Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

NÉPÚJSÁG 1986. február 19.. szerda II Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1985. évi fejlődéséről Halfogási eredmények — 1985 (Folytatás az 1. oldalról) Az ipari növények közül 1981—1985. évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége több mint egynegyedével meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig 7°. o-kal. A főbb állatfajokból — tyúkfélék kivételével — az év végén kevesebbet tartot­tak a megye gazdaságaiban, mint 1984. év végén: a szarv asmarha-állomány 4,1" n-kal, a sertésállomány 16,5%-kal, a juhállomány 18,8° „-kai csökkent. Az év végén a megye állatállomá­nyának szarvasmarhából 21, sertésből 51, juhból 24, tyúk­félékből 53%-át a kisüzemi gazdaságok tartották. A mezőgazdasági termé­kek értékesítése (változatlan árakon) 1985-ben 4,8%-kal volt kevesebb, mint egy év­vel korábban. Ezen belül a növényi termékeké vala­melyest emelkedett, az álla­toké nagyobb, az állati ter­mékeké kisebb mértékben csökkent. Vágósertésből 981 400 darabot (110 200 ton­nát) értékesítettek, az or­szágos mennyiségnek 12%-át. 1985-ben búzából 5%-kal kevesebbet, kukoricából 6, zöldségfélékből 22 és gyü­mölcsfélékből 46l,'i,-lcal töb­bet értékesítettek a megyé­ben, mint egy évvel koráb­ban. A vágómarha-, vágó- juh- és tehéntej-értékesítés nem érte el az 1984. évit. Ugyanakkor vágóbaromfiból 5,4° n-kal nőtt a felvásárlás, országosan az előző évi szinten maradt. Ez utóbbi­ból az országos mennyiség­nek 15,3-át .a megyében ter­melték meg. Az összes foglalkoztatot­tak átlagos állományi lét­száma 1985-ben az állami gazdaságokban, kombinátok­ban 9 754, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 34 457, a víz- gazdálkodás területén 3 612 fő volt. A létszám az állami gazdaságokban 4,9, a közös gazdaságokban 4,5" n-kal to­vább csökkent, a vízgazdál­kodás ágazatában 0,3° n-kal nőtt 1.984-hez viszonyítva. A foglalkoztatottak havi átlag- keresete az állami gazdasá­gokban 6 061, a termelőszö­vetkezetekben 5 201, a víz- gazdálkodás területén 6 030 forint volt. ezen belül a fi­zikai foglalkozásúaké 5 711, 4 927, illetve 5 755 forint. A keresetek 7—14% között emelkedtek. Közlekedés A közúti közlekedésben a Kqrös Volán Vállalat vala­mivel több mint 5 millió tonna árut szállított; csak­nem ugyanannyit, mint 1984- ben. Az 1985-ben szállított utasok száma pedig 7,2%- kal haladta meg az egy év­vel korábbit. Az összes utas- forgalom 65%-a tíz telepü­lés, csaknem fele Békéscsa­ba helyi közlekedésében bo­nyolódott le. A helyi járato­kon szállított utasok száma 12,3° n-kal haladta meg az 1984. évit, a helyközi jára­toké mindössze 0,5° «-kai emelkedett. A vállalatnál foglalkozta­tottak évi átlagos száma (2 731 fő) 5,2° n-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. A foglalkoztatottak havi át­lagkeresete 5 342, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 5 439 forint volt; 4,6, illetve 5,0" n-kal több, mint 1984. évben. Idegenforgalom A megye kereskedelmi szálláshelyeinek (szállodák, fogadók, kempingek, fizető­vendéglátás, turistaszállások- és nyaralóházak) összes fé­rőhelye 1985-ben valamivel kevesebb volt, mint egy év­vel korábban. Ugyanakkor a szálláshelyeket igénybe vevő vendégek száma 6n n-kal nőtt. Ezen belül a külföldi vendégeké jelentősebben (45" n-kal) emelkedett. Az összes vendégéjszakák szá­ma nem érte el az előző évit, csökkent az átlagos tartózkodási idő. Beruházások A megyében a szocialista szervek 5,6 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron számítva egy szá­zalékkal többet, mint 1984- ben. A beruházási árnöveke­dést figyelembe véve a be­ruházások volumene kb 4%- kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az összes beruházás 90%-a az anyagi ágak, 10%-a pedig a nem anyagi ágak fejlesztését szol­gálta. A megye tanácsi szer­vei csaknem 1,2 milliárd fo­rintot fordítottak a külön­böző fejlesztésekre; 3,4° „- kai többet, mint 1984-ben. A tanácsi beruházások 46%-át a nem anyagi ágakban esz­közölték. Jelentős összeget fordítottak a kommunális jellegű fejlesztésekre: pél­dául egészségügyi, szociális és kulturális beruházásokra 362 millió, lakásfejlesztésre 78 millió forintot. Népesedés, foglalkoztafás 1986. január 1-én — elő­zetes adatok szerint — a megye lakónépessége 422 OOü fő volt, 0,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az élveszületések száma több éves igen nagy mértékű csökkenés után — az évkö­zi adatok és számítások alapján — valamelyest emel­kedett; a halálozásoké pe­dig kevesebb lett. A népes­ség természetes fogyása az előző évinek mintegy négy­ötöde volt. 1985-ben a foglalkoztatot­tak száma tovább csökkent. A megfigyelt ágazatokban együttesen az összes foglal­koztatottak létszáma 2,3 %- kai, ezen belül a fizikai fog­lalkozásúaké 2,7%-kal volt Bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek Vendéglátás Ruházati cikkek Vegyes iparcikkek ÖSSZESEN A megye kiskereskedelmé­nek áruellátása 1985-ben — egyes tüzelőanyagok, építő­anyagok és szerelvények, va­lamint egyes iparcikkek ki­vételével — összességében megfelelő volt. Az időleges és részleges hiányok feszült­séget okoztak, különösen a tüzelőanyag-ellátás területén. Az alapvető élelmiszerek­ből a bolti ellátás folyama­tos és viszonylag kiegyensú­lyozott volt. Az idényáras cikkek kínálata megfelelő volt, átlagára kedvezőbben alakult — közel egy száza­lékkal volt alacsonyabb —, mint 1984-ben. A ruházati termékek forgalma a máso­dik félévtől valamelyest élénkült, de ennek ellenére a forgalom volumene 1985- ben is csökkent. Ehhez a mérsékelt keresleten kívül az egyes cikkek áru- és válasz­tékhiánya egyaránt hozzájá­rult. A vegyes iparcikkek árufőcsoporton belül elsősor­ban a műszaki cikkekből volt áru- és választékhiány. Vasáruk közül javult a szer­számok, szegek választéka, ugyanakkor a csavaráruké romlott. 1985-ben a vegyes iparcikkeken belül a tartós fogyasztási cikkek folyóáras eladási forgalma 9,3%-kal volt több, mint egy évvel ko­rábban. A megye kiskereskedelmé­ben az 1985. év végén 570 szerződéses, valamint 197 jö­kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Az ipar és a vízgaz­dálkodás Összlétszáma lénye­gében az előző évi szinten maradt. Lassúbbodott a lét­számcsökkenés a kereskede­lemben, a többi ágazat lét­számfogyása azonban az elő­ző évinél nagyobb mértékű volt. II lakosság pénzbevételei és áruvásárlásai A lakosság központi for­rásokból (munkaviszonyból, tagsági viszonyból, mező­gazdaságitermék-értékesí- tésből, pénzbeni társadalmi juttatásokból stb.) származó pénzbevétele 1985-ben 6%- kal volt több, mint az előző évben. Ezen belül a bér és bérjellegű bevételek 8,1, a termelőszövetkezetek dolgo­zói részére kifizetett jöve­delmek 4,1%-kal emelkedtek. A mezőgazdaságitermék-ér- tékesítésből származó bevé­telek összege — az előző évek dinamikus növekedésé­től eltérően — csak az 1984. évi szintet érte el. A gazdál­kodó szervek keretében mű­ködő kisvállalkozásokban dolgozók bevételei továbbra is emelkedtek, de a növeke­dési ütem jóval szerényebb mértékű volt, mint egy év­vel korábban. A megye kiskereskedelme 1985-ben 19,9 milliárd fo­rint értékű árut adott el, folyóáron 6,7%-kal többet, mint az előző évben. Az összforgalomból 17,5 milli­árd forinttal a bolti keres­kedelem, 2,4 