Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÄR 13., HÉTFŐ Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Hz ágazati szakszervezetek kongresszusairól jelentjük fl Medosz Szombaton a szakszervezet Jókai téri székházában foly­tatta tanácskozását a Me­dosz XXVI. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a TOT elnöke. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Nagy Sándor, a SZOT titká­ra. A kongresszuson felszó­lalt Szabó István, aki átad­ta a Központi Bizottság üd­vözletét. Elöljáróban kifej­tette: az elmúlt öt évben a mezőgazdaság nemcsak, hogy összességében felelt meg a belföldi ellátás és az export követelményeinek, hanem a részfeladatokat is teljesítette. A párt és a kormány követ­kezetes agrárpolitikája kínál­ta lehetőségekkel a különbö­ző szektorok is jól éltek, és a termelőágazatok szintén jelentőségüknek, helyüknek megfelelő teljesítményt nyújtottak. Az, hogy a mezőgazdaság a mai színvonalon termel, igazolja a felsőoktatás, és egyúttal a kutatás sikeressé­gét is — hangsúlyozta a to­vábbiakban Szabó István. — A szellemi tőke jelentősége a továbbiakban még növek­szik is, hiszen a nehezülő gazdálkodási helyzetben, a szakmai munka mércéjének emelése szintén jó szolgála­tot tehet az egyén és a kö­zösség boldogulására. Fog­lalkozott a munkafegyelem kérdésével, ezzel kapcso­latban azt hangsúlyozta: a fellelhető ellentmondásokkal, Tisztelt Kongresszus! Békés megye 22 ’ezer me­zőgazdasági, erdészeti és víz­ügyi dolgozója nevében kö­szöntőm a Medosz XXVI. kongresszusát . Békés megye gazdasági életében meghatározó szere­pe van az élelmiszergazda­ságnak. Hagyományainkra és jó adottságainkra alapozot­tan alakult ki és fejlődik mezőgazdaságunk, mely az ország gabonatermelésének 10 százalékát adja, évente 1,5 millió tonnát, és itt ta­lálható az ország sertésállo­mányának 10 százaléka, egy­millió darab. A termelési ho­zamokban is az országos el­sők közé tartozunk, azonban a fajlagos ráfordítások ma­gasabbat! az országos átlag­nál, ami egybén jelzi is. hogy hol kell előrelépnünk. Mezőgazdasági üzemeink eredményes gazdálkodásá­nak egyik meghatározó mér­céje a jövedelmezőség ala­kulása. A VI. ötéves terv el­ső két évében a szigorodó szabályozás ellenére is re­kordnyereséget értek el üze­meink. Sajnos, az azt köve­tő két év aszályos időjárása a termelési színvonal visz- szaesésével párhuzamosan a jövedelmezőség csökkenését és a veszteséges üzemek szá­mának növekedését okozta. A gyors központi segítség és elsősorban a belső üzemi erőfeszítések eredményeként visszásságokkal és hibákkal azért is foglalkozunk ma többet, mint régebben, mi­vel jelentősen nőtt a fel­használt termelőeszközök ér­téke. És ezzel korántsincs arányban — társadalmi szin­ten sem — azok jövedelem- termelő képessége. A mun­kafegyelem javítását nem várhatjuk adminiszratív in­tézkedésektől, inkább attól, hogy a jobb teljesítményhez fűződő anyagi érdekeltséget kell erősíteni. Ezért a jövő­ben a -szakszervezet is töb­bet tehet. Ugyanúgy az új vállalatirányítási formák kí­nálta lehetőségek gyors üte­mű kihasználásáért is. A vállalati tanácsok, a vállalat- vezetés és a munkahelyi de­mokrácia fórumai, a vállala­ti stratégia meghatározása mellett a dolgozók érdekeit szintén képviselik. Ez azon­ban nem kérdőjelezi meg a szakszervezet egyik alapvető feladatának érvényesülését, hiszen a különböző álláspon­tok egyeztetése, és a kibon­takozó vita előremutató le­het, és annak is kell lennie. Kifejtette, hogy a második gazdaság, a kis szervezetek tevékenysége, kellő szerve­zéssel, irányítással és ellen­őrzéssel társadalmi többlet­értéket eredményez. Ezért is — folyamatosan kiiktatva a föllelhető hibákat — a szak- szervezetnek tovább kell tá­mogatnia e szervezetek ki­bontakozását. érvényesülé­sét. A vitában felszólalt Csa­tári Béla, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titká­ra. 1985-ben már ismét a nye­reség növekedéséről és a veszteséges üzemek számá­nak csökkenéséről tudunk számot adni. Feszítő gondunk, hogy az egyre csökkenő fejlesztési le­hetőségek miatt a mezőgaz­dasági üzemeinek gépállomá­nya elöregszik. A Hét műso­rában a televízió jól szem­léltette e helyzetet. További gondunk, hogy a mezőgaz­daságban dolgozók bér-, il­letve jövedelemhelyzete rom­lott, az országos átlagnál kedvezőtlenebb, miközben a termelési eredmények az or­szágos átlag felettiek. Kérem az illetékes orszá­gos szerveket, hogy továbbra is fokozott figyelmet fordít­sanak a mezőgazdaságra, mint á párt és kormány po­litikája eredményes megva­lósításának egyik fő bázisá­ra, mert ez szolgálja a nép- gazdasági egyensúly javítá­sát, az életszínvonal növelé­sét. Jelentős feladat hárult a szakszervezeti bizottságokra az elmúlt évben az új válla­latvezetési formák bevezeté­sének előkészítésében, gya­korlati megvalósításában. Egy-két esetet kivéve szer­vezetten és tervszerűen vá­lasztották meg a vállalati tanácsokat, erősítették meg. illetve választották meg az igazgatókat. Sokakat foglalkoztat az utóbbi időben a munkaver­seny-mozgalom. Egyöntetűen fogalmazódott meg az az igény, hogy a munkaver- senymozgalomban is szüksé­ges a megújulás. Néhány he­lyen alakultak olyan szocia­lista munkahelyi közösségek, ahol egy ágazat, kisebb mun­katerület számára nem ké­szül külön versenyvállalás, hanem a gazdasági munka milyensége, kiegészítve a kulturális és egyéb vállalá­sokkal, képezik az alapját az értékelésnek. Ez is egyik módja lehet annak, hogyan lehet még színvonalasabbá tenni a versenymozgalmat. Kiemelt feladatunk egész népünk érdekében az MSZMP XIII. kongresszusa határozatai következetes, eredményes végrehajtása. Ehhez az szükséges, hogy te­gyük jobban dolgunkat, hogy javuljon a munka és állami fegyelem, fokozódjon valamennyiünk felelősségér­zete, munkánk színvonala. Ebben a munkában jelen­tős szerepet vállal szakszer­vezetünk. A Medosz Közpon­ti Vezetősége, elnöksége, ve­zetése, apparátusa, a megyei Szombaton, a szakszervezet .székházában megkezdte ta­nácskozását a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgo­zók Szakszervezetének XXIX. kongresszusa. 650 ezer szervezett dolgozó kép­viseletében 569 küldött vitat­ja meg az elmúlt öt évben végzett munka tapasztalatait, és a soron következő felada­tokat. A szombati tanácsko­záson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Marjai József, miniszter­elnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter, vala­mint a párt-, állami és tár­sadalmi szervek több más vezetője. A vendégek sorá­ban ott volt Alain Stern, a Szakszervezeti Világszövet­séghez tartozó Fémipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára. , A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Herczeg Károly főtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt hangsúlyozta: az elmúlt öt évben a szakszer­vezet kiemelt figyelmet for­dított a munkához szükséges feltételek megteremtésére. Számos jó és rossz példa bi­zonyítja, mennyire fontos időben véleményt mondani, ha kell, elvszerűen vitatkoz­ni az egyes iparágakat érin­tő fontos döntések kialakítá­sánál. A szakszervezeti mun­kát sok újszerű gond is ne­hezítette, amelyek megoldá­sában még senkinek nem volt gyakorlata. Különösen az utóbbi két-három évben a dolgozók tízezreit foglalkoz­tató nagyvállalatok kerültek az alaphiányos vagy veszte­séges kategóriákba. A szak- szervezet azt az álláspontot képviseli, hogy mindenek­előtt a vállalatok saját ere­jükből, tartalékaik kiakná­zásával találjanak megoldást és kiutat. Egyes esetekben azonban indokolt a külső se­gítség is. A központi vezetőség be­számolóját követő vitában bizottság, az üzemi bizottsá­gok teljesítették a felada­taikat, az elmúlt öt évben aktív, cselekvő részesei vol­tak az ágazat, az egész or­szág, a megye ebben elért eredményeinek. Kritikusan tárták fel a még meglevő feszültségeket, melyek meg­oldásában a párt-, állami és gazdasági vezetéssel közösen cselekedtek. Ügy érzem, is­merik, hol kell előrelépni ahhoz4 hogy a magasabb kö­vetelményeknek megfelelő­en tudják végezni munkáju­kat, tudjanak hozzájárulni az ágazat, végső soron az egész ország, hazánk felmelkedé- séhez. A kongresszus a vitát kö­vetően határozatot hozott, amely egyebek között rámu­tat: az ágazatok előtt álló megnövekedett feladatok tel­jesítéséhez a szakszervezet vezető-irányító munkáját, munkamódszerét tovább kell fejleszteni. A szakszervezet­nek el kell érnie azt is, hogy a bizalmiak bevonása nélkül ne hozzanak az üzemekben, vállalatoknál a csoportokat érintő kérdésekben érdemi döntést, illetve határozatot. A kongresszus megválasz­totta a Medosz vezető tes­tületéit és a szakszervezet tisztségviselőit. A szakszer­vezet elnöke: Hunya István; főtitkára: Dobi Ferenc; titká­rai : Bereczki András, Czir- may Tibor és Varga György. felszólalt Lázár György. Kö­szöntötte a kongresszust, s átadta a párt Központi Bi­zottsága, személy szerint Ká­dár János és a kormány üd­vözletét, jó kívánságait. Em­lékeztetett a vasasok népes táborának, a hazái munkás- osztály derékhadának tisz­teletet parancsoló harcos múltjára, majd így folytat­ta: a vasas dolgozóknak, minden iparban dolgozónak van biztos perspektívája. Kö­zös erőfeszítéssel, azzal az akarattal és elszántsággal, ami az eddigi vita során is megnyilvánult, meg tudjuk oldani a fennálló problémá­kat, eredményesen hozzájá­rulhatunk azoknak a felada­toknak a teljesítéséhez, ame­lyek biztosítják szocialista építőmunkánk folytonosságát. A beszámolóban és a vita során sok szó esett a válla­latok helyzetéről. Különösen azokról a gondokról, problé­mákról szóltak, amelyek az elmúlt években gyülemlettek fel. örvendetes — mondot­ta a kormányfő — hogy a kritikus, önkritikus hozzászó­lások nemcsak a helyzet fel­tárására szorítkoznak, hanem előre mutattak, keresve-ku- tatva a gyorsabb előrehala­dás útját. Lázár György ezután arról szólt, hogy a párt XIII. kongresszusa óta társadalmi­gazdasági életünket az együtt gondolkodás, a számadás és a programkészítés jellemzi. Ma olyan programunk van — mondotta — amely a gaz­daság lendületbe hozásának, a gazdasági fejlődés élénkíté­sének programja. Meg kell erősítenünk azt az önbizal­mat, amely a pártkongresz- szus óta a választásokon, azt követően a társadalmi szer­vezetek kongresszusain, a Hazafias Népfront kongresz- szusán és a szakszervezetek most folyó kongresszusain nyilvánult meg. Erőinket egyesítve, munkánkat most az új feladatokhoz igazítva képesek leszünk eleget tenni (Folytatás a 3. oldalon.) Csatári Béla felszólalása fl vasasszakszervezet Tóth Pál munkásőr ezredes kitüntetést ad át a hatszorosan „Élenjáró” orosházi egységnek F»tó: Szőke Margit Hatodszor Élenjáró az orosházi munkásöregység Az orosházi „Jambrik Jó­zsef” munkásöregység janu­ár 11-én, szombaton tartotta meg évzáró — évnyitó állo­mánygyűlését. A Petőfi Sán­dor Művelődési Központban rendezett ünnepi tanácskozá­son — a megyei és városi vezető testületek, társ fegy­veres erők, bázisüzemek kép­viselőin, valamint a meghí­vott családtagokon kívül — ott volt Tóth Sándor, a MOP parancsnoki tanácsá­nak tagja; Tóth Pál megyei parancsnok; Kutas Gyula, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának osztályvezetője; továbbá dr. Gonda József, a orosházi városi pártbizottság első titkára és Jambrik Jó- zsefné, a munkásöregység névadójának özvegye is. A Himnuszt és a megnyitó beszédet követően Malya Je­nő egységparancsnok számolt be arról, mit tettek a mun­kásőrök a XIII. pártkong­resszus határozatainak vég­rehajtásában, hogyan állták meg helyüket a munkahelyi, (Folytatás a 3. oldalon.) Vasárnapi munka a bányákban Ismét dolgoztak vasárnap az ország szénbányáiban. A mélyművelésű bányák több­ségében egyharmados ter­melő műszakot tartottak, s reggel hat órától délután 2- ig mintegy 20 ezer tonna szenet küldtek felszínre. A Bányászati Egyesülés tá­jékoztatója szerint március végéig továbbra is termel­nek szombaton és vasárna­ponként is a bányákban. Az első negyedévben ugyanis 1,3 millió tonna szenet akar­nak szállítani a tüzép-tele- pekre. ennyire adott meg­rendelést a belkereskedelem. A bányászok erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a korábbi időszakhoz képest lényege­sen megjavult az ellátás a szilárd tüzelőanyagokból. Megszűnt a sorbanállás az elárusítóhelyek előtt, a Tüzépek körülbelül 300 000 tonnás készlettel rendelkez­nek. Rekonstrukció a baromfitenyésztésben Idén a baromfitermelők a tavalyinál mintegy 25 ezer tonnával több boiler csirkét adnak. Helyzetüket javítja, hogy a felvásárlási ár emel­kedett, és a takarmányellá­tás is kedvezőbb lett, mivel javult az eleségek összetéte­le. Gondot okoz viszont, hogy az épületek berendezé­sének egy része elavult, ezért a rekonstrukció számos gaz­daságban időszerűvé vált. A baromfitermelők egyesü­lésénél az MTI munkatársá­nak elmondották: a nagy­üzemi broiler-telepek épüle­teinek csak a fele van meg­felelő állapotban. A létesít­mények több mint egyhar- mada azonban viszonylag könnyen korszerűsíthető, s ezt a munkát nem szabad halogatni. Az istállók csak­nem egyötödét egyáltalán nem érdemes felújítani, de ez az egész termelést hátrá­nyosan érinti, hiszen a tel­jesen elavult létesítmények alapterülete több mint 220 ezer négyzetmétert tesz ki. Az elmúlt években veszte­ség érte az ágazatot amiatt is, hogy a ködvezőtlenül ala­kuló jövedelmezőség követ­keztében több nagyüzem — és a kistermelők egy része is — teljesen vagy részben fölszámolta a hízócsirke-tar­tást, és épületeiket raktáro­zási és egyéb célokra adták ki. Ezeknek az épületeknek egy része az állattartás min­den követelményét kielégí­tette, ám sajnos nem re­mélhető, hogy közülük akár­csak kevés is visszakapja eredeti rendeltetését. Ami azonban bizonyos: a rekon­strukcióhoz a nagyüzemek az idén már 30 százalékos álla­mi támogatást kapnak, bár férőhely gyarapítását köz­ponti erőből továbbra sem finanszírozzák. A kistermelőknek nem jár létesítményeik felújításához központi kedvezmény, ám munkájukat jól segíti az, hogy a velük kapcsolatban lévő mezőgazdasági nagyüze­mek természetben adnak ter­melési előleget.

Next

/
Thumbnails
Contents