Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

1986. január 13., hétfő —UPSZÉl--------­Örö m és gond Még szinte ki sem pihen­tük az ünnepek, az aján­dékozás és a vendéglátás fáradalmait. Még frissek az örömök és a gondok, de ez a közelség talán nem árt a reális számvetésnek. Ha egyáltalán lehetséges reálisan értékelni, ha ép­pen azokról van szó, aki­ket a legjobban szeretünk, akiket karácsonykor meg­ajándékozunk, akik szintén meglepetésekkel kedves­kednek nekünk, s akikkel legszívesebben töltjük el az ünnepnapokat. Igen, az ajándékozással kapcsolatos ez a jegyzet. Az ajándékozással, ami, valljuk be, nem csupa öröm. Nem tudom, más hogyan is van ezzel, de én bizony minden évben el­határozom, hogy nem sok­kal az ünnepek után neki­látok a következő kará­csony előkészületeinek. El­kezdem kitalálni, megtud­ni: ki mit szeretne, ki mi­nek örülne legjobban. Az­tán jöhet a folyamatos tá­jékozódás, keresés, hogy körültekintően lehessen választani, ne kelljen az utolsó héten kapkodni, ro­hangálni. Ezt a módszert nagyban segítené az áru­házainkban, üzleteinkben rendszeres, kedvezményes árusítás, a sokféle akció, amikor ráadásul olcsóbban lehet megvenni különböző cikkeket. Igen, ahhoz is pénz kell, hogy, mondjuk januárban, februárban a karácsonyi • ajándékokra adhassunk ki olyan pénzt, ami éppen ak­kor sürgősebben kell más­ra. Nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy pél­dául tavasszal nyáron ne az akkor szükséges ruhá­zattal, nyaralással törőd­jenek, hanem a decemberi kiadásokkal. Tudom, nem helyes, hogy ennyire a vásárlásra, ki­adásokra helyezem a hang­súlyt, amikor ajándékozás­ról beszélek. Azt is jól tu­dom, hogy a legszebb aján­dék az lenne, amit magam készítek, varrók, kötök, horgolok. Valóban a saját készítésű ajándék a leg­kedvesebb, a legegyénibb; ez tükrözi a legtöbb figyel­mességet, szeretetet. De sajnos — ha ügyesen var­runk, kötünk, horgolunk is —, erre nem mindig jut idő. Az ajándékkészítésnek, úgy tűnik, nem kedvez igazán rohanó életünk, ko­runk. Megoldás lenne,. ha ehhez is egy évvel hama­rabb látnánk hozzá. Nem könnyű eltalálni, ki milyen ajándéknak örül leginkább. Sokan annak, ami igazán ajándék: szép könyv, hanglemez, ékszer, kerámia, festmény, játék. Mások a praktikumot tart­ják fontosnak, vagyis olyasmit fogadnak szíve­sen, amire egyébként is szükségük van, s amire így nem kell maguknak költe- t niük: cipő, ruha, háztartá­si cikkek, kozmetikumok. Gyakran pénztárcánk is alapvetően beleszól a dön­tésbe. Az ajándékozás öröm, Néha azért gond is. Gond mindenképp, amikor az utolsó percekre marad a vásárlás, a készülődés. S gond, ha egy-egy ajándék­kal túllövünk a célon, ha többet ártunk, mint hasz­nálunk egy-egy túl drága, esetleg ízléstelen, vagy ép­pen nem örömöt szerző já­tékkal, dísztárggyal. Arra gondolok, hogy értelmet­len dolog a pénzre he­lyezni "a hangsúlyt, és egy­mást „túllicitálva” adni, venni. Január elején vagyunk, még időben. Tanulva a friss tapasztalatokból, örö­mökből és bánatokból — körültekintően, átgondol­tan indulhatunk neki a kö­vetkező karácsonynak. Kez­dődhet otthon a varrás, kö­tés, horgolás, illetve az ügyes vásárlás. Hátha az idén sikerül... Niedzielsky Katalin S-ben láttuk, megkérdeztük: Rejtett-e a rejtett tartalék? Rejtett hazai gazdasági tartalékról — olyan tarta­lékról melyet magunk elől rejtegetünk — beszélt a HÉT tegnapi műsorának szóvivő­je, a bedolgozókról szóló ri­port bevezetőjében. A számadatok magukért beszéltek. Egy munkahely berendezése lényegesen drá­gább, mint egy bedolgozói viszony létesítése. Kétségte­len az is, hogy ez a termelés legolcsóbb formája. Miért van az, hogy mindezek elle­nére csökken a bedolgozók száma országszerte? Kényel­messég? „Nehéz irányítani, összefogni” — mondta az egyik nyilatkozó ... A műsor után felhívtuk dr. Molnár Margitot, a Bé­kés Megyei Tanács munka­ügyi osztályának vezetőjét és megkérdeztük, mi a helyzet megyénkben? — Hasonlóak a helyi ta­pasztalatok, bár 1984-ben 2355 bedolgozót foglalkoztat­tak megyénkben, 1985-ben 155-tel nőtt ez a szám. A ma­gyarázat az, hogy bevezették a gyesen lévők foglalkozta­tását, például a csabai Uni- konban, vagy a szarvasi Szi­rénben így foglalkoztatják a dolgozók egy részét. — Mi a helyzet az anyagel­látással, a kereseti lehetősé­gekkel? — Hasonló a riportban lá­tottakhoz. Az üzemek olykor még telephelyeiket sem lát­ják el munkával, nemhogy a bedolgozókat. A kereseti lehetőségek is alacsonyak. — Mely területeken élnek jól a lehetőségekkel? — Békés megyében elsősor­ban a háziipari szövetkezetek és a textilipari vállalatok foglalkoztatnak bedolgozókat, ám a jövőben jó lenne előre lépni a műszeriparban is, hi­szen köztudott, hogy ipart fejleszteni milyen nehéz és drága. — Kiknek az elhelyezkedé­sét segítené egy nagyobb be­dolgozói rendszer kiépítése? — Elsősorban a megválto­zott munkaképességűekét. Csak a megyeszékhelyen mintegy 1500 csökkent mun­kaképességű emberről tudunk- Emellett a városokban, kör­zetközpontokban működő re­habilitációs bizottságok csu­pán egytizedét tudják elhe­lyezni azoknak a dolgozók­nak, akiknek megromlottak egészségi állapotuk. Némi ja­vulás várható e területen a VII. ötéves tervben. Egy több profilú szociális foglalkozta­tót hozunk létre a megye- székhelyen, mely alapvetően bedolgozói rendszerben mű­ködne. Ám ez csupán a megye- székhely gondjait enyhíti. Vidéken a vállalatokra, szö­vetkezetekre vár az előre­lépés. A műsor, az azt kö­vető beszélgetés bizonyítja, van mit javítanunk e téren. Ne rejtegessük hát magunk elől a rejtett tartalékot, mert nem is olyan rejtett. Éljünk vele, megéri! N. A. Hanti-galéria, Gyomaendröd Nyári emlék: az egyik nagy sikerű rendezvény szünetében Az öt esztendeje működő gyomai Honti-műhelygaléria sikeres évadot zárt. A Voro- silov út 19. sz. alatti ház fa­lai között tavaly is egyedül­állóan színvonalas programo­kon vehetett részt az ide lá­togató közönség. Kiállításon mutatták be Petőcz Károly, Tótfalusi Kiss Miklós-díjas tipográfus számos munkáját és Papp Zsigmond gyomai népi alkotó festményeit, szobrait, fafaragásait. A ze­nekedvelők többek között Béres Ferenc énekművész, a Szegedi Kisopera, Gregor Jó­zsef operaénekes és Pál Ta­más karmester műsorát hall­gathatták meg, az év végén pedig Magyar József film­rendező vendégeskedett a Honti-műhelyben. Az 1986-os műsorokról kér­deztük Honti Antalt, aki el­mondta, hogy a rendezvé­nyek az idén is spontán szü­letnek. A tervek közt szere­pel Magyar József és Gazdag Gyula dokumentumfilm-ren- dezőkkel való újabb közön­ségtalálkozó. Irodalmi est vendége lesz várhatóan Pol- ner Zoltán és Katona Judit szegedi költőházaspár, akik néhány éve a Sámánok nya­ra című irodalmi műsorral már nagy sikert arattak a gyomai közönség előtt. A há­zigazda régen dédelgetett ál­ma is megvalósulni látszik a gyomaendrődi nyár ren­dezvénysorozat keretén be­lül: Béres Ferenc énekmű­vész helybéli néptáncosokkal és cigányzenekarral együtt adna „kis éji zenét” a Hont- ház udvarán, szalonnasütés közben. Békéscsabai színművészek vendégjátéka is várható To- manek Gábor és barátai címmel. Remélhetőleg ebben az évadban is a galéria pó­diumára lép a Szegedi Kis­opera társulata, és a békés­csabai Bartók Béla Zeneis­kola tanárai és növendékei. Kohán György festőművész képeiből májusban nyílik ki­állítás. A festészeti techniká­kat — elsősorban diákoknak — bemutató sorozat első ré­sze is a művészetkedvelők elé kerül. Egy nagy sikernek ígérkező műsor megvalósításán fára­dozik még a műhely gazdá­ja, Honti Antal. Gyomáról elszármazott művészeket kí­ván vendégül látni, az elsők közt fogadná Kállai Ferenc színművészt. Végül egy friss hír: a mű­vész fia, Honti László, kun- szentmiklósi rajztanár és di­ákjai állítják ki munkáikat a galériában. A tárlat a na­pokban nyílik meg és az al­kotásokat a hónap végéig te­kinthetik meg az érdeklődők. H. E Gyermekrajz-kiállítás Tóth Ernő festőművész mondott megnyitó beszédet Fotó: Gál Kdit A Békéscsabai Városi Út­törőelnökség és a Munkácsy Mihály Múzeum az idén is megrendezte — már hagyo­mányos — városi gyermek­raj z-kiállítását Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múze­umban. A megnyitó ünnep­ségen Sz. Kozák Mária, a múzeum igazgatóhelyettese köszöntötte a résztvevőket január 11-én, szombaton dél­előtt 10 órakor, majd Tóth Ernő festőművész mondott megnyitó beszédet:. „Nem volt könnyű dolga a zsűri­nek — mondta —, hisz itt mindenkinek lehetett volna díjat adni”. Ezt követően szólt a kiállított munkákról, arról, hogy az idén is az al­sótagozatosok pályázatai si­kerültek jobban. Hajtman Ildikó városi út­törőtitkár 49 gyereknek, il­letve alkotó kollektívának adta át ezután a megérde­melt díjakat. A városi gyermekrajz-kiál- lításra évről évre több képet küldenek be az alkotó kedvű pajtások. Az ideire, mintegy 700 rajz, festmény érkezett, melyek közül csaknem négy­százat tartott bemutatásra érdemesnek a zsűri, melynek tagjai Vollmuth Frigyes rajz­tanár, Kállai Júlia grafikus és Ibos Éva muzeológus vol­tak. A megnyitó ünnepség ked­ves színfoltja volt, hogy a díjazott gyerekeket hatalmas tortával is megvendégelték a rendezők, melyet ott, a hely­színen fogyasztottak el. Közgyűlés a Balassiban Tegnap, január 12-én, dél­előtt 10 órai kezdettel ren­dezte meg a békéscsabai Ba­lassi Néptáncegyüttes évi közgyűlését, melyen dr. Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazgatója köszön­tötte a résztvevőket. Ezt kö­vetően Born Miklós, az együttes művészeti vezetője szólt az együttes munkájá­ról, majd ismertette az 1986. évi feladatokat. A „Szocialista Kultúráért és az Örökös Kiváló Együt­tes címmel kitünteti békés­csabai Balassi Táncegyüttes 38 évadot tudhat maga mö­gött — kezdte beszédét Born Miklós, majd így folytatta: — A régebben magas elő- adás^zámot megért együttes az utolsó években az amatőr művészeti csoportok iránti érdektelenség, a művelődési házak vezetőinek közönye folytán nincs kellő mérték­ben foglalkoztatva, noha az együttes az amatőr mértéket meghaladva, színvonalas, látványos önálló programmal is rendelkezik, aminek díja a hasonló műsorokhoz képest igen csekély.” Az együttes 1985-ben 21 előadást tartott, ebből 17-et belföldön, négyet pedig kül­földön — NSZK-beli turné­jukon — mutattak be. Solton először szerepeltek a „Dél­alföldi paletta” című ren­dezvényen. Műsoraik közül kiemelkedő volt az együttes kétezredik előadása a Jókai Színházban, a „Táncfórum”, a budapesti Vigadóban „Üze­net a végekről — Born Mik­lós táncszínháza” címmel. Az 1986. évi feladatok kö­zött szerepel többek között egy „Délalföldi paletta” elő­adás Szabadszálláson, egy kétegyházi edzőtábor — 25 év után rendeznek ismét ilyen tábort —, a VIII. Or­szágos Szólótánc-fesztiválra való felkészülés és természe­tesen új művek betanulása is. Végül a klubprogramokról szólva Born Miklós elmond­ta, hogy az idén is folytat­ják a megye más együtte­seinek látogatását. A kapcso­latot ezúttal a szarvasi Tessedik együttessel veszik fel. A közgyűlésen a társadal­mi vezetőség újraválasztását követően kedves hagyomány­nak tettek eleget a résztve­vők: tizenhárom új táncost vettek fel soraikba, akik most, táncostársaik előtt tet­tek fogadalmat. N. A. „Játszani is engedd...?” Homályos téli vasárnap. Két tíz-egynéhány éves suttyó le- \ gényke fordul be kora délután a külvárosi füstös kocsma \ nyitott ajtaján. Egyikük egy koszos, törött szájú kólásüveget j szorongat a kezében. Némi vita után a szőkébbik lábujj- i hegyre emelkedve — mivel a pult magas, a „fiatalember” \ meg alacsony — a csapos elé tolja az üveget, és egy marék ■ aprót. — Kérünk másfél deci rumot és egy cigit — mutat kis ko- j szos ujjával a legolcsóbb dohányféleségre. A hordóhasú csa- : pos — aki már megitta folyékony kenyere javát — kérdőn \ véz vizenyős szemeivel a két kölyökre. — Apunak visszük! Itt dolgozik nem messze ! — igazolja \ a vásárlás jogát a szőke. — Az mindjárt más — nyugtázza a tényállást az italmérő i ember. Az üzlet „nyélbe űtődik”, a rum az üvegbe, a bagó \ zsebbe kerül. — Aztán vigyázzatok, nehogy megvágjátok a kezeteket — ■ szólal meg a csaposból a humánus ember, a törött szélű j üvegre mutatva. : — Oké! — kiáltanak vissza az ajtóból. ■ Jó félóra múlva egy pádon kucorogva látom őket viszont. • köztük a megcsappant tartalmú üveg, kezükben „mezítlá- \ bas" cigaretta füstöl. — Most mit csináljunk? — kérdezi az egyik a másiktól. • miután az utolsó korty is elfogyott, és a csikket elpöckölték. ■ — Hát, tudom én? — így a másik, és elindulnak a város j felé a szürke januári ködben . . . . __ • H írügyeletünk 19 áráig hív­ható, a tele- l)v nnn f önszántunk: Z/'ODU Hírügyeletes: Verasztó Lajos MA: VERONIKA NAPJA A Nap kél 7.29 — nyugszik 16.17 órakor A Hold kél 9.42 — nyugszik 19.47 órakor ÉVFORDULÓ Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1891. január 13-án született, és 76 évesi korában, 1967-ben hunyt el Baghy Gyula, írói nevén Julio Baghy, eszpe­rantó nyelven alkotó költő és író, a magyarországi esz­perantó mozgalom egyik fá­radhatatlan úttörője. Baghy Gyula egész fiatalon kap­csolódott be az eszperantista mozgalomba, s baráti körö­ket sízervezett, tanfolyamokat vezetett itthon és külföldön egyaránt. Érzelmi világa szi­bériai fogságának élmé­nyeiből bontakozott ki; in­nen eredt bátor tiltakozása mindenfajta társadalmi igaz­ságtalanság ellen, sóvárgása az „emberi ember” világa után; ennek remélt eljövete­léről énekel behízelgő ze- neiségű verseiben. Alapítója és társszerkesztője volt a több mint negyed századon át budapesti székhellyel megjelenő Literatura Mon­do (Irodalmi Világ) című fo­lyóiratnak is. Ilyen volt... A hét vége időjárása hűvös, csapadékos volt megyénkben. Szömbaton napközben sem emelkedett mínusz 2 fok fölé a hőmérő higanyszála. A vasár­nap hajnali hószállingózás után is csak elenyésző mennyiségű hó borította a talajt. A reggeli minimumhőmérsékletek —3, —5 fok körül alakultak. Kora dél­utánig is csak —1 fokig melege­dett a levegő. A tengerszintre átszámított légnyomás 1014 Jiek- topascal, alig változik. A tájé­koztatást Unyatinszki Zoltántól, a Békéscsabai Meteorológiai Ál­lomás ügyeletesétől kaptuk. ...ilyen lesz az idő Átmenetileg többfelé felszaka­dozik a felhőzet, a havazás gyengül, illetve egyre több he­lyen megszűnik, majd nyugat felől ismét megnövekszik a fel­hőzet és újabb havazás várha­tó. A többnyire mérsékelt, vál­tozó irányó szelet élénk nyugati légmozgás váltja fel. A legala*- csonyabb éjszakai hőmérséklet a kevésbé felhős helyeken —10L máshol —5 fok körül, a legmaf gasabb nappali hőmérséklet —4 és plusz 1 fok között várható. — TOMANEK GÁBOR, a Jókai Színház művésze Erato címmel előadói estet tart ma, január l3-án, este 19 órai kezdettel a megyei könyvtár földszinti előadó­termében. — A SZARVASI Krecsmarik Endre Üttörőház expedíciós raja „A két alapítólevél nyo­mában” ma délután Öcsöd­re látogat. A szomszédolás címe: Játékkaszinó. — KISHERCEG címmel rend­hagyó irodalmi foglalkozás lesz Békéscsabán, a vasutas művelődési házban ma, ja­nuár 13-án, hétfőn, melyben a Jókai Színház művészei lépnek föl. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottóigaz­gatóság közlése szerint a 2. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyereményilleték levonása után a következők: 4 találatos szel­vénye 109 fogadónak volt, nye­reményük egyenként 101 402 fo­rint. 3 találata 9749 fogadónak volt, nyereményük egyenként 567 forint. A 2 találatos szelvé­nyek száma 268 900 darab, ezek­re egyenként 26 forintot fizet­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents