Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

1986. január 13., hétfő o Vonalban voltunk —a megyeszékhelyen Hírközlés, közvilágítás és gázbekötés • Úthálózat, közlekedés • Garázsok és épületfelújitás • Élelmiszer-ellátás Csupán tájékoztatás végett jegyezzük meg, hogy a múlt hétfőn tartott ötórás ügyelet alatt összesen har­minchat telefonhívás érkezett szerkesztőségünkbe. Ha a levélben és személyesen érdeklődőket is beleszá­mítjuk, akkor a feltett kérdések száma több mint 50 volt. Bár nem szeretnénk ismételgetni önmagunkat, de mégis újból leírjuk — mivel több békéscsabait a településfejlesztési hozzájárulás összege és fizetési módja érdekelte —, hogy az idén tárgytalanná vált ez a téma, vagyis a lakosság jelentős része az ezer forintot nem szavazta meg. Bevezetőben szeretnénk kö­szönetét mondani azoknak, akik elismeréssel szóltak az újságíró kollegák munkájá­ról. S akkor most a telefo­nok. Stefanik András Békés megye URH-adásvételi lehe­tőségéről kívánt tájékozódni. A postától azt a választ kaptuk, hogy a zavaróvizs­gáló üzem tud pontos felvi­lágosítással szolgálni. (Címe: Szolnok, Beloiannisz u. 2., pf.: 76, t.: 11-200.) Araczki János a csabai Achim L. András (Mokri) lakótelep közvilágításának fogyatékosságára hívta föl a figyelmet. Köles Zoltán ki- rendeltségvezető elmondta, hogy a telefonfülke kivilágí­tása a posta hatáskörébe tar­tozik, míg az elavult kábelek világítótestek cseréje a Dé- mász feladata. Jó hírnek szá­mít, hogy még ebben az év­ben megkezdik a vezetékek korszerűsítését, s a követke­ző esztendőben pedig hozzá­fognak az új kandeláberek felszereléséhez is. Vas György a 26-216-os telefonszámon azt kérdezte, miért maradt ki az Eötvös utca a gázprogramból, holott a környező utcákban már le­fektették a vezetékeket. Ez­zel és még jó néhány ha­sonló témával kapcsolatban Bánfi Ádám, a városi tanács főelőadója, valamint Kmety- kó János osztályvezető, fő­mérnök tájékoztatott ben­nünket. Valóban, a Garai és Gutenberg utca lakosai saját pénzükön — minimális taná­csi hozzájárulást igénybe véve — társadalmi munkával bevezették a gázt. Az Eötvös utcaiak is igényt tarthatnak erre a szolgáltatásra és a ta­nács műszaki osztályán je­lentkezhetnek. Az aszfaltsző­nyeg leterítésének kiadásait a megyei tanácshoz beküldött pályázati díjból fedezik. Hugyecz András (Békés­csaba) megnyugtatására Pe- lyák Istvánná irodavezető tá­jékoztatása alapján válaszo­lunk. Éspedig az újjonnan belépőknek is meg kell fi­zetniük a gázbekötési díjat a tanács részére, amennyiben volt valamennyi állami tá­mogatás. De ha nem, akkor az összeg egy része azokat illeti, akik saját anyagi for­rásukból társulás útján ve­zettették be a gázt. Neveze­tesen: a fizetés módja at­tól függ, milyen szerződést kötöttek az igénylők annak­idején a tanáccsal. Sokan érdeklődtek a csa­bai sétálóutca sorsa iránt E témával most itt nem fog­lalkozunk, már írtunk róla. A műszaki osztályon tudtuk meg, amiről Kálló István csabai lakos érdeklődött, hogy a Kereki sikátor, vala­mint az Arany, Egressy és a Partizán utcáknál lévő út­kereszteződéseket az idén cseréptörmelékkel feltöltik. Szintén még ebben az évben gondoskodik a kertészeti vállalat az utak javításáról. Kovács Lajos békési olva­sónknak is jó hírt közölhe­tünk. Szöllősi Lászlónak, az ellenőrző bizottság elnöké­nek tájékoztatása