Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 8. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÁR 10., PÉNTEK Ára 1.80 forint XLI. ÉVFOLYAM. 8. SZÁM Békéscsabán Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Apáti Nagy Gábort és Fodorné Birgés Katalint, a Központi Bizottság tagjait, Németh Attilát, a Központi Bizottság instruktorát, Araczki Jánost, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, az ágazati minisztériumok képviselőit. Ezt követően Kiss Sándor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője lépett a mikrofonhoz. hogy elmondja vitaindító beszédét. Ipari aktíva Hagyomány már évek óta, hogy egy új év kezdetekor aktívaülésen találkoznak megyénk párt-, tanácsi és gazdasági vezetői, az eltelt időszak értékelése, az előttünk álló feladatok kijelölése céljából. Így volt ez most is, a békéscsabai ifjúsági ház nagytermét zsúfolásig megtöltötték az iparvállalatok, szövetkezetek, a közlekedési, kereskedelmi vállalatok vezetői. Részt vett az aktívaülésen Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az aktívaülés résztvevőit Kiss Sándor vitaindítója Kiss Sándor vitaindítója bevezetőjében az aktíva részvevőinek áttekintést adott népgazdaságunk helyzetéről, arról, hogyan is sikerült teljesítenünk a VI. ötéves terv célkitűzéseit, milyen gazdasági gondokkal küzdött meg az ország. Az előadó szólt hazánk mindennapjairól, majd hangsúlyozta: a forma hagyományos, de a gazdaság helyzetének változása, a lehetőségek alakulása miatt minden esetben sajátos helyzetet kell hogy tükrözzön. Ezen sajátosságok közé tartozik többek között két középtávú terv válásának időszaka, a hosszabb távú programok — iparpolitikai koncepció, tervek és településhálózat fejlesztése, a megye felzárkózási folyamatának gyorsítása, a gazdaság több tekintetben megrendült állapotának helyre- állítása. Persze az elmúlt tervidőszakban a vártnál nehezebb feltételek mellett nagy erőfeszítések árán jelentős eredményeket ért el az ország. Ezek közül csak néhány, a teljesség igénye nélkül: az adósságállomány csökkentését túlteljesítettük, a hazai mezőgazdaság előirányzata teljesült, a kórház és iskolafejlesztések megvalósultak. A hazai képbe beletartozik Békés megye is, az országhoz hasonlóan megyénkben is nehezebb és tendenciájában is nehezedő feltételek között végeztük munkánkat. Erről így beszélt a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője: — A megyei pártértekezlet megállapította, hogy a középtávú tervben meghatározott termelési. gazdálkodási, tanácsi fejlesztési célkitűzések megvalósításában az előirányzatokat megközelítő eredmények születtek. A megye történelmileg kialakult hátrányainak csökkentése azonban nem sikerült, az elért eredmények és a fokozott erőfeszítések erre kevésnek bizonyultak. Nem sikerült előrébb lépni az életszínvonal és a vállalati fejlesztések területén. Ezt követően az elmúlt öt év eredményeit gyűjtötte csokorba az előadó. A két főágazat, az ipar és a mező- gazdaság az országos átlagot meghaladó ütemben növelte termelését. Az export a piaci nehézségek ellenére is a tervezettet meghaladó ütemben növekedett. A fejlődés, a kialakult ágazati szerkezet igazodott a megye természeti és gazdasági adottságaihoz. Növekedett az élelmiszergazdaság, a szénhidrogén-kitermelés és az építőanyagipar szerepe, illetve részaránya. Dinamikusan fejlődtek Békés megye ipari szövetkezetei. Csökkent a termelőágazatok fajlagos anyag- és energiafelhasználása. A növekvő termelési feladatokat csökkenő létszámmal és a beruházások nagyságának mérséklődése mellett valósította meg a megye. Számos beruházás elkészült, mint például az endrödi gázüzem, a Csepel Autógyár szeghalmi üzeme, befejeződött a téglagyári, a hűtőházi és a baromfiipari rekonstrukció. A mezőgazdaságban a meliorációra. a gabona- és húsprogramra és energiaracionalizálásra fordítottak jelentős összegeket. Felépült a Kettős-Körös dobozi és békési hídja, elkészült a békéscsabai telefonközpont, a megyei könyvtár, az orosházi szálloda, a szarvasi kemping, befejeződött a békéscsabai kórház első üteme, az építők átadtak mintegy 16 ezer lakást, s 200-nál több iskolai tantermet. A gázhálózatba bekapcsolt települések száma hússzal nőtt. a fogyasztók száma meghaladja a 30 ezret. Kétségtelenül elismerésre méltóak megyénk eredményei, ám gondok is jelentkeztek, amiről kritikusan beszélt Kiss Sándor. Hangsúlyozta: nem minden ágazat, iparág, illetve vállalat, szövetkezet teljesítette tervét. Legjelentősebb lemaradás az építőipar termelésében volt. A rosszabbodó feltételek és szigorodó követelmények közepette kiéleződtek. a gazdasági gondok. mint például a műszaki fejlesztés gyengeségei, a termelésszervezés és a munkaszervezés hiányosságai, a körülményekhez való lassú alkalmazkodás. az érdekeltségi, irányítási rendszerekben feszültségek tapasztalhatók. A beruházások csökkenésével az ipar és a mezőgazdaság technikai, technológiai színvonala elmaradt a piac által igényelt követelményektől. Az infrastruktúra lelassult, fejlődése esetenként már a termelést is zavarja. A nyugdíjasok, a nagycsaládosok helyzete romlott, a fiatalok lakáshoz jutása jelentősen nehezedett. Az elmúlt gazdasági évet elemezve az előadó a főbb jellemzőket emelte ki. Az ipari termelés előző évi szintjén alakult. Ezen belül a könnyűipar termelése meghaladta az előző évit, a nehézipar valamelyest, az élelmiszeripar pedig 2,5 százalékkal maradt el attól. Különösen érzékenyen érintette iparunkat, hogy több tényező együttes hatására a korábban dinamikusan bővülő és iparszerkezetünket jelentős részben meghatározó élelmiszer- és építőanyagipar termelékenysége csökkent. A termelés, a nyereség és az export együttes bővítésében a könnyűipar egyes ágai és a tartósítóipar ért el jó eredményeket. Megőrizte lendületes növekedési ütemét szövetkezeti iparunk. A munkaerőgazdálkodásról szólva elmondta: az általánosan csökkenő foglalkoztatott létszám mellett, helyenkénti hiányok és már nagyobb létszámot jelentő leépítések is jelentkeztek. Feszültséget jelent, hogy igen nagy létszám elhelyezése már nehézségekbe ütközik, és ez a mostani tanévben gimnáziumban végző és tovább nem tanulók — ezen belül is a lányok — számára a munkahely lehetősége egyelőre megoldatlan. Az előterjesztés a továbbiakban az új vállalatirányítási formákkal, a társadalmi tulajdon védelmével foglalkozott. Hangot kapott a szocialista munkaverseny is. Az előterjesztés második felében népgazdaságunk és megyénk VII. ötéves tervével foglalkozott. A magyar gazdaság mostani tervidőszaka a XIII. kongresszus határozatainak megfelelően a gazdaság feladatiban társadalmi céljainknak megfelelően új hangsúlyt kapott. A népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének szilárdítása mellett a dinamikusabb gazdasági növekedést és az életszínvonal érezhető növekedését irányozza elő. A kitűzött célok megvalósításának feltételei részben adottak, részben a tervidőszak során teremthetők meg. Alapvető azonban az, hogy a gazdaság teljesítőképességének a korábbi éveknél gyorsabb növekedésével. a termelés volumenének, versenyképességének, gazdasá-. gosságának egyaránt megjelenő növelésével valósítható meg. (Folytatás a 3. oldalon) Hiányzik a „hóbunda” Szántóföldi hírek A mezőgazdaságnak az utóbbi években nemigen kedvezett a nyári időjárás. Az aszályos esztendők után az idén, egyelőre úgy tűnik, a téli hónapok sem fogadják kegyeikbe a növénytermesztést. A mezőgazdaságnak az utóbbi hetekben lehullott fontos hó hamar elolvadt. A hideg, fagyos időjárás azonban maradt. A hőmérő higan.vszála éjszakánként mínusz 6 fok alá is süllyedt. Hogyan viselik a gabonanövények a hótakaró nélküli téli időjárást? Erről érdeklődtünk Koltay Zsoltné- lól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának termelési szakfelügyelőjétől, aki elmondotta: az utóbbi 5 évhez képest rekordnagyságú területen, több mint 140 ezer hektáron elvetett búza a korábbi évekhez képest a késő őszi csapadékhiány következtében később — december első heteiben — kelt ki. Az év végi fagyokig jól fejlődött a növény: ezt intenzíven segítette az enyhe időjárás. A december végi. január eleji hótakaró jótékony hatása rövid ideig érvényesült. Most az olvadás után abban reménykedhetnek a növénytermesztők, hogy nem kopogtat erősebb fagy. Ám a ..hóbundát” semmi sem pótolhatja. A tavasz azonban még sok mindent helyrehozhat. Az őszi árpa vetésterülete az utóbbi évekhez képest csökkent. A 15 ezer hektáron elvetett növény egyelőre ugyanabban a helyzetben van, mint az előbb említett búza... A 3642 hektáron talajba került repce a csapadékhiány miatt több helyütt rendkívül gyéren, hiányosan, foltokban bújt ki a földből. Ezen a növényen — a kelésen — már a hó melege sem sokat tudna segíteni. Ha az erősebb hidegek miatt nagyobb területeken fagynának ki az ősszel elvetett gabonafélék, akkor a hiány pótlására a mezőgazdasági osztály kukorica- vagy napraforgómag földbe juttatását javasolja. Nem kell azonban a vészharangot megkongatni, még nincs veszve semmi, betakarításig sokat segíthet, javíthat az időjárás. Addig is várjuk a havat... H. E. Sajtótájékoztató a jogalkotás és az igazságszolgáltatás időszerű kérdéseiről Az 1986—1990 közötti időszak jogalkotási feladatairól tájékoztatta a sajtó képviselőit Markója Imre igazságügy-miniszter csütörtökön a Parlamentben. A sajtókonferencián — amelyet Bányász Rezső államtitkár. a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott meg — az igazságügy-miniszter elöljáróban kiemelte: a jogszabály-előkészítő tevékenységről — a népgazdaság középtávú tervéhez hasonlóan — öt évre szóló terv készült. Kiemelte: a jogalkotásnak segítenie kell az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Növelni szükséges az Országgyűlésnek a jogalkotásban betöltött szelepét, a tanácsok önállóságát és felelősségét, folytatni kell a hatáskörök kiszélesítését, a kormányzati munka korszerűsítését, illetve az államigazgatási tevékenység színvonalának emelését. Mindezek érdekében törvényt készítenek elő a jogforrásokról. Megvizsgálják például, hogy az 1949 óta létező, de a gyakorlatban nem funkcionáló jogi intézményt, a népszavazást milyen kérdésekben és hogyan lehetne alkalmazni. Jogalkotásunk és jogalkalmazásunk jogpolitikai elveit országgyűlési határozat formájában kívánják rögzíteni. Egyidejűleg a jogszabály-előkészítés korszerűsítése céljából áttekintik e téma szervezeti és módszerbeli kérdéseit is. Korszerű és átfogó törvény készül a sajtóról, a tájékoztatási tevékenységről. A tervezet valószínűleg még idén az Országgyűlés elé kerül. Törvényt alkotnak a társadalmi szervezetekről és az egyesületekről, és újra szabályozzák a polgári eljárást. Utóbbi azért különösen fontos, mert a polgári ügyek tárgyalása legtöbbször mérhetetlenül elhúzódik. Új törvényt készítenek elő az állami vállalatokról. A szövetkezeti kongresszusok állásfoglalásait szem előtt tartva korszerűsítik a szövetkezeti jogszabályokat. Törvényt alkotnak a földről, e jogszabályban rögzítik a földek tulajdonára, használatára, forgalmára és a földvédelemre vonatkozó alapvető előírásokat. Felülvizsgálják és kiegészítik a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket, szabályozzák a gazdálkodószervezetek szanálását és felszámolását. A bankrendszer továbbfejlesztése érdekében módosítják az állami pénzügyekről szóló törvényi Kialakítják az egységes személyi jövedelemadó rendszerét és felülvizsgálják a lakossági adókra vonajkozó jogszabályokat. Megalkotják az új Munka Törvénykönyvét, és egyidejűleg a munkavédelemről szóló magas szintű jogszabályt. Ezzel a gazdálkodás hatékonyságának javulását, a dolgozók jogainak és kötelezettségeinek fokozottabb érvényesülését segítik elő. A továbbiakban elmondta, hogy új társadalombiztosítási törvényt készítenek elő, módosítják az egészségügyről és korszerűsítik az ifjúságról szóló törvényt. Fokozott figyelmet fordítanak a negatív társadalmi jelenségek elleni határozott fellépésre. Módosítják a családjogi törvényt, illetve kidolgozzák annak egységes szövegét. Magas szintű jogszabályt alkotnak a gyermek- és ifjúságvédelemről, valamint a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokról, s módosítják a Büntető Törvény- könyv és a büntető eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Üjraalkotják a szabálysértési törvényt és végrehajtási rendeletéit; a politikai és az állami döntéseknek megfelelően a jogi szabályozás eszközeivel is elősegítik az alkoholizmus elleni küzdelmet. A túlszabályozottság csökkentése céljából 1986 végéig az egyes tárcák és az országos hatáskörű szervek vezetői áttekintik az 1960 előtt kiadott, feladatkörükbe tartozó jogszabályokat, és szükség esetén javaslatot tesznek hatályon kívül helyezésükre, módosításukra. Az igazságszolgáltatás munkájáról szólva a miniszter hangsúlyozta: azoknak a követelményeknek, hogy gyorsak,. törvényesek és jog- politikailag magas színvonalúak legyenek az eljárások, az igazságszolgáltatási intézmények nem mindig tudnak megfelelni. Az Igazságügyi Minisztérium programot dolgozott ki olyan szervezeti és munka- módszerbeli módosításokra, amelyek révén emelkedhet az igazságszolgáltatási munka színvonala.
