Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

NÉPÚJSÁG 1986. február 19., szerda A sportbarátság küldöttei Krakkóból A vendégeket a megyei tanácsnál dr. Becsei József (képünkön szemben) fogadta Fotó: Gál Edit Mérgeink N yeljük a mérget az egyik tanácskozáson, pontosab­ban a fogyasztók fórumán. Csupa beavatott szak­ember ül a székeken, mert aki manapság ad ma­gára valamit, kertészkedik. Ehhez a szívet-lelket gyö­nyörködtető, az izmokat is megmozgató tevékenységhez sok szabad időre, türelemre és pénzre van szükség. No meg méregre, szakszerűen kifejezve: növényvédő sze­rekre. Elámulok, amikor meghallom, hogy megyénkben 40 ezer úgynevezett kistermelő kínálja portékáját a heti­piacon, az ABC-áruházak vezetőinek. Nem is tudom, mi lenne nélkülük! Csak hát baj van ezekkel a mérgekkel. Mert a növé­nyek fejlődéséhez, megóvásához elengedhetetlenek a műtrágyák, a nyomelemeket is tartalmazó készítmények, a kórokozókat megsemmisítő gombaölő és rovarirtó sze­rek. A biokertészet még eléggé gyerekcipőben jár. Ezért vesszük kilószám a mérgeket, teli a kamra Wukszállal, kálisóval, Ortochiddal, Zinebbel, Ditrifonnal és egyebek­kel. Némelyiknek az egyharmada is elég lenne, de mit tehet a földi halandó-vásárló, megveszi mondjuk az egy­kilós csomagot és jobb esetben 80 dekát kidob. Azért mondom, hogy jó esetben, mert a pénz a kistermelőnek is pénz. Sajnálja megsemmisíteni a méregdrága szereket, a lejárati idő után is használja, legfeljebb kétszer-három- szor annyit szór, önt a permetezőgépbe. Mindig többet és többet. A következmény azt hiszem, világos. Szép lassan meg­mérgezzük magunkat, az utódainkat. Sajnos, nagyon so­kan nem veszik komolyan a növényvédő szerek felhasz­nálásával kapcsolatos óvórendszabályokat. Hiába a fi­gyelmeztetés a várakozási idő megtartására, hogy az el­használt éghető és éghetetlen csomagolóanyagokat, sze­reket, a megmaradt permetlevet ne a csatornába, netán a folyóvízbe tegyük, illetve öntsük, hanem szakszerűen, az előírásoknak megfelelően járjunk el. Nem akarok ria­dalmat kelteni, csupán a józan belátásra apellálok. Mert manapság senki sem tudja, hogy a szabadpiacon és má­sutt forgalomba hozott zöldség és gyümölcs mennyi nö­vényvédő szert tartalmaz. Ezt még ellenőrizni is képte­lenség. Ügy vélem, nem is vállalkozik rá senki. Perme­tezési naplót is elvétve vezetnek a gazdák, pedig a szak­üzletekben beszerezhető az ilyen nyomtatvány. Ennek segítségével nyomon lehet követni a növényvédelem min­den lényeges mozzanatát, az időponttól a szerek felhasz­nálásig. De, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, a falusi vegyesboltokban, nem lehet kapni. Hiányos a felvilá­gosító munka, talán a szakcsoportok tesznek a legtöbbet a helyes gyakorlat kialakításáért. Nyeljük a mérget tehetetlenül. A kereskedelem nem érdekelt a kis csomagolású műtrágyák, növényvédő sze­rek forgalmazásában, bár aligha tiltakozik ellene. A megoldás kulcsa az ipar kezében van. Már hallom is az ellenérvet: ki fizeti meg a csomagolási többletköltséget? Helyben vagyunk. Természetesen a fogyasztó. Számol­junk. Nekünk megérné, ha a kisebb csomagolású áru valamivel többe kerülne, mint kilószámra kidobni a ré­gi, semmire sem használható mérget. Igaz, néhány ve­gyigyár már megértette az idők szavát, főleg a rovarölő szereket ampullákban, 2 dekás tasakokban forgalmazza. De ez édeskevés. B evallom, borúlátó vagyok. Pedig biztattak az érte­kezleten: a nyilvánosság bizonyára előreviszi az ügyet. Mintha Spanyolországban, Bunol városá­ban lennék, ahol a nagy fiestán 5 ezer ember 60 tonna paradicsomot vágott egymáshoz. Nálunk most zöldborsó­ból van sok, nyárig leértékelve árusítják. Van mit a fal­ra hányni! Sokszor az az érzésem, rengeteg az illeték­telen, a minden lében kanál olvasó-vásárló, csak