Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

1986. január 4., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON 11 szorongás elnémít Mit tegyünk gátlásaink, a lámpaláz ellen ? Egészség-higiénia Fehér foltok a bőrön „Nem tudom,, hogyan is fogjak hozzá a mondandóm­hoz, miként is fejezzem ki magam". .. így vagy ilyen­formán írja körül sok em­ber a kötetlen beszélgetések­től, a mások előtt való meg­szólalástól való szorongásait. Többen attól is félnek, hogy társaságban bármit is elme­séljenek, de különösképpen attól, hogy egy kisebb be­szédet tartsanak. Az ilyen jellegű gátlások gyökereit legtöbbször gyermek- vagy ifjúkorban találhatjuk meg. Vagy nem volt az otthonunk­ban olyan példaképünk, aki­nek útmutatásai nyomán a kívánatos módon fejlődhe­tett volna beszéd- és kifeje­zőkészségük; akit utánozhat­tak volna, vagy ha megszó­laltak. kellemetlen tapaszta­latokat szereztek az iskolá­ban. De folytathatnánk a sort. A mások előtti beszédtől, megszólalástól való félelmek kiváltó okai között találhat­juk még az alábbiakat is: az állandó helyreigazítás el­szenvedése közösségben; a tanárok szidásai a helytelen kifejezésmód miatt; az is- kolatarsak gúnyos nevetése valamilyen beszédhiba hal­latán vagy más hasonló megszégyenítések élménye. Hogyan szabadulhatunk meg a beszédtől való szoron­gástól? Semmi esetre sem úgy, hogy a legkisebb gyakorlási eshetőséget is kerülni igyek­szünk! De úgy sem, hogy a kétségbeesettek bátorságával sodródunk bele egy váratla­nul adódó előadói helyzetbe. Fennáll ugyanis ez utóbbi esetben annak a veszélye, hogy amikor kellene, egyet­len egy szót sem tudunk ki­préselni lámpaláztól égő, ki­tikkadt torkunkon . . . Azokkal a pszichológusok­kal érthetünk egyet, akik azt a nézetet vallják, hogy be­szédet tartani, szónokolni mindnyájan megtanulhatunk, és a meglevő beszédhibáin­kat áttanulással kijavíthat­juk. Ehhez az összetett ta­nulási folyamathoz a kis lé­pések módszerét ajánljuk. Demosztenész példáját idéz­hetjük: a nyelve alá tett ka­vics segítségével gyakorolta a beszédet azért, hogy a dado­gását kiküszöbölje. A régi görögök egyik legnagyobb szónoka lett belőle. Mi mindent kell figyelem­be vennie annak, aki példá­ul egy lakógyűlésen, egy üze­mi értekezleten vagy akár egy esküvői vacsorán beszé­det kell mondjon? Ha jól el tudja magát la­zítani, ez máris előnyt je­lent. A szorongás így nem önti el egész testében, s az agyát sem blokkolja le. Az ellazításos módszernek, az autogén tréningnek az elsa­játítása és alkalmazása a túlterhelő stresszhelyzetek ellen ma már mindinkább el­terjedt hathatós eszköznek számít. Segít az ellazulás a várakozási feszültség csök­kentésében is. Fontos az is, hogy beszéd közben helye­sen lélegezzünk. Az ún. hasi légzés feszültségcsökkentően, s így megnyugtatóan hat. Ennél a mély belégzési mód­nál a tüdőt jól átjárja a le­vegő, több frissítő oxigénhez jut az egész szervezet. E légzést akkor végezzük he­lyesen, ha a be- és kilégzés­nél a hasfelületet jól észre­vehetően kinyomjuk, majd behúzzuk, miközben a váll és a mellkas alig mozdul el. A jó előkészület növeli a biztonságérzetet. Mondja el néhányszor beszédét, mondó- káját még az adott alkalom bekövetkezte előtt vagy sa­ját magának, vagy egy-két ismerőse előtt. Még néhány hasznosnak ígérkező tanács: az előadás megkezdése előtt még egy­szer tudatosítsa magában. miért is mondja el azt. Me­lyek azok az információk, amiket az előadásban, felszó­lalásban közölni akar má­sokkal? Mindent, ami nincs közvetlen, szerves kapcsolat­ban beszéde céljával, tegyen félre, hagyja el a szövegé­ből. A töltelékszavakat is kerülje. Emlékeztetőül készítsen vázlatot a koncepciójáról. Fogalmazza meg tömören írásban is a fő pontokat. Könnyítse meg a megér­tést, a témával való azono­sulást a hallgatóinak azáltal is, hogy kezdettől fogva ar­ról beszél, amit mondaniva­lójául szánt. Jól tagolja be­szédét, ne zúdítson túl sok információt a publikumra! Határozottan emelje ki min­dig azt, ámít különösen lé­nyegesnek tart közlendőiben. Hozza tudomására a hallga­tóinak, hogyha a beszéde a vége felé közeledik, ez újra növeli a figyelem erősségét. Használja ki ezt a mozzana­tot arra, hogy témáját vilá­gosan, tömören összefoglal­ja. Ám ezzel valóban fejezze be beszédét — ne merüljön bele ismétlésekbe. Beszéljen jól hallhatóan, lehetőleg rövid mondatok­ban. A hosszú körmondatok­ból legnehezebb értelmes be­fejezéshez jutnia a szónok­nak. Soha ne feledkezzék meg szüneteket tartani be­széde közben. Maradjon le­hetőleg konkrét és szemléle­tes. Ne vesszen el nehezen követhető absztrakciókban, hosszú idézetekben, végelát­hatatlan számoszlopok felso­rolásában. Ne terhelje túl részletkérdésekkel se a hall­gatóit, ám mindenekfelett: ne beszéljen túl sokáig! Ne felejtsük el: beszélni meg lehet tanulni — a gya­korlás itt is segít, a szoron­gás leküzdhető. Különben is, senki sem jött kész szónok­ként a világra . . , Mirtse Márta Orvosi nevén: vitiligó, a bőrön elszórtan, éles határ­ral mutatkozó festékhiány. Többnyire 30 év előtte de méginkább gyermekkorban jelentkezik, általában lassú, néha azonban gyors terje­déssel. Elhelyezkedése egyes testtájakon kifejezettebb, il­letve gyakoribb. így az arc, kézhát, kar, nyak, törzs a gyakorisági sorrend. Nap hatására a bőr nem barnul meg, csak kipirul, és hám- lik, a környezettől még job­ban elüt. Az első foltok jelentkezé­sekor azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz, mert az egyszer már megjelent fehér foltokat csak nagy ritkán si­kerül újra a bőr színével azonossá tenni, Üjabb fol­tok megjelenését viszont többnyire meg lehet előzni. Ehhez azonban a bőrelválto­zást előidéző betegséget kell tisztázni. A betegség kivál­tásában szerepelhet baleset, stresszhatások, bakteriális góc, a mellékvese kéregállo­mányának hiányos működé­se. vészes vérszegénység. A víz gyógyító, szépítő ha­tását évezredekkel ezelőtt fedezte fei.az emberiség. Az ókori Egyiptomban és Gö­rögországban azt vallották, hogy a testi-lelki béke zálo­ga a tisztaság. Rómában pe­dig, ahol már ekkor ismer­ték a vízvezetéket, egy-egy polgár évente igen nagy mennyiségű fürdővizet hasz­nált el. Azt ma már tudjuk, hogy nemcsak a fürdővíz hőfoka, hanem a benne feloldott ás­ványi sók és növényi kivo-. natok is rendkívül nagy ha­tást gyakorolnak az ember közérzetére. A szakboltok­ban a legkülönbözőbb fürdő­sók, tabletták, habok, gyógy­növénykivonatok kaphatók, ezek között mindenki megta­lálhatja az alkati adottsá­gainak legmegfelelőbbet. A Leggyakrabban — az esetek mintegy 40 százalékában — öröklődő, vagy a családban halmozottan előforduló kór­képek állnak a háttérben. Ilyenek: cukorbetegség, az immunrendszer (a szervezet védelmét biztosító rendszer) működési zavara (saját, egészséges festéksejteket el­pusztítja), vagy az immun- rendszer zavarával összefüg­gő emésztőszervi betegség (savhiány, boholysorvadás. felszívódási zavar), izület- gyulladás egy formája, pajzsmirigy- vagy májbeteg­ség. A fehér foltok megjelené­se jóval megelőzheti a hát­térbetegség kialakulását. Ilyenkor a kiváltó ok felde­rítése nagyon nehéz, de könnyebben kezelhető. Más­kor a kiváltó betegség ki sem alakul teljesen, és mire a fehér foltokat észleljük, már spontán gyógyult, eset­leg ez a kiváltó háttérbeteg­ség nem is tisztázható. Ez esetben természetesen a pigmenthiányos területek modern bőrgyógyászok sze­rint a fürdés helyes menete a következő: először zuhany alatt, erős szappanos kefével vagy mosdókesztyűvel jól dörzsöljük le testünket, s csak azután feküdjünk bele a frissen engedett — maxi­mum 37 fokos — kellően dúsított vízbe, amiben 20—25 percnél tovább (bármilyen kellemes is) ne maradjunk. A dúsított fürdővíz lehet nyugtató vagy éppen frissí­tő hatású, netán bőrápolást elősegítő. Ezekből néhány: NYUGTATÓ FÜRDŐK 1. 50 dkg konyhasó, vagy az illatszerboltban vásárolt Illatost- tott 5 kanál tengeri fürdősó a fürdővízben megnyugtat és Jó hatással van az idegrendszerre. 2. Három marék hársfatea le­szűrt főzetét öntsük a fürdővíz­be, kellemes és megnyugtató hatása van. növekedése vagy szaporodá­sa is megáll kezelés nélkül. Nagyon ritka pz az eset, amikor sem az alapbetegség, sem a fehér foltok szaporo­dása nem gyógyítható, illet­ve nem állítható meg. Külső kezelése még nem kielégítően megoldott. Több­nyire csak kozmetikai jelle­gű kenőcs (Kreola, Derma- kol) vagy krémpúder fedé­sével tudjuk eltakarni. A még kezdeti szakban levő fénykezelések (külső, belsi gyógyszeres kezeléssel ki­egészítve) nem mindig ad­nak megfelelő kozmetikai hatást. A kiváltásban szereplő be­tegség felderítése és kezelé­se (lehetőleg bőrgyógyászati osztályon) mindenképpen szükséges. Kisgyermekek és felnőttek kivizsgálása, illetve gyógy­kezelésének megítélése sem mindig azonos. A korai ke­zeléssel megakadályozhatjuk újabb festékhiányos terüle­tek kialakulását. A legkez­detibb szakban jelentkező fehér foltokba még rakod­hat le új bőrfestékanyag. A kiváltó betegség felderítése és kezelése azért_ is indokolt, mert néhány esetben sokkal súlyosabb, mint a bőr oly­kor nagyobb területén is megjelenő bőrfesték hiánya. Dr. Pflanzner Tibor 3. A szénsavas fürdőt 4-5 kanál szódabikarbóna és ecet hozzá- öntésével készítjük, Igen jó ha­tású kimerültség, ideggyengeség esetén. FRISSÍTŐ-ÜDÍTŐ FÜRDŐK 1. 4-5 citromot felszeletelünk, leforrázzuk és 10—15 percig áll­ni hagyjuk. Utána a szeleteket jól kinyomkodva, a levét leszűr­jük a fürdővízbe. 2. 4-5 marék fenyőtűlevelet forrázzunk le, 20—25 perc után leszűrve keverjük a fürdővíz­hez. 3. Ugyanilyen frissítő, élénkítő hatású a borsmenta, a rozma­ring, az üröm és a szénavirág- félékből készült főzettel dúsított fürdő. bőr Apói,O, szépítő FÜRDŐK 1. öt liter vízben megfőzünk l kg búzakorpát, leszűrjük és a fürdővízhez keverjük. 2. 4-5 marék kamillavirágból erős főzetet készítünk, ezt tesz- szük a fürdővízbe. 3. A tejfürdőhöz az üzletek­ben kapható tejport kell ele­gendő mennyiségben (míg hab- fehérré nem válik) a vízbe ke­verni. Szárazbőrűeknek kiváló hatású. /ti |7- t 11 szalagpinty (örvös amandina) Szépítő, gyógyító fürdő II méretvétel szabályai Ha önállóan akarunk szabni-varrni, legelőször is meg kell állapítanunk saját méreteinket. A méretvétel­nek vannak szabályai, eze­ket meg kell tanulnunk. Első és legfontosabb köve­telmény a pontosság. A pon­tos méretvételtől nagyon sok függ. Elsősorban az, hogy mennyit leszünk kénytele­nek munka közben igazítani, alakítgatni és mérgelődni. Fontos, hogy méretvétel­kor is, próba közben is min­dig ugyanolyan melltartó le­gyen rajtunk, mint amilyen­ben a ruha viselésekor le­szünk. Egy más formájú, más vállpánthosszúságú melltartó megváltoztathatja az egész ruha ,,állását”. A méretvételnél az. ábra szerinti helyeken, lazán tar­tott mérősjalaggal, de ráha­gyások nélkül, pontosan vesszük le a következő leg­fontosabb méreteket: 1. Mellbőség. A test körül, a mell legkiemelkedőbb pontján át vezetjük a cen­timétert. 2. Derékbőség. A derékvo­nal helyének pontos megje­lölése szükséges, ezért előbb egy keskeny szalaggal kös­sük át a derekat, azután mérjük meg a bőséget. 3. A mérőszalagot a csípő legszélesebb pontján vízszin­tesen vezetjük körül. 4. Mellmagasság. A mérő­szalagot a vállvonal találko­zási pontjához helyezzük, és a mell legkiemelkedőbb pontjáig mérjük függőlege­sen a távolságot. 5. Eleje derékhossza. A nyaknál lévő „sótartóhoz” illesztjük a centimétert, és a mell legkiemelkedőbb pontján keresztül a deréköv alsó széléig vezetve mérjük. 6. Háta derékhossza. A hát középvonalán mérjük: a nyakkörnél lévő csigolyától a deréköv alsó széléig ve­zetve leolvassuk a méretet. 7. Vállszélesség. Méretét a nyak- és a vállcsúcs között mérjük. 8. Kar hossza. Karunkat könnyedén behajlítva, váll- csúcstól könyökön át a csuk­lóig mérjük az ujja hosszát. 9. Felsőkar-bőség. A felső kar legvastagabb pontján mérjük körbe. 10. Nyakbőség. A nyak al­só vonalán — nem szoro­san fogva a mérőszalagot — mérjük. 11. Szoknya hossza. Az elejeközép és az oldalvonal közötti távolság felénél, a deréköv szélétől mérjük. így sem a csípő, sem a has domborúsága nem befolyá­solja a hosszméret megálla­pítását. 12. Testmagasság. Talptól a fejünk tetejéig mért távol­ság, aminek méretét azért jó tudni, hogy tisztában le­gyünk azzal is, milyen kon­fekció, illetve mérettáblázat­hoz tartozunk. B. K. Azt hiszem nyugodtan ál­líthatom, hogy a szalag­pinty (Amandina fasciata) egyike a legrégebben Euró­pában tartott és tenyésztett díszmadaraknak. Tetszetős színezete, nyugodt, békés ter­mészete miatt a legtöbb dísz- pintytenyésztőnél és madár­kedvelőnél megtalálható. A barna szín minden ár­nyalata megtalálható rajta; a torok és a fejoldalak barnás­fehérek finom sötét ke­resztcsíkkal. A mell alsó részén és a hason hiányzik a gesztenyebarna szín. A hím torkán a szemek magasságá­ig rendkívül szép kárminvö- rös nyakcsík díszeleg. Erről a vörös szalagról kapta mada­runk a nevét. Ennek a kis, 12—13 centi­méter nagyságú szövőpinty­nek hazája Afrika forró ég­öve. Afrika nyugati részén már évszázadok óta ismere­tes, innét átterjed a keleti partvidékig. A Nílus mentén elterülő tartományokban a 16 fokos északi szélességtől kezdve a ritkás erdőségekig mindenütt megtalálható, a Szaharától délre fekvő terü­leteken, a fás és fátlan sza­vannákon érzi jól magát. A kalitkában, volierben tartott példányok szívesen kóstolgatják a gyümölcsfélé­ket, s így feltételezhető, hogy hazájában az ilyen „ízes fa­latokat” sem veti meg. Fő eledele azonban mindenkor magvakból, főleg fűmagvak­ból áll. Északkelet-Afrikában többnyire 10—40 darabból álló csapatokban látható, bár megfigyeltek már körülbelül 1000 példányt is számláló csapatokat. Nem lehet elégszer hang­súlyozni, hogy madaraink egészségének alapvető felté­tele a tágas hely! Sajnos, több helyen is láttam (te­nyésztőknél is!), hogy mada­raikat szűk, ritkán takarított kalitkában tartják és cso- dálkoznak, hogy madaraik nem költenek, elpusztulnak. Egy szalagpinty párnak leg­alább 60x45x35 centiméte­res kalitkát biztosítsunk! Mindenkori vegyes magelesé- gük vörös-fehér kölesből, fénymagból, muharmagból álljon. Zöld eleséget lehető­leg mindennap biztosítsunk számukra saláta, tyúkhúr, a téli hónapokban csíráztatott magvak formájában. Különösen a téli hónapok­ban és költés idején fontos, hogy madaraink vitamin- szükségletét biztosítsuk. A szükséges vitaminok pótlásá­ra legalkalmasabb a Phyla- sol Combi nevű készítmény, amely a magboltokból bár­mikor beszerezhető. A ma­darak ivóvizében oldjuk fel. Hetente kétszer tegyünk egy késhegynyit madaraink ivó­vizébe. Ásványi anyagok, nyomelemek pótlására ajánl­ható a Futor, ásványi pre- mix. porrá tört (kifőzött) tyúktojáshéj és a szépia. Ezeket az anyagokat 2:1:2 arányban összekeverve kis edényben helyezzük be a ka­litkába. A szépiát a kalitka oldalán akaszthatjuk fel. Saj­nos, az ossa sepia a kereske­delemben nem kapható, te­nyésztőknél lehetséges a be­szerzése. Ha az említett elhelyezést és táplálást biztosítjuk ma­darainknak, lehetőség nyílik a költésre is. A kalitkára le­hetőleg kívülről akasztott fészekoduba (méretre 14 x 14 x 14 centiméter) helyezzük a finom.szálú száraz füvet. Alkalmas erre például a ba­rázdált, a vörös és a sovány csenkesz. (Festuca-fajok). Az odúba helyezett fűből zárt, laza fészket készítenek ma­daraink. A tojások száma 3—6. köl­tési idő 12—13 nap. A kikelt fiókák igen csúnyák, egészen feketék, sötétszürke pihe- tollakkal borítottak. Kikelé­sük napján már jól hallható lármát csapnak, amelyet jó­indulattal sem lehet csipo­gásnak nevezni. (Félreértés ne essék: ettől még nyugod­tan költethetjük őket, nem zavarja az ember-család nyugalmát.) A fiatalok 21—23 napos ko­rukban repülnek ki, a hí­meknek már a piros nyak­örvük is megvan. A fiatalok már 4 hónapos korukban ivarérettek, de 8 hónapos koruk előtt ne engedjük köl­teni őket. A költés ideje alatt (a tojásrakástól a fió­kák önállóvá válásáig) lágy eleséget is adjunk a költő­párnak naponta kétszer. a mindennapos eleségük mel­lett. A szalagpinty viszonylag ritka madár, díszállat-keres­kedésben nem kapható: is­mertebb tenyésztőknél és a tavaszi-őszi díszmadár-kiállí­tásokon szerezhető be. Nyugodt, békés, szelíd ter­mészetű, „kecsessége”, a ra­gaszkodása azonban kárpó­tolja ezt a kis utánajárást. Durkó Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents