Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-21 / 17. szám
1986, január 21., kedd o Mitől lesz több szenünk? Az elmúlt hetekben több olyan nyilatkozat is napvilágot látott a sajtóban, amelyben Illetékesek azt ígérték, hogy az idei télen a lakosság szénellátásában nem lesz a tavalyihoz hasonló fennakadás. Szénbányászatunk jelenlegi helyzetéről kérdeztük dr. Tamásy Istvánt, a Bányászati Egyesülés vezérigazgatóját és Zsákay János igazgatóhelyettest. — Az ember elég nehezen érti, hogy évekig van szén bőven, aztán egyik télről a másikra országos hiány tapasztalható. Mi az oka ennek az ingadozásnak? — Tény, hogy a lakossági szénellátás terén igen jelentős növekedést kellett — és még kell is — elérni, tekintve, hogy a forgalom nem várt mértékbén emelkedett. Az igénynövekedés alapvető oka az, hogy az utóbbi években megváltozott a lakásépítési politikánk. Jóval több családi ház épül, mint korábban, s a családok is több helyiséget fűtenek otthonukban, mint egy-két évtizede. A vásárlói igények növekedéséhez hozzájárult a tavalyi kemény tél nyomán kialakult hiánypszichózis. Korábban csak évi 1-2 százalékkal szokott nőni a forgalom, az idén 18—20 százalékos keresettöbblet jelentkezett. Mi azzal tudunk hozzájárulni a jobb szénellátáshoz, hogy a tavalyi nem egészen 5 millió tonnáról 5,4 millió tonna körüli értékre növeljük a lakossági szén- és brikettellátást. Még ennél is jelentősebb arányban növekszik a behozatal. A belkereskedelem az idén körülbelül 1 millió tonnás importtöbblettel számolhat az. előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy az importot körülbelül a kétszeresére kellett emelni. — Ügy tűnik, ezzei a mindennapos gondok megoldódnak. Milyen tervek vannak a szénellátással kapcsolatban az évtized vegéig? — Mivel a hazai termelést egyelőre nem tudjuk fokozni, a zavartalan ellátás érdekében a hetedik ötéves •terv szerint körülbelül az ez évihez hasonló behozatallal kell számolni. A hazai termelés fokozására csak többletberuházásokkal lenne mód. Szénbányászatunk nem készült fel arra, hogy a fo-- kozódó igényeket kielégítse. A tisztánlátás érdekében el kell mondani, hogy egy új bánya építése egy évtizedig is eltart, 3-4 évbe telik egy új szénmező bekapcsolása a termelésbe, de egy új frontfejtés létrehozása is 1-2 évet vesz igénybe. Ebből kitűnik, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem lehet a közeli években jelentősebb többlettermelésre számítani, de megfelelő fejlesztési lehetőségek esetén az évtized végére kedvezőbb lehet az ellátás. — Milyen körülmények közt dolgozik ma a magyar szénbányászat? — Sajnos, a szénmezőink adottságai nem mondhatók kedvezőnek, annak ellenére, hogy mennyiségi gondjaink nincsenek. Az ország szénvagyona körülbelül kétszáz évig elég lesz. A minőség viszont alatta marad a világátlagnak. Több helyen kedvezőtlenek a földtani adottságok, a legtöbb szén- bányászattal igénybe vehető szénmezőnk gáz- és vízveszélyes. Ma sajnos az a helyzet, hogy a szénmezők földtani megkutatottsága általában nem felel meg a korszerű bányászati technika követelményeinek. Régebben, amikor a bányák kevésbé voltak gépesítve, valamilyen probléma esetén néhány nap alatt át lehetett állni egy másik fejtésre. Ma már a hazai szén 65 százaléka komplex gépesítésű fejtésekből származik. Ezeknek a gépeknek az esetleges átszerelése nagyon munka- és időigényes feladat, ezért a korábban kikerült fejtéseket is végig kell vinni, még a vártnál kisebb teljesítménnyel is. Ahhoz a területeink nincsenek elég jól megkutatva, hogy ezeket a nehéz gépeket mindig az optimális helyekre telepítsük. Sajnos, későn kezdtünk új bányákat építeni, és későn fogtunk hozzá a már meglévők rekonstrukciójához is. A legnagyobb gondunk azonban a munkaerővel van. — Ilyenkor télen gyakran halljuk, hogy a szénbányászok szombaton vagy vasárnap is leszállnak dolgozni. Néha már az az ember érzése, hogy a szénbányászok sosem pihennek. — A szénbányászatban olyan mértékű a munkaerőelvándorlás, hogy a meglévő kapacitást is csak jelentős túlóráztatással tudjuk többé-kevésbé kihasználni. Az ipari átlagtúlóra 3-4 százalék, a szénbányászatban ez az érték 9 százalék fölött van. Akad olyan bányász, aki évente száznál is több túlműszakot teljesít, ami azt jelenti, hogy pár nap kivételével gyakorlatilag minden hétvégén is dolgozik. Az átlag ennél jóval kisebb ugyan, de zömüknek nincs szabad szombatjuk a sok túlóra miatt. — Mennyi ma egy jól képzett vájár átlagos alapfizetése? — Körülbelül nyolcezer forint, bár ebben már a föld alatti pótlék is benne van. Ez felmehet tízezer fölé is. persze, túlórákkal. Ha viszont mindenféle pótlék nélkül vizsgáljuk a szénbányászok fizetését, előfordul, hogy a kesztyűgyárban dolgozó feleség többet keres, mint a szénbányász férj. A Minisztertanács döntése alapján remény van arra, hogy a hetedik ötéves tervben visszaállítják a bányászok kedvezményeit (bér, lakás, katonai szolgálat alól való felmentés stb.), s akkor ta.lán sikerül leszorítanunk L százalékra a mostani évi 3 százalékos elvándorlást. — Nagyon leegyszerűsítve Úgy tűnik, az is baj, hogy nem nyitottak elegendő új bányát, viszont ha ezek meglennének, nem volna hozzájuk elég munkaerő. — Nem egészen így van, mert ha korszerű bányát nyitunk, oda relatíve kevesebb munkaerő szükséges. Márkushegyen például 8 tonna az egy bányaműszakra eső termelés, egy kevésbé korszerű bányában jó esetben is csak 3-4 tonna. A kiút tehát a korszerűsítés, és új bányák nyitása. Növekedni fog a külfejtések aránya a termelésben. Ez is növeli a termelékenységet, és elősegíti a munkaerő jobb kihasználását. Németh Géza Kis lépések a szolgáltatásokban, de mégiscsak előre Újdonságok a Dégáznál - Január 1-től közművállalat lett A jó múltkoriban — úgy tél elején — megállított egy régi, Kner nyomdai ismerősöm a csabai piacon. ,.Jó hogy találkoztunk, már menni akartam a laphoz, mert amit ez a .dégázos brancs’ csinál, az már több a soknál.'' És elmondta: már beköltöztek az új lakásokba, a tél a nyakukon van. de a gázbeszerelők még sehol, többszöri kérésük ellenére csak üzengetnek, majd jönnek valamikor. ,,Várd meg az új dátumot, szerencsére addig még nem lehet talán megfagyni ... — ajánlottam —. s ha akkor sem ...” Aztán mások is szóltak. Sőt. magamnak is gondom akadt a húszéves konvektorral, aminek a javítására már annyit költöttem (alkatrészek, gyújtófejek, plusz borravalók), hogy abból újat is lehetett volna venni. Szóval a sorscsapás engem is utolért, mint annyi ezret, akiket bosszant a szolgáltatások .csigamászásnál is lassúbb üteme. Kértem is egy konvektorcserét az IKV-tól. és csodák csodája. már másnap be is szerelték az újat. De közbejött egy kis „malőr”. Átadtak ugyan egy füzetet (garancialapot), ám kitöltetlenül azzal, hogy a cserét jelentsem be a Dégáznál. különben nem érvényes az egy évre szóló garanciális javítás. Megmondom őszintén: rossz tapasztalataim voltak a Dégázzal, mert két ízben is szóltam hibabejelentőjüknek, s mindkétszer kéthetes (!) határidőre ígérték érkezésüket a javításra. És addig? — kérdeztem elhűlve. Addig... na, nem akarom megmondani, mit válaszoltak. De most kényszer- helyzetben voltam. Felhívtam a Dégázt. — Titkárság? Igen. Ez és ez a gondom. — Kapcsolom a portát. — A portát? — Igen, majd onnan kapcsolják az illetékest. Illetékes: — És üzemel a konvektora? — Naná! Természetesen kipróbálták, hogy jól beszerelték-e. csak azt hagyták meg, hogy jelentsem be maguknak. — Magát aztán jól átverték! — Tessék? — Hát kérem — így az illetékes —, ha üzemel a konvektora, elvesztette rá a garanciát. Az üzemelést ugyanis nekünk kell beindítani ... — De hát... egyszer-két- szer kértem, hogy jöjjenek, két hét türelmet kértek. Addig én megfagyok, hiszen itt a tél... — Most már négy hétig kell várnia ... Értse meg, ön értelmes ember. Ebben a nagy városban (mármint Békéscsabán) egyetlen szerelő járja és csinálja a meghibásodott készülékeket. Nem győzi! Tetszik érteni? ... Hát. Legjobb, ha ■— mielőtt felhördül az ember — utánanéz a dolgoknak. Kihallgatást kértem a Dégáz szimpatikus üzemegységvezetőjétől : Erdei Rezsőtől. Örülök, hogy elmentem hozzá. A garanciális javítást ugyan ő sem érvényesítette, mert a szabály az szabály, de szolgált új információkkal. Úgy vélem, ezek mindannyiunk számára biztatóak, és szerény lépést jelentenek előre ebben a sokat szidott szolgáltatási formában is. amelyet (úgy éreztük eddig) monopolizál a Dégáz. De leírom a beszélgetést. — Miért nem helyezheti üzembe az IKV a gázkonvektoromat. ha egyszer ő szerelte be? — Új készülék — világosít fel türelmesen a kétdiplomás (vegyipari gépészmérnök és gázipari szakmérnök) üzemegység-vezető. — A gyártó cég — jelen esetben a Fegyver- és Gázkészülékgyár — meghatározta, hogy kizárólagosan csak a Dégáz végezheti a garanciális javításokat. Erre szerződést kötött velünk. Létrejött ugyan már ebben a fűtési idényben a Gelka szerviz-javítószolgálata, de a gyár őket nem bízta meg garanciális javításokkal. Pedig mi nem akarunk monopolhelyzetben maradni( én még azt is hozzáteszem, hiszen nem is győzik a munkát egyedül). — Eddig értem, de hát mi akkor ebből mégis a kiút? — Nézze. A gázszolgáltatás rendkívüli módon kiterjedt a megyében is. Hozzánk 17 (!) település tartozik, amelyek javító-szolgáltató munkáit mindössze egy tíztagú brigád látja él. Üzemegységünk dolgozóinak a létszáma összesen 120. Tavaly, 1985-ben 4030 új fogyasztónál vezettük be a gázt, ami a két évvel ezelőtti időszaknak a négyszerese (!). Lényegében ugyanannyi létszámmal. Az idén: 1986-ban várhatóan közel ötezer új gázfogyasztót kapcsolunk a hálózatba... A legnagyobb gond volt, hogy az igények zöme (60 százaléka) október, november és december hónapokban jelentkezett. És ezekben a hónapokban érkezik hozzánk a legtöbb panasz is a konvektorok meghibásodásáról. javíttatásáról. Mindemellett több mint 100 kilométernyi utcai gázvezetéket kellett lefektetnünk a 17 településen .. . Ez a háttere a lakók sokszor jogos türelmetlenségének . .. Hát... a gázosok munkája mindenesetre dicsérhető is, amiért mindezt ellátták. Nyilván óriási erőt fejtettek ki ők is a szilárd tüzelőanyag területén bekövetkezett problémák ..kiegyensúlyozására’. amelyek ugyancsak nem jó irányba befolyásolták a közhangulatot. De hát .. . ettől a lakások, ahol rossz a fűtés, a gázkonvektor, és hetékig késik a javítás (hogy a garanciálisról ne is szóljak), még hidegek maradnak. Magyarán: a szerelők fentebb említett de- rekas munkája nem oldja a feszültségeket. Ezért még egyszer megkérdem: milyen megoldást lát az üzemegységvezető a helyzet könnyítésére? És ekkor jöttek az (számomra legalábbis) újdonságok, amit jó tudni mindenkinek. — Először is. a gyártó vállalatnak van saját szolgálata Békéscsabán, garanciális javításokra. A Szarvasi úton. A gázipari jogszabályok — folytatta az üzemegység-vezető — lehetőséget adnak arra, hogy nem garanciális javításokat bármelyik kisiparos, szakember elláthat. Esetleg más szolgáltató egység is. A Dégáz kizárólagos, úgyszólván monopol feladata csupán az. hogy a külső gázvezetékeket üzembe helyezze, felszerelje a gázmérőket. (Gyakorlatilag, hogy beengedje a gázt a lakásokba.) — Január 1-től azonban új helyzet következett be sok tekintetben. A Dégáz közmű- vállalattá vált. Más szóval megszűnt a nyereségérdekeltség, és előtérbe került a jobb, gyorsabb szolgáltatások előmozdítása. Megváltozik tehát a létszámgazdálkodásunk is. A múlt évi tíztagú javítóbrigád létszámát 18-ra növeljük. De hozzá kell ehhez tennem, hogy a létszámnövekedés mellett minőségi munkában is lépni akarunk előre, ahhoz pedig az új dolgozóknak gyakorlatot kell szerezniük . .. A másik dolog: célunk, hogy minél több szervezetet, beleértve a kisiparosokat is, bekapcsoljunk a szolgáltatási feladatok ellátásába, akár alvállalkozóként. Természetesen az ingatlankezelő vállalatot is beleértem, hogy ha . már beszereli a konvektorokat. legyen máshoz is joga... Ezek a dolgok most már csak szerződéskötéseken múlnak, amelyek léteznek már például a Tüzelés- technikai Vállalattal. az orosházi Uniorral, s most jön létre a szerződéskötés a Csorvási Lenin Tsz-szel. Úgy hogy a következő fűtési idényben már jobb helyzetben leszünk ezeken a kritikus szolgáltatásokat ellátó területeken is . . . Varga Dezső HÍREK II VILÓGG0Z0QSQGBÓL I Pl A félvezetőlapocskák, a mikrochipek új nemzedékét gyártó nagyüzemet tervez megépíteni Nyugai-Európa legnagyobb elektronikai vállalata, a' holland Philips az NSZK-ban — jelentette be a holland vállalat. A létesítmény költsége 3 milliárd márka. A megvalósításban részt vesz a nyugatnémet elektronikai óriás, a Siemens is. A nyugat-európai vállalatok célja: felvenni a versenyt a japán és az egyesült államokbeli gyártókkal. A Philips egymillió jel raktározására alkalmas chi- pet fog gyártani. Ennek a félvezetőegységnek a kapacitása többszörte nagyobb lesz. mint a „mai” chipeké. A Siemens tervei még ezt is túlszárnyalják: 4 millió jelet fogadhat majd be a cég új chipje. Valószínűleg Hamburgban valósítják meg a tervet, a két cég tavasszal dönt véglegesen a telephelyről. A félvezetőgyár kezdetben 350—400 embert fog foglalkoztatni. Egyébként a bonni kormány a nyugatnémet sajtó támadásának kereszttüzébe került, amiért a kedvező pénzügyi helyzetben levő Siemens társaságnak kutatásokra 320 millió márkás támogatást nyújt. Az NDK-ban gyártott papír 50 százaléka használt papírból készül, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. A papírgyártásban a fafelhasználás csökkentésére, az erdők faállományának megőrzésére törekednek. Most azt kutatják, hogyan lehetne a műanyag vagy alumíniumbevonatú papírt újból leválasztani és ismét feldolgozni. A csomagolásban a jövőben az eddiginél nagyobb szerepet szánnak az üvegnek. A Világbank a pénzügyi körökben róla kialakult kép javulását kihasználva minden idők legnagyobb összegű kölcsönét vette fel a nemzetközi pénzpiacokon 19 85 második felében, a folyó pénzügyi év első hat hónap, jában: 6,8 milliárd dollárt — közölte a bank elnöke. Hozzátette, hogy a nemzetközi hitelpiaci feltételek enyhülése lehetővé tette számára saját kölcsönei feltételeinek könnyítését is: így például január elején 8,82-ről 8,5 százalékra mérsékelte a kölcsönkamatokat. A banknál egyébként arra számítanak, hogy az idei pénzügyi év rekordot hoz, s 13,5 milliárd dollár kölcsönnel segíthetik az alacsony jövedelmű országok fejlesztési programjait.
