Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

o ebiosg ,.ei Tßindol .9801 NÉPÚJSÁG Csádi csaták, manőverek Moszkvában megvitatták a kongresszus elé terjesztendő dokumentumokat „Nvugat­európai alapokmány” Moszkvában kedden teljes ülést tartott az SZKP Köz­ponti Bizottsága. Megvitatta: 1. a Központi Bizottságnak az SZKP XXVIÍ. kongresz- szusára készített beszámoló­ját; 2. az új szerkesztésű párt­program párton belüli és or­szágos vitájának főbb ered­ményeit, továbbá a párt­program előterjesztését az SZKP XXVII. kongresszu­sán; 3. a szervezeti szabályzat­ban eszközölt módosítások vitájának eredményét és a módosított szabályzat terve­zetének előterjesztését az SZKP XXVII. kongresszu­sán; 4. az SZKP XXVII. kong­resszusára készült beszámo­lót az 1986—90-es évekre szóló, valamint a 2000. évig terjedő, a fő gazdaság- és társadalomfejlesztési irányo­kat tartalmazó szovjet terv­ről; A jövő évi választásokat megelőző kampány első iga­zi botránya rajzolódik ki a nyugatnémet belpolitikában: a koblenzi államügyészség esetleg vizsgálatot indít Hel­mut Kohl ellen. Ha igen, ez lesz az első eset, hogy hiva­talban levő kancellár ellen bírósági eljárás indul. A hétfői bejelentés szerint a vizsgálat megindításához a Bundestag elnökének fel kell függesztenie Kohl kancellár képviselői mentelmi jogát. Azóta a jogászok szor­galmasan vizsgálják az elő­írások biztosította kiskapu­kat, és olyan híreket is kö­zölt a sajtó, amelyek sze­rint magát a vizsgálatot minden körülmények között meg lehet indítani, csak a vád alá helyezéshez szüksé­ges a mentelmi jog felfüg­gesztése. A koblenzi bejelentés nem teljesen váratlan. A pártok­5. az 1986—90-es évekre szóló, valamint a 2000. évig terjedő szovjet gazdaság- és társadalomfejlesztési terv országos vitájának eredmé­nyét és a tervezet előterjesz­tését az SZKP XXVII. kong­resszusán. A KB ezekről a kérdések­ről meghallgatta Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizs- kov beszámolóját, majd jó­váhagyta a beszámolókat, az SZKP új szerkesztésű párt­programjának tervezetét, a szervezeti szabályzat módo­sítását és a fejlesztési terve­ket. Ügy határozott, hogy ezeket a dokumentumokat az SZKP XXVII. kongresszusa elé terjesztik megvitatásra. A keddi egynapos plénum személyi kérdéseket is meg­vizsgált. Borisz Jelcint a PB pót­tagjává választotta és fel­mentette KB-titkári megbí­zatása alól, azzal összefog­nak nyújtott pénzügyi tá­mogatások, az ezzel kapcso­latos anyagi visszaélések ügye már sok kellemetlen percet szerzett a bonni politikusok­nak. Kohl kancellárt július­ban Mainzban arról faggat­ták, hogy egy évtizeddel ko­rábban, amikor Rajna-Pfalz tartomány miniszterelnöke volt, mennyire volt tudomása az egyes cégek és a pártok anyagi összefonódásairól. Kohl többnyire kitérő vá­laszokat adott, s sokáig úgy tűnt, nemigen lehet kikez­deni. Ottó Schily, a zöldek parlamenti képviselője a je­lek szerint mégis megtalálta a kancellárnak azt a meg­nyilatkozását, amely alapot nyújthat a további vizsgálat­ra, és a közelmúltban a mainzi államügyészségnél vádat emelt hamis tanúzás miatt. Az ügy Mainzból Koblenz- be került át. Igaz, közben a CDU egyik képviselője Schi­gésben, hogy a moszkvai városi pártbizottság első tit­kára lett. A plénum Viktor Grisint nyugállományba vonulásával kapcsolatban felmentette a PB-tagsággal járó kötele­zettségek alól. A plénum Konsztantyin Ruszakovot felmentette KB- titkári megbízatása alól, tér kintettel arra, hogy egészsé­gi okok miatt nyugállo­mányba vonul. * * * Moszkvában kedden ülést tartott az SZKP Központi Revíziós Bizottsága. Az ülésen megvitatták és jóváhagyták a bizottságnak az SZKP XXVII. kongresz- szusa elé terjesztendő je­lentését és a testület műkö­dését szabályozó dokumen­tumnak a tervezetét, ame­lyet szintén a pártkongresz- szus hagy véglegesen jóvá. lyt is feljelentette hamis vád­emelés miatt. Maga Kohl kancellár a múlt héten te­levíziós kerekasztal-beszél- getésben volt kénytelen szembenézni Theo Sommer, a neves újságíró kényelmet­len kérdéseivel: mit kíván tenni, ha Schily indítványá­ra valóban megindul az el­járás. A kancellár a kérdést „elméletinek” nevezte, és hozzáfűzte: az egész ügy hátterében az áll, hogy a vi­ta nyomán felvessék — hi­vatalban maradhat-e olyan kancellár, akivel szemben eljárás van folyamatban. A hétfői bejelentés nyomán Friedhelm Ost kormányszó­vivő közölte: a kancellár nyugodtan néz szembe a vizsgálattal, jogi védelméről már Schily vádemelési kéré­sekor gondoskodtak. A kedd reggeli lapok nagy terjedelemben foglalkoznak a szenzációval — természe­tesen pártállásuk szerint. A Frakfurter Allgemeine Zei­tung arra hívja fel a figyel­met, hogy az üggyel foglal­kozó bíróságnak tudatában kell lennie: politikai bomba robbanhat. A nyugat-európai közös­ség tagországainak külügy­miniszterei tanácsülésükön hétfőn este aláírták az úgy­nevezett „nyugat-európai alapokmányt”, amely rögzíti a római szerződés múlt év­ben elhatározott reformját: a döntéshozó mechanizmus egyszerűsítését, a vezető in­tézmények, a brüsszeli főbi­zottság és a nyugat-európai parlament jogkörének némi bővítését, valamint az egy­séges belső piac megteremté­sét célzó reformokat. A terjedelmes okmány az alábbi alapvető változásokat tartalmazza: 1. Egységes belső piac. 1992. december 31-ig meg­valósul „a határok nélküli egységes belső piac, amelyen teljesen akadálytalan az áruk, a személyek, a szol­gáltatások és a tőke moz­gása”. Az e cél megvalósítá­sára irányuló közösségi ren­deleteket, jogszabályokat mi­nősített (kétharmados) több­séggel hozzák meg, kivéve a közvetett adózást, a sze­mélyforgalmat, a dolgozók jogait és érdekeit érintő in­tézkedéseket, amelyekben egyhangúlag lehet csak hatá­rozni. A munkavállalást, a környezet- és egészségvédel­met érintő esetekben egyes országok jogot kaphatnak nemzeti határellenőrzésük fenntartására, feltéve, ha ez nem vezet elzárkózáshoz. 2. Pénzügyi egység. A tagországok „egyetérte­nek a gazdasági és pénzügyi egység megvalósításának cél­jával, figyelembe véve a nyugat-európai pénzügyi rendszert (SME) és a meg­levő közös pénzegységet (ECU), illetve az e téren szerzett tapasztalatokat”. 3. Nyugat-európai parla­ment. A belső piac, valamint a műszaki fejlesztés és kuta­tás kérdéseiben hozandó ha­tározatokat a parlamenttel együttműködésben dolgozzák ki. Csád a világ egyik legsze­gényebb és legritkábban la­kott országa. Az 1 millió 284 ezer négyzetkilométeren élő 4,7 milliós lakosságot immár tizenegy éve polgárháború is sújtja. 1975-ben a katonai puccsot követően föloszlat­ták a parlamentet és a pár­tok tevékenységét. 1982-ben a korábbi miniszterelnök és hadügyminiszter: Hisszén Habré megfosztotta hatal­mától Gukuni Veddei állam­főt. Véres harc folyt a két politikus hívei között, s eb­be francia, illetve líbiai erők is bekapcsolódtak. Párizs az újonnan hata­lomra került Hisszén Habré mellett kötelezte el magát, Tripoli viszont a volt állam­fővel rokonszenvezik. 1984 novemberében sikerült ugyan véget vetni az öl­döklő harcoknak, a külföldi erők távozása után azonban a feszültség továbbra is fennmaradt. A múlt héten azután ismét kirobbant az ellenségeskedés a gunt (ideiglenes nemzeti egység­kormány) és a kormányerők között. • Líbia „váratlannak, meg­lepetésszerűnek” minősítette a polgárháború újbóli fel­lángolását. Párizsban viszont a - megfigyelők — aligha alaptalanul — összefüggésbe hozzák az újabb csádi har­cokat a francia konzervatív erők manővereivel. Aligha lehet ugyanis véletlennek tulajdonítani, hogy egy hó­nappal a francia nemzet­gyűlési választások előtt a szocialista kormányzatot sú­Ezer lampion és mécses világította ki a Ihászai U-o- kan kolostort abból az alka­lomból. hogy 1966, a „kul­turális forradalom” kezdete óta első ízben tartják meg ismét Tibetben a hagyomá­nyos központi lámafeszti­vált, azaz a tibeti buddhis­ták holdújévi imaünnepsé­gét. A holdújévi lámafesztivál csaknem hatszázéves múlt­ra tekint vissza. Egészen a „kulturális forradalomig” évente megrendezték. A ti­beti buddhisták e közös imádkozással köszöntötték az új évet, és a kéthetes fesztivál keretében avatták lyos dilemmák elé állítot­ták. Ha ugyanis Mitterrand elnök — korábbi elkötele­zettségének megfelelően — egykori gyarmatán a kor­mányerők mellett katonailag beavatkozik a konfliktusba, ezzel látványosan kudarcot szenved rendezési kísérlete, ráadásul emberéleteket koc­káztat. Ha viszont elmulasz­totta volna a n’dzsamenai rendszer támogatását, akkor az ellenzék másik ütőkár­tyáját játszhatta volna ki, nevezetesen: Mitterrand le­mondott az ország afrikai érdekeinek — úgymond — védelméről. Akár így, akár úgy. Csád mindenképpen veszélyezteti a francia szocialisták pozí­cióit. Emellett a csádi konf­liktus fölizzása ismét em­beréleteket követel, s fokoz­za a feszültséget Közép-Af- rikában. Párizs máris négy harci gépet küldött a csádi fővárosba, s jelentős fran­cia katonai erők is beavat­kozásra készen állnak. Az ország északi részén a fran­cia repülők — Hisszén Hab­ré elnök állítólagos kérésére — lebombáztak egy líbiai segítséggel épült légibázist, a kormányerők pedig több he­lyen megütköztek Gukuni Veddei fegyvereseivel. A csádi csaták mozgató­rugói minden bizonnyal Pá­rizsban keresendők. Éppen ezért nehéz, szinte kilátásta­lan az afrikai országok vál­lalkozása a békés rendezés­re, a szemben álló felek köz­ti párbeszéd fölújítására. Gyapay Dénes fel a lámaizmus új papjait is. Húsz év óta első alka­lommal gyűlt össze több mint ezer láma a tibeti ko­lostorokból és szentélyekből, hogy sok ezer hívő jelenlété­ben áldozzon a vallási ha­gyományoknak. A fesztiválra összegyűlt lámák és hívők előtt mon­dott beszédében a pancsen láma — az Indiában élő da­lai láma utáni második szá­mú vallási vezető a tibeti buddhisták körében — arra szólította fel a lámákat és a hívőket, hogy járuljanak hozzá Kína nemzeti egysé­géhez és gazdaságának fej­lesztéséhez. Hz első igazi botrány Vizsgálat indul Kohl ellen? Lámafesztivál Tibetben nz SZKP XXVII. kongresszusa élőn II. Vita a gazdaságirányításról Mielőtt megkísérelnénk, hogy felvillantsunk néhány részletet a Szovjetunióban a gazdaságirányításról folyó beható vitáról, s a megoldá­sok alternatíváiról, le kell szögezni: az irányítás köz­ponti láncszeme a jövőben is a népgazdasági terv lesz. Egy rövid lélegzetű írás nem vállalkozhat valameny- nyt kérdőjel megválaszolá­sára, csupán jelzéseket ad­hat. Az egyik ilyen jelzés az a szovjet vezetés állás- foglalásaiból kicsendülő fel­ismerés : véglegesen lezárult az extenzív gazdálkodás kor­szaka. Nem csupán azért, mert óvatosabban kell gaz­dálkodni a nyersanyagokkal, s a kistermelést szolgáló be­ruházások sem növelhetők a végtelenségig. Aganbegjan akadémikusnak az EKO cí­mű .folyóiratban megjelent írása azt is jelezte, hogy a XII. ötéves tervben törvény­szerűen csökkenni fog a be­ruházások aránya. A gazda­sági növekedésnek a terme­lékenység növekedéséből kell származnia, amely az új technológiák révén évi 6,5 százalékkal haladja meg az eddigi ütemet. E folyamat törvényszerű következménye viszont a foglalkoztatottak számának csökkenése lesz. No nem arról van szó, hogy az emberek egy része munkanélkülivé válna a Szovjetunióban. Inkább ar­ról, hogy az intenzív fej­lesztés, az új technológiák és a műszaki fejlesztés révén az évezred végéig 13-19 mil­lió ember válik ki a, terme­lésből. A számadatok reá­lisnak látszanak, ha meg­gondoljuk, hogy a szovjet gazdaságban dolgozók 31 százaléka kétkezi munkát végez. Hogy hová lesz ennyi ember? Malevics közgazdász professzor szerint átvándo­rolnak a szolgáltató ágaza­tokba, ahol nem csekély le­maradást kell behozni. Gon­dot okoz viszont, hogy a ter­melő ágazatokhoz képest itt jóval alacsonyabbak a fize­tések. Egy másik tanulmány, amelyet Popov közgazdász készített, emlékeztet rá, hogy 1931-ben törvény in­tézkedett a munkanélküliség megszüntetéséről, 1936-ban pedig alkotmányban rögzí­tették a munkához — de nem a mnukahelyhez — való jogot”. A szocializmus egyik nagy vívmányának tekinti a teljes foglalkoztatottságot. Ennek ellenére úgy véli, he­lyes lenne felhatalmazni az üzemeket a technológiai vál­tás során felszabaduló mun­kaerő elbocsátására. Szerin­te ezeknek az embereknek havi 80 rubeles juttatást kellene adni addig, amíg az újonnan létrehozandó mun­kaközvetítő hivatal el nem helyezi őket. A másik jelzés: az ipar­ban, a mezőgazdaságban, de még a tudományos kutatás­ban is érdekes kísérletezé­sek folynak, amelyek új ta­pasztalatokkal szolgálhat­nak mindazok számára, akik a tervezés és az irányítás megújításán fáradoznak, íme néhány figyelemreméltó példa. A tudományos kutatók tíz százalékát foglalkoztató Le- ningrádban Intenzifikálás — 90 elnevezéssel olyan prog­ramot dolgoznak ki, amely a műszaki fejlesztés meggyor­sítását hivatott szolgálni, az értelmiség érdekeltségének erősítésével. Az iparban öt nagy gépipari egyesülés szakembereit sorolták át új anyagi ösztönzési rendszer­be, a belorusz vasutaknál pedig átfogó racionalizálás kezdődött ugyancsak az ér­dekeltségi rendszer beveze­tésével. A kormány mellett működő Népgazdasági Aka­démia professzora, Bunyics szerint a legátfogóbb kísér­letek az iparban a vállalati önállóság növelésére, az ön­elszámolás erősítésére irá­nyulnak. A kísérletekbe be­vont üzemek kevesebb kö­telező tervmutatót kapnak, és gazdálkodásukat a szer­ződéses kötelezettségek tel­jesítése alapján értékelik. 1984-ben ebben a szisztémá­ban még csak öt, 1985-ben már húsz minisztérium vál­lalatai dolgoztak. Ebből is kitetszik, hogy mind na­gyobb szerepet nyernek a gazdaságirányításban az olyan tényezők, mint a vál­lalati önállóság, az anyagi ösztönzés, továbbá az áru- és pénzviszonyok. Ezek al­kalmazásának mértéke azon­ban még nem dőlt el. Figyelemreméltóak a me­zőgazdaság állami irányítá­sában tapasztalható változá­sok. Létrejött az agráripari komplexum irányításának a központja, az Agráripari Ál­lami Bizottság, amely több minisztérium munkáját fog­ja össze, és — a várakozá­sok szerint — megszünteti az átfedéseket. Ez azonban csupán az egyik fontos lé­pés. A másik azoknak az intézkedéseknek a rendsze­re, amelyek a termésered­ményekben közvetlenül is érdekeltté teszik a dolgozó­kat. Szó van a háztáji gaz­dasági jelentőségéről is. Er­ről csupán annyit, hogy e kérdés a Szovjetunióban év­tizedeken át vita tárgya volt. működéséről ma is el­térő vélemények vannak, s a fogalom alatt nem ugyanazt értik, mint a magyarok. Szovjet statisztikai adatok szerint a háztájiból kerül ki a burgonya 38, a zöldség 14 és a hús 11 százaléka. Kísérletezésben tehát nincs hiány. Ezért is hangsúlyoz­ta a műszaki haladás meg­gyorsításáról folytatott ta­nácskozáson Mihail Gorba­csov: „Ha egy évig, kettőig vagy háromig azt fogjuk is­mételgetni, hogy kísérlet fo­lyik, hogy még kiterjesztjük két-három ágazatra, ugyan­akkor nem dolgozzuk ki a gazdaságirányítás egységes rendszerét, akkor az ügy nem halad előre.” Az SZKP főtitkára sze­rint a rendszer kidolgozását rövid időn belül be keli fe­jezni, hogy a XII. ötéves tervben a népgazdaság va­lamennyi ágazatát az új gazdasági és irányítási mód­szerekre állíthassák át. Kanyó András (Következik: 3. Békeprog­ram az ezredfordulóig) A szovjet gazdaság fejlesztése intenzív szakaszába lépett, ami megköveteli a legkorszerűbb technológia alkalmazását. A Karagandai Kohászati Kombinátban az új módszerek beve­zetése után másfélszeresére nőtt a kiváló minőségű acél mennyisége

Next

/
Thumbnails
Contents