Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-12 / 291. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Kádár János Lázár György látogatása Ausztriában hazaérkezett Belgrádból Az MSZMP főtitkára cs Rudolf Kirchschläger osztrák államfő a burgenlandi Ruszt helységben folytatott négyszemközti megbeszélést (Telefotó) Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán Rudolf Kirchschlägernek, Ausztria szövetségi elnökének meghívására rövid munkalátogatást tett Ausztriában. A főtitkárt házigazdája a Sopron —klingenbachi határállomáson üdvözölte, majd Ruszton, a közelben fekvő Fertő-tóparti városkában került sor a két politikus beható négyszemközti tárgyalásaira. Megbeszéléseiket követően .•Cádár János és Rudolf Kirchschläger nyilatkozott a sajtónak. Kádár János a két ország kapcsolataira vonatkozó kérdésre válaszolva hangoztatta: „A magyar—osztrák kapcsolatok sajátosságának azt tartom, hogy realisztikusak és a — kölcsönös érdekeknek megfelelően — széles körben bontakoztak ki. Két szomszédos országról van szó, s joggal állíthatom, hogy kapcsolataink a különböző társadalmi rendszerű országok között példásnak nevezhetők. Ésszerűek, a kölcsönös érdekeket szolgálják, és pozitívan befolyásolják az emberiség számára fontos nemzetközi folyamatokat is. Minderre gondolva örömmel vet- (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György, a Minisztertanács elnöke jugoszláviai hivatalos baráti látogatásának második napján, szerdán Vidője Zsarkovics- csal, a JKSZ KB elnöksége elnökével, Radovan Vlajko- viccsal, a jugoszláv államelnökség elnökével és Dusán Cskrebiccsel, a Szerb Szocialista Köztársaság elnökségének elnökével folytatott szívélyes és baráti légkörű tárgyalásokat. Lázár György és Vidoje Zsarkovics találkozóján a JKSZ KB elnökségének elnöke beszámolt a JKSZ jövő júniusban sorra kerülő XIII. kongresszusának előkészületeiről. Mint mondotta, a párt stratégiája és politikai irányvonala szilárd és változatlan. A feladat a politikai intézményrendszer és a gazdaságirányítás tökéletesítése, fejlesztése. Hangoztatta, hogy a jugoszláv kommunisták nagy figyelemmel kísérik a szocialista országok kommunista pártjainak tevékenységét, gazdaságpolitikai irányító munkájukat, s kiemelte, hogy különös érdeklődéssel tanulmányozzák a magyar tapasztalatokat. A magyar kormány elnöke ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az utóbbi években társadalom- és gazdaságpolitikánk eredményes megvalósítása érdekében kifejtettünk, szólott eredményeinkről, gondjainkról és jövő terveinkről. Nemzetközi kérdéseket érintve utaltak arra, hogy a két ország a legfontosabb világpolitikai kérdések többségében azonos vagy közeli nézeteket vall. Megelégedéssel szóltak országaink viszonyának kedvező alakulásáról, és aláhúzták, hogy ebben kulcsszerepe van az MSZMP és a JKSZ folyamatos, gyümölcsöző együttműködésének. Végül kölcsönösen tájékoztatták egymást a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban szerzett tapasztalataikról. Lázár György és Dusán Cskrebics megbeszélésén mindkét fél hangsúlyozta, hogy Magyarország és Jugoszlávia. s ennek keretében Magyarorgzág és a Szerb Szocialista Köztársaság között az együttműködés minden területen eredményes, és egyenletesen fejlődik. Szerbia kiemelkedő szerepet játszik a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködésben. Konkrét témaköröket érintve egyebek között rá(Folytatás a 2. oldalon) Népfrontkongresszus előtt Kállai Gyula nyilatkozata E hét végén Budapesten tartja VIII. kongresszusát a Hazafias Népfront. Több ezer tanácskozás, széles körű politikai előkészítő munka előzte meg a mozgalom legfelső fórumának munkáját; ennek tapasztalatairól, a kongresszuson várhatóan nagy súllyal szereplő kérdésekről Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának. — Az előkészületeket sokkal tágabban kell értelmeznünk, mint a településeken, a megyékben, illetve a fővárosban tartott, s a népfronttes- :ületek újjáválasztására is nivatott tanácskozások sorozatát — mondotta elöljáróján. — Hiszen ebben az esz- ;endőben ülésezett az MSZMP XIII. kongresszusa, i fogadott el reális, előremu- :ató határozatot. Ennek fő céljait a Hazafias Népfront a jártkongresszust követő országgyűlési és tanácstagi vá- asztásokra közreadott felívásában nemzeti programként ajánlotta elfogadásra. A /álasztásokon népünk szavalataival megerősítette ezt a jrogramot, kinyilvánította, rogy kész annak valóravál- ásáért dolgozni. A tavaszi megélénkült közéleti aktivitás jellemző volt i népfrontkongresszus előkészületei során is. A gyűléseken több tízezer ember íyilvánított véleményt szőkébb és tágabb környezetélek dolgairól, a társadalom ;lőtt álló feladatokról. E ta- lácskozásokon valóban minién fontos közéleti kérdés- -ől szó esett, a résztvevők a közös dolgaink iránti figye- em és felelősségérzet szavaival szóltak eredményekről, konkrét tennivalókról, s gyakran az igazságérzetet sértő jelenségekről is. öszszegezve elmondható, hogy a népfrontválasztások jó politikai légkörben, eredményesen zajlottak le, s az újjáválasztott testületekbe nagy számban kerültek be olyanok, akik nemrégiben kerültek kapcsolatba a mozgalommal, és tudásukkal, tapasztalataikkal tovább gazdagíthatják a munkánkat. Az ötévi munkát számbavevő, s feladatkijelölő tanácskozás- sorozat egésze ismét kifejezte, hogy a népfront a legszélesebb társadalmi és politikai mozgalom, amely a szocialista nemzeti egység, a különböző világnézetű emberek együttműködésének kerete, s képes közéleti cselekvési lehetőséget teremteni mindazoknak, akik részt kívánnak venni társadalomépítő céljaink megvalósításában. Az elmúlt fél évtizedben végzett munkánknak a mostani gyűléseknek számos olyan tanulsága van, amelyet minden bizonnyal a VIII. kongresszus megfogalmaz majd állásfoglalásában. Annyi bizonyos — e tekintetben egybecsengenek az eddig elhangzott • vélemények —, hogy továbbra is fontos kötelességünk a párt politikájának szellemében formálni a közösségi együttműködést, erősíteni a különböző osztályok és rétegek szövetségét, a nemzeti egységet. S ehhez nélkülözhetetlen minél több állampolgár részvétele a közéleti munkában, közöttük az eddigieknél több fiatal bekapcsolódása a helyi politikai tevékenységbe. Abban is széles körű az egyetértés, hogy a szövetségi politika keretein belül különösen sok teendő hárul a mozgalomra a szocialista demokrácia fejlesztésében, gyakorlati érvényesítésének segítésében. Kötelességünk támogatni a korábban is működött önkormányzatok, s az újabban kialakított formák mind tartalmasabb tevékenységét, gondolok például a tanácsi népképviseletre, vagy a vállalati önállóság erősödésére. Nem az állami, vagy a gazdasági vezetés helyett kell cselekednünk, azonban figyelemmel kísérhetjük, eszközeinkkel segíthetjük a választott testületek munkáját. Gazdaságpolitikai tennivalóink természetes módon kapcsolódnak majd a VII. ötéves terv céljaihoz; e koncepció kidolgozásában egyébként mozgalmunk tevékenyen részt vett. Mint tudjuk, a népfront nem elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozó mozgalom. Mégis, úgy gondolom, nagy munkát vállalhatunk magunkra a XIII. pártkongresszuson megfogalmazott fő gazdaságpolitikai feladatok megoldásában. Többet kell foