Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-13 / 10. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÄR 13., HÉTFŐ Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Hz ágazati szakszervezetek kongresszusairól jelentjük fl Medosz Szombaton a szakszervezet Jókai téri székházában folytatta tanácskozását a Medosz XXVI. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Nagy Sándor, a SZOT titkára. A kongresszuson felszólalt Szabó István, aki átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Elöljáróban kifejtette: az elmúlt öt évben a mezőgazdaság nemcsak, hogy összességében felelt meg a belföldi ellátás és az export követelményeinek, hanem a részfeladatokat is teljesítette. A párt és a kormány következetes agrárpolitikája kínálta lehetőségekkel a különböző szektorok is jól éltek, és a termelőágazatok szintén jelentőségüknek, helyüknek megfelelő teljesítményt nyújtottak. Az, hogy a mezőgazdaság a mai színvonalon termel, igazolja a felsőoktatás, és egyúttal a kutatás sikerességét is — hangsúlyozta a továbbiakban Szabó István. — A szellemi tőke jelentősége a továbbiakban még növekszik is, hiszen a nehezülő gazdálkodási helyzetben, a szakmai munka mércéjének emelése szintén jó szolgálatot tehet az egyén és a közösség boldogulására. Foglalkozott a munkafegyelem kérdésével, ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a fellelhető ellentmondásokkal, Tisztelt Kongresszus! Békés megye 22 ’ezer mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozója nevében köszöntőm a Medosz XXVI. kongresszusát . Békés megye gazdasági életében meghatározó szerepe van az élelmiszergazdaságnak. Hagyományainkra és jó adottságainkra alapozottan alakult ki és fejlődik mezőgazdaságunk, mely az ország gabonatermelésének 10 százalékát adja, évente 1,5 millió tonnát, és itt található az ország sertésállományának 10 százaléka, egymillió darab. A termelési hozamokban is az országos elsők közé tartozunk, azonban a fajlagos ráfordítások magasabbat! az országos átlagnál, ami egybén jelzi is. hogy hol kell előrelépnünk. Mezőgazdasági üzemeink eredményes gazdálkodásának egyik meghatározó mércéje a jövedelmezőség alakulása. A VI. ötéves terv első két évében a szigorodó szabályozás ellenére is rekordnyereséget értek el üzemeink. Sajnos, az azt követő két év aszályos időjárása a termelési színvonal visz- szaesésével párhuzamosan a jövedelmezőség csökkenését és a veszteséges üzemek számának növekedését okozta. A gyors központi segítség és elsősorban a belső üzemi erőfeszítések eredményeként visszásságokkal és hibákkal azért is foglalkozunk ma többet, mint régebben, mivel jelentősen nőtt a felhasznált termelőeszközök értéke. És ezzel korántsincs arányban — társadalmi szinten sem — azok jövedelem- termelő képessége. A munkafegyelem javítását nem várhatjuk adminiszratív intézkedésektől, inkább attól, hogy a jobb teljesítményhez fűződő anyagi érdekeltséget kell erősíteni. Ezért a jövőben a -szakszervezet is többet tehet. Ugyanúgy az új vállalatirányítási formák kínálta lehetőségek gyors ütemű kihasználásáért is. A vállalati tanácsok, a vállalat- vezetés és a munkahelyi demokrácia fórumai, a vállalati stratégia meghatározása mellett a dolgozók érdekeit szintén képviselik. Ez azonban nem kérdőjelezi meg a szakszervezet egyik alapvető feladatának érvényesülését, hiszen a különböző álláspontok egyeztetése, és a kibontakozó vita előremutató lehet, és annak is kell lennie. Kifejtette, hogy a második gazdaság, a kis szervezetek tevékenysége, kellő szervezéssel, irányítással és ellenőrzéssel társadalmi többletértéket eredményez. Ezért is — folyamatosan kiiktatva a föllelhető hibákat — a szak- szervezetnek tovább kell támogatnia e szervezetek kibontakozását. érvényesülését. A vitában felszólalt Csatári Béla, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára. 1985-ben már ismét a nyereség növekedéséről és a veszteséges üzemek számának csökkenéséről tudunk számot adni. Feszítő gondunk, hogy az egyre csökkenő fejlesztési lehetőségek miatt a mezőgazdasági üzemeinek gépállománya elöregszik. A Hét műsorában a televízió jól szemléltette e helyzetet. További gondunk, hogy a mezőgazdaságban dolgozók bér-, illetve jövedelemhelyzete romlott, az országos átlagnál kedvezőtlenebb, miközben a termelési eredmények az országos átlag felettiek. Kérem az illetékes országos szerveket, hogy továbbra is fokozott figyelmet fordítsanak a mezőgazdaságra, mint á párt és kormány politikája eredményes megvalósításának egyik fő bázisára, mert ez szolgálja a nép- gazdasági egyensúly javítását, az életszínvonal növelését. Jelentős feladat hárult a szakszervezeti bizottságokra az elmúlt évben az új vállalatvezetési formák bevezetésének előkészítésében, gyakorlati megvalósításában. Egy-két esetet kivéve szervezetten és tervszerűen választották meg a vállalati tanácsokat, erősítették meg. illetve választották meg az igazgatókat. Sokakat foglalkoztat az utóbbi időben a munkaverseny-mozgalom. Egyöntetűen fogalmazódott meg az az igény, hogy a munkaver- senymozgalomban is szükséges a megújulás. Néhány helyen alakultak olyan szocialista munkahelyi közösségek, ahol egy ágazat, kisebb munkaterület számára nem készül külön versenyvállalás, hanem a gazdasági munka milyensége, kiegészítve a kulturális és egyéb vállalásokkal, képezik az alapját az értékelésnek. Ez is egyik módja lehet annak, hogyan lehet még színvonalasabbá tenni a versenymozgalmat. Kiemelt feladatunk egész népünk érdekében az MSZMP XIII. kongresszusa határozatai következetes, eredményes végrehajtása. Ehhez az szükséges, hogy tegyük jobban dolgunkat, hogy javuljon a munka és állami fegyelem, fokozódjon valamennyiünk felelősségérzete, munkánk színvonala. Ebben a munkában jelentős szerepet vállal szakszervezetünk. A Medosz Központi Vezetősége, elnöksége, vezetése, apparátusa, a megyei Szombaton, a szakszervezet .székházában megkezdte tanácskozását a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének XXIX. kongresszusa. 650 ezer szervezett dolgozó képviseletében 569 küldött vitatja meg az elmúlt öt évben végzett munka tapasztalatait, és a soron következő feladatokat. A szombati tanácskozáson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Marjai József, miniszterelnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek több más vezetője. A vendégek sorában ott volt Alain Stern, a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó Fémipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára. , A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolója és Herczeg Károly főtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt hangsúlyozta: az elmúlt öt évben a szakszervezet kiemelt figyelmet fordított a munkához szükséges feltételek megteremtésére. Számos jó és rossz példa bizonyítja, mennyire fontos időben véleményt mondani, ha kell, elvszerűen vitatkozni az egyes iparágakat érintő fontos döntések kialakításánál. A szakszervezeti munkát sok újszerű gond is nehezítette, amelyek megoldásában még senkinek nem volt gyakorlata. Különösen az utóbbi két-három évben a dolgozók tízezreit foglalkoztató nagyvállalatok kerültek az alaphiányos vagy veszteséges kategóriákba. A szak- szervezet azt az álláspontot képviseli, hogy mindenekelőtt a vállalatok saját erejükből, tartalékaik kiaknázásával találjanak megoldást és kiutat. Egyes esetekben azonban indokolt a külső segítség is. A központi vezetőség beszámolóját követő vitában bizottság, az üzemi bizottságok teljesítették a feladataikat, az elmúlt öt évben aktív, cselekvő részesei voltak az ágazat, az egész ország, a megye ebben elért eredményeinek. Kritikusan tárták fel a még meglevő feszültségeket, melyek megoldásában a párt-, állami és gazdasági vezetéssel közösen cselekedtek. Ügy érzem, ismerik, hol kell előrelépni ahhoz4 hogy a magasabb követelményeknek megfelelően tudják végezni munkájukat, tudjanak hozzájárulni az ágazat, végső soron az egész ország, hazánk felmelkedé- séhez. A kongresszus a vitát követően határozatot hozott, amely egyebek között rámutat: az ágazatok előtt álló megnövekedett feladatok teljesítéséhez a szakszervezet vezető-irányító munkáját, munkamódszerét tovább kell fejleszteni. A szakszervezetnek el kell érnie azt is, hogy a bizalmiak bevonása nélkül ne hozzanak az üzemekben, vállalatoknál a csoportokat érintő kérdésekben érdemi döntést, illetve határozatot. A kongresszus megválasztotta a Medosz vezető testületéit és a szakszervezet tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke: Hunya István; főtitkára: Dobi Ferenc; titkárai : Bereczki András, Czir- may Tibor és Varga György. felszólalt Lázár György. Köszöntötte a kongresszust, s átadta a párt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János és a kormány üdvözletét, jó kívánságait. Emlékeztetett a vasasok népes táborának, a hazái munkás- osztály derékhadának tiszteletet parancsoló harcos múltjára, majd így folytatta: a vasas dolgozóknak, minden iparban dolgozónak van biztos perspektívája. Közös erőfeszítéssel, azzal az akarattal és elszántsággal, ami az eddigi vita során is megnyilvánult, meg tudjuk oldani a fennálló problémákat, eredményesen hozzájárulhatunk azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, amelyek biztosítják szocialista építőmunkánk folytonosságát. A beszámolóban és a vita során sok szó esett a vállalatok helyzetéről. Különösen azokról a gondokról, problémákról szóltak, amelyek az elmúlt években gyülemlettek fel. örvendetes — mondotta a kormányfő — hogy a kritikus, önkritikus hozzászólások nemcsak a helyzet feltárására szorítkoznak, hanem előre mutattak, keresve-ku- tatva a gyorsabb előrehaladás útját. Lázár György ezután arról szólt, hogy a párt XIII. kongresszusa óta társadalmigazdasági életünket az együtt gondolkodás, a számadás és a programkészítés jellemzi. Ma olyan programunk van — mondotta — amely a gazdaság lendületbe hozásának, a gazdasági fejlődés élénkítésének programja. Meg kell erősítenünk azt az önbizalmat, amely a pártkongresz- szus óta a választásokon, azt követően a társadalmi szervezetek kongresszusain, a Hazafias Népfront kongresz- szusán és a szakszervezetek most folyó kongresszusain nyilvánult meg. Erőinket egyesítve, munkánkat most az új feladatokhoz igazítva képesek leszünk eleget tenni (Folytatás a 3. oldalon.) Csatári Béla felszólalása fl vasasszakszervezet Tóth Pál munkásőr ezredes kitüntetést ad át a hatszorosan „Élenjáró” orosházi egységnek F»tó: Szőke Margit Hatodszor Élenjáró az orosházi munkásöregység Az orosházi „Jambrik József” munkásöregység január 11-én, szombaton tartotta meg évzáró — évnyitó állománygyűlését. A Petőfi Sándor Művelődési Központban rendezett ünnepi tanácskozáson — a megyei és városi vezető testületek, társ fegyveres erők, bázisüzemek képviselőin, valamint a meghívott családtagokon kívül — ott volt Tóth Sándor, a MOP parancsnoki tanácsának tagja; Tóth Pál megyei parancsnok; Kutas Gyula, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezetője; továbbá dr. Gonda József, a orosházi városi pártbizottság első titkára és Jambrik Jó- zsefné, a munkásöregység névadójának özvegye is. A Himnuszt és a megnyitó beszédet követően Malya Jenő egységparancsnok számolt be arról, mit tettek a munkásőrök a XIII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában, hogyan állták meg helyüket a munkahelyi, (Folytatás a 3. oldalon.) Vasárnapi munka a bányákban Ismét dolgoztak vasárnap az ország szénbányáiban. A mélyművelésű bányák többségében egyharmados termelő műszakot tartottak, s reggel hat órától délután 2- ig mintegy 20 ezer tonna szenet küldtek felszínre. A Bányászati Egyesülés tájékoztatója szerint március végéig továbbra is termelnek szombaton és vasárnaponként is a bányákban. Az első negyedévben ugyanis 1,3 millió tonna szenet akarnak szállítani a tüzép-tele- pekre. ennyire adott megrendelést a belkereskedelem. A bányászok erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a korábbi időszakhoz képest lényegesen megjavult az ellátás a szilárd tüzelőanyagokból. Megszűnt a sorbanállás az elárusítóhelyek előtt, a Tüzépek körülbelül 300 000 tonnás készlettel rendelkeznek. Rekonstrukció a baromfitenyésztésben Idén a baromfitermelők a tavalyinál mintegy 25 ezer tonnával több boiler csirkét adnak. Helyzetüket javítja, hogy a felvásárlási ár emelkedett, és a takarmányellátás is kedvezőbb lett, mivel javult az eleségek összetétele. Gondot okoz viszont, hogy az épületek berendezésének egy része elavult, ezért a rekonstrukció számos gazdaságban időszerűvé vált. A baromfitermelők egyesülésénél az MTI munkatársának elmondották: a nagyüzemi broiler-telepek épületeinek csak a fele van megfelelő állapotban. A létesítmények több mint egyhar- mada azonban viszonylag könnyen korszerűsíthető, s ezt a munkát nem szabad halogatni. Az istállók csaknem egyötödét egyáltalán nem érdemes felújítani, de ez az egész termelést hátrányosan érinti, hiszen a teljesen elavult létesítmények alapterülete több mint 220 ezer négyzetmétert tesz ki. Az elmúlt években veszteség érte az ágazatot amiatt is, hogy a ködvezőtlenül alakuló jövedelmezőség következtében több nagyüzem — és a kistermelők egy része is — teljesen vagy részben fölszámolta a hízócsirke-tartást, és épületeiket raktározási és egyéb célokra adták ki. Ezeknek az épületeknek egy része az állattartás minden követelményét kielégítette, ám sajnos nem remélhető, hogy közülük akárcsak kevés is visszakapja eredeti rendeltetését. Ami azonban bizonyos: a rekonstrukcióhoz a nagyüzemek az idén már 30 százalékos állami támogatást kapnak, bár férőhely gyarapítását központi erőből továbbra sem finanszírozzák. A kistermelőknek nem jár létesítményeik felújításához központi kedvezmény, ám munkájukat jól segíti az, hogy a velük kapcsolatban lévő mezőgazdasági nagyüzemek természetben adnak termelési előleget.
