Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

NÉPÚJSÁG Az ágazati szakszervezetek kongresszusairól jelentjük Hatodszor Élenjáró az orosházi munkásöregység (Folytatás az 1. oldalról.) a követelményeknek. Termé­szetesen a lehetőség még nem valóság. Ahhoz, hogy valóra váltsuk, másként kell dolgoznunk, nem egyszerűen azt folytatni, amit eddig tet­tünk, hanem munkánkat job­ban kell végeznünk. Minde­nekelőtt arra van szükség, hogy megőrizzük, erősítsük azt a politikai egyetértést, amely eddig is, a jövőben is a legfőbb forrása és bizto­sítéka lehet annak, hogy megfeleljünk a követelmé­nyeknek. A kormány elnöke ezután a következőket mondotta: el­hangzott a vitában, hogy sok új vállalkozási formát pró­bálunk ki. Ám természetes, hogy ezek az új vállalkozási formák önmagukban nem képesek megjavítani gazda­ságunk egészét. A magyar gazdaság működésének alap­ja a szocialista nagyüzem volt, az ma is és az lesz a jövőben is. Ezt követően Lázár György kifejtette: — Népünkben, munkásosztályunkban, pa­rasztságunkban és értelmisé­günkben olyan tehetségek, olyan képességek rejlenek, amelyeket mind ez idáig nem merítettünk ki, amelyek na­gyobb teljesítményre képe­sek és nekünk, akik a ve­zetésben dolgozunk, szól az az itt elhangzott figyelmez­tetés, hogy tegyünk többet e képességek jobb kamatoz­tatása érdekében. Ezt jogos követelménynek tartom. — Időnként hallani olyan véleményt, hogy általában elfogytak a tartalékok. A II postások Szombaton a szakágazat Cházár András utcai székhá­zában megkezdte kétnapos tanácskozását a Postások Szakszervezetének XII. kongresszusa, 85 ezer szak- szervezeti tag képviseleté­ben csaknem 280 küldött vi­tatja meg a szakmai szak- szervezet ötéves munkáját, és a további tennivalókat. Megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Baranyai Ti­bor, a SZOT főtitkára; Szlo- vatsik Károly, a SZOT tit­kára és Tóth Illés államtit­kár, a Magyar Posta elnöke. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Csáki Lászlóné fő­titkár hozzáfűzött szóbeli ki­egészítése is megállapította: a szakági szakszervezet sok­oldalúan támogatta a posta új szolgáltatásainak beve­zetését, és a korábbiak ja­vítását segítő kezdeménye­zések, munkamozgalmak ki­bontakoztatását. A posta dol­gozói erőfeszítéseinek kö­szönhetően a VI. ötéves terv­ben összességében sikerült elérni a kitűzött legfonto­sabb célt: megőrizni, és he­lyenként javítani is a postai szolgáltatások színvonalát. Gondot okozott, hogy a pos­tahivatalok, telefon-, telex- és egyéb postai hálózatok fejlesztésére a számítottnál kevesebb pénz jutott. Ezért nagyon jelentős az A vasutasok A MÁV Landler Jenő Jár­műjavító Üzemének műve­lődési házában szombaton megkezdődött a Vasutasok Szakszervezetének XI. kong­resszusa, amelyen a több mint 132 ezer szakszervezeti tagot képviselő, mintegy 250 küldött az elmúlt öt eszten­dő munkáját értékelte, és meghatározta a soron kö­vetkező feladatokat. A kong­resszuson részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Orbán Lajos köz­lekedési miniszter, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, va­lamint más párt- és állami szervezetek számos vezetője. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Koszorús Ferenc közvetlenül szemünk ^lőtt lévő tartalékok talán elfogy­tak, de az igaziakhoz úgy­szólván még hozzá sem nyúltunk — mutatott rá a kormány elnöke. Régóta is­mert például, hogy a mun­kaidő egy tetemes hányada valamiképpen kárba vész. Ha valóban hatékonnyá akarjuk tenni munkánkat, ha ténylegesen javítani akar­juk a magyar gazdaságot, ha azt akarjuk, hogy több jus­son fejlesztésre, a jogos szo­ciális igények kielégítésére, akkor e tartalékokat moz­gásba kell hozni — hangsú­lyozta a miniszterelnök. Ezután így folytatta: Ha­zánkban társadalmi normá­vá kell tenni, hogy minél fejlettebb technikával dolgo­zik az ipar, annál nagyobb szükség van arra, hogy rend, fegyelem, nagyfokú szerve­zettség jellemezze a terme­lést. Az előző napon elhang­zott beszámoló feletti vitával folytatta munkáját vasárnap a szakszervezet székházában a Vas-, Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének XXIX. kong­resszusa. A kongresszus végül meg­választotta a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgo­zók Szakszervezetének veze­tő szerveit és tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke Bo- rovszky Ambrus, alelnökök: Szabó Piroska és ' Schiller János. Főtitkára Herczeg Ká­roly, titkárok: Baranyai Gé­za, Farkas Lajosné, Hidasi Lajos és Paszternák László. Országgyűlés téli ülésszaká­nak döntése, hogy a VII. öt­éves tervben az előző idő­szakénál nagyobb állami tá­mogatást kapjon a távközlés fejlesztése, s menet közben a népgazdaság kedvező fejlő­désétől, lehetőségeitől függő­en tovább is növelhető ez a hozzájárulás. A vitában felszólalt Szű­rös Mátyás, és az MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben köszöntötte a kongresz- szus résztvevőit. Elmondotta, hogy az egyik alapvető fel­adat a szocialista demokrá­cia fejlesztése, a párt által kezdeményezett, és a társa­dalom valamennyi rétegének támogatásával kibontakozott demokratizálási program kö­vetkezetes továbbvitele. Hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban jelentős szere­pet töltenek be a szakszer­vezetek. A Postások Szakszervezete XII. kongresszusának máso­dik napján, vasárnap foly­tatódott a vita a beszámolók és a határozati javaslat fe­lett. A kongresszuson végül megválasztották a szakszer­vezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A Postások Szakszervezetének elnöke is­mét Benke Gézáné, a főtit­kár Gricserné Heszky Enikő, a titkár pedig továbbra is Megyeri László és Péntek Petronella. főtitkár szóbeli kiegészítője egyaránt elsősorban a vasút gazdasági helyzetével és gondjaival foglalkozott, rá­mutatva: a feszültségekkel terhes időszak próbára tette a vasutasokat, nem kevés áldozatvállalásra volt szük­ség ahhoz, hogy mérséklőd­jenek a szállítási zavarok, s ne legyen fennakadás a nép­gazdaság vérkeringésében. Ez ugyanakkor azt is jelen­tette, hogy egyes szakmai rétegeknek — különösen azo­kon a területeken, ahol évek óta feszítő a munkaerőhiány — kedvezőtlenül változtak az élet- és munkakörülmé­nyei. Jellemző a túlhajszolt­ság — a túlórák száma meg­haladja az évi 14' milliót —, s nehézséget jelentenek az egyre romló műszaki felté­telek, az állandósult alkat­részhiány. Koszorús Ferenc szóbeli kiegészítője után megkezdő­dött a vita. Felszólalt Gás­pár Sándor is, aki az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében megköszönte a vasutasok el­múlt években végzett áldo­zatkész munkáját. Mint mondotta, a vasutasok nagy erőfeszítéseket tesznek an­nak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a szállítási feladatok lebonyo­lítása. Ennek ellenére, úgy tűnik, hogy az utóbbi idő­ben a vasutasok nincsenek „elkényeztetve”, s amint az a hozzászólásokból is kitűnt, mintha csökkent volna a vasutasmunka társadalmi el­ismerése, és az a rangja, ami joggal megilletné. Ezen a helyzeten változtatni szük­séges, el kell érni. hogy újra vonzóvá váljon a vasutas pálya, a szakma visszanyer­je tekintélyét. Gáspár Sán­dor reményét fejezte ki, hogy a következő kongresz- szuson a vezetőség már a megváltozott helyzetről adhat számot a tagságnak. Utalt A SZOT Központi Iskolá­jában szombaton összeült a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének XXIV. kong­resszusa, amelyen több mint 130 ezer szakszervezeti