éppen az illetékesek hallgatnak. Egy-egy jelenségről, megol­dásra váró gondról annyit és annyiszor írunk, beszélünk, hogy észre sem vesszük: marad minden a régiben. És nyeljük a mérgünket. . . (seres) Gyorsabb tájékoztatás a mezőgazdaságnak A több mint öt esztendeje tartó baráti kapcsolat jegyé­ben hétfőn négytagú lengyel sportküldöttség érkezett Krakkóból Békéscsabára. A delegáció vezetője Zbigniew Goraczko, a krakkói sport- hivatal elnöke. Kíséretében érkezett az egyik legrégebbi sportegyesület, a GTS „Wis­la” alelnöke, Marek Polu- binski, és az egyesület után­pótlással foglalkozó vezető­je, Jerzy Janczy, valamint Janusz Nowosad, a krakkói sportszövetség munkatársa. A csütörtökig tartó láto­gatás során a vendégek be­tekinthetnek többek között az itteni fiatal úszók, csel­(F oly tatás az 1. oldalról) re a kommunista párt, hogy csaknem hét évtizedes a ma­gyar kommunista mozgalom, jórészt Kun Béla történelmi érdeme. Születésének centenáriuma jó alkalom arra, hogy teljes elismerést kapjon annak a forradalmárnak az életműve, akinek tevékenységével kez­detét vette a magyar kom­munista mozgalom harci ta­pasztalatokban gazdag, vi­szontagságos. de végső so­ron mégis győzelmes útja. Kun Béla munkásságának, életművének bemutatásában teljességre és hitelességre kell törekednünk. Maradan­dó értékeit haladó öröksé­günknek tekintjük, ma is érvényes tapasztalatait hasz­nosítjuk, hiányosságaiból pe­dig okulunk — hangoztatta az ünnepség szónoka. — Ez utóbbiak közé sorolhatjuk az agrárkérdés megoldatlan­ságát, amelynek következté­ben elmaradt az annyira várt földosztás. Vagy példá­ul azt, hogy nagy tapaszta­latai ellenére jó ideig ő sem vette észre: a fasizmus ter­jedésével szemben a nép­A tegnapi számunkban ve­zetéstechnikai oldalról köze­lítettük a csúszóssá vált út miatt kialakult „forgalmi helyzetet”. Mindemellett a közlekedési szabályok ter­mészetesen jogszabályi nyel­ven fogalmazzák meg. a kö­vetkezőképpen : járművel az úton úgy kell közlekedni, hogy az megfeleljen a jár­mű és a rakomány sajátos­ságainak ; az útviszonyok­nak (az út vonalvezetésé­nek, az útburkolat minősé­gének és állapotának); a forgalmi viszonyoknak; va­lamint az időjárási és látá­si viszonyoknak. Mikor nem teszünk eleget ennek az előírásnak? Erre nehéz lenne egészen ponto­san válaszolni. De biztosan akkor nem teszünk eleget, ha balesetet okozunk azért, mert nem tudtuk megállíta­ni az autót. Az úgynevezett „relatív” sebességtúllépés té­nye előre nem dönthető el, de mi, akik a volánt szo­rítva igyekszünk a gépko­csit úton, illetve egyenes­ben tartani, tudjuk, hány­gáncsosok és tornászok mun­kájába, valamint ellátogat­nak a megyei könyvtárba. Tegnap délelőtt fogadta a küldöttség tagjait dr. Be­csei József, a megyei tanács elnökhelyettese, a házigaz­da, Krajcsovicz János, a me­gyei . testnevelési és sport­osztály vezetője társaságában. Köszöntőjében elmondta, hogy évről évre örvendete­sen erősödik és szélesedik a baráti kapcsolat, amely cse­retáborozásokban és közös sportversenyekben realizá­lódik. Rámutatott, hogy a kialakult sportbarátság nyo­mán turisztikai cserekapcso­írontpoli tikéval lehet ered­ményesen felvenni a küzdel­met. Tévedését felismerve azonban korrigálta korábbi hibás álláspontját, s ettől kezdve a széles körű össze­fogáson nyugvó antifasiszta népfront létrehozásának szó­szólója lett. Kun Béla nem érhette meg annak az ügyne^ ma­gyarországi győzelmét, amelynek egész életét szen­telte. 1937-ben alkotó erejé­nek teljében koholt vádak alapján letartóztatták, és börtönben halt meg 1939- ben. Súlyos veszteség érte a magyar és a nemzetközi munkásmozgalmat. A Kun Bélát éveken át visszaváró harcostársak megdöbbenve tapasztalták, hogy a Rákosi- féle vezetés agyonhallgatta és meghamisította szerepét, és a magyar munkásmozga­lom számos más, jelentős egyéniségét is megrágal­mazta, a politikai élet­ből félreállította. Elvi, politikai és erkölcsi szem­pontból egyaránt jelen­tősége van annak, hogy ami­kor veszélybe kerültek a szocialista vívmányok — a súlyos sérelmek ellenére — szór kellett megijednünk, hányszor volt, amikor nem mi, hanem más oldotta meg helyettünk a „mi relatív gyorshajtásunk” okozta ve­szélyhelyzetet. A Kresz nem ír elő leg­kisebb sebességet. A sebes­ségi előírások megszegése az úgynevezett abszolút gyors­hajtás — ha nem okoztunk lat is kibontakozott a két megye között. A küldöttség vezetője vá­laszában tolmácsolta a krak­kói vezetők üdvözletét, és újabb látogatásra hívta meg a megyei tanács elnökhe­lyettesét, egy sportdelegáció­val. A vendégek különösen je­lentős fejleménynek tartják a 40 sportvezető tervezett tapasztalatcseréjét. Több­ször is hangsúlyozták, hogy elsősorban a fiatalok, a kö­vetkező olimpiára felnövő nemzedék kapcsolatai a leg­fontosabbak. oly sok 1919-es elvtársunk vett részt az ellenforrada­lom leverésében, majd a Magyar Szocialista Munkás­párt zászlóbontásában, a konszolidációért folytatott mindennapi küzdelemben — mutatott rá Németh Károly. Az MSZMP főtitkárhe­lyettese végezetül arról szólt, hogy Kun Béla 70 éves lett volna, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának tör­ténelmi jelentőségű XX. kongresszusa ülésezett, s nem véletlen, hogy éppen akkor került sor nyilvános rehabilitálására a Pravda hasábjain. Hosszú hallgatás után ez volt róla az első méltó megemlékezés. Azóta Kun Béla életútjá­nak feltárásáért, . örökségé­nek ápolásáért sok mindent tettünk, de még nem eleget. Kötelességünk, hogy tovább vigyük az általa képviselt forradalmi hagyományokat, még teljesebben mutassuk be a magyar kommunista mozgalom e nagy harcosát. A centenáriumi ünnepség második részében zenés iro­dalmi emlékműsort adtak elő Kun Béláról a nagygyű­lés résztvevőinek. balesetet — szabálysértés. A sebesség relatív túllépése mindig csak a baleset bekö­vetkezése után derül ki, de a konkrét helyzet ismereté­ben már előre is megálla­pítható a veszélyhelyzet. A veszélyhelyzetek elem­zésének már igen komoly irodalma van. Télen a köz­úti forgalom jóvá] veszélye­Sikeres év volt Zárszámadás Kamuion Derűs hangulatban gyü­lekeztek a résztvevők Ka­muion, a művelődési házban február 18-án, tegnap a Béke tsz zárszámadó küldöttköz­gyűlésére. Joggal lehetnek elégedettek, hiszen a közös gazdaság az 1984. évi nyere­ségét 1985-ben megötszöröz­te. Pontosan 15 millió 468 ezer forint nyereséget mutat a mérleg, s ezt az eredményt nem kis mértékben a költsé­gek számottevő csökkentésé­vel sikerült elérni. A terve­zettnél ugyanis 14 százalék­kal kevesebb költséggel tel­jesítették, sőt, valamelyest túlteljesítették termelési ter­vüket. A zárszámadó küldöttköz­gyűlésen Püski János, a kö­zös gazdasági elnöke el­mondta azt is, hogy az árbe­vételnek 17 százalékát adta az állattenyésztés — tíz éve ez az arány még csak 7 szá­zalék volt —, a növényter­mesztés a 66 százalékot, a többit pedig a kiegészítő, el­sősorban a belkereskedelmi tevékenység és a háztáji. Minden ágazatban csökken­tek az önköltségek. Ami a további feladatokat illeti, az állattenyésztésben, kiváltképp a sertéshizlalásnál a takar­mányköltségeket kívánják mérsékelni. Nagy gondja és sürgető feladata a termelő- szövetkezetnek az elavult géppark felújítása, hiszen az egyre-másrá meghibásodó gégek miatt sok a munka­idő-kiesés, nagy értékű al­katrészt kénytelenek raktá­rozni. Saját forrásból évi 10—15 millió forintot kíván­nak költeni új gépekre. A megyei és a Békés vá­rosi párt-, állami szervek, társszövetkezetek képviselői mellett külföldi vendégeket is köszöntöttek a Kamuti Béke Tsz zárszámadásán: Csehszlovákiából, a Komá­rom melletti Keszegfalu Steiner Gábor Egyesült Földművesszövetkezetéből érkezett Varga Kálmán elnök vezetésével egy háromtagú küldöttség. Immár 12 éves a kapcsolat a két közös gaz­daság között — kölcsönösek a szakmai tapasztalatcserék, az üdültetés, a sportcsapatok látogatásai, s a nőküldöttsé­gek látogatása is. A küldött- közgyűlésen köszöntötte a vendég tsz-elnök a kamutia- kat, s elmondta, hogy náluk is sikeres volt az 1985-ös esztendő; a tsz történetének második legmagasabb jöve­delmet hozó éve volt 1985. sebb lehet, mint nyáron. Ezért aktuális, hogy átismé­teljük a már ismerteket. Egy közlekedési helyzet ve­szélyessége mindig attól függ. kinek kell megoldani. Egy helyzet veszélyessége tehát mindig relatív. Mert például veszélyes egy meg- jelöletlen, kivilágítatlan munkagödör annak, aki tud róla és kikerüli. A veszély relativitása az egyes embe­rek közötti vezetési tudás különbségéből is adódik. A relatív megítélés a hoz­záállásban is jelentkezik. Mindnyájan két szélsőséges álláspont között helyezke­dünk el. Az egyik szélsősé­get az képviseli, ak; minden apró dologtól fél, és valóban mindent veszélyesnek tart. (Legszívesebben a garázsaj­tón is rendőri irányítással haladna át,) A másik szél­sőséges álláspont híveire jellemző, hogy egyáltalán nem törődnek a veszélyek­kel, úgy gondolják: ők min­dent jól tudnak, fittyet hánynak mindenre és min­denkire. Balta János rendőr őrnagy, az MKBT ügyvezető elnöke A mezőgazdasági terme­lést, a kutatást és a szak­emberképzést inkább ered­ményesebben segíti az az Agroinforrta, a MÉM Infor­mációs Központja, amely a korszerűbb követelmények­nek megfelelve most már évente csaknem 1000 témá­ban ad számítógépes infor­mációs szolgáltatást, több mint 100 friss szakmai tájé­koztató-kiadványt bocsát közre, 20 szakmai filmet és 50-60 videoműsort készít. Az intézményhez tartozó Káro­lyi Mihály Országos Mező- gazdasági Könyvtár állomá­nya meghaladja a 400 ezret. Vágó József, az Agroin- form főigazgatója az MTI munkatársának elmondotta: egyre inkább tapasztalják, hogy a magasabb szintű tu­dás szerepe az élelmiszer- gazdaságban is felértékelő­dött, éppen ezért az új terv­időszakban a hatékonyabb gazdálkodást a frissebb in­formációk közreadásával, a tájékoztatás gyorsaságának növelésével kívánják előse­gíteni. Ehhez a hazai tudo­mányos intézményeken kí­vül a nemzetközi cserekap­csolat révén 95 ország 1300 intézményétől szerzett infor­mációkat, termelési módsze­reket, műszaki fejlesztési megoldásokat közvetítik a hazai elméleti és gyakorlati szakemberekhez. Az információk szerzésé­ben és közreadásában az el­következő években jelentő­sen változik módszerük. A hagyományos kiadványokon, filmeken, előadások tartásán kívül egyre inkább felhasz­nálják a számítógépes in­formációadást ég a videót. Az Agroinform a világ 40 mezőgazdasági adatbankja közül pillanatnyilag tízhez fér hozzá, ezen belül három­mal van szorosabb kapcso­latban: a FAO bécsi adattá­rával, az AGRIS-sal, a 8 ezer folyóiratot figyelő an­gol CAB-bal és az NSZK- beli IFIS-szel, amely a vi­lág 1500 élelmiszergyártó és kutató intézményétől kap információkat. A nemzetközi újdonságok iránt mostaná­ban idehaza az állattenyész­tési szakemberek érdeklőd­nek leginkább a MÉM in­formációs központjánál. A gond ma még az. hogy az információ közreadásá­nak technikai feltételei hiá­nyosak. Az Agroinformnál öt évvel ezelőtt kezdtek át­térni a videotechnikára. Az elmúlt két év alatt már több mint 100 videoműsort készí­tettek. Gond, hogy a leját­szásukra még igen kevés eszköze van a gazdaságok­nak, a felsőfokú oktatási in­tézményeknek és a szakis­koláknak. P. A. Kun Béla-centenáriumi ünnepség Csepelen T. I. II téli közlekedés veszélyeiről II.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents