Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
1986. január 4., szombat o A Bhagwan-botrány hullámai Egy szektavezér tündöklése és bukása Bhagwan Shree Rajnash (Fotó: stern — KS) Nehéz dolog manapság akár csak egy órácskát úgy sétálni a nyugati metropoliszok központjában, hogy ne találkoznánk furcsa öltözetű, éneklő, rendszerint rövidre nyírt hajú fiatalokkal, akik a járókelőket meg-megállít- va vagy csupán irományaikat kínálva hirdetik szektájuk dicsőségét. Legtöbbször a „Hare Krishna” követői zengik monoton himnuszukat London, Amszterdam vagy New York terein, parkjaiban, de sokszor lehet látni a Moon-féle „Világegyház”, „Isten gyermekei” vagy más transzcendentális eszmerendszer követőit is. 175 évi börtön Földünk tarka vallási összképében mindig is sajátos színfoltot jelentettek a különféle „mesterek" és guruk kultuszát terjesztő, nemegyszer zűrzavaros ideológiájú kisebb-nagyobb szekták. Igazán azonban csak az a borzalmas, tömegméretű ön- gyilkosság hívta fel rájuk a közvélemény figyelmét, amely 1978-ban a guyarrai őserdőben történt: Jones, szektavezér parancsára akkor csaknem ezer híve vett be méi'get, engedelmesen követve csodált szellemi vezetőjét a másvilágra is, Az a botrány — helyesebben botránysorozat —, amelynek hullámai az elmúlt hetekben a híres-hírhedt Bhagwan-szekta alapjait rengették meg, nem volt ennyire véres, tragikus. Ám a nyomában járó szenzáció semmivel sem kisebb, hiszen nem egy kis létszámú, saját soraiba visszahúzódó gyülekezetről van szó, hanem egy olyan csoportról, amelynek népszerűsége — legalábbis fénykorában — három kontinensre, s állítólag csaknem félmillió lelkesen adakozó. Guszti üzlete elszánt hívőre terjedt ki. Sőt, a Bhagwan-szekta nem lebecsülhető anyagi erejét arra is felhasználta, hogy fokozatosan behatoljon egyes, jól jövedelmező „polgári” ágazatokba, s a gyors ütemben terjeszkedő éttermi-szállodai és diszkólánc révén éveken át dollármilliókat söpörjön be. Ügy tűnik azonban, hogy mindez a múlté! Az 53 éves, ősz szakállú Bhagwan Shree Rajnash eredetileg az indiai Poonában hozta létre kommunáját, s csak a hatóságok ismétlődő ' fellépése, valamint az egyre súlyosabb adócsalási vádak miatt tette át székhelyét az Egyesült Államokba. Aztán ott is égni kezdett a lába alatt a talaj. Hiszen — bármilyen megalázó legyen is ez egy földi szentre nézve — az amerikai hatóságok nem kevesebb mint 175 évi börtönbüntetést szabtak ki rá, s 400 ezer dolláros bírsággal is sújtották. Igaz, a szektavezér mégsem került fogházba, mivel az ítélet ötnapos határidőt hagyott arra, hogy elhagyja az Egyesült Államokat. Egyszerűen szex-guru Bhagwan ellen, aki Poona után az Oregon állambeli Rajneeshpuramban hozta létre vallási központját, hivatalosan a bevándorlási törvények 35 ízben történt megszegése miatt emeltek vádat. Egyrészt átköltözésekor maga is valótlant állított. hogy csak klinikai kezelésre (egy gerincműtét elvégzésére) érkezik az Egyesült Államokba. Másrészt azóta előszeretettel hozott tető alá álházasságokat, hogy tehetősebb külföldi rajongóinak szintén lehetővé tegye a féllegális bevándorlást az USA-ba. A hi vők zöme azonban amerikai volt, többnyire a fogyasztói társadalom életformájától elforduló, értékzavarba került, családjától, korábbi kötelékeitől elszakadt vagy szabadulni igyekvő fiatal. Vonzó volt számukra az „önmegvalósítás”, az „önkiteljesítés” hirdetése, a szeretet hatalmának hang- súlyozása, a meditációk és a transzállapotig juttató szeánszok sora éppúgy, mint a közös ceremóniákat gyakorta követő heves orgiák szokása. (Ellenfelei sokszor egyszerűen szex-gurunak nevezték Bhagwant, azt állítva, hogy az „agymosás”, az önálló akarat kioltása mellett leginkább a szabad szerelem engedélyezésével toborozza a csalódottan távozók helyébe lépő friss utánpótlást.) Mert azért kiábrándultak mindig akadtak — még a legrózsásabb, legzavartalanabb periódusban is. Sokan lelki terrorra panaszkodtak, mások pedig hosszabb távon azt nem viselték el, hogy keresetük, méghozzá nemegyszer verejtékes munkával kiérdemelt keresetük zömét a „Mesternek” kellett felajánlani. Fokozódó visszatetszést keltett a guru tékozló életmódja, nyakló nélküli költekezése. Az elmúlt években állítólag már kéthetente vásárolt egy-egy vadonatúj Rolls-Royce luxuskocsit, csak selyembe öltözött és töméntelen ékszert halmozott fel. A Bermudák helyett... Mindez azonban még kevés lett volna. A vég kezdetét az jelentette, hogy ősszel faképnél hagyta titkára, helyettese. Fő bizalmasa, aki állítólag kétszer is megkísérelte eltenni láb alól a guru Igen, kedves olvasó, illemhelyet dicsérnek a fentebb leírt sorokban, az odalátogató vendégek. A helyszín: Békéscsaba, vasútállomás. Közelebbről a pályaudvari férfi W. C. Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az utóbbi hónapokban mintha kicserélték volna az addig füstös, szagos. tisztátalan toalettet. Plakátok, poszterek, cserepes virágok kerültek a falakra. A kis asztalkán illatszerek, a sarokban magnóból zene szól. Ha valaki kifogja, még hangulatvilágítást is kap, hosszabb-rövidebb ottléte idején. Rend és higiénia . .. Az előtérben az ajtó mellett egy vékony srác köszönti a vendégeket. Előtte persely a kétforintosoknak. — Tudod — nem szégyellem —, végre jó munkát találtam — mondja a 19 éves Guszti, a W. C. üzemeltetője". — Intézetben nevelkedtem Vésztőn, majd nevelőszülőkhöz kerültem. Dolgoztam Csabán a konzervgyárban. mint csomagoló, aztán Pesten járműszerelőnek tanultam. De egy év után abbahagytam és hazajöttem. Elhelyezkedtem a hűtőháznál, majd a sütőiparnál kaptam munkát. Itt azonban — ugyanis nincs szakmám — kevés volt a fizetés. Albérletben lakom, és 2500—3000 forinttal a zsebemben nehezen tudtam kihúzni hó végéig. Ismered az albérletek mai árait...? Aztán jelentkeztem a MÁV-nál. Felvettek takarítónak, később elvállaltam a férfi W. C. takarítását is. Néhány hónapja engedélyt kaptam, hogy fizető illemhelyként működtessem, azzal a feltétellel, hogy mindig tisztán tartom a helyiséget és papírt, törülközőt. szappant adok a vendéházi orvosát, néhány társával az NSZK-ba távozott. Ott vette őrizetbe a nyugatnémet rendőrség — méghozzá ugyanazon a napon, amikor Bhagwant is letartóztatták Észak-Karolinában. A „Mester” megérezte, hogy a sűrűsödő felhők ezúttal nem apró nehézségeket, hanem komoly válságot jeleznek szektája és saját jövője szempontjából. Ezért híveinek legszűkebb csoportjával sietve útnak indult, miután ügyvédje hiába próbálta meg előzetes óvadék kifizetésével elkerülni a várható letartóztatást. Ám a végállomás a Bermuda-szigetek helyett (ahol biztos lehetett volna a kiadatási kérelem elutasítágek kezébe. Elvállaltam. Láthatod, megfelelek a kívánalmaknak, sőt, még plusz szolgáltatást is nyújtok. Nem, nem szerződéses« az „üzlet”. Ez most még csak olyan próbaüzem. — Mennyi pénz jön össze havonta? — mutatok a vaskazettára. — Kapok 3 ezer forint fizetést a MÁV-tól. Ezért a másodállásért pedig olyan 8—9 ezer forint gyűlik össze havonta. Ennek a fele azonban elmegy tisztító- és illatszerekre. Négy hétre kell 30 liter hypó, körülbelül 100 tekercs papír stb. Ott a kisasztal — mutat a sarokba —, tele van szappannal, spray-vel, samponnal, fogkréméi, arcszesszel, s borotvakrémmel. Ha a vendég kívánja, hát használhatja — benne van a „beugróban”, a sában) Charlotte városka börtöne lett: csuklóján kö- nyörtelenül kattant a bilincs. (Később azt is nyilvánosságra hozták, hogy a menekülő szektavezér több millió dollárt érő ékszerhalommal és tekintélyes összegű készpénzzel érkezett — volna — kiszemelt új lakóhelyére.) Bhagwan személyes sorsa az ötnapos haladékkal, úgy látszik, megoldódott: sikerült megúsznia a büntetés tényleges letöltését. Más kérdés, hogy mi lesz híveivel, illetve kiterjedt birodalmával, amelyen mostanra természetesen a bomlás ezernyi jele mutatkozik. A „Mester” őrizetbe vétele nyomán meginogtak a szekta pénzügyi két forintban. Ha akarja, meg is veheti, kifizeti és elviszi ... És Guszti mesél, mesél: tervezi, hogy szerződésbe veszi a W. C.-t Még az idén egy cipőtisztító sarkot épít, a hozzávaló kenőcsökkel, kefékkel. Két kézszárítót, nagyobb tükröket és egy új magnót szeretne vásárolni. Egy zuhanyzófülkét is munkába akar állítani, hogy a szolgáltatásokat bővítse. — Milyenek a vendégek? — Hát, van ilyen is, meg olyan is — vonja meg a vállát. — A múltkor épp beszélgetek a pályaudvari rendőrrel, hát látjuk ám, hogy az egyik fülkéből két férfi — egy idősebb és egy fiatalabb — lép ki, egymás kezét fogva. Bizony. csak csodálkoztunk, hogy ennyire el vannak fajtalanodva az alapjai, tömegesen pártolnak el a megrettent szektatagok, s már egyes vállalkozásokat is kénytelenek voltak pénzzé tenni. Bhagwan kósza hírek szerint azt is fontolgatta, hogy visszatér szülőhazájába, s egy kommunát hoz létre a Himalája térségében, de ez valószínűleg hírlapi kacsa csupán, hiszen egykori adóhátralékai, lezáratlan bírósági ügyei ismeretében aligha fogadnák ott tárt karokkal. Ám, ha a botrányhistória nyomán netán végképp lealkonyul is Bhagwan szerencsecsillaga, önjelölt prófétákban és világmegváltó tanokat hirdető szentekben, várhatólag, a közeljövőben sem lesz hiány. Elekes Éva emberek. S nem egyszer tapasztaltam már ilyet, és ehhez hasonlót. Egyik délután meg takarítok, nem is figyeltem, de hallom, hogy valaki bejön és bezárkózik az egyik fülkébe. Egyszer csak kiszól; papírt kér. Beadom az ajtó alatt, de felfigyeltem a hangjára. Olyan női hang volt. Gondoltam én mindenfélét aztán. Tesz, vesz, lehúza, nyílik az ajtó, és kilép egy nő. Rám néz és kérdi: „Ugyan mondja már fiatalember, ez férfi W. C?” Hát — mondom —, az. de most már mindegy . .. Van olyan vendég is, akit nap, mint nap látok. Némelyik egy hétre előre ad egy húszast — azaz bérletet vált —, aztán jön ahányszor akar, illetve kell. Van olyan is, aki nem fizet. .. Hornok Ernő Ez nem kis dolog... — Elnézegetem a plakátokon levő félmeztelen lányokat, szól a zene, nincs az a jellegzetes „illat”, s közben teszem azt, amiért bejöttem — mondja (kis)dolgavégeztével egy fiatalember. — Kulturált hely... naponta bejárok ide, mielőtt hazautazom. Már szinte törzsvendégnek számítok. A múltkor —képzelje — még tv-t is néztem, mialatt könnyítettem magamon. Mindig van papír, szappan, sőt, spray is. Egy kis sziget ez kérem, öröm itt lenni, ha kis időre is. Azért a két forintért megéri . .. meséli egy őszes úr. „Elnézegetcm a plakátokon a félmeztelen lányokat..." Fotó: Fazekas László