Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám

1986, január 25., szombat CSALÁD - OTTHON Ha nem sikerül a félévi... Az iskolaév közepén já­runk. Kis- és nagydiák ha­marosan megkapja a félévi értesítőt, vége az egyete­meken, a főiskolákon a fél­évi vizsgaidőszaknak. Ha jó a mérleg eredmé­nye, akkor minden rend­ben van, ám ha ... Iskolaigazgatók, rendőrök, határőrök a megmondhatói, hány gyerek indul ilyenkor a világnak, és — sajnos — a mentők statisztikája mu­tatja, hány diák véli gond­jai megoldásának, ha pon­tot tesz az egészre, vagy legalább szüleit megijeszte­ni valami ilyesmit kísérel meg. A tragédia akkor tör­ténik, ha a kísérlet „sike-* rül”. De ne beszéljünk most a szélsőségekről. inkább a mindennapos jelenségekről. Tudom, egy szülő sem örül annak, ha a gyerek nem jól szerepel az iskolában. Elég baj az, ha a szülő erre csak a félévi bizonyítványból jön rá, ha előbb nem tudta, hogy baj van. A másik ál­talános jelenség, hogy a szülő nem azt népi: arány­ban áll-e a bizonyítvány gyermeke képességeivel, ha­nem a közepes teljesítőké­pességű gyerektől is maxi­mális eredményt kíván. Sem az előbbi, sem az utób­bi nem tesz jót a gyerek­nek. de nem is vezet ered­ményre. S ha már a szülői negatívumoknál tartunk, azt a változatot is idesorol­nám, amikor a szülő —'pe­dig tudván tudja, hogy gyereke lusta, és többre lenne képes — a pedagó­gust okolja a sikertelensé­gért. Nincs iskola, ahol azt ta­nítanák meg, hogy kérem szépen, kedves anyuka vagy apuka, így és így k.ell vi­selkedni. ha a gyerekük ilyen vagy olyan bizonyít­ványt hoz haza. Mi az, amit mégis meg lehet és meg kell a szülő­nek tanulnia? Mindenekelőtt ismernie kell a gyerekét annyira, hogy tudja, mit várhat tőle. Ismerni kell annyira, hogy tudja, mi az a tárgy, ami­ben esetleg segítségre szo­rul, s ha ő nem képes ezt a segítséget megadni, meg­találja a módját, hogy más adja meg a gyereknek. És mindezt nem múlt, ha­nem jövő időben kell el­mondani: a félévi bizonyít­vány — legyen akár a kis­iskolás első értesítője, vagy az egyetemista nagylány in­dexe — legyen figyelmezte­tő arra, hogy hogyan kell folytatni. A félévi értesítő nem végbizonyítvány, de ép­pen mert értesítő, az a fel­adata, hogy felhívja a fi­gyelmet, hol, mit kell javí­tani. A szülő ne fenyeges­se a gyereket, hanem pró­bálja a pedagógus tanácsát kérni, hogyan segíthetne ab­ban, hogy a félévi csorbát év végére kiköszörüljék. Mert az sem jó, ha félvállról veszi, és csak annyit vet oda a gyereknek: „Jól van, nem történt semmi, év vé­gére kijavítod.” Ezt mond­hatja. de csak akkor, ha azt is megbeszéli vele, hogy hogyan, milyen módon ja­víthatja ki. És nemcsak a szidás, a büntetés lehet eredményes, hanem sokkal inkább a megérdemelt dicséret. Ha a gyerek képességeinek meg­felelően, különösen ha ere­jén felül produkált, akkor a dicsérettel sem kell fukar­kodni. Nekünk, felnőtteknek is jólesik, ha elismerik a mun­kánkat. A gyereknek az az igapi elismerés, ha nemcsak a bizonyítványban vannak jó jegyek, de a szülő is ve­szi a fáradságot, és átbön­gészi azt. És ha kell, dicsér is. (sárdi) Miért hullik a fikusz levele? KERT, HÚZTÁII A levéldísznövény-kedve- lők az utóbbi időben gyak­ran panaszkodnak, hogy szin­te egyik napról a másikra lehullanak fikuszaik levelei. Ha a lehullott — látszólag egészséges — zöld leveleket alaposan megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a levelek szélén a varrógép öltéseire emlékeztető párásodások észlelhetők, amelyeket sár­gás színű udvar vesz kö­rül. S ha a foltokat nagyítóval is megvizsgáljuk, akkor sem tudjuk a károkozók nyomait felismerni. Ennek az a ma­gyarázata, hogy nem nö­vénybetegségek, baktériumok vagy gombák által kiváltott tünetekről van szó, hanem élettani megbetegedésről, amit a hirtelen hőmérséklet­változás, például huzat idéz­het elő, vagy esetleg az, hogy a növényeket alacsony (12— 15 Celsius-fok alatti) hő­mérsékleten teleltetjük. Éppen ezért óvjuk fiku- szainkat a gyors hőmérsék­letváltozásoktól, s a huzat­tól, és mielőtt alacsonyabb hőmérsékletű helyiségekbe visszük növényeinket, edz- dzük azokat, fokozatosan szoktassuk a hűvösebb vi­szonyokhoz. Egészen más a helyzet ak­kor, ha a fikusz leveleinek csúcsi részétől kiinduló, majd a levelek szélein folt­szerűen terjedő sárgulásokat veszünk észre és a sárgulást a levél szélétől kiindulva sárgásbarna elszíneződés is követi. A'későbbiekben a beteg levelek szövetei kissé besüppednek és elhalnak, majd szürkésbarnává változ­nak. Az elhalt szövetrész rendszerint félkör alakú lesz, melyet sötétbarna sáv hatá­rol, jellegzetes sárgászöld szegéllyel. Ha nem védeke­zünk kellő időben, úgy a foltok a 2—10 cm nagyságot is elérhetik. Ezt a veszedel­mes fertőzést, a levélfoltos­ságot, egy gomba idézi elő. A gomba az elszáradt foltok­ban a levelek színén sűrűn, szinte szabályos koncentri­kus körökben, a levelek fo­nákján viszont elszórtan fe­kete szaporítóképleteket hoz létre. Ezekből a szaporító­képletekből, rózsaszínű, szinte kocsányos anyagú spóratömeg tör elő. A be­tegség elhatalmasodásával a levelek elsárgulnak, lehulla­nak ! A kórokozó sebeken, sé­rüléseken keresztül fertőz, ezért alapvető követelmény, hogy a növényekkel a „keze­lések” során óvatosan bán­junk! Bebizonyosodott, hogy károkozó az elhalt növényi részeken (korhadéklakóként) is megél, ezért a beteg nö­vényi részeket azonnal tá­volítsuk el és semmisítsük meg. Elősegíti a kórokozó fellé­pését a magas hőmérséklet, a gyakori és erős hőingadozás, valamint a szakszerűtlen ön­tözés, a víz felesleges túl­adagolása. Ha a fikuszokat valami­lyen sérülés éri, megelőző védekezésként ajánlatos 0,3 százalékos ZINEBBEL vagy 0,25 százalékos ORTHO PHALTANNAL permetezni. Szükség szerint a védekezést 10 naponként meg lehet is­mételni. A permetezések során, ma­gunk és környezetünk vé­delme érdekében, a munka- és balesetvédelmi óvórend­szabályokat szigorúan tart­suk be. Dr. Széles Csaba RUSZLI SVÉD HERINGBÖL. A Hortobágyi Állami Gazdaság halgazdaságában Svédországból vásárolt heringből készítenek ruszlit. A nagy mennyiségű ízesített hal belföldön kerül a fo­gyasztók asztalára (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) „ARANYOROSZLÁN" GYÓGYSZERTAR KAPOSVÁRON. Kaposvár belvárosában, a sétálóutcában március 19-én, fel­újítás után megnyílt az „Aranyoroszlán” gyógyszertár, ame­lyet Pyrker József alapitott még 1774-ben. Pyrker diplomáját Bécsben szerezte, majd Nagykanizsáról Somogy vármegye kérésére költözött Kaposvárra, ahol gyógyszertárat alapított. A patikamúzeum — amely egyben működő gyógyszertár is — klasszicista stílusban épült. A gyűjteményben több ere­deti gyógyszerészeti üveg is található (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc felv. — KS) Hogyan adagoljuk a gyógyszereket? EGÉSZSÉG — HIGIÉNIO A statisztikai adatok sze­rint az ország gyógyszerfor­galmának mintegy fele nem orvosi rendeletre vásárolt gyógyszerekből tevődik ösz- sze. Bár az így beszerzett gyógyszerek adagolásáról felvilágosítást kérhetünk és kaphatunk a gyógyszertár­ban, sokan elmulasztják ezt, mert a legforgalmasabb pa­tikákban a sorbanállás olyan pszichés terhelést je­lenthet, hogy nem is merik feltartani kérdéseikkel a gyógyszerészt. A helytelen szedés pedig olykor többet árt, mint amennyit használ. Ha orvos rendeli a gyógy­szert, akkor előírja, hogy milyen adagot és hányszor kell napjában bevenni. Mindezt a beteg korának, nemének, testsúlyának és természetesen a betegségé­nek az alapján határozza meg. Ma már egyre keve­sebb az olyan gyógyszerren­delés, amelynél a sematikus „naponta 3 X 1 tablettát” előírás szerepel használati utasításként. Egyre több az olyan készítmény, amelyet például csak reggel, esetleg csak este kell bevenni, de van olyan is, amelyből he­tente kétszer kell fél-fél sze­met szedni. Egyes készítmé­nyeknél — különösen anti­biotikumoknál — nagyon pontosan be kell tartani az órákra meghatározott (pél­dául 4 vagy 6 óránként 1 vagy 2 szemet), mert csak ez biztosítja, hogy a szervezet­ben mindig hatékony meny- nyiségben legyen jelen a gyógyszer. Az orvos ada­golási előírásait mindig pontosan be kell tartani. El­térni csak akkor szabad, ha ezt az orvosnak jelentettük (például nem várt mellék­hatás előfordulásakor). A problémák nagyobb ré­sze nem az orvos által ren­delt, hanem inkább az ön­gyógyszerezés céljából vá­sárolt gyógyszerekkel adó­dik. A gyógyszerek túlnyomó többsége a szájon át kerül a szervezetbe. A tablettá­kat, drazsékat többnyire egészben nyeljük le. (Egye­seknél ez fontos, mert csak így biztosítható a teljes ha­tás.) Vigyázzunk: ne fekve, s kellő mennyiségű folya­dékkal vegyünk be ilyen gyógyszert. Az üvegben levő gyógy­szerekről jól tudjuk: a kül­sőleg használandó folyadé­kokat hatszögletes, három oldalán recézett üvegben, a belső felhasználásra valót kerek, sima üvegben adja ki a gyógyszertár. Előfor­dulhat (ha riktán is), hogy szegletes üveg hiányában külsőleges gyógyszert is gömbölyű (sima) üvegbe kell tölteni; ilyenkor azon­ban piros színű, feltűnő „KÜLSŐLEG” felirat van az üvegen. A folyékony, belsőleges gyógyszert kávéskanálnyi, gyermekkanálnyi vagy evő­kanálnyi mennyiségben ada­goljuk, valamint cseppek- ben. Jó tudnunk, hogy a kávéskanálba kb. 5, a gyer­mekkanálba kb. 10, az evő­kanálba kb. 15 gramm fo­lyadék fér. Ezek hozzávető­leges értékek, hiszen a kü­lönböző kanalak nem egy­formák, de a folyékony gyógyszerek fajsúlya is el­térő. Szirupfélékből például 20 százalékkal több fér el azonos köbtartalomban. Eb­ből levonhatjuk azt a ta­nulságot, hogy a szirupsű­rűségű gyógyszerek ritkán erős hatásúak, így az ada­golás pontossága sem olyan elsőrendű fontosságú, mint egyes cseppeknél. Viszont a kanalas szereket különösen óvatosan és előírás szerint kell tárolni: hűvös és száraz helyen, mert könnyen meg­erjednek. Ez az ízükön érgzhető; az ilyen készít­ményt ne szedjük be. A folyékony gyógyszere­ket aszerint is két csoport­ba oszthatjuk, hogy teljesen átlátszóak-e, avagy tartal­maznak nem oldott ható­anyagokat is, amelyek ál­láskor leülepednek az üveg aljára. Utóbbi készítménye­ket használat előtt mindig alaposan fel kell rázni; el­lenkező esetben az üveg elején az előírtnál kevesebb, majd a végén több ható­anyag kerül a szervezetbe. A cseppekben rendelt gyógyszereket erre alkalmas eszközzel, üvegrúddal vagy cseppentővei igen gondosan kell adagolni. Ha ez nem állna rendelkezésre, úgy se­gíthetünk magunkon, hogy a megdöntött üveg szájába ketté tört, de egyben ha­gyott fogpiszkálót helye­zünk, és a rövidebb szárán lecsurgó cseppeket számol­juk meg. Ha netán elvétet­tük volna a számlálást, ak­kor helyesebb, ha kiöntjük a bizonytalan adag gyógy­szert, és újra kezdjük a számlálást. A cseppekben rendelt gyógyszerek között ugyanis sok az erős hatású, tehát fontos, hogy az előírt cseppszámot betartsuk. Aki nem cukorbeteg, cseppent­heti a gyógyszerét egy szem hagyományos (nem mokka) kockacukorra is. Ha savas vagy vastartalmú gyógyszert kell huzamosabb ideig szed­ni, védenünk kell fogaink zománcát. A szívószál lehe­tővé teszi, hogy a fogak érintése nélkül vegyük be a gyógyszert. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a gyógy­szerek alkalmazása többnyi­re egyedi. Ezért inkább ér­deklődjünk az orvosnál, vagy ha ott ezt elfelejtet­tük, a patikában, nehogy helytelenül használjunk, adagoljunk gyógyszert. Dr. K. K. Süni-buli Születésnapi bulin vehet­tek részt a természetkedve­lő gyerekek január 17-én és 18-án Budapesten, a XIII. kerületi úttörőházban. A Süni gyermekmagazin épp egy esztendeje látott napvi­lágot, azóta népszerűsége egyre nő, s nemcsak a leg­ifjabbak körében. A kétna­pos Süni-buliban a vendé­gek megszemlélhették a Nimród Fotóklub termé­szetfényképeit, valamint a magazin áltai — gyerekek­nek — meghirdetett „Ku­tat az ifjúság” című pályá­zat díjnyertes munkáit. Ez utóbbiak között voltak ás­vány- és kagylógyűjtemé­nyek, találhattunk a polco­kon éremgyűjteményt, mely; nek oldalait különféle álla­tok díszítették, vagy tanul­mányokat olvashattunk az állatviselkedéstan témakö­réből. (Például az egyik kis­lány A poloskák násztánca címmel írt dolgozatot.) Közel ötszáz pályamunka érkezett, s ezek közül hat- vanat díjazott a zsűri. A legjobb húsz pályázó a nyá­ron kéthetes táborozásra utazhat Csillebércre. Egy Békés megyei iskolás is a „tudósok" közé tartozik: a mezőberényi Vigh Sándor 7. osztályos tanuló szép mun­kája, rajzai természetszere­tetéről tanúskodnak. Szere­pelt még a programban ál­latszépségverseny és filmve­títés is. A szünetekben pe­dig számítógépes játékokat próbálhattak ki a fiatal ter­mészetbúvárok. Két napon át tele volt az úttörőház, és ez a nagy érdeklődés is je­lezte a Süni újság sikerét és életrevalóságát. — Január 1-től az Ide­genforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalathoz tartozik a magazin — tájékoztat a felelős szerkesztő, Udvari Gábor. — Így reményked­hetünk, hogy jövőre már — német és angol nyelven — a külföldi olvasókhoz is el­jut a lap. A példányszám a kezdeti 15 ezerről már idén az első félévben eléri az 50 ezret. Tulajdonképpen nem magunkat ünnepeljük — mondja a szerkesztő —, ha­nem jjyen és ehhez hasonló alkalmakkor ismerkedhe­tünk olvasóinkkal. Végül is ez egyfajta közönségtalálko­zó ... Az újság új terveiről is hallhattunk a beszélgetés során: Visegrád mellett az erdőben májusra készül el a Süni-vár, ahol művelődé­si ház, skanzen, vadaspark és lovarda kap majd he­lyet. Felnőtté vált tehát a Sü­ni, s továb'M fejlődéséhez a bulira ér sett gyerekek nagy tortá" i kívántak min­den jót .. H. E. A Süni olvasói tortával köszöntik a magazin szerkesztőjét.. .

Next

/
Thumbnails
Contents