szerint a X. kerületben lévő dűlőket a Viharsarok Tsz rendbe teszi. Az egyik mezőmegyeri te­lefonáló azt nehezményezte, hogy a buszok esetenként el- állják a bejáróhoz vezető utat. A Volán illetékesei in­tézkedni fognak. Különben többen panaszkodtak a busz- közlekedésre a megyeszékhe­lyen. A lakosság korábbi be­jelentései alapján változások lesznek a májusban megjele­nő menetrendben. Egyebek között új járatokat indítanak a városközponttól a déli ipartelepre. Számos lakost kellemetle­nül érintett a Szarvasi úti ártézi kút lezárása. Erre vo­natkozóan megtudtuk, hogy a városi tanács a felújítás­sal a vízművállalatot bízta meg, amely a munkát még nem kezdte el. Mások a csa­bai közterület-felügyelet te­vékenysége iránt érdeklőd­tek. Csepregi András igaz­gató megemlítette, e fela­datokkal megbízott emberek naponta járják a várost, amelyet nyolc szektorra osz­tottak fel. Az elmúlt év utol­só három hónapjában 441 esetben bírságoltak a helyszí­nen. Az úgynevezett álló jár­művekkel elkövetett szabály- sértések száma megközelítet­te a százat. Sok esetben fel kellett lépni a parkok ron- gálóival, a közterületek enge­dély nélküli használóival és a szemetelőkkel szemben is. Az érintett személyek — a figyelmeztetés. bírságolás után — szinte kivétel nélkül eleget tettek állampolgári kötelezettségeiknek. Sörös Péter csabai olva­sónk a garázsépítésről kér­dezett bennünket. A városi tanács műszaki osztályának vezetője utalt arra, hogy a Lencsési úti lakótelepen, a Haán Lajos tér mellett a 61—65. sz. épületek mögötti területeken lehetőség nyílik 100—150 ilyen ingatlan lé­tesítésére. Egyébként ezt a témát a február 26-i tanács­ülésen tárgyalják majd meg. A garázshoz jutás feltételeit a beruházási vállalatnál vár­hatóan márciusban ismerte­tik. Nyéki József (Békéscsaba) sokallta az általa vásárolt garázs felértékelt összegét. A Békés Megyei Illetékhiva­talban Kiss Lászlóné fő­munkatárs felhívta a figyel­met a 11 1966. (VI. 29.) PM. rendelet 24. paragrafusának ide vonatkozó bekezdésére. Eszerint a megvásárolt ga­rázs forgalmi értéke az adott esetben 20 ezer forinttal tért el a vételártól. Mivel az új tulajdonos javításokat vég­zett, a bizottság 5 ezer fo­rinttal kevesebbet állapított meg. A lényeg az, hogy a magánforgalomban elkelt ingatlanokat nem az OTP által értékesített ingatlanok­kal hasonlítják össze. így 2950 forint illetéket kell még fizetnie pótlólag Nyéki Jó­zsefnek. Hajdú Istvánnét (Békés­csaba) egyebek között a színház és a Csaba Szálló, valamint az egyéb, műemlék jellegű épületek felújítása érdekelte. Válaszunk: ha las­san is. de folyamatosan ha­lad a munka. A homlokzat tatarozását még más fel­adatok elvégzése is megelőzi. A diabetikus készítmé­nyekre, és az időszakos ke- nyérhiányra vonatkozó kér­désekre Ficzere András be­szerzési osztályvezető és Szabó László vállalatigaz­gató válaszolt. Az előbbiek az úgynevezett hatósági áras termékek csoportjába tartoz­nak, és minden ABC-üzlet- ben meg lehet vásárolni őket. Más kérdés az, hogy az ilyen étel előállítása az ipari ter­mini a rozskenyér is. Tech­nológiai okai vannak annak, hogy ma már nem sütnek 3 kilogrammos kenyeret. Az időszakos kenyérhiány azzal magyarázható, hogy túlfo­gyasztás volt, és kimerült a tartalékkészlet. A sütőipar a kereskedelem rendelése alap­ján süt kenyeret, amelynek a formája a korábbihoz