö­désre támaszkodunk. A szo­cialista közösségek ma olyan (Folytatás a 2. oldalon) Tervegyeztető tárgyalások Békéscsabán Az ágazatok, főhatóságok, országos hatáskörű intézmé­nyek és Békés megye veze­tői már évek óta rendszere­sen megbeszélik a soron kö­vetkező időszak legfonto­sabb feladatait. Tegnap két ilyen tanácskozásra is sor került. Az Ipari Minisztéri­um és az Országos Takarék- pénztár vezetői, felelős szak­emberei jártak a megyében, hogy az előkészített tárgya­lási anyagok alapján meg­oldást találjanak a legfonto­sabb kérdésekre, kölcsönö­sen tájékoztassák egymást. Ipari Minisztérium Az Ipari Minisztérium csa­patát a tegnapi tárgyaláson dr. Cseh József miniszterhe­lyettes vezette, a megyei ve­zetők közül ott volt Csatári Béla, a megyei pártbizott­ság titkára, Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tag­ja, az SZMT vezető titkára, Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Sümeghy Csaba, a Ki- szöv elnöke. Dr. Tóth János, az ipari osztály vezetője szóbeli ki­egészítőjében vázolta, hogy a megye ipara a VI. ötéves tervidőszakban főleg saját erejéből, belső tartalékait felhasználva növekedett. Ezért a jövőben a megyei üzemek csak úgy látják biz­tosítottnak további előreha­ladásukat, ha jobban tud­nak kapcsolódni az orszá­gos, központi fejlesztési programokhoz. Fodorné Birgés Katalin ar­ra kérte a minisztériumot, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a füzesgyarmati szénhidrogén-lelőhely kiak­názásakor, a térségben folyó nagyarányú munkálatok so­rán, az esetleg hiányzó pénzt ne az infrastrukturális, szo­ciális beruházásoktól vonják el. Csatári Béla arról szólt, hogy baj van a megyében létrehozott leányvállalatok többségében, helyzetük rosz- szabb, függőségük nagyobb, mint amíg gyáregységek vol­tak. Szóba került a Forcon Békéscsabai Gyárának ügye is, ugyanis a vállalat önálló­sodási törekvéseit a hatósá­gok támogatják, de döntés még mindig nem született. Dr. Cseh József miniszter- helyettes elmondta, hogy az ország gazdasági helyzetével összhangban egyre kevesebb a minisztérium rendelkezésé­re álló, támogatásokra for­dítható pénz. Pályázati rend­szerben is csak a legfonto­sabb célkitűzések elérését tudják finanszírozni, ezekről folyamatosan értesítik majd a megyei vezetést. A For- conról szólva elmondta, hogy valóban hosszú ideje húzó­dik a végleges döntés, de most már rövidesen felkerül a pont az i betűre. A végle­gesnek tűnő tervek szerint egy korlátozott hatáskörű tröszt jönne létre, s ennek keretében dolgozna tovább — önálló vállalatként — mind a budapesti, mind a békéscsabai gyár. (Folytatás a 3. oldalon) EVM-továbbképzés A konzultációt Jantncr Antal vezette Fotó: Szekeres András Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium szer­vezésében kétnapos tovább­képzés kezdődött tegnap Bé­késcsabán, melyen a megyei tanácsok építés- és vízügyi osztályvezetői vesznek részt. A kétnapos programban többek között részt vesz ve­zető munkatársaival Jant- ner Antal építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhe­lyettes. Tegnap délelőtt a jelenlevők tájékoztatót hall­hattak az építésügyi hatósá­gok megerősítésével és mun­kájuk színvonalának emelé­sével kapcsolatosan tervezett intézkedésekről. Napirenden szerepelt a tervezési jogo­sultság új szabályozása is. Délután tájékoztató hang­zott el a hazai rendezési- terv-ellátottságról. A mai programban az új országos építésügyi szabály­zat főbb elveinek megvitatá­sa, az építésfelügyelet idő­szerű feladatai, a tanácsi épí­tésfelügyeleti beszámoló és a tervek értékelése szerepel. Az építési osztályvezetők meg­vitatták a magánlakás-építési társadalmi programját, ele­mezték a kommunális ellá­tás helyzetét, egyes témakö­rökben pedig mélyreható konzultációt tartottak, illet­ve tartanak. — sz — Összehívták a IX. országos útlörővezetői konferenciát A Magyar Űtttörők Szövet­sége Országos Tanácsa szer­dán ülést tartott. Az orszá­gos tanács 1986 decemberére Salgótarjánba összehívta az úttörővezetők IX. országos konferenciáját, amely átte­kinti a legutóbbi — 1983-ban tartott — konferencia óta eltelt időszakban végzett munkát, és megújítja az út­törőszövetség alapdokumen­tumait. A testület országos vitára bocsátotta az úttörő­szövetség időszerű kérdései­vel foglalkozó helyzetelem­zést, valamint az alapsza­bály és a működési sza­bályzat tervezetét, amelyet május-júniusban minden út­törővezető megvitat. A testület ezután megfo­galmazta az 1986,'87-es úttö­rőév irányelveit. Az eddigi tapasztalatokat is számba vé­ve arra ösztönzik az úttörő- csapatokat, hogy kiemelt fi­gyelmet fordítsanak munká­juk eddigi eredményeinek megszilárdítására, a gyere­kek programjának gazdagí­tására. Bővüljenek tovább az együttes játékalkalmai, s minél több úttörőközösség vegyen részt az úttörőszövet­ség közösségi játékaiban.

Next

/
Thumbnails
Contents