Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
NÉPÚJSÁG 1986. január 18,, szombat Példamutatóan helytállnak a körzeti megbízottak és az önkéntes rendőrök (Folytatás az 1. oldalról) lomban. Ezután Mihalik György átadta a belügyminiszter megbízásából a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést Kassai Bélának, a mezőhe- gyesi nagyközségi tanács elnökének. Ugyanezen kitüntetés ezüst fokozatát vehette át Szűcs József rendőr százados, a szarvasi rendőrkapitányság osztályvezetője, míg a kitüntetés bronz fokozatát Bécsi János önkéntes rendőr kapta. A Közbiztonságért érem ezüst fokozatával Czeg- lédi István rendőr zászlóst, körzeti megbízottat tüntették ki. Tárgyjutalomban részesítették a következő kollektívákat: a hunyai önkéntes rendőri csoportot, a békéscsabai rendőrkapitányság IV. kerületi önkéntes rendőri csoportját, és a csorvási körzeti megbízotti csoportot. A megyei főkapitány ezután Kiváló Társadalmi Munkáért érmet adott át 12 önkéntes rendőrnek, dicséretben és jutalomban részesített 7 főt, ketten tárgyjutalmat kaptak. Hárman soron kívüli előléptetésben részesültek. Az ünnepi megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. (Veras ztó) A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Kassai Béla (képünkön balról) Fotó: Fazekas László Fegyveres rablótámadás — elfogták a tetteseket A régi balatoni út 14. kilométerkövénél egy fegyveres férfi megtámadta a Magyar Posta pénzszállító gépkocsiját, s mintegy 11 és fél milliós zsákmányával kereket oldott. A pénzszállító jármű csomagokkal és pénzeszsákokkal megrakva hajnali 3 óra után indult útnak a Keleti pályaudvari 72- es számú postahivataltól. Jelen- csik Sándor 38 éves dunaújvárosi lakos, az autó vezetője útközben panaszkodott kísérőtársának, hogy a motor túlmelegedett. Ezért az érdi emelkedő után megállította a gépkocsit, s kiszállt, hogy levegye a motor- takarót. Ekkor egy férfi lépett oda, akinek arcát sál takarta, s pisztollyal arra kényszerítette a vezetőt és a kocsikísérőt, hogy ■ Ismerik, ugye, a bolti egykilós súlyt? Fekete, hengeralakú, gombszerű fogóval a tetején, ami simára kopott, s . ay, oldalán o jelzés: ,,1 kg”. Mint amilyet most szorongatok, útban a hitelesítőkhöz, hogy megmérettessen az öreg kilós. Nem akarok a dolgoknak elébe vágni, de annyit azért hadd áruljak el nyomban — hátha türelmetlenül kíváncsivá vált az olvasó —. hogy az én kopott kilósom becsapott engem. Pontosan 1110 milligrammja hiányzik ahhoz, hogy a súlya 1 kilogramm legyen. így tehát nem is kap az alfelére szép kerek hitelesítő pecsétet. Ettől függetlenül meg kell persze fizetni a 8 forintos díjat. A súlyt pedig cipelhetem valamelyik javítóba, ahonnan rendbe hozva, hivatalból hitelesíttetve kapom majd vissza. * * * „Az olyan mérésekre, amelyekhez valamilyen joghatás fűződhet, hitelesített mérőeszközt kell használni... A kötelező hitelesítési mérőeszközt a belföldi forgalomba- hozatal előtt (első hitelesínyissák ki a pénzszállító autó rakterének ajtaját. Miután a posta alkalmazottai ezt megtették, a támadó megkaparintotta az egyik pénzeszsákot, a két megfélemlített postást pedig a raktérbe zárta. Mintegy félóra múlva a posta egyik újságszállító autója fedezte fel az út szélén veszteglő pénzszállító járművet. A rablást követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság központi ügyelete azonnal nagy erőket mozgósított az ismeretlen támadó kézre kerítésére. A nyomozás eredményeként a rendőrök hamarosan rátaláltak egy buszvezetőre, aki — menetrend szerinti útján haladva — látta az álló pénzszállító gépkocsit, s tés); javítás után; meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés) hitelesíttetni kell.” A mérésügyről szóló minisztertanácsi rendeletből vett idézetből is kitűnik, hogy a hitelesség fontos és komoly dolog —. a szakemberek a mértékben nem ismerik a tréfát. Megyénkben Békéscsabán, a városközpontban működik az Országos Mérésügyi Hivatal Mértékhitelesítő Kirendeltsége, ahová a szóban forgó egykilóst hitelesíttetni bekopogtunk, s most kíváncsian figyeljük, hogyan is történik a bemérés. — Ez egy Harsányi-féle utazóműszer — nyit ki egy bőröndnagyságú dobozt An- talfi Elemér kirendeltségvezető. majd a helyére illeszt egy-két kart, kallantyút, a kollégája pedig a felső, vízszintes. centiméter-beosztású mércén beállít egy vékony lemezt. A súlyt a nyakánál fogva egyik fémpálca végére akasztják, — és máris kiderül, hogy a kilós súly hibahatáron túli, tehát így tovább nem használható. Azt, hogy mennyi az eltérés. egy újabb méréssel lehet megállapítani. A szekfigyelmes lett arra, hogy egy fehér színű személyautó parkol a postai jármű mögött. Ez a körülmény felkeltette a nyomozók gyanúját, mivel Jelen- csik Sándor, akit az eset után kihallgattak, nem tett említést erről. A pénzszállító autó vezetője később ellentmondásba keveredett társa és saját korábbi állításaival. Az Időközben összegyűjtött terhelő bizonyítékok hatására azután bevallotta, hogy dunaújvárosi ismerősével, a 38 éves Kovács József cipész kisiparossal együtt tervelte ki a rablást. A beismerő vallomás után hamarosan Kovács is rendőrkézre került, s fény derült a bűntett eddig Ismeretlen részleteire. Így arra Is, hogy a két bűntárs korábbi megállapodásárényből előkerül egy jól lezárt doboz, abból pedig a fémesen csillogó-villogó súlysorozat, az egygrammos- tól a húsz kilogrammosig. Ez az úgynevezett négyes rendű használati etalon, ezt évente egyszer veszik kézbe, pontosítani a használatos súlyokat. Azaz, dehogy veszik kézbe — ezeket csak ruhával szabad megfogni, a kéz melegétől ugyanis pára érheti, annak nyomán pedig rozsdásodhat. Nos, a fényes és a kopott egykilós egy üvegszekrény- kébe zárt mérleg serpenyőjére kerül jobbról-balról, s ekkor derül ki az a bizonyos 1110 milligrammos hiány. Ám a súly csak egy a sokféle mérőeszköz közül, amelyet a kirendeltség négy szakembere, járva a megyét vizsgál, ellenőriz. — Ezek közül melyik érinti leginkább az állampolgárokat? — A súly mellett a mérleg, a vízmérő, a vérnyomásmérő, * az üzemanyagmérő, — sorolja a kirendeltségvezető. — A mérlegek sorába a patikamérlegtől a postai levélmérlegen át a bolti és a hídmérlegig nagyon sokféle tartozik. Nem beszéltünk még egyébként a hossz- és az Ármértékről, melyeket kénak megfelelően Jelencsik telefonon értesítette Kovácsot a nagy értékű pénzszállítmány indulásáról, s a színlelt műszaki hibára hivatkozva az előzőleg megbeszélt helyen állt meg a pénzszállító gépkocsival. Itt várt rájuk Kovács. A rabolt pénz a nyomozás során szinte hiánytalanul előkerült a Kovács által bérelt budapesti lakásból. Kiderült továbbá, hogy a pisztoly, amellyel a cipész kisiparos fenyegetőzött, használhatatlan utánzat. A súlyos rablótámadás két elkövetőjét, Jelencsik Sándort és Kovács Józsefet a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte, ügyüket vádemelési Javaslattal továbbítja az ügyészséghez. résre szintén ellenőrzünk, de ezeknek a rendszeres hitelesíttetése nem kötelező, hiszen már a gyárból hitelesítve kerülnek ki. — Milyen időközönként kötelező az előbb említett piérőeszközk ellenőrzése? — Ez változó. A mérlegeket például 2 évente, az üzemj- anyagmérőket pedig évente kell hitelesíttetni. — S az alkalomszerű ellenőrzéseken mi a tapasztalat? — A hibák a felhasználás területén zömmel abból adódnak, hogy nem megfelelően beállított mérőeszközöket használnak, tehát nem a hitelesítéssel van gond. Például az asztali billenőmérleg csak vízmértékbe állítva működik pontosan. Bizony gyakran előfordul, hogy ez a beállítás elmarad. Ha bármilyen szabálytalanságot tapasztalunk, szabálysértési eljárást kezdeményezünk. — Gyakran kerül erre sor? — Nem túl gyakran. de előfordul. Megtörtént például. hogy a hitelesítési bélyegzőt megsértve belenyúltak egy mérlegbe, „állítottak rajta” és sok mázsás csalást, sikkasztást követtek el. * * * A mérőeszközök hitelességén tehát „mértéktudó” szakemberek őrködnek. A többi nem rajtuk múlik ... Tóth Ibolya Mérlegen az egykilós Fotó: Kovács Erzsébet Mérni a mérhetöt fl szakszervezetek és a területpolitika A szakszervezeti választások utolsó szakaszának eseményeként a napokban kezdődtek meg a szakmaközi bizottságok beszámolásai hét városban és kilenc nagyközségben. E fórumokon egyrészt áttekintik az elmúlt négy évben végzett munkát és a SZOT választási szabályzata értelmében a szakszervezeti választói értekezletek által delegált tisztségviselőkből újjáalakult szakmaközi bizottságok megválasztják a bizottságok elnökeit és titkárait. Ezzel párhuzamosan nevezte ki az SZMT elnöksége a szakmaközi bizottságok számvizsgáló bizottságainak elnökeit és tagjait. A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete az elmúlt időszakot értékelve megállapította, hogy a területpolitikai munka szélesítésének bázisai a szakmaközi bizottságok az 1981. évi újjászervezés óta megtalálták a helyüket, szerepüket, szervesen beépültek a települések életébe. Tevékenységük új alapokra helyezésével javuló színvonalon valósul meg a lakóterületeken az intézményes szakszervezeti képviselet, a szervezett dolgozók üzemen kívüli érdekvédelme. E megállapítás és értékelés folyamatot jelez, mégpedig azt, hogy ez az út, amelyen megyénkben a szakmaközi bizottságok elindultak, illetve haladnak, jó irányba vezet. Messze nem jelenti azt, hogy az eddigi eredményekkel meg kell elégednünk és nincs mit tovább fejleszteni a munkánkban. Ezért az összegzések és az értékelések is a következő időszak feladatainak meghatározására és azok végrehajtására fordítják a fő figyelmet. Az elmúlt időszakban végzett munka alapját a megyei tanács és a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa közötti együttműködési megállapodás, valamint a szakmaközi bizottságok működési szabályzata adta. Ennek megfelelően jelentős erőfeszítések történnek Békés megye VI. ötéves tervében, a helyi tanácsok terveiben jóváhagyott feladatok teljesítésére. Nemcsak véleményt mondtak, érdekeket közvetítettek a gazdasági, terület- és település- fejlesztési, szolgáltatási, ellátási és más társadalompolitikai kérdésekben, hanem mozgósítottak is a tanácsi döntések végrehajtására. Az állami, társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve részt vettek a terület- és településfejlesztési munkában. Segítették a város- és községpolitikai döntések, állásfoglalások kialakítását, a dolgozók életkörülményeit jelentősen befolyásoló lakásgazdálkodási, foglalkoztatáspolitikai és az alapellátás fejlesztését szolgáló feladatok megvalósítását, akciókat szerveztek az anyagi alapok növelésére. A településfejlesztési társadalmi munkában történt együttműködés eredményeként évente megduplázódott, az egy főre jutó társadalmi munka értéke. Folyamatosan figyelemmel kísérték, értékelték, segítették és ellenőrizték a dolgozók egészségügyi és szociális ellátását. A szolgáltató és kereskedelmi egységek ellenőrzésével, az áruellátás folyamatos figyelemmel kísérésével szolgálták a fogyasztói érdekvédelmet. Ebben kiemelkedő munkát végeztek a társadalmi kereskedelmi ellenőrök. Rendszeresen elemezték a közlekedéssel kapcsolatos kérdéseket, részt vettek a környezetvédelmi feladatok megvalósításában. Eredményesen szervezték a szabadidős programokat, a dolgozók politikai, kulturális és tömegsportmozgalomban való részvételét. Fórumot biztosítottak az időskorúaknak és nyugdíjasoknak, folyamatosan értékelték helyzetüket és jelezték a gondokat. Mindezek mellett az a célkitűzés, hogy az ágazati szakszervezeti alapszervezetek testületéi és tisztségviselői rajtuk keresztül a dolgozók, jobban ismerjék és ennek megfelelően vegyenek részt a terület- és településfejlesztési tervek végrehajtásában, hogy ezáltal minden dolgozó érdekelt legyen a helyi politika alakításában, életkörülményeik formálásában, csak részben értük el. A VII. ötéves tervben a tanácsi gazdálkodás rendszer-ének megváltozása, a tervkoncepciók kialakítása, a tervezőmunka demokratizmusának szélesítése jobb feltételeket teremt a szakszervezetek üzemen kívüli érdekeinek képviseletére és érvényesítésére. Felértékelődik a tanácsok és az üzemek kapcsolata. Szélesedik a lakosság társadalmi, anyagi hozzájárulásának rendszere a település- fejlesztési hozzájárulás bevezetésével is. Az új tanácsi tervezési módszer nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy a döntést előkészítő szakaszban a szakszervezetek érdemi véleményt nyilvánítsanak. Mindezek alátámasztják, hogy tovább nő a szerepe a településeken a szakmaközi bizottságoknak. A társadalmi demokratizmus növekedésével, a tanácsi önállóság erősödésével szükséges, hogy a szakszervezetek, a szakmaközi bizottságok is tovább fejlesszék munkájuk tartalmát és módszereit egyaránt. Ennek feltételei biztosítottak azáltal, hogy a szakszervezeti választói értekezletek olyan képviselőket, vezető tisztségviselőket delegálnak a szakmaközi bizottságokba, akik értik a szakszervezeti munkát és képesek az ágazati és területi érdekek képviseletére, összehangolására és érvényesítésére. A következő feladat, hogy tisztségviselőnek olyan vezetőket válasszanak a szakmaközi bizottságok, akik a legjobban elő tudják segíteni, hogy a szakszervezetek részvétele biztosíték legyen az együttműködő partnerek számára a településeken, a kiemelt feladatok végrehajtására. A szakszervezetek célja és szándéka, hogy sajátos eszközeikkel, koordináló, szervező tevékenységükkel a VII. ötéves tervben is segítsék a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság közti kapcsolat erősítését, ezen keresztül a célkitűzések megvalósítását. Dr. Varga Imre SZMT-titkár _________________________________________________