ké­pest megváltozott, de a mi­nősége és az összetétele nem. Éretlen banánt azért küld­tek az üzletekbe, mert a vá­sárlók mindenáron be akar­ták szerezni az ünnepekre, így a nagykereskedelem kénytelen volt idő előtt ki­szállítani, pedig tovább tud­ta volna tárolni mindaddig, amíg beérik. Különben. ha polietilén csomagban tart­ják, s nem gázkonvektor fö­lött, akkor nem aszalódik össze. Végh Lajos (tel.: 27-888) a gyermekgondozási díjról kér­dezett bennünket, és a vá­laszt dr. Lagzi Györgyné osz­tályvezető adta meg. Ezt — mint mondotta — 1985. már­cius elsejétől vezették be, s a gyermek egyéves korának betöltéséig járt. Most már­ciusban ezt az egy évet másfél évre kívánják fel­emelni, de csak a későbbiek­ben ad ki róla utasítást a fő­hatóság. Azoknak, akiknek gyermeke 1985. március 1-ig az egy évet nem töltötte be, ezután a fennmaradó időre a gyedre a jogosultság fenn­áll. Aki gyesre és gyedre is jogosult, annak választási lehetősége van, vagyis azt veszi igénybe, amelyik reá nézve kedvezőbb. Varga Bélának (tel.: 28-559) a garázsadóval kapcsolatos kérdésére Baranya Lászlóné adócsoportvezető válaszolt. Csakugyan, 1986. január 1- től az összeg emelkedni fog. és évi 500 forintnál nem le­het kevesebb. A pontos tud­nivaló a Magyar Közlöny­ben jelenik majd meg. Bizonyára sok embert érint Venkei István 73 éves békési lakos kérdése. Arra volt kíváncsi, miért vonják le a portási fizetéséből a nyugdíj járulékot, ugyanis 42 éven át ő ezt már fizette. A választ Filipinyi Sándorné, a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság osztályvezetője kö­zölte velünk írásban: „A 47 1983. (XI. 20.) számú ren­delet 21. paragrafusa értel­mében a biztosított — ide nem értve az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulót, a háztartási alkalmazottat, a gazdasági dolgozót, a kis­iparos, a magánkereskedő tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtagját, a gazda­sági munkaközösség tagjá­nak a munkaközösségben rendszeresen munkát végző, segítő családtagját, továbbá a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének tevékeny­sége gyakorlásában rend­szeresen közreműködő kö­zeli hozzátartozóját — a nyugdíjjárulékot a biztosí­tási kötelezettséggel járó fő­foglalkozású jogviszonya, al­kalmi, fizikai munka vég­zése alapján a munkáltató­tól kapott munkabér, mun­kadíj, és ilyen jellegű egyéb pénzbeli és természetbeni juttatás után köteles fizet­ni ...” A levél tartalmának további ismertetésétől elte­kintünk, csupán az utolsó sorokat idézzük: „A kérde­ző esetében, tekintettel azon tényre, hogy 42 év szolgá­lati idő alapján állapították meg a nyugellátását, újabb szolgálati idő szerzése ese­tén (ha nyugdíját nem fo­lyósítanák a munkaviszony alatt) sem jelentene összeg­szerű változást egy átcseré­lés. viszont azon esetben, ha jelenlegi jövedelme lé­nyegesen előnyösebb, a nyugdíj megállapításakor fi­gyelembe vett átlagkereset­nél, kérheti újabb 36 havi kereset alapján a nyugellá­tásának átcserélését." Mátyás Tamás békéscsa­bai olvasónk levelét válasz­adás céljából elküldtük a Bé­késcsabai Városi Tanácsnak. Szíves elnézést kérünk azoktól, akiknek kérdésére, helyhiány miatt nem tud­tunk válaszolni. De a köz- érdeklődésre számot tartó témákat napirenden tartjuk a jövőben is. Bukovinszky István KGST: Hz öt fő irány Komplex automatizálás A tudományos-műszaki fejlődés programjának első fő irányához, a széles körű elektronizáláshoz szorosan kapcsolódik a második, amelynek célja a szocialista gazdaságok átfogó automati­zálása. Ez az egyik legfőbb módszere az intenzív fejlő­dési útra történő átállásnak, a munkatermelékenység nö­velésének, a termékminőség javításának, az önköltség csökkentésének, a termelés általános technológiai szín­vonala emelésének. Az automatizálás megvaló­sításában döntő szerepe lesz a megújuló gépgyártásnak. Neki kell nagy tömegben biztosítania a nagy műveleti sebességű precíziós berende­zéseket, a szállítási és rako­dási munkák gépesítéséhez szükséges eszközöket, a7. ipa­ri robotokat. A KGST-országokban már eddig is születtek nem el­hanyagolható eredmények ezen a tel'úleten. Az 1982- ben aláírt robotgyártási ál­talános egyezmény végrehaj­tása során Csehszlovákiában és a Szovjetunióban megkez­dődött a fémforgácsoló és présgépeket kiszolgáló ipari robotok gyártása. Szovjet és bolgár tudósok közösen dol­gozták ki egy hegesztőrobot terveit. Kétoldalú szovjet— NDK együttműködés ered­ményeként jött létre több, mechanikai megmunkálóro­bot. Elkezdődött a különbö­ző műveletekre gyorsan át­állítható, sok rendeltetésű, rugalmas gyártórendszerek elterjedése is a KGST-orszá­gokban. A 2000-ig tartó fejlesztés során általánosan elterjedné válnak ezek a rendszerek, valamint a teljesen automa­tizált gyárak és üzemek. Lét­rejönnek a termelés auto­matizált tervezésére és tech­nológiai előkészítésére, a ku­tatások és kísérletek auto­matizálására és gyorsítására, valamint a termelés auto­matizált irányítására szol­gáló rendszerek. Az automatizált tervezés­sel 10—25 százalékkal javít­hatók a gyártani kívánt be­rendezések műszaki-gazda­sági mutatói. A gépipari ter­mékek anyagigénye 3—10 százalékkal lesz csökkenthe­tő, s a tervezőirodákban 20 —50 százalékkal megnő a termelékenység. Az automa­tizált irányítás további 5—10 százalékkal növeli a munka­termelékenységet. A legjobb minőségű termékek részará­nyát, 10—15 százalékkal emeli, a gyártásukhoz szük­séges energiát 3—5, a fel­használt nyersanyag meny- nyiségét pedig 2—5 százalék­kal csökkenti. Számottevően fejlődik majd az ipari robo­tok és manipulátorok gyár­tása. Az előrejelzések szerint a KGST-országokban 1990-ig mintegy 200 ezerrel nő az iparban alkalmazott robotok száma. Ezek a maiaknál ösz- szehasonlíthatatlanul bonyo­lultabb, fejlettebb berende­zések lesznek. Értik majd a beszédutasításokat. gyorsan alkalmazkodnak a változó munkafeltételekhez, s mes­terséges látással is rendel­keznek. Fazekas László Egy új kezdeményezés nyomában ü tizenévesekkel is törődik a TÜSZSZI Már köztudott, hogy a Bé­késcsabai Társadalmi Ünnep­ségeket és Szertartásokat Szervező Iroda nem feledke­zik meg azokról az aprósá­gokról, akiknek névadóját szervezte. Hol egy kedves üdvözlőkártyával, hol Tél­apó-ünnepséggel, hol iskola előtti búcsúztatóval lepik meg „gyermekeiket”. A prevenció — mert ők így, utógondozásnak nevezik e tevékenységet —, nemrég új színfolttal gazdagodott: a tizenéveseket hívták meg. Az ifjú személyiigazolvány-tu- lajdonosok köszöntésének hamar híre ment, már az ország más irodái is érdek­lődnek, bevált-e az új for­ma, sikerrel járt-e a csabai kísérlet ? Az igazsághoz persze, hoz­zátartozik, hogy más váro­sokban is rendeznek hasonló köszöntőket, sportcsarnok­ban, az összes tizennégy éves­nek. Ám ilyen — a lehetősé­gek diktálta — meghitt for­mában, csak a TÜSZSZI-s gyerekeknek szólót, egyedül Békéscsabán tartottak eddig, hamar hozzátesszük: siker­rel. Az előzményekről Betkó Katalint, az iroda vezetőjét kérdezzük, aki elmondja: az elképzelés nem új, évek óta készülnek erre a rendez­vényre. Ám ki kellett vár­niuk, hogy az első névadó­sok felcseperedjenek, meg­kapják személyi igazolvá­nyukat. S végre elérkezett ez az esztendő is, mikor valóra válthatták elképzeléseiket . . . — Komoly feladatra vál­lalkoztunk ezzel — teszi hoz­zá Betkó Katalin —, hiszen több olyan év volt, amikor ötszáz névadót is szervez­tünk. Ezeknek a gyerekek­nek ugyanilyen köszöntőt tartunk majd, hiszen a no­vemberi, első ilyen rendez­vényünknek mindenképp folytatása kell, hogy le­gyen .. . Lesz erőnk arra is. hogy megnézzük pár év múl­va, ki jön hozzánk eskü­vőt, névadót rendelni ezek közül a kedves kamaszok közül? Azt a bizonyos vasárnap délelőttöt idézgetjük, melyre nem tudni, a fiatalok, vagy a TÜSZSZI dolgozói ké­szültek-e nagyobb izgalom­mal. Nézegetjük az albumba gondosan beragasztott fény­képeket az ünnepeitekről, akik szépen, ünneplőbe öl­tözve, cseppnyi megillető- döttséggel arcukon hallgat­ták az ünnepi beszédet: „Az a sötétbarna köny­vecske. amit kézhez kapta­tok, dokumentum mellett szimbólum is: a felnőtt-tár­sadalom első kéznyújtása, el­ső bepillantás a felnőttkor előszobájába. Most még szo­katlan, hogy létezik, nem is figyeltek rá. Van. S jelentő­sége majd csak akkor nő meg, amikor a benne szerep­lő bejegyzések évek, évtize­dek küzdelmét, eseményeit regisztrálják. Akkor — újabb és újabb fényképek­kel ellátva, többszörösen megújítva — egyszerre fon­tossá válik az a kölyökarc, amely a kissé kifakuló első oldalról tekint vissza. S meg­indul az emlékezés laviná­ja .. Aztán színvonalas irodal­mi összeállítás hangzott el a hazáról, a szülőföld szere- tetéről ... A jövőben terve­zik. hogy a megyében élő írók, költők alkotásaiból hangozzék el válogatás. — Féltünk kicsit — foly­tatja elbeszélését az iroda vezetője — ránk áldozzák-e vasárnap délelőttjüket a gye­rekek? Aggodalmunk szeren­csére alaptalannak bizonyult, hisz a száztíz meghívottból csaknem kilencvenen itt vol­tak, sokan még szüleiket is elhozták. Rég láttam annyi aranyos, okos, szép, érdek­lődő arcot, mint ott, ezen a szép napon. A műsor után kicsit még el is beszélget­tünk. Kíváncsiak voltunk, emlékeznek-e még ránk. s örömmel nyugtáztuk: nem feledkeztek meg rólunk. A partnerekről is- beszél Betkó Katalin: a népfront­ról, s a városi KlSZ-bizott- ságról, mely nagy érdeklő­déssel figyelte az iroda kez­deményezését. S ha már a ti­zenévesekkel való törődésről esett szó, a tervek sem ma­radhatnak ki: — Ha kész lesz a sport­csarnok, ott már nemcsak „saját gyerekeinket” kö­szönthetjük, hanem a város összes fiatalját, hogy e sajá­tos esemény kapcsán, kelle­mes emlékeik maradjanak rólunk is. Addig azon le­szünk, akik meghívást kap­nak e rendezvényeinkre, úgy térjenek haza, mint a mostaniak. Mert több szülő­től hallottam már, gyerme­keik otthon „gyönyörű mű­sorról” meséltek. S ez már úgy hiszem, bizonyítja: ér­demes volt. . . Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Fotó: Papp József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents