Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

1986. Január 23„ csütörtök Négy hónap alatt 441 bírság szabálysértés miatt A Békéscsabai Városi Ta­nács V. B. Közterület Fel­ügyelősége 1985. július l.óta működik. A város nyolc ke­rületében 8 felügyelő teljesít szolgálatot. Augusztus 23-ig csak figyelmeztetésben ré­szesítették azokat, akik a közterület védelmével kap­csolatos tanácsi rendeletek­nek nem tettek eleget. Au­gusztus 25-től már bírságol­tak is, mégpedig december 20-ig 441 esetben. Figyel­meztettek 520 személyt, és mindössze 4 súlyosabb ügyet adtak át az igazgatási osz­tálynak szabálysértési eljá­rás lefolytatására. * * * Tudni kell. hogy a közte­rület-felügyelő — aki egyen­ruhában teljesít szolgálatot — hatósági személy. Töb­bek között köteles eljárni a parkrongálókkal, a szemete- lőkkel, a közterület engedély nélküli elfoglalóival, a hir­detések tiltott helyen való kitűzőivel szemben. Meg kell akadályozniuk az enge­dély nélküli fakivágást, a szabálytalan kutyatartást, té­len a befagyott folyók, ta­vak, bányagödrök jegén való tartózkodást, és kötelesek a házak tulajdonosaitól, illet­ve azok megbízottaitól meg­követelni, hogy a járdáról a havat takarítsák el. Tevékenységük kezdete óta csaknem 4 hónap telt el. Ez idő alatt sok érdekes ese­mény történt, melyek közül Csepregi András, a közterü­let-felügyelet igazgatója, va­lamint Nánási Mátyás és Soós Sándor felügyelő mond el néhányat. * * * Csepregi András: „A Sal- lai utcában, a W. C. környé­kén, a füvesített útszegélyen szabálytalanul parkírozó gépkocsik kitaposták a fü­vet. és gödröket szántottak. A tanács földet hordatott oda, de egyesek — a tilalom ellenére továbbra is ott par­kíroztak a gépkocsijukkal. Még dicsérték is a tanácsot, hogy eltüntette a huppanó- kat. Persze, az újabb sza­bálysértésnek ára lett.” Nánási Mátyás: „Munkám során előfordult, hogy vala­ki bejelentette: a szomszéd­ja nem tartja rendben a há­za előtti árkot, és a csapa­dékvíz nem folyik el. Aztán jött a haragos 'szomszéd, aki meg azért tett panaszt, mert az ő feljelentője kivágott az ucán egy kis fát. Igazi ,füle­müle-per’ volt.” Soós Sándor: „Nemrég az Illésházi utcában szabályta­lan gépkocsiparkolás (park­rongálás) miatt 200 forint pénzbírság fizetésére kötelez­tem egy gépkocsivezetőt. Nem tett ellenvetést, fizetett a helyszínen. Aztán hango­san nevetni kezdett. Kérdez­tem: Mi a baj? — „Semmi, semmi. Csak azon röhögök, hogy a haverom, akinek ez a gépkocsija — mutatta —, még nem tudja, hogy ő is fi­zetni fog.” Nem egyszer előfordult, hogy valaki a „felsőbb” kap­csolatára hivatkozott, hátha azzal sikerül „jobb belátásra bírnia” a felügyelőt. Ilyen esetről beszél Nánási Má­tyás: „Egy maszek az utcán, az üzlete előtt építkezési hulla­dékot .tárolt’. A két fel­ügyelő (mert párban járnak) szólt az ott levő alkalmazott­nak, hogy a szemetet 48 órán belül hordják el. Ezt hallva, előjött a tulajdonos, minő­síthetetlen szavak kíséreté­ben beráncigálta őket az üzlethelyiségbe és megkér­dezte: „Kik a maguk főnö­kei?” Hivatkozott a ma­gas rangú barátaira, és azzal fenyegetődzött, hogy ők majd elintézik az ügyet. — Ag­resszív fellépése miatt rend­őri segítségre volt szükség. Végül is hatósági közeg sér­tegetése miatt a tanács igaz­gatási osztálya ÍOQO forintra megbírságolta a magas ran- gúak barátját. Persze, az épí­tési hulladékot is eltakarítot­ta az utcáról. Belátta, az engedetlenségnek csak ő lát­ná a kárát.” Soós Sándor: „Nemrég egy hölgy a gépkocsijával a piac közelében szabálytalanul parkolt. 200 forintjába ke­rült. A helyszíni bírságot készséggel fizette, és arra kért bennünket, hogy a la­Szabálytalanul parkoló személygépkocsi a Sallai utcában kására ne küldjünk semmi­féle értesítést. Ha a férje megtudná, hogy ő autóval jött a piacra, letörné a dere­kát”. A kérésének természe­tesen eleget tettünk. — Más­képp bíráltunk el egy ha­sonló szabálytalanságot, ami­kor kiderült, hogy a gépko­csi-tulajdonos egy négygyer­mekes anya. ö csak figyel­meztetésben részesült. Per­sze, minden figyelmeztetés nyilvántartásba kerül, és ha a szabálysértés ismétlődik, á felügyelőség az előzményt is számításba veszi. Csepregi András: „Nem­rég egy meg nem engedett helyen parkírozó gépkocsi szélvédőüvegére rákerült a papír: „Értesítés gépjármű­vel elkövetett szabálysértés­ről”. Ebben a városi közte­rület-felügyelet felkéri a tu­lajdonost, hogy 5 napon be­lül keresse fel a hivatalt. — A tulajdonos, aki tiszteletre méltó munkakört tölt be, ha­marosan meg is jelent. Nem mentesült a pénzbírság befi­zetésének kötelezettsége alól, ami — hogy finoman fejez­zem ki magam — egy kis csalódást okozott neki. De mi azt tartjuk, hogy a tör­vény előtti egyenlőség a szo­cialista erkölcs talpköve. Nem kérdeztük tőle, de eb­ben bizonyára ő is egyetért velünk. *** Már eddig is sokan megis­merkedtek a közterület-fel­ügyelőkkel, akik becsületes helytállásukkal igyekeznek elnyerni a lakosság bizalmát. Egyre többen fordulnak hoz­zájuk kérésükkel, panaszuk­kal, mert velük együtt min­den jószándékú ember azt akarja, hogy legyen rend közvetlen környezetükben, ott, ahol életük nagy részét töltik. Pásztor Béla Építési törmelék a Szarvasi út egyik háza előtt Fotó: Nánási Mátyás Legyen rend a közterületeken! Hatvanháromból 55 település igennel szavazott N em kis érdeklődéssel vártam egy megyei összesítő jelentés elkészültére. Nem mintha különös él­vezetet lelnék a legtöbbsizör száraz, szakzsargo­nokkal teletűzdelt, laikusoknak érthetetlen, és sokszor érdektelen „jelentésekben”. De ezúttal egy közéleti cse­megéről van szó. A megyei tanács pénzügyi osztályához az elmúlt hetekben, napokban sorra érkeztek a helyi ta­nácsoktól a településfejlesztési hozzájárulás végered­ményét nyugtázó adatok. Igen, a teho megyei végeredményét vártam az átla­gosnál nagyobb izgalommal. Azt hiszem, nem kell rész­leteznem, hogy miért. A teho megmozgatta az ország, a megye közvéleményét. Érveket hallottunk ellene, mel­lette, éles viták, szóváltások fültanúi voltunk. Az egyik vélemény szerint: nem kellett volna ilyen nehéz gazda­sági helyzetben bevezetni. Mások azt hangoztatták: sze­gény az eklézsia, nincs a tanácsoknak pénze, a feladat pedig rengeteg, igenis be kell vonni a lakossági erőfor­rásokat a községek, városok fejlesztésébe, hiszen az em­berek ma is hajlandók áldozni a településükért, ha ér­telmes célt látnak, fizetnek, mert nem szeretnek a sár­ban járni, kellene tornaterem, jó lenne, ha végre meg­épülne a faluban az orvosi rendelő, elkészülne az öre­gek napközije, vagy a főút melletti kerékpárút. Csak is­merni kell a lakosság'teherbíró képességét és a vélemé­nyét. Lapunkban tavaly év vége felé készítettünk megyei körképet a tehóról. Véletlenszerűen választottunk ki fél­tucatnál több települést, és részletesen ismertettük a ta­nácsok elképzeléseit. Akkor — sokak szerint túlzott op­timizmussal — az írás címében arra utaltunk, hogy me­gyénkben várhatóan a legtöbb helyen megszavazza a la­kosság a tehót. A várakozásunk beigazolódott. Békés me­gye 63 településéből 55-ben igent mondott a tehóra a la­kosság. A megszavazott összeg 300—1000 forintig terjed. Városaink közül Orosházán nem szavaztak a tehóra, mert a tanács úgy döntött, hogy nem évi egyszeri pénz- befizetéssel, hanem más formában vonják be a lakossági erőforrásokat a város fejlesztésébe. Békéscsabán az em­berek nemmel szavaztak. A községek közül nem tervez­tek tehót Battonyán, Gádoroson és Végegyházán. A bé­késsámsoni szavazás eredménye még nem ismert. Kon­doroson a megyeszékhelyhez hasonlóan nemet mondott a többség. Telekgerendáson 1987-től kívánják bevezetni a tehót. A legtöbb helyen tehát a lakosság egyetértett a tehóval, pontosabban azzal, hogy évente családonként bizonyos pénzösszeggel támogatják a település fejlesztését. Ezt, véleményem szerint, úgy is felfoghatjuk, hogy a lakos­ság bizalmat szavazott az új tanácstestületeknek, tanácsi vezetőknek.-Persze, azt sem téveszthetjük szem elől, hogy a tehót rendre olyan alapvető hiányosságok megszün­tetésére kívánják felhasználni, mint például csapadék- és szennyvízcsatorna-építés, ivóvízhálózat-fejlesztés, or­vosi rendelő, általános iskolai tanterem, tornaterem, napközis konyha, öregek napközije, út- és járdaépítés, -korszerűsítés. Csupa olyan dolog, amire égetően szüksé­ge van egy-egy városnak, falunak, ha azt akarják, hogy a település népességmegtartó ereje ne csökkenjen. Kü­lönösen a falvakban igaz ez. Sok helyütt a tehón kívül a lakosság még gázvezetéket, utat, vagy ivóvízhálózatot is épít. .. P ersze, a lakosság pénze önmagában kevés lenne, a teho csak segíti egy-egy célkitűzés megvalósí­tását. Talán még azt is megkockáztathatjuk, hogy a teho megszavazásának nagyobb a helyi politikai jelen­tősége, mint az a néhány százezer, vagy millió forint, amit a lakosság 5 év alatt így befizet. S ha tényleg így van, akkor különösen örvendetes, hogy Békés megyé­ben a települések többségében igennel szavaztak az em­berek. Lovász Sándor Tervpályázat Szentendrei városrendezés Szentendre történelmi belvárosához délről csatlakozó városrésznek, elsősorban a Kossuth Lajos utca és kör­nyékének rendezésére tervpályázatot hirdetett az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Szentendre Vá­rosi Tanácsa és a fejlesztésben érdekelt más orzágos és regionális intézmény. Az a cél ugyanis, hogy a megje­lölt terület — a Bükkös patakkal és a Duna-kanyar kör­úttal közrefogott térség — városképe és hangulata har­monikusan igazodjon Szentendre idegenforgalmi, műem­léki jellegéhez. A pályázók szabad kezet kapnak a szükséges építészeti beavatkozások megtervezésére. Kötelező feladat csak any- nyi, hogy egy nagy kereskedelmi egységet és egy 12 tan­termes szakközépiskolát helyezzenek el a megjelölt terü­leten. Fontos cél, hogy a Duna-kanyar körút mentén és a Duna felől is egységes, befejezett városképet formálja­nak a pályázók. Javaslatokat várnak a tervezőktől a ró­mai Castrum területének feltárására, felhasználására és bemutatására is. A tervezők maguk választhatják ki a legalkalmasabb helyeket a parkosított területek, a ke­reskedelmi hálózat bővítésre, idegenforgalmi létesítmé­nyek építésére, gépkocsi-tárolóhelyek kialakítására, a jármű- és gyalogos közlekedés legcélszerűbb útvonalaira. A pályázati kiírást már átvehetik az érdekeltek az ÉVM-ben és a Szentendrei Városi Tanácson. A kész ter­veket legkésőbb május 5-ig kell postán elküldeni a szentendrei tanácsnak. A legjobb pályamunkák díjazásá­ra és megvásárlására 600 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb május végéig hirdeti ki a pá­lyázat eredményét. Kisszövetkezeti konyhabútor — méretre Budapesten a Törekvés Ál­talános Faipari Szövetkezet az idén új szolgáltatást veze­tett be: a megrendelő kí­vánsága szerint kialakítandó konyhabútorok gyártására is vállalkozik. A szövetkezet mintaboltjában megrendelt bútor elkészítésénél figye­lembe veszik a vevő különle­ges igényeit ; például a bútor méreteit és tekintettel van­nak a bútor mellé beépíten­dő tűzhely, mosogató vagy más berendezés helyére is. Vállalják azt is, hogy a megrendelt konyhabútort házhoz szállítják és a hely­színen összeszerelik, elhelye­zik. A magánerős építkezés elterjedésével az ilyen jelle­gű szolgáltatás iránt mind nagyobb az igény, ezért a szövetkezet azt tervezi, hogy már az idén 8—10 millió fo­rint érfékben gyárt és szállít méretre rendelt konyhabú­tort, ha pedig igény van rá, jövőre tovább bővíti kapaci­tását. Sikeres földtani kutatások, új szén- és lignitlelőhelyek Nagy mennyiségű és gaz­daságosan kiaknázható sze­net fedeztek fel a kutatók a VI. ötéves terv időszaká­ban. A Központi Földtani Hivatal és a Bányászati Egyesülés összegzése szerint az elmúlt öt év alatt csak­nem 500 millió tonnányi szenet derítettek fel. Sok ki­lométernyi fúrással hatoltak a mélybe azzal a céllal is, hogy részletesen megismer­jék a már korábban felfede­ztet széntelepeket. Ilyen munka fejeződött be példá­ul az Ajka—II elnevezésű területen, ahol a jelentős mennyiségű szén úgyneve­zett részletező megkutatásá­val már olyan pontos ada­tokhoz jutottak, amelyek alapján elkészíthetik az új bánya beruházási javasla­tát, kidolgozhatják a bá­nyaépítési és bányaművelési terveket. Hasonlóképpen gyűjtöttek részletes földtani információkat az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi új bányájához csatolható mint­egy 20 millió tonna szén mi­nőségéről, szerkezeti viszo­nyairól. Máza-Váralja kör­nyékén nagy kiterjedésű és gazdag fekete kőszénvagyon felderítő kutatását fejezték be. A Borsodi Szénbányák területén mintegy 60 millió tonna háztartási felhaszná­lásra is alkalmas szén elhe­lyezkedésének pontos feltér­képezését. oldották meg a tervidőszakban. A bányavállalatok össze­állították a hetedik ötéves terv időszakára vonatkozó kutatási programokat is. E nagyszabású terv egyik cél­ja az olyan széntelepek ala­posabb megismerése, ame­lyek alkalmasak új bányák mélyítésére. Szorgalmazzák az újabb, ma még csak re­ménybelinek számító szén- vagyon felderítését is. Eze­ken kívül a régi, de még gazdaságosan dolgozó bá­nyák életének meghosszab­bítását, leművelhető szén­mezőinek bővítését szolgál­ják az új kutatások. A hetedik ötéves tervben az egyik kiemelt program a borsodi barnakőszén-meden­ce további kutatása. Már ebben az évben befejezik a dubicsányi új bánya meg­építéséhez szükséges részle­tes kutatásokat, és tovább folytatják a Máza-Váralja környékén felfedezett gaz­dag fekete kőszénrétegek pontosabb körülhatárolásá­ra szolgáló munkát. Kápol­na és Füzesabony környé­kén, ahol az előzetes kuta­tások során 1,2 milliárd tonna, külfejtéssel művel­hető lignitet találtak, ugyan­csak újabb fúrásokat végez­nek, hQgy pontosabb adata­ik legyenek erről a szénva- gyonról. Dorogon a nemrég megnyílt új lencsehegyi, Ta­tabányán a mányi új bá­nyák bővítését szolgálja az új ötéves kutatási program. A Sajómercse területén ki­mutatott szénvagyonnal a putnoki bánya életét hosz- szabbítják meg. Mór kör­nyékén a balinkai bánya széntömegét akarják gyara­pítani új terület feltárásával- Mátraalján, miközben be­fejezik a Kápolna környé­kén felfedezett tekintélyes mennyiségű lignit kutatását, újabb reménybeli területen keresik a további előfordu­lását. A Bakony északi elő­terében is reménybeli szén- vagyon jelenlétének igazolá­sára mélyítenek fúrásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents