Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

1986, január 21., kedd o Mitől lesz több szenünk? Az elmúlt hetekben több olyan nyilatkozat is napvi­lágot látott a sajtóban, amelyben Illetékesek azt ígérték, hogy az idei télen a lakosság szénellátásában nem lesz a tavalyihoz ha­sonló fennakadás. Szénbá­nyászatunk jelenlegi helyze­téről kérdeztük dr. Tamásy Istvánt, a Bányászati Egye­sülés vezérigazgatóját és Zsákay János igazgatóhe­lyettest. — Az ember elég nehezen érti, hogy évekig van szén bőven, aztán egyik télről a másikra országos hiány ta­pasztalható. Mi az oka en­nek az ingadozásnak? — Tény, hogy a lakossá­gi szénellátás terén igen je­lentős növekedést kellett — és még kell is — elérni, te­kintve, hogy a forgalom nem várt mértékbén emel­kedett. Az igénynövekedés alapvető oka az, hogy az utóbbi években megváltozott a lakásépítési politikánk. Jó­val több családi ház épül, mint korábban, s a családok is több helyiséget fűtenek otthonukban, mint egy-két évtizede. A vásárlói igények növekedéséhez hozzájárult a tavalyi kemény tél nyomán kialakult hiánypszichózis. Korábban csak évi 1-2 szá­zalékkal szokott nőni a for­galom, az idén 18—20 szá­zalékos keresettöbblet jelent­kezett. Mi azzal tudunk hozzájá­rulni a jobb szénellátáshoz, hogy a tavalyi nem egészen 5 millió tonnáról 5,4 millió tonna körüli értékre növel­jük a lakossági szén- és bri­kettellátást. Még ennél is jelentősebb arányban növek­szik a behozatal. A belkeres­kedelem az idén körülbelül 1 millió tonnás importtöbb­lettel számolhat az. előző év­hez képest, ami azt jelenti, hogy az importot körülbelül a kétszeresére kellett emel­ni. — Ügy tűnik, ezzei a min­dennapos gondok megoldód­nak. Milyen tervek vannak a szénellátással kapcsolatban az évtized vegéig? — Mivel a hazai terme­lést egyelőre nem tudjuk fo­kozni, a zavartalan ellátás érdekében a hetedik ötéves •terv szerint körülbelül az ez évihez hasonló behozatallal kell számolni. A hazai ter­melés fokozására csak több­letberuházásokkal lenne mód. Szénbányászatunk nem készült fel arra, hogy a fo-- kozódó igényeket kielégítse. A tisztánlátás érdekében el kell mondani, hogy egy új bánya építése egy évtizedig is eltart, 3-4 évbe telik egy új szénmező bekapcsolása a termelésbe, de egy új front­fejtés létrehozása is 1-2 évet vesz igénybe. Ebből kitűnik, hogy a legnagyobb erőfeszí­tések ellenére sem lehet a közeli években jelentősebb többlettermelésre számítani, de megfelelő fejlesztési le­hetőségek esetén az évtized végére kedvezőbb lehet az ellátás. — Milyen körülmények közt dolgozik ma a magyar szénbányászat? — Sajnos, a szénmezőink adottságai nem mondhatók kedvezőnek, annak ellené­re, hogy mennyiségi gond­jaink nincsenek. Az ország szénvagyona körülbelül két­száz évig elég lesz. A minő­ség viszont alatta marad a világátlagnak. Több helyen kedvezőtlenek a földtani adottságok, a legtöbb szén- bányászattal igénybe vehető szénmezőnk gáz- és vízve­szélyes. Ma sajnos az a helyzet, hogy a szénmezők földtani megkutatottsága ál­talában nem felel meg a korszerű bányászati techni­ka követelményeinek. Ré­gebben, amikor a bányák kevésbé voltak gépesítve, valamilyen probléma esetén néhány nap alatt át lehetett állni egy másik fejtésre. Ma már a hazai szén 65 száza­léka komplex gépesítésű fej­tésekből származik. Ezek­nek a gépeknek az esetle­ges átszerelése nagyon mun­ka- és időigényes feladat, ezért a korábban kikerült fejtéseket is végig kell vin­ni, még a vártnál kisebb tel­jesítménnyel is. Ahhoz a te­rületeink nincsenek elég jól megkutatva, hogy ezeket a nehéz gépeket mindig az op­timális helyekre telepítsük. Sajnos, későn kezdtünk új bányákat építeni, és későn fogtunk hozzá a már meg­lévők rekonstrukciójához is. A legnagyobb gondunk azonban a munkaerővel van. — Ilyenkor télen gyakran halljuk, hogy a szénbányá­szok szombaton vagy vasár­nap is leszállnak dolgozni. Néha már az az ember ér­zése, hogy a szénbányászok sosem pihennek. — A szénbányászatban olyan mértékű a munkaerő­elvándorlás, hogy a meglé­vő kapacitást is csak jelen­tős túlóráztatással tudjuk többé-kevésbé kihasználni. Az ipari átlagtúlóra 3-4 szá­zalék, a szénbányászatban ez az érték 9 százalék fölött van. Akad olyan bányász, aki évente száznál is több túlműszakot teljesít, ami azt jelenti, hogy pár nap kivé­telével gyakorlatilag minden hétvégén is dolgozik. Az át­lag ennél jóval kisebb ugyan, de zömüknek nincs szabad szombatjuk a sok túlóra miatt. — Mennyi ma egy jól kép­zett vájár átlagos alapfizeté­se? — Körülbelül nyolcezer forint, bár ebben már a föld alatti pótlék is benne van. Ez felmehet tízezer fölé is. persze, túlórákkal. Ha vi­szont mindenféle pótlék nél­kül vizsgáljuk a szénbányá­szok fizetését, előfordul, hogy a kesztyűgyárban dol­gozó feleség többet keres, mint a szénbányász férj. A Minisztertanács döntése alapján remény van arra, hogy a hetedik ötéves terv­ben visszaállítják a bányá­szok kedvezményeit (bér, la­kás, katonai szolgálat alól való felmentés stb.), s ak­kor ta.lán sikerül leszoríta­nunk L százalékra a mosta­ni évi 3 százalékos elván­dorlást. — Nagyon leegyszerűsítve Úgy tűnik, az is baj, hogy nem nyitottak elegendő új bányát, viszont ha ezek meg­lennének, nem volna hozzá­juk elég munkaerő. — Nem egészen így van, mert ha korszerű bányát nyitunk, oda relatíve keve­sebb munkaerő szükséges. Márkushegyen például 8 tonna az egy bányaműszak­ra eső termelés, egy kevés­bé korszerű bányában jó esetben is csak 3-4 tonna. A kiút tehát a korszerűsítés, és új bányák nyitása. Növeked­ni fog a külfejtések aránya a termelésben. Ez is növeli a termelékenységet, és elő­segíti a munkaerő jobb ki­használását. Németh Géza Kis lépések a szolgáltatásokban, de mégiscsak előre Újdonságok a Dégáznál - Január 1-től közművállalat lett A jó múltkoriban — úgy tél elején — megállított egy régi, Kner nyomdai ismerő­söm a csabai piacon. ,.Jó hogy találkoztunk, már men­ni akartam a laphoz, mert amit ez a .dégázos brancs’ csinál, az már több a sok­nál.'' És elmondta: már be­költöztek az új lakásokba, a tél a nyakukon van. de a gázbeszerelők még sehol, többszöri kérésük ellenére csak üzengetnek, majd jön­nek valamikor. ,,Várd meg az új dátumot, szerencsére ad­dig még nem lehet talán megfagyni ... — ajánlottam —. s ha akkor sem ...” Aztán mások is szóltak. Sőt. magamnak is gondom akadt a húszéves konvektor­ral, aminek a javítására már annyit költöttem (alkat­részek, gyújtófejek, plusz borravalók), hogy abból újat is lehetett volna venni. Szó­val a sorscsapás engem is utolért, mint annyi ezret, akiket bosszant a szolgáltatá­sok .csigamászásnál is las­súbb üteme. Kértem is egy konvektorcserét az IKV-tól. és csodák csodája. már másnap be is szerelték az újat. De közbejött egy kis „malőr”. Átadtak ugyan egy füze­tet (garancialapot), ám ki­töltetlenül azzal, hogy a cse­rét jelentsem be a Dégáznál. különben nem érvényes az egy évre szóló garanciális javítás. Megmondom őszintén: rossz tapasztalataim voltak a Dégázzal, mert két ízben is szóltam hibabejelentő­jüknek, s mindkétszer két­hetes (!) határidőre ígérték érkezésüket a javításra. És addig? — kérdeztem elhűl­ve. Addig... na, nem aka­rom megmondani, mit vála­szoltak. De most kényszer- helyzetben voltam. Felhív­tam a Dégázt. — Titkárság? Igen. Ez és ez a gondom. — Kapcsolom a portát. — A portát? — Igen, majd onnan kap­csolják az illetékest. Illetékes: — És üzemel a konvektora? — Naná! Természetesen kipróbálták, hogy jól besze­relték-e. csak azt hagyták meg, hogy jelentsem be ma­guknak. — Magát aztán jól átver­ték! — Tessék? — Hát kérem — így az illetékes —, ha üzemel a konvektora, elvesztette rá a garanciát. Az üzemelést ugyanis nekünk kell beindí­tani ... — De hát... egyszer-két- szer kértem, hogy jöjjenek, két hét türelmet kértek. Ad­dig én megfagyok, hiszen itt a tél... — Most már négy hétig kell várnia ... Értse meg, ön értelmes ember. Ebben a nagy városban (mármint Bé­késcsabán) egyetlen szerelő járja és csinálja a meghibá­sodott készülékeket. Nem győzi! Tetszik érteni? ... Hát. Legjobb, ha ■— mi­előtt felhördül az ember — utánanéz a dolgoknak. Ki­hallgatást kértem a Dégáz szimpatikus üzemegység­vezetőjétől : Erdei Rezsőtől. Örülök, hogy elmentem hoz­zá. A garanciális javítást ugyan ő sem érvényesítette, mert a szabály az szabály, de szolgált új információk­kal. Úgy vélem, ezek mind­annyiunk számára biztatóak, és szerény lépést jelentenek előre ebben a sokat szidott szolgáltatási formában is. amelyet (úgy éreztük eddig) monopolizál a Dégáz. De le­írom a beszélgetést. — Miért nem helyezheti üzembe az IKV a gázkon­vektoromat. ha egyszer ő szerelte be? — Új készülék — világo­sít fel türelmesen a kétdip­lomás (vegyipari gépészmér­nök és gázipari szakmérnök) üzemegység-vezető. — A gyártó cég — jelen esetben a Fegyver- és Gázkészülék­gyár — meghatározta, hogy kizárólagosan csak a Dégáz végezheti a garanciális javí­tásokat. Erre szerződést kö­tött velünk. Létrejött ugyan már ebben a fűtési idényben a Gelka szerviz-javítószol­gálata, de a gyár őket nem bízta meg garanciális javí­tásokkal. Pedig mi nem aka­runk monopolhelyzetben maradni( én még azt is hoz­záteszem, hiszen nem is győ­zik a munkát egyedül). — Eddig értem, de hát mi akkor ebből mégis a kiút? — Nézze. A gázszolgálta­tás rendkívüli módon kiter­jedt a megyében is. Hoz­zánk 17 (!) település tarto­zik, amelyek javító-szolgál­tató munkáit mindössze egy tíztagú brigád látja él. Üzemegységünk dolgozóinak a létszáma összesen 120. Ta­valy, 1985-ben 4030 új fo­gyasztónál vezettük be a gázt, ami a két évvel ezelőtti időszaknak a négyszerese (!). Lényegében ugyanannyi lét­számmal. Az idén: 1986-ban várhatóan közel ötezer új gázfogyasztót kapcsolunk a hálózatba... A legnagyobb gond volt, hogy az igények zöme (60 százaléka) október, november és december hó­napokban jelentkezett. És ezekben a hónapokban érke­zik hozzánk a legtöbb panasz is a konvektorok meghibá­sodásáról. javíttatásáról. Mindemellett több mint 100 kilométernyi utcai gázveze­téket kellett lefektetnünk a 17 településen .. . Ez a hát­tere a lakók sokszor jogos türelmetlenségének . .. Hát... a gázosok mun­kája mindenesetre dicsérhe­tő is, amiért mindezt ellát­ták. Nyilván óriási erőt fej­tettek ki ők is a szilárd tü­zelőanyag területén bekövet­kezett problémák ..kiegyen­súlyozására’. amelyek ugyan­csak nem jó irányba befo­lyásolták a közhangulatot. De hát .. . ettől a lakások, ahol rossz a fűtés, a gázkon­vektor, és hetékig késik a javítás (hogy a garanciális­ról ne is szóljak), még hide­gek maradnak. Magyarán: a szerelők fentebb említett de- rekas munkája nem oldja a feszültségeket. Ezért még egyszer megkérdem: milyen megoldást lát az üzemegység­vezető a helyzet könnyítésé­re? És ekkor jöttek az (szá­momra legalábbis) újdonsá­gok, amit jó tudni minden­kinek. — Először is. a gyártó vál­lalatnak van saját szolgálata Békéscsabán, garanciális ja­vításokra. A Szarvasi úton. A gázipari jogszabályok — folytatta az üzemegység-ve­zető — lehetőséget adnak ar­ra, hogy nem garanciális ja­vításokat bármelyik kisipa­ros, szakember elláthat. Eset­leg más szolgáltató egység is. A Dégáz kizárólagos, úgy­szólván monopol feladata csupán az. hogy a külső gáz­vezetékeket üzembe helyez­ze, felszerelje a gázmérőket. (Gyakorlatilag, hogy been­gedje a gázt a lakásokba.) — Január 1-től azonban új helyzet következett be sok tekintetben. A Dégáz közmű- vállalattá vált. Más szóval megszűnt a nyereségérde­keltség, és előtérbe került a jobb, gyorsabb szolgáltatá­sok előmozdítása. Megválto­zik tehát a létszámgazdál­kodásunk is. A múlt évi tíz­tagú javítóbrigád létszámát 18-ra növeljük. De hozzá kell ehhez tennem, hogy a létszámnövekedés mellett minőségi munkában is lép­ni akarunk előre, ahhoz pe­dig az új dolgozóknak gya­korlatot kell szerezniük . .. A másik dolog: célunk, hogy minél több szervezetet, be­leértve a kisiparosokat is, bekapcsoljunk a szolgáltatá­si feladatok ellátásába, akár alvállalkozóként. Természe­tesen az ingatlankezelő vál­lalatot is beleértem, hogy ha . már beszereli a konvektoro­kat. legyen máshoz is jo­ga... Ezek a dolgok most már csak szerződéskötése­ken múlnak, amelyek létez­nek már például a Tüzelés- technikai Vállalattal. az orosházi Uniorral, s most jön létre a szerződéskötés a Csorvási Lenin Tsz-szel. Úgy hogy a következő fűtési idényben már jobb helyzet­ben leszünk ezeken a kriti­kus szolgáltatásokat ellátó területeken is . . . Varga Dezső HÍREK II VILÓGG0Z0QSQGBÓL I Pl A félvezetőlapocskák, a mikrochipek új nemzedékét gyártó nagyüzemet tervez megépíteni Nyugai-Európa legnagyobb elektronikai vál­lalata, a' holland Philips az NSZK-ban — jelentette be a holland vállalat. A létesít­mény költsége 3 milliárd márka. A megvalósításban részt vesz a nyugatnémet elektronikai óriás, a Siemens is. A nyugat-európai válla­latok célja: felvenni a ver­senyt a japán és az egyesült államokbeli gyártókkal. A Philips egymillió jel raktározására alkalmas chi- pet fog gyártani. Ennek a félvezetőegységnek a kapaci­tása többszörte nagyobb lesz. mint a „mai” chipeké. A Sie­mens tervei még ezt is túl­szárnyalják: 4 millió jelet fogadhat majd be a cég új chipje. Valószínűleg Ham­burgban valósítják meg a tervet, a két cég tavasszal dönt véglegesen a telephely­ről. A félvezetőgyár kezdet­ben 350—400 embert fog fog­lalkoztatni. Egyébként a bon­ni kormány a nyugatnémet sajtó támadásának kereszt­tüzébe került, amiért a ked­vező pénzügyi helyzetben le­vő Siemens társaságnak ku­tatásokra 320 millió márkás támogatást nyújt. Az NDK-ban gyártott pa­pír 50 százaléka használt pa­pírból készül, ami nemzet­közi összehasonlításban is kimagasló. A papírgyártás­ban a fafelhasználás csök­kentésére, az erdők faállo­mányának megőrzésére töre­kednek. Most azt kutatják, hogyan lehetne a műanyag vagy alumíniumbevonatú pa­pírt újból leválasztani és is­mét feldolgozni. A csomago­lásban a jövőben az eddigi­nél nagyobb szerepet szán­nak az üvegnek. A Világbank a pénzügyi körökben róla kialakult kép javulását kihasználva min­den idők legnagyobb összegű kölcsönét vette fel a nem­zetközi pénzpiacokon 19 85 második felében, a folyó pénzügyi év első hat hónap, jában: 6,8 milliárd dollárt — közölte a bank elnöke. Hoz­zátette, hogy a nemzetközi hitelpiaci feltételek enyhülé­se lehetővé tette számára sa­ját kölcsönei feltételeinek könnyítését is: így például január elején 8,82-ről 8,5 százalékra mérsékelte a kölcsönkamatokat. A bank­nál egyébként arra számíta­nak, hogy az idei pénzügyi év rekordot hoz, s 13,5 mil­liárd dollár kölcsönnel se­gíthetik az alacsony jövedel­mű országok fejlesztési prog­ramjait.

Next

/
Thumbnails
Contents