Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 26. szám
11U *11 1986. január 31., péntek-----------------------1 16 lesz portásnak? Bicegő rehabilitáció Hazánkban 1983.-ban született átfogó rendelkezés a csökkent munkaképes dolgozók foglalkoztatásáról, ellátásáról. Az egészségügyi és a pénzügyi tárca részletesen meghatározta a rehabilitációval kapcsolatos tanácsi és vállalati teendőket. Ennek szellemében készített felmérést a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megállapításaikat vaskos jelentésben tették közzé, amelyet megtárgyaltak és megfelelő határozatokat hoztak. Szociális foglalkoztató? Ezek szerint a területi rehabilitációs bizottságok az előírt határidőig megalakultak, tagjaikat jól felkészítették feladataik ellátására. Az előkészítő munka oroszlán- részét a megyei tanács munkaügyi osztálya vállalta magára, felméréseikben a tennivalók is szerepeltek. Az instruktori rendszer tavaly februárban kezdte meg a munkát, feladataikat azonban nem szabályozták, így a népi ellenőrök aligha tudták a tapasztalatokat összegezni. A bizottság nem a helyi rehabilitációs bizottságok, hanem a vállalatiak tevékenységét vizsgálta, a gondok, javaslatok megoldása azonban elsikkadt. Az úgynevezett programterv elsősorban a munkáltatói rehabilitációs tevékenységet tartalmazta, az egyéb feladatokat vázlatosan taglalta, nem adott részletes programot a konkrét módszerekre, a pedagógiai, foglalkozási és szociális célok megvalósítására. Az egészségügyi osztály viszont két tanulmánnyal is segítette a helyi rehabilitációs bizottságok munkáját. Ennek ellenére ezek a bizottságok nem ' ismerték teljesen a rehabilitációs munkahelyeket, azok kihasználtságát, az igények területi megoszlásáról sem volt információjuk. A munkaügyi osztály megvizsgálta a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján, az illetékes városi szervezetekkel együtt a Békéscsabán létesítendő szociális foglalkoztató lehetőségeit. Ehhez 10 millió forint központi támogatás szükséges. Ha ez meglesz, akkor a megyei tanács segítségével a VII. ötéves tervben felépül a speciális üzem. Természetesen a vállalatok, a szövetkezetek sem mondhatnak le ilyen üzemrész létrehozásáról. Nagyobb figyelmet kell fordítani a tájékoztatásra. A megyei munkaerő-szolgálati irodához három év alatt mindössze 10 igénybejelentés érkezett, ebből öt rokkant embert tudtak elhelyezni. Ugyanakkor baj van a helyi rehabilitációs bizottságokkal. Az Egészségügyi Minisztérium irányelveit a gyulaiak kivételével nem hajtották végre. A békéscsabaiak még program- és üléstervet sem készítettek, döcögött a vállalati rehabilitációs munka ellenőrzése. Ezek a bizottságok nem ismerték a csökkent munkaképességűek elhelyezéséhez szükséges munkahelyeket, csupán helyi ismereteik és kapcsolataik alapján dolgoztak. Megnehezíti az elhelyezést, hogy kevés az ilyen munkahely, a rokkantak nagy része szakképzetlen, kevés iskolával rendelkezik, még analfabéta is akad közöttük. Pedig a főorvosi bizottságok jól oldják meg feladataikat. A vizsgált időszakban 329 megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását bírálták el. Javaslataikban részletesen foglalkoztak a betegek egészségi állapotával, a munkába állás feltételeivel. Ezek a szakvélemények általában alkalmasak arra, hogy az üzemekben működő vállalati rehabilitációs bizottságok megismerhessék a rokkant dolgozót. Pénzes presztízsveszteség A már említett együttes rendelet előírja: a munkahelyeken rehabilitációs megbízottat, illetve bizottságot kell létrehozni. Az ellenőrzött vállalatok mindegyike ennek eleget tett. A szakmai összetétel megfelelő. Az üzemek felében a szervezeti és működési szabályzatban vagy a kollektív szerződésben szabályozták a bizottságok feladatait, jogait, a vezetőkkel, a társadalmi szervezetekkel való együttműködést. A munkavédelmi szabályzatban meghatározták az egészségre ártalmas, veszélyes munkaköröket és a megelőzést szolgáló intézkedéseket. A munkahelyi jegyzék azonban egysíkú: leginkább portási, éjjeliőri, tele- fonközpontosi állást kínál. A vállalatok, szövetkezetek nem kellő körültekintéssel határozták meg azokat a munkaköröket, amelyek alkalmasak egy-egy rokkant ember foglalkoztatására. Néhány helyen részmunkaidőben, vagy munkaidő-kedvezményben dolgoztak. Nehezen megy a rehabilitáltak átképzése is. Csupán egyetlen vállalatnál találtak erre jó példát a népi ellenőrök. A vállalati és a helyi rehabilitációs bizottságok általában a konkrét esetekben együttműködnek. A vizsgált időszakban a vállalatok 27 dolgozó elhelyezését kérték a helyi bizottságoktól. Közülük heten megfelelő munkahelyet kaptak, ugyancsak heten szociális ellátásban részesültek, egy rokkant pedig járadékos lett, 12-en viszont nem fogadták el a felajánlott munkahelyet. Az okok között szerepel az anyagi és a presztízsveszteség, a kedvezőtlen munkaidőbeosztás, az ingázás és a legtöbben a rokkantsági nyugdíjat akarják megszerezni. A vállalati rehabilitációs bizottság munkáját befolyásolja az üzemi orvosok tevékenysége. A naponta rendelők sokrétű segítséget nyújtanak, míg a többiek a legfontosabb teendőket képesek csak ellátni. Javaslatot tesznek a csökkent munkaképességre, figyelemmel kísérik a rokkantak egészségi állapotát, lebonyolítják a szűrővizsgálatokat, viszont szakrendelésre, utóellenőrzésre már nem mindig kerül sor. A vállalatok, szövetkezetek vezetői figyelembe veszik az orvos javaslatait, olyan munkahelyeket igyekeznek létrehozni, ahol a megbetegedettek legjobb képességeiket kamatoztathatják. Az ellenőrzött gazdálkodó szervezetek 551 rokantat foglalkoztattak. Ennél jóval több ilyen munkahely van, de a területi elhelyezkedés egyenletlen. a vállalatok sokszor teljesen egészséges dolgozókkal töltik be ezeket a munkaköröket. Részben érthetetlen e magatartás, hiszen a szövetkezeteknek és az üzemeknek érdekük a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Az állami dotáció sem kevés: a kifizetett bér 55 százalékáig terjedhet, amelynek a 2—10 százalékát a rokkant dolgozó kaphatja. Hosszadalmas ügyintézés A népi ellenőrök 25 rehabilitálnál is elbeszélgettek, érdeklődtek a munkájukról, a velük való törődésről. Elmondották. hogy munkahelyükön igyekeznek megoldani személyes gondjaikat, vigyáznak az egészségükre. Néhány vállalatnál keresetkiegészítést kapnak, mivel az új munkakörben lényegesen kevesebbet keresnek. Ennek a módjai eltérőek: van ahol sima bérpótlékot kapnak, másutt teljesítményhez kötik ennek a kifizetését és jutalmat is osztanak. Változatlanul gond, hogy a rehabilitációs eljárás legtöbbször hosz- szadalmas, az amúgy is beteg ember sokáig nem kap fizetést, megcsappan a jövedelme. Persze, ehhez az is hozzájárul: egy részük főleg tájékozatlanság miatt nem járja végig a hivatalos utat, azonnal rokkantsági nyugdíjaztatását kéri, amely meghosszabbítja az ügymenetet. Mindezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a korábbi jogi szabályozás és gyakorlat főleg a munkáltatóra testálta a rehabilitációs feladatokat. A korszerűsített rendelet már jobban hangsúlyozza a tanácsok tennivalóit is. A kezdeti bizonytalankodás. útkeresés után magukra találnak a területi és a helyi rehabilitációs bizottságok, amelyeknek tagjai társadalmi munkások, szabad idejüket feláldozva dolgoznak rokkant embertársaikért. Seres Sándor Békéscsabán a Körösvidéki Cipész Szövetkezetben megoldották a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatását Fotó: Gál Edit Betoncserép — visszhang A Népújság ez évi január 2-i számában „Ez mindennek a teteje...” címmé] a VÁÉV—BRAMAC betoncserépgyártó, osztrák—magyar vegyes vállalat munkáját és tetőrendszerét bemutató cikk jelent meg, melynek nyomán az érintett cikk kereskedelmi igazgatójától és értékesítési vezetőjétől levelet kaptunk, s ebben többek között azt írják, hogy „a VÁÉV—BRAMAC tetőrendszer már 1985. november óta teljes, azaz a prospektusainkban található összesfajta cserép és tartozék kapható. Különösen vonatkozik ez a HUNGISOL A alátétfóliára, amelyből több 10 ezer négyzetméterrel rendelkezünk” A levél így folytatódik: „Valóban igaz, hogy a hagyományos agyagcserép po- rózusabb, és így alatta jobban szellőzik a padlástér, azonban az általunk gyártott betoncserép tömörebb, tökéletesen vízzáró — erre vállalunk 30 éves garanciát —, tehát a faszerkezetre egyáltalán nem jut be nedvesség, és ezért az nem is korhadhat el. Megjegyezzük továbbá, hogy egyrészt a betoncserépnél is megoldható a padlástér átszellőzé- se, a tartozékaink közé tartozó szellőzőcseréppel, másrészt az alpesi betoncserép akasztófüle úgy van kialakítva, hogy az alatta lévő léc átszellőzése is megoldott.” A továbbiadban — a termék népszerűségét bizonyítván — leírják, hogy az 1986-os évtői kezdődően az osztrák ETERNIT cég a jól bevált azbesztcement pala mellett betoncserepet is gyárt. Az általunk használt festék nem ártalmas az egészségre, mivel csak a természetben megtalálható anyagokat tartalmaz ... Befejezésül: „A betoncserép négyzetméterre vetített súlya ugyan minimálisan — kb. 5 kg-mal — nagyobb a hagyományos cserépnél, ezért azonban a hó. és a szélterhet is figyelembe véve, nem szükséges erősebb tetőszerkezetet „összeeszká- bálni” alá. A lécezés ajánlott mérete 30 X 50 mm a nagyobb léctávolság miatt, ez azonban csak minimális többletköltséget jelent...” * * * Megjegyezzük, hogy nem a Népújság dolga a különböző tetőfedő anyagok minőségének eldöntése. Erre nem is vállalkozhatunk; az említett cikkben azonban helyt adtunk a Dél-alföldi Tégla, és Cserépipari Vállalat vezető szakembere véleményének. A mázas és a betoncserép, azaz a konkurens cégek közti „vitát” pedig döntse el a vásárló és a harmincéves garanciával dacoló időjárás. Lám, a végén kiderült, hogy „ez” nem mindennek a teteje ... Bővítik az úrkúti mangánbányát Mezőkapcsolássa, hosszabbítják meg az úrkúti mangánbánya élettartamát. E célból együttesen 1800 méter hosszú feltáró vágatot építenek. Ezekkel majd ösz- szekötik a bányát az újabb mangánteleppel. Csak ily módon tudják biztosítani hosszú távon a hazai és exportigények kielégítését. A jelenlegi bányában ugyanis rohamosan csökkennek, és a szakemberek szerint legfeljebb 1990-ig tartanak ki az eddig feltárt készletek. Az új vágatok egyre mélyebben fekvő — már 225—250 méter mélységben elhelyezkedő — ásványrétegekhez nyitnak utat. A mezőkapcsolással az ezredfordulóig meghosszabbíthatják a bánya folyamatos termelését. Munkában a metszöollók A Békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet 11 hektáros gyümölcsösében kihasználva az enyhe időjárást, metszik a fákat, A kertészet dolgozói nagy szakértelemmel végzik ezt a munkát, hiszen ettől is függ — nem kis mértékben — az ez évi termés mennyisége és minősége. A metszés befejeztével, ami előreláthatólag február közepére várható, lemosó permetezéssel fejezik be a téli munkát Fotó: Fazekas László