tag képviseletében 261 küldött tárgyalja meg az utóbbi öt évbén végzett munka ta­pasztalatait és a soron kö­vetkező feladatokat. A szom­bati tanácskozáson részt vett Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára; Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Kapolyi László ipari mi­niszter; ott volt Alain Covet, a Vegyipari, Kőolajipari és ‘Rokonszakmabeli Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi Szövetségének főtitkára is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Dajka Ferenc fő­titkár szóbeli kiegészítője egyaránt megállapította, hogy a szakszervezet előző kongresszusa határozatainak jó része a vállalati alapszer­vezetek tevékeny közremű­ködésével megvalósult: az el­múlt öt évben dinamikusan nőtt a vegyipar termelése és kivitele, az elért gazdasági eredmények alapján sikerült megőrizni, illetve néhol ja­vítani a dolgozók életszínvo­nalát és kedvezően változ­tak a többség munkakörül­ményei is. Az iparág az el­múlt ötéves tervidőszakban alapvetően kielégítette a ha­zai igényeket, bár egyes ter­mékekből átmeneti ellátási gondok, illetve választékhiá­nyok voltak. A központi vezetőség be­számolóját vita követte, arra is, hogy a VII. ötéves tervidőszak várhatóan egyéb változásokat is hoz a vasuta­sok életében, ugyanis a ter­vek szerint — a gazdasági teljesítmények függvényé­ben — nagyobb anyagi esz­közöket fordítanak a vasút műszaki fejlesztésére, mint az elmúlt ötéves tervben. Ez­zel előreláthatólag javulnak majd a közlekedés és a szál­lítás tárgyi feltételei, ami egyben azt is jelenti, hogy növekszik a létszám, és job­bá válnak a vasutasok élet- és munkakörülményei. Vasárnap vitával folytat­ta munkáját a Vasutasok Szakszervezetének kongresz- szusa. Több mint ötvenen jelentkeztek hozzászólásra. Urbán Lajos közlekedési miniszter is szót kért a vitá­ban. A kongresszus megválasz­totta a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A Vasutasok Szakszervezeté­nek elnöke ismét Gyócsi Je­nő lett, alelnökké újból Kaj- csa Józsefet és Feleki Pált választották. Főtitkár Ko­szorús Ferenc, titkár pedig Tolnai Ildikó és Juhász Zol­tán. amelyhez hozzászólt Hámo­ri Csaba is. Szólt a társadal­mi, gazdasági életünk fejlő­déséről, a változásokból adó­dó új jelenségek, követel­mények megoldásának szük­ségességéről. — A fejlődés­sel együtt járó új kérdések­re magunknak kell a választ megadni, ezzel bizonyíthat­juk a szocializmus erejét, képességét a megújulásra — mondotta. A legfontosabb feladatok között említette a VII. ötéves terv célkitűzé­seit, egyebek között a ter­mékek műszaki színvonalá­nak, minőségének javítását, a termékszerkezet korszerű­sítésének meggyorsítását, ami elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozottabb külke­reskedelemnek, az életsznívo. nal érzékelhető emelésének, az antiinflációs politika ered­ményes valóraváltásának. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének kongresz- szusa vasárnap folytatta munkáját. A vitában felszólalt Kapo­lyi László, aki az iparág jö­vőjéről szólva rámutatott: a vegyipar — az ipar egészé­hez hasonlóan — csak ter­mékszerkezetének további erőteljes korszerűsítésével tarthatja fenn eddigi dina­mikus fejlődését. Végezetül megválasztották a szakszervezet vezető testü­letéit és tisztségviselőit. A Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének elnökévé is­mét Takács Sándort, főtit­kárává Dajka Ferencet, tit­káraivá pedig Gerő Rezső­nél és Molnár Károlyt vá­lasztották. (Folytatás az 1. oldalról) közéleti és szolgálati teendő­ik ellátásában, s milyen fő feladatok teljesítése vár rá­juk 1986-ban. Amint mon­dotta. a több mint 100 száza­lékosan feltöltött állomány tevékenységét a tervszerűség, a fegyelmezettség; a magas fokú harckészültségre, s a hatékony politikai nevelő munkára való törekvés jelle­mezte az elmúlt évben. Ezután Tóth Pál munkás­őr ezredes felszólalása követ­kezett. Egyebek között ki­emelte: a megye egész sze­mélyi állománya olyan szín­vonalon oldotta meg az eléje tűzött feladatokat, hogy mél­tán érdemelte ki az elöljárók elismerését. A munkásőri tennivalók ismertetését kö­vetően azokról az eredmé­nyekről szólt, amelyek az orosháziak átlagon felüli tel­jesítményét igazolták. Majd — beszédének befejezése után — ünnepélyesen át­nyújtotta nekik az „Élenjá­ró Munkásöregység” címet és a velejáró serleget. Egyéb­ként ezen az állománygyű­lésen vehette át az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat kollektívája az országos pa­rancsnok által adományozott díszoklevelet és plakettet annak elismeréséül, hogy az üzem vezetői, dolgozói ki­emelkedően támogatják a munkásőrséget. Ugyancsak sor került azoknak az alegy­ségeknek és személyeknek a kitüntetésére is, amelyek, il­letve akik munkásőri fela­dataikat példamutatóan lát­ták el. A 10, 15, 20 és 25 évi szolgálati érdemérmeket ösz- szesen 22-en vehették át. A megyei és városi párt- bizottság nevében dr. Gonda József orosházi első titkár szólalt fel és köszöntötte a munkásöregység személyi ál­Az 1986. évi népgazdasági terv előirányzataival össz­hangban a hatósági áras ter­mékek és szolgáltatások fo­gyasztói árai, illetve díjai — szűk körben, nagyobb részt nem alapvető fogyasztási ja­vak esetében — emelkednek. Január 13-tól a következő árintézkedésekre kerül sor: A déligyümölcsök az im­portárak változása miatt ki­logrammonként átlag 3 fo­rinttal drágulnak. A mazso­la ára kilogrammonként 72 forintról 80 forintra emelke­dik. Nem változik a citrom fogyasztói ára. A hazai előállítású tartós gépipari fogyasztási cikkek közül a hűtőgépek és fa­gyasztók ára átlagosan 5,6 százalékkal nő. A háztartási villamos forróvíztárolók (boylerek) ára átlagosan 5 százalékkal emelkedik. Ezen belül csökkennek a horgany­zott boylerek és emelkednek a zománcozott boylerek árai. A gáz-, vízmelegítők és a konvektorok ára átlagosan 4 százalékkal, a lakásfűtő ké­szülékeké 3 százalékkal emelkedik. A konvektorok közül nagyobb mértékben — átlagosan 15 százalékai — emelkedik a speciális kivite­lű típusok ára. míg a többi alaptípusé nem változik. Át­lagosan 5 százalékkal drágul­nak a hazai gyártású auto­mata mosógépek. A személygépkocsik fo­gyasztói ára — az import be­szerzési árak emelkedése mi­att — jelenleg forgalmazott típusoknál a következők szerint alakul: a Lada, a Skoda és a Zastawa típusok ára 3—4, a Polski Fiat 126-é 4,6, a Dácia 1310-é 1,5 száza­lékkal emelkedik. Nem változik a Trabant és Wartburg típusú gépko­csiknak ára. Az új árak a január 13-át követően kiér­tesített és befizetett gép­lományát. A termelési ered­ményekkel kapcsolatban megemlítette, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek ta­valy 16 milliárd forint érté­ket állítottak elő Orosházán. A kemény munkával elért teljesítmény újabb ösztönzést adhat ahhoz, hogy a VII. öt­éves terv célkitűzéseit, el­képzeléseit valóra váltsák a jövőben. Az orosházi mun­kásőrök nemcsak a szocia­lista versenymozgalomban, a kiképzésben és az állomány­építésben, hanem munkahe­lyi feladatok teljesítésében is becsületesen helytálltak. Ezért jogosan lehetnek büsz­kék arra. hogy immár hato­dik alkalommal nyerték el az „Élenjáró Munkásőregy- ség” címet, valamint a ser­leget. Különben az ünnepi eseményen az úttörők szin­tén köszöntötték őket. Majd a munkásőrjelöltek esküje és a jelképes fegyver­átadás következett. Az elnöki zárszó és az Intemacionálé után a Munkásőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitün­tetett központi férfikara sze­repelt a művelődési központ­ban tartott rendezvényen. A mezőkovácsházi mun­kásőröknek is ugyanezen a napon volt az egységgyűlése, amelyen részt vett Horváth József, az MSZMP KB, va­lamint a MOP országos pa­rancsnoki tanácsának tagja; továbbá dr. Bereczki Elemér, a Békés Megyei Oktatási Igazgatóság vezetője. A szarvasi munkásőregy- ség szintén január 11-én ren­dezte meg az évzáró—évnyi­tó állománygyűlést. Az ün­nepi tanácskozáson ott volt dr. Cserháti László, a MOP országos parancsnoki taná­csának tagja, valamint dr. Herczeg Ferenc, a megyei pártbizottság képviseletében. — y — n kocsik átvételénél érvénye­sülnek. A típusok szerinti árváltozásokról a MERKUR- vállalat részletes tájékozta­tást ad. Az áztató-, mosó- és mo­sogatószerek fogyasztói ára átlagosan 4 százalékkal emel­kedik. Átlagosan 6 százalékkal emelkedik a fogtechnikai és gyógyászati segédeszközök ára. Február 1-től havi 20 fo­rinttal emelkedik a televízió előfizetési díja. A páratlan hónapokban díjat fizetők el­ső ízben márciusban a páros hónapban fizetők első alka­lommal februárban fizetnek emelt díjat. Március 1-el a nemzetközi csomagszállítási díj átlago­san 60 százalékkal emelke­dik. Április 1-től a nemzet­közi egyezményekkel szabá­lyozott szocialista viszonyla- tú légi személyszállítási díjak emelkednek, mintegy 3 szá­zalékos mértékben. Július 20-tól emelkednek a telefonbeszélgetések díjai. A belföldi előfizetői forgalom­ban az időszámlálásba be­kapcsolt készülékeknél há­rom percenként, az időszám­lálásba be nem kapcsolt ké­szülékeknél hívásonként 1,5 forintról 2 forintra emelke­dik a helyi beszélgetési díj. Átlagosan 33 százalékkal nö­vekednek a távolsági beszél­getések díjtételei. Változat­lan marad a nyilvános ké­szülékekről folytatott beszél­getések díja. A díjemelésből származó többletbevétel a telefonhálózat bővítését szol­gáló pénzügyi forrásokat nö­veli. A Magyar Posta az el­számolás és díjfizetés rend­jéről július hónapban rész­letes tájékoztatást ad. A felsorolt hatósági árin­tézkedések 0,4 százalékkal növelik a fogyasztói árszín­vonalat. (MTI) A KPVDSZ A Budapest Kongresszusi Központban vasárnap össze­ült a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIV. kongresszusa, ame­lyen több mint fél millió szakszervezeti tag megbízá­sából 414 küldött tárgyalja meg az utóbbi öt évben végzett munka tapasztalatait és a soronkövetkező felada­tokat. Megjelent a kongresz- szuson Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB Társada­lomtudományi Intézetének főigazgatója, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Sólyom Ferenc a SZOT titkára, ott volt több tárca vezetője, valamint az ágazat munkájához kapcsoló­dó párt-, állami- és társadal­mi szervezetek számos veze­tője is. Részt vett a tanács­kozáson Ilié Frunze, a Ke­reskedelmi Dolgozói Szak- szervezetei. Nemzetközi Szö­vetségének főtitkára. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Vas János főtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt rámutatott: az elmúlt öt év­ben a gazdálkodás évenként változó szabályozói nemcsak ösztönözték, hanem kénysze­rítették is a vállalatokat a hatékonyabb munkára, a nyereség, a jövedelem növe­lésére. Középpontba került a vállalkozás és annak kocká­zata, a piachoz való jobb alkalmazkodás. Üj vállalko­zási formák alakultak ki, mint például a szerződéses, a bérleti és a jövedelemérde­keltségi rendszerek, valamint a gazdasági munkaközössé­gek. Jó eredményként érté­kelhető, hogy a kereskede­lem meg tudta őrizni az áru­ellátás szintjét, s az alapvető termékekből javult a kíná­lat. A KPVDSZ XXXIV. kong­resszusa ma folytatja mun­káját. A vegyipari dolgozók Az Országos Anyag- és Arhivatal közleménye

Next

/
Thumbnails
Contents