Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
1985, december 14., szombat NÉPÚJSÁG Az elnökség (Folytatás az 1. oldalról) hez kapcsolódott a 40. évforduló megünneplése, benne a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front méltatásával. Ezekhez az eseményekhez szorosan kapcsolódva zajlottak le az országgyűlési és a tanácsi választások. A párt XIII. kongresszusa határozatainak minden magyar állampolgárt érintő javaslatait és céljait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti programként elfogadta, és azt a népfront választási felhívásában nyilvánosságra hozta. Felhívott minden magyar állampolgárt, hogy társadalmunk alkotóerőinek mozgósításával, a tartalékok, szunnyadó energiák felszínre hozásával, az emberi képességek és lehetőségek jobb kihasználásával járuljon hozzá a népgazdaság nagyobb ütemű fejlesztéséhez, a szociális biztonság erősítéséhez. Magúnkénak valljuk azt a gondolatot, hogy történelmi feladat a szocialista demokrácia fejlesztése, a de-_ mokrácia intézményeinek és' ezáltal a dolgozó nép hatalmának kiteljesítése, a szövetségi politika következetes folytatása, a társadalom lehető legszélesebb rétegeinek bevonása a közéletbe, s ezáltal az ország jövőjének alakításába. Iránymutatónak tekintjük az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának a Hazafias Népfront tevékenységére vonatkozó megállapításait. Kérjük a népfrontmozgalom VIII. kongresszusának megerősítő támogatását a fenti célok és feladatok vállalásához! Az országgyűlési és tanácsi választások azt igazolták, hogy ezeknek a főbb elveknek és céloknak a jegyében lehet jól politizálni Magyarországon, és csak az ilyen politikának van esélye arra, hogy a társadalom egyetértésével, a közakarattal megegyezően, az állampolgárok és közösségeik cselekvő együttműködésével munkálkodjék hazánk, fejlődésünk és gyarapodásunk (érdekében. Az 1983-as új választójogi törvény alkalmazása nagymértékben hozzájárult a társadalmi aktivitás növekedéséhez. Ebben fontos szerepe volt a Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta eltelt időszak a VI. ötéves népgazdasági terv időszaka volt. A ciklus legfontosabb gazdaságpolitikai célja a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása volt, és egy új növekedési szakasz előkészítése. Köszönhetjük a köz- megegyezésnek, a nép és a párt, a nép és a kormány közötti bizalomnak, hogy a dolgozó emberek nem egyszer áldozatos helytállása és megértése nyomán alapvető területeken — így a külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a legfontosabb fogyasztói területeken a kereslet és kínálat egyensúlyának megtartása, a teljes foglalkoztatás, a létbiztonság és az életkörülmények megőrzése tekintetében — eredményeket értünk el. Ugyanakkor ezekért az eredményekért nagy árat kellett fizetni. Mégpedig elsősorban azt, hogy már hét éve korlátozó-megszorító politikát folytatunk, s így a kényszerűségből visszafogott növekedés miatt a termelés szerkezetének átalakítására és a műszaki fejlesztés feltételeinek megteremtésére nem kerülhetett sor. A gazdasági egyensúlyt az elosztási viszonyok szabályozásával és főként az elosztásban igyekeztünk megteremteni, ennek feszültségeket okozó szociális és szociálpolitikai következményeivel együtt. Romlott az idős korúak nagy részének helyzete — különösen a nyugdíjak reálértékének csökkenése miatt. A fiatalok számára nehezebbé vált a pályaválasztás és a pályakezdés, a családalapítás és az otthonteremtés. Mindez az ifjúság egy részében a távlatnélküliség és kiúttalanság érzését keltette. A gazdasági növekedés lelassulása, a reálbérek hosz- szú ideig tartó csökkenése, a reáljövedelem stagnálása vagy lassú növekedése és bizonyos rétegek életszínvonalának romlása megterhelte a társadalom egyes rétegeinek a tűrőképességét, veszélyeztetve a szocialista nemzeti egység, a szövetségi politika, a közmegegyezés eredményeinek megőrzését. Ezekkel a jelenségekkel összefüggésben vizsgáljuk az ország népesedési helyzetét, az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus súlyos társadalmi kérdéseit. Nem kisebb gond és társadalmunkra nézve nem jelent kevesebb veszélyt a tisztességes munka presztízsének csökkenése, a munkaerkölcs egyre szélesebb körben tapasztalható romlása. A termelés, a szolgáltatások, az ügyintézés sok területén romlottak a munkateljesítmények, lazult a munkafegyelem, háttérbe szorultak az alapvető emberi viselkedési normák. A társadalmi élet néhány területén tartósultak a korrupt viszonyok, elszaporodtak a visz- szaélések. A társadalmi együttélést, a szocialista szellemű együttműködést, a nagyobb teljesítményt lerontó, a szocializmus eredményesebb működését akadályozó magatartásokról határozott bírálatot mondott a párt XIII. kongresszusa, megjelölve a felszámolásukhoz szükséges tennivalókat. A népfront is részt vállal az e téren elvégzendő feladatokból. Olyan társadalom felépítéséért küzdünk, amelyben nemcsak szükséges, de érdemes is- tisztességesen élni, dolgozni. Azok a változások, amelyek az elmúlt évek során a politikai életben, illetve a politikai intézményrendszer működésében végbementek, a stabilitást, és egyúttal az útkeresés, a kibontakozás lehetőségének megteremtését segítették. A népfront a gazdasági tervekhez, a gazdaság és a politika intézményeinek fejlesztéséhez konkrét kezdeményezésekkel és a megvalósításban való aktív részvételével csatlakozott. Javasolta az eddig folytatott településpolitika áttekintését, az új településpolitikai koncepció elfogadását. Nagy jelentősége volt annak a szemléletváltozásnak, amely új gondolkodásmódot honosított meg a falu és a városkörnyék szerepéről. A fogyasztói érdekvédelem megszervezése egy igen fontos területen bizonyította, hogy a népfront is vállalhat, konkrét érdekvédelmi feladatokat. Társadalmi és népjóléti szempontból jelentősnek tekintjük az Országos Családvédelmi Tanács létrehozását, a családvédelmi rendszer állami szervezetének kiépítésére irányuló kezdeményezést, valamint a család és az iskola kapcsolatának javítását, erősítését célzó törekvéseket. A VII. kongresszus óta eltelt időszak a népfrontmunka általános fellendülésének időszaka. A mozgalom az eddiginél nagyobb érdeklődéssel fordult az ifjúság, a nők és a család problémái felé; a közművelődésben, főként a lakosság nagyrészét átfogó közművelődési mozgalmak támogatásában, szervezésében és megerősítésében. A településfejlesztési társadalmi munka szervezése, a városvédő és -szépítő egyesületek tevékenysége, a kertbarátok és kistenyésztők mozgalma, az olvasó nép és a honismereti mozgalom, az anyanyelvi és beszédkultúrával kapcsolatos feladatok és a többi, mind azt jelzik, hogy a népfront munkájára szüksége van a mai magyar társadalomnak, s a népfrontban megvan a lehetőség arra, hogy ezt a szükségletet kielégítse. Az eredményekben benne van a választott népfronttestületek tagjainak, az áldozatkész aktivistáknak, a mind tartalmasabban működő munkabizottságoknak a munkája, a kis létszámú apparátus nagy felelősséggel végzett tevékenysége. A VIII. kongresszus előkészületei megnövekedett társadalmi aktivitás mellett zajlottak le. Nagy szerepe volt ebben annak az általános demokratizálási programnak. amely a párt kezdeményezésére, az egész nép támogatásával bontakozott ki. Az előkészületek során tartott gyűlések jelentették a pártkongresszus és a választások után az első nagy alkalmat a társadalommal való találkozásra, a nyilvános politikai eszmecserékre. Általánosan jellemző vonásuk volt, hogy többnyire a lakóhely, a település és a helyi érdek szemüvegén keresztül vizsgálták az ország gondjait, és vállalták e gondok megoldásában való részvételt. Helyenként élesen kritikus megnyilvánulásaik, légkörük mellett, nagyon konstruktív szellemben, nagy vállalkozó kedvről tanúskodva a közmegegyezés, a szocialista nemzeti egység erősítését szolgálták. Kétségtelen, hogy az 1985- ös terv teljesítésében megmutatkozó lemaradások, a lakosság ellátásában tapasztalható hiányok rontották azt a jó politikai hangulatot, amely a XIII. kongresszus idején és a választások során kialakult; de nem rontották le az emberekben a cselekvési készséget, a vállalkozási kedvet. Ezért a jövő feladatainak megoldása nagymértékben azon múlik, hogy ezzel a készséggel, ezzel a vállalkozókedvvel szervezetten, megfelelő iránymutatás mellett hogyan tud majd élni a társadalom. A népfrontkongresszus előkészítésének idején vitték nyilvánosság elé és tűzték napirendre a településfejlesztési hozzájárulás társadalmi elfogadtatását. A népfront sohasem hallgatta el, s a településfejlesztési társadalmi munka szervezésével és sikerével bizonyította is, hogy a lakosság anyagi eszközeinek és önként vállalt munkájának nagy szerepe van a lakóhely kommunális viszonyainak, szolgáltatásainak, közösségi intézményeinek fejlesztésében. Ez a helyes elv vezérelte a településfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabály megalkotóit is. De a sok tekintetben rossz hatásfokú és szemléletileg problematikus, a meggyőződést és néhol a lakossággal való érdemi megvitatás szándékát is nélkülöző előkészítő munka azonban több helyen, főleg a nagyvárosokban feszültségeket is okozott. Megmutatkoztak itt a döntéselőkészítés és a félreértett demokrácia árnyoldalai fent és lent egyaránt. Ebben a helyzetben mozgalmunk bizonyos gyengeségei is megmutatkoztak. A népfrontmozgalmak a demokrácia fejlesztésére irányuló szándékát bizonyította a népfronttestületek megválasztásának új módja is. A testületek összetétele társadalmi, politikai szempontból kedvezően alakult. Azt reméljük, hogy új bizottságaink alkalmasak lesznek a következő öt esztendőben a népfront előtt álló feladatok megoldására. Az előttünk álló és az elkövetkező időszakban ránk váró feladatokra tekintve, mindenekelőtt tudomásul kell vennünk, hogy változtak a népfrontmunka társadalmi körülményei, a szövetségi politika és a nemzeti egység feltételei, változott az a társadalmi környezet, amelyben a népfrontnak is dolgoznia kell. Változatlanul igaz azonban, hogy a dolgozó társadalom különböző csoportjai közötti együttműködés alapja a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. Ámde azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezeknek az osztályoknak is megvan a maguk belső, gyorsan alakuló, érdekeiket is érintő szerkezete. A nemzeti egység és a köz- megegyezés megerősítését, az értelmiséggel való szövetség kiteljesítését, az értelmiség egyik-másik csoportjával megújítását haladéktalanul napirendre kell tűzni. Az előttünk álló óriási feladatok megoldása elképzelhetetlen az értelmiség elkötelezettsége és nagy hivatástudattal végzett munkája nélkül. Javítani kell az értelmiségi munka kibontakozásának feltételeit. <-A népfront tevékenységében központi helyet foglal el a jövőben is a szövetségi politika. A Hazafias Népfront párttagok és pártonkí- vüliek közös mozgalma, amely minden ember kezdeményezőkészségére számítva szervezi meg az együttműködést az ország előtt álló feladatok megoldására. Határozottan kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy hazánkban a pártfunkciók kivételével minden funkciót betölthetnek pártonkívüliek. A népfrontmozgalom támogatja a VII. ötéves terv fő céljait azzal, hogy sajátos társadalmi megbízatásánál és rendeltetésénél fogva, törekszik érvényt szerezni az országgyűlés által jóváhagyott településpolitikai koncepciónak; a természet- és környezetvédelmi, a közművelődési törvénynek. Azon munkálkodik, hogy az elosztási viszonyokban ne erősödhessenek meg ellenőrizhetetlen folyamatok, amelyek a társadalom helyes értékrendjét, megfelelő magatartását, egységét veszélyeztető szociális különbségeket hoznak létre. Ám jól tudjuk, hogy a társadalmilag hasznos teljesítményt jobban elismerő, igazságosabb elosztás feltételeit a hatékonyabb termeléssel lehet megteremteni. Valljuk, hogy a gazdaságban kiéleződött ellentmondások, egyensúlyi zavarok megkövetelik a határozott továbbhaladást a reform útján — és nemcsak a gazdaságban! Gondjaink megoldásának kulcsa nemcsak a gazdaság egyik-másik területének szabályozásában van, hanem a társadalomban, az emberben. Az emberekben rejlő képességek mozgósítása feltételezi az egész társadalom fejlesztését, az intézmények és a módszerek megújítását. A szocializmusban is szükségképpen létező érdekkülönbségeket a nagyobb teljesítmény és a társadalmi egység eléréshez szolgáló hajtóerőnek tekintjük. Ehhez az érdekképviselet és az érdekvédelem további intézményesítésére, a társadalom egész döntési rendszerének a továbbfejlesztésére van szükség. A párt elvi irányítása mellett, a jövőben nagyobb önállósággal kell a népfrontnak tevékenykednie. Ennek tudatában kell megvizsgálni a népfront érdekképviseleti szerepének újabb lehetőségeit és a változó helyzetnek, az újabb követelményeknek megfelelő munka formáit. Támogatjuk azt a javaslatot, amely a most lezáruló ciklus végén az országos elnökségben hangzott el ési kezdeményezte, hogy az újonnan választott országos tanács dolgozza ki a népfront összevont programját, figyelembe véve a mozgalom sajátosságait és minden állampolgárt érintő közjogi szerepét. A demokratikus és érdek- képviseleti lehetőségek szélesítése céljából keresni kell a népfront és az állami szervek együttműködésének további lehetőségeit. Mindenekelőtt a döntés-előkészítésben, a társadalmi ellenőrzés folyamatában való részvételünket, a társadalmi viták, a törvény-előkészítés és törvénykezdeményezés kérdéseit kell megvizsgálni. A szocialista demokrácia alapelvei szerint szükséges megvizsgálni a demokrácia intézményeinek működését. A csupán formálisan demokratikus intézményeket tartalmassá kell tenni, vagy ha szükségtelenek, meg kell szüntetni. A tanácsok és az elöljáróságok szerepe növekszik a társadalomban és növekedni fog a jövőben is. A népfront közreműködik a tanácsok önkormányzati jellegének erősítésében, az ehhez szükséges társadalmi feltételek megteremtésében; a tanácsok és az állampolgárok kapcsolatának építésében, e kapcsolatok teljes demokratizálásának folyamatában. Meg kell vizsgálni, hogyan kapcsolódhatna be a népfront néhány fontos területen az eddiginél is nagyobb mértékben és következetesebben a döntés előkészítésébe; például olyan kérdésekben, mint az éves, középtávú és távlati népgazdasági tervek, vagy az új adók és adórendszer bevezetése, új szociálpolitikai koncepció kidolgozása, a nyugdíjrendszer továbbfejlesztése, a gazdasági szerkezet változásából következő társadalmi hatások vizsgálata stb. A kulturális életben elsősorban az iskolaügy és a köz- művelődés területén vannak és lesznek feladataink a jövőben is. Az oktatásban és a közművelődésben keresni kell a társadalmasítás és a társadalmi közreműködés újabb lehetőségeit. A szövetségi politikából adódó feladatokhoz és a Hazafias Népfront tevékenységéhez hagyományosan hozzátartozik és szervesen beilleszkedik a rétegpolitikai munka. Meg kell fontolni, hogy a népfrontmozgalom milyen kereteket, milyen formákat alakítson ki a jövőben kifejezetten az ifjúság- politikai munkában, elsősorban talán a lakókörzetekben és az egyetemeken, főiskolákon. Sokasodnak a nők és elsősorban az anyák gondjai. Olyan jelentőségű társadalmi kérdésről van szó, amely az eddiginél több figyelmet, átfogóbb politikai munkát igényel a népfronttól is. Nem elhanyagolható ma Magyarországon azoknak a száma, akik a rossz körülmények miatt az úgynevezett hátrányos helyzetű csoportok vagy rétegek köréhez sorolhatók. Ide tartoznak az esetek többségében a tanyán, a rossz adottságú kistelepüléseken, az elmaradott régiókban élők, a nagycsaládosok, a pályakezdők és a nyugdíjasok jelentékeny része. Tudnunk kell, hogy ezeknek az embereknek a gondjai az elmúlt években megsokasodtak. A népfrontnak a gondjaikban illetékesek megkeresésével, a társadalmi erők mozgósításával lehetőségeihez képest támogatnia kell ezeket a rétegeket, humánus okokból és társadalompolitikai megfontolásokból egyaránt. Jó tudni, hogy az 1986-os népgazdasági terv — összhangban a XIII. pártkongresszus határozataival — már megteszi az első lépéseket ezeknek a hátrányoknak a leküzdésére. Sok tekintetben egészen más gyökerű kérdés a cigányság ügye, ma még azonban ide tartozik, hiszen zömében hátrányos helyzetű rétegnek kell tekintenünk. Feladatunknak tartottuk eddig is, feladatunk lesz a jövőben is azon munkálkodni, hogy a cigányság beilleszkedjen és beilleszkedhessen társadalmunkba, egyenjogú állampolgárként, egyenlő lehetőségekkel, egyszersmind egyenlő kötelezettségekkel is. Társadalmunk szocialista tartalmú egységében nagy jelentősége van nemzetiségi (Folytatás a 3. oldalon) flz első nap Békés megyét 29 küldött képviseli a Hazafias Népfront VIII. kongresszusán. Meghívottként van jelen dr. Lovász Matild, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Márk György, a Román Szövetség főtitkára, valamint Hegyesi János, az 1944-es debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. A békéscsabai városi tanács autóbusza tegnap reggel fél 7-kor indult a Körös Hotel elől. Ködös volt az idő, de Pest alatt már ragyogóan sütött a nap. Megyénk küldötteit a Hungária Grand Hotel 7. emeletén helyezték el. Az egy- és többágyas szobákban tévékészülék és telefon szolgálja a vendégek kényelmét. A szálloda éttermében lehetett reggelizni, ebédelni és vacsorázni, míg a tanácskozás színhelye az Építők Szakszervezetének székháza. Autóbuszokkal szállítják a részvevőket a kongresszus színhelyére. Küldötteink az oldalsó emeleti részen kaptak helyet. A kongresszus tegnap délután 2 órakor kezdődött és 6 óra után fejeződött be. Hetedikként Darócz Ernőné mezőberényi szövőnő kapott szót, és nagy sikert aratott hozzászólásával. Egyébként a hazai és külföldi tudósítók számára minden feltételt megteremtettek ahhoz, hogy munkájukat eredményesen folytassák. A szombati programon —, amely reggel fél 9-től este 6 óráig tart — folytatódnak a tegnap megkezdődött hozzászólások. — y — n