milliárd fo­rinttal pedig a vendéglátás részesedett. Az állami kiske­reskedelem forgalma — fo­gyasztói folyó áron — az át­lagosnál jobban (7,5%-kal), a szövetkezeti szektoré mér­sékeltebben (5,3° o-kal) nőtt. 1985-ben a kiskereskedelmi fogyasztói árak országosan 6,3%-kal emelkedtek. Ezt fi­gyelembe véve a forgalom volumene 0,4"„-kai haladta meg az 1984. évit. 107.5 102,5 101,9 96,9 106,3 96,2 107.5 101,1 106,7 100,4 vedelemérdekeltségű egység működött; az előbbi 17-tel. az utóbbi 48-cal több volt, mint az előző év végén. A megye szocialista ke­reskedelmében átlagosan 13 345 főt foglalkoztattak, 1,3%-kal kevesebbet, mint 1984-ben. A foglalkoztatot­tak havi átlagkeresete 4826 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 4287 forint volt; 6,0, illetve 5,9%-kal több, mint az előző évben. Lakásépítés — közműhálózat 1985-ben a megyében ösz- szesen 2740 lakást építettek, 6,8"o-kal .kevesebbet, mint egy évvel korábban. A la­kásépítési tevékenység csök­kenése a községekben volt nagyobb mértékű. A váro­sokban az előző évinél 5,2%- kal kevesebb lakás épült; a lakásépítés volumene csak Gyulán és Szarvason emel­kedett. Az 1985-ben épült lakások 92,4%-a magánerőből való­sult meg. A magánerős épít­kezések 53%-a a városok, 47%-a a községek lakásva- gyonát gyarapította. A me­gyében épített lakások 29%-a — a városokban 24, a közsé­gekben 36%-a — a megszűn­teket pótolta. Az év folyamán 84,5 km új víz- és 34,9 km csatorna- vezetéket fektettek le a me­gyében; az előbbiek fele, az utóbbiak 45%-a a községek közműhálózatát bővítette. Az említettnél nagyobb arányú fejlődés a gázhálózat-bőví­tésben következett be: 1985- ben 176 km gázvezetéket fektettek le a megyében. Sor került Szarvas város bekap­csolására a vezetékes gázel­látásba, de a fejlesztés 61%-a a községekben tör­tént. Egészségügy 1985-ben a lakosság egész­ségügyi ellátásának feltéte­lei javultak. Az év végén 36 orvossal több volt a megyé­ben, mint egy évvé; koráb­ban. Az orvosi állásoknak azonban változatlanul jelen­tős hányada (7,6%-a) volt betöltetlen. Egy körzeti or­vosra 2010 lakos jutott, 3,7%-kal több az országos­nál. A szervezett napi szak­rendelési, szakgondozási órák száma 7-tel emelkedett, de a megfelelő szakorvosok hiá­nyában továbbra is cs_ak 96%-uk működött. A kórhá­zi ágyak száma (3012) tízzel gyarapodott. A bölcsődék be­fogadóképessége 70 férőhel­lyel bővült. (Békéscsabán a belvárosban egy 120 férőhe­lyes gyermekintézmény épült, ugyanakkor egy 50 férőhelyes bölcsődét műsza­ki avulás miatt megszüntet­tek.) A bölcsődés gyermekek száma tovább csökkent; 100 férőhelyre év végén 81 gyer­mek jutott; 4-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tanácsi szociális otthonok férőhelyeinek száma 50-nel (Békésen), az öregek napkö­zi otthonaié 55-tel bővült. Békéscsabán, Gádoroson és Medgyesegyházán 1-1 új napközi otthon létesült. Oktatás, közművelődés Az óvodák férőhelyeinek száma a városokban 2,2" n- ka; csökkent, a községekben valamelyest emelkedett. A gyermeklétszám 4,3". (r kai kevesebb lett. A gyermek- intézmények zsúfoltsága to­vább enyhült: 100 férőhely­re átlagosan 99 (a városok­ban 103) gyermek jutott. Az óvónők száma kismértékben emelkedett. Az 1985 86. tanév elején az általános iskolák nappali ta­gozatán 51 116-an tanultak, néhány száz fővel többen, mint az előző tanévben. Az első osztályosok létszáma 6,1" n-kal kevesebb, a nyol­cadik osztályosoké közel ugyanannyi volt, mint az előző tanévben. A tanerők és az osztálytermek száma valamelyest emelke­dett. Az általános iskolai napközik 23 529 tanulónak, az egy évvel korábbinál l,7"n-kal többnek biztosítot­tak elhelyezést. A középiskolákban 8151- en tanultak; valamivel töb­ben, mint az előző tanévben. A gimnáziumokban tanulók száma valamelyest csök­kent, a szakközépiskolákban tanulóké 2,1" 0-kal emelke­dett; ezen belül a szakmun­kásképzési célú oktatásban részt vevőké 5,4%-kal növe­kedett. A tanerők és osz­tálytermek száma gyarapo­dott; az osztályterem-ellá­tottság Békéscsabán és Gyu­lán a legkedvezőtlenebb. A szakmunkásképző isko­lák tanulólétszáma az 1985 86. tanévben 2,2" n-kal csökkent. A 7170 “fiatal há­romnegyed része ipari, épí­tőipari, szolgáltató jellegű, 12"o-a mezőgazdasági-élel­miszeripari, 13" o-a kereske­delmi és vendéglátóipari szakmát tanul; 3,6"o-a kö­zépiskolát végzett. 1985-ben a Békés Megyei Jókai Színház előadásainak száma 11,4%-kal csökkent. A megyében megtartott táj- előadások száma kétharma­da, a gyermekelőadásoké 43" o-a volt az 1984. évinek. Az előadásokat csaknem 90 000-en, az egy évvé] ko­rábbinál egyötödével keve­sebben tekintették meg. 1985 végén a megyében 109 mozi volt, 21 854 fő be­fogadóképességgel. Az év fo­lyamán megtartott 27 604 előadásnak 2,4 millió nézője volt; 4,3" »-kai kevesebb, mint 1984-ben. Tavaly megyénk természe­tes vizeiből — Körösök, holtágak, csatornarendsze­rek, bánya- és homokgöd­rök — a hivatásos és sport­halászok 75 vagon halat fogtak ki. A természetes vi­zeink összterülete 1 631 hek­tár, ami 144 vízegységből áll. Az 1985. évi fogásered­mény gyakorlatilag meg­egyezik az 1984. évivel. A halászzsákmány összetétele sem változott lényegesen, a fogás kétharmada növény­evő hal volt, de némileg csökkent a ponty és a csu­ka mennyisége. Természetes vizekről lévén szó, a fogáseredmény stag­nálása már jó eredménynek számít, hiszen a vizek vi­szonylagos tisztaságát egyre nehezebb megőrizni. Nem véletlenül jegyezte meg egyik halász ismerősöm: „A Békés megyei természetes vizek tisztasága országos összehasonlításban jónak mi­nősíthető. Pedig itt is foko­zatosan romlik a vizek mi­nősége — a halak élőhelye — és a vízpart környezete. Aki rendszeresen jár a vi­zek partjain, szemtanúja en­nek a káros folyamatnak. Tapasztaljuk, hogy egyre ke­vesebb az ívóhely, a vizeink elhínárosodnak, sok helyen szemünk láttán borul fel a víz biológiai egyensúlya.” S hogy a halászok észre­vétele valóban nem légből- kapott, elég néhány nagyobb tavalyi vízszennyezésre em­lékeztetni. Az Öcsöd mel­letti falualjai, a peresi és a csengeti holtágakon volt halpusztulás vízszennyezés miatt. De megemlíthetjük a Kettős-Körösön, Békés tér­ségében a szennyvízbefolyó alatti terület szennyezését is. Nagy Sándor megyei ha­lászati felügyelő a követke­zőket mondja az 1985-ös ha­lászati eredményekről: — A természetes vizekből kifogott 75 vagon hal ön­magában nem rossz ered­mény. De ehhez a gyoma- endrődi halászati tsz-nek 15 vagon ivadékhalat kellett a természetes vizekbe kihe­lyezni. Lényegesen többet, mint az előző évben! Ma még a vizeink elég tiszták, de ha a jövőben fokozódik a vízszennyezés, akkor az már az évenkénti halasítá- sokat is veszélyezteti. Meg­ítélésem szerint természetes vizeink a jelenlegi vízminő­ségükkel, szakszerűbb ala­kítással akár 100 vagon ha­lat is adhatnának évente. Demcsák János, a gyomai htsz halászati ágazatvezetője a víz tisztaságának megőr­zését ugyancsak a legfonto­sabb kérdésnek tartja, és nemcsak a szövetkezet gaz­dasági érdekei miatt. — Szövetkezetünk fennál­lása óta mindössze két­szer (!) fordult elő, hogy Több fűszerpaprika a sze­gedi tájkörzetben. Több ked­vezőtlen, főleg aszályos esz­tendő miatt bekövetkezett visszaesés után, ismét növe­kedett a termelési kedv a szegedi paprikatermelő táj­körzetben. A Szegedi Papri­ka-feldolgozó Vállalat tájé­koztatása szerint a termelési kedv fellendítésében fontos szerepet játszottak a külön­böző ösztönző rendelkezések. Ezek közé tartozik az átvé­teli árak emelésén kívül a termelés, a feldolgozás és az értékesítés érdekeinek ösz- szehangolása. Az utóbbiak feltételeit az e célra létreho­zott gazdasági társaság te­remtette meg. Virágzó orchideák. A feb­ruári télben virágzó sziget a fővárosi állatkert pálmahá­za, ahol csaknem száz orchi­dea bontott szirmot. Ezekben a hetekben a Cimbidium, a Dendrobium, illetve, a lep­ke-, a lila- és a papucsorchi­valamelyik szervezet, vagy gazdasági egység a víz szennyezése miatt kártérí­tést fizetett nekünk. A ter­mészetes vizek tisztaságának megőrzéséhez látszólag csak nekünk fűződik konkrét gazdasági érdekünk, de csak látszólag. Kellene egy olyan szervezet, amely egyeztetné a halászok, a vízügyi ‘szer­vek, az üdülőtelek-tulajdo­nosok, a vízparti települé­sek és a környezetvédők ér­dekeit. Ha ez sikerülne, ak­kor szövetkezetünk is jobb lehalászási eredményeket érhetne el, és a csaknem 10 ezer halász és horgász is megtalálná a kikapcsolódás és a sport lehetőségeit a vi­zek partján, az alapvető népgazdasági érték sem szenvedne csorbát. A három Békés megyei halgazdasági termelőegység és a Halászati Kutató Inté­zet tavaly összesen 2187 hektár mesterséges tófelüle­ten gazdálkodott. összesen 232 vagon halat halásztak le, viszont 264 hektárnyi halastó nem üzemelt. A ter­melési eredmények jók vol­tak, a haltenyésztés megyei hozama elérte a hektáron­kénti 231 kilogrammot. Sajnos, a nagyüzemi hal­gazdaságoknak is megvolt a maguk keresztje, külpiaci értékesítési gondokkal küz­döttek. A korábbi években jelentősen megnőtt a busa és az amúr iránti külföldi kereslet. Most viszont, be­szűkültek a külpiac csator­nái, több a busa és az amúr, mint amit a piac igé­nyel. Igaz, a ponty változat­lanul viszonylag jobban el­adható lenne, de a gazda­ságok nem mernek a ko­rábbinál lényegesen több pontyot nevelni, mert több évbe telik, amíg a ponty­ivadékból értékesítésre al­kalmas hal lesz. A gazdasá­goknak nincs meg a kellő kockázati alapjuk. Kiszámí­tani sem tudják, hogy 3—4 év múlva kell-e a ponty, vagy sem. A termelési bizonytalan­ságot megérezte a Gyomai Viharsarok Htsz ezer tonna kapacitású, halfeldolgozó üzeme is, hiszen tavaly csak fele kapacitással dolgozott. Az üzem az egész Tiszántúl haltermelését hivatott fel­dolgozni. A termelési bi­zonytalanságok azonban nemcsak Békés megyében jelentkeztek. Végül a tavalyi halfo­gyasztásunkról is szót kell ejtenünk- Fejenként mind­össze 2 kilogramm halat et­tünk meg 1985-ben. Lénye­gesen kevesebbet, mint a nálunk fejlettebb táplálko­zási kultúrával rendelkező országokban. Lovász Sándor deák gyönyörködtetik vi­rágjaikkal a látogatókat. Az orchideák évente csak egy­szer, de fajtánként eltérő időben, s hosszan virágzanak, így legközelebb majd áp­rilisban, azután pedig csak júniusban hoznak más faj­ták virágokat. Nagyjavítás Kábán. A fel- dolgozási idény befejeztével hozzákezdtek a karbantar­táshoz és a felújításhoz a kábái Hajdúsági Cukorgyár­ban. Az elmúlt szezonban 3 ezer vagon répát fogadtak, s ebből kilencven nap alatt 58 ezer tonna cukrot gyártottak. Most több mint ötszázan dolgoznak a gyárban a mű­szaki és termelő berendezé­sek felülvizsgálatán, javítá­sán, a kopott alkatrészek cse­réjén. Központi javítómű­helyt alakítottak ki, ahol a kisebb javításokat, pótláso­kat a gyári szakemberek végzik el. A kiskereskedelmi forgalom alakulása, 1985, az 1984. évi " n-ában Fogyasztói összehasonlít- folyóáron ható áron [ itipifiimm ]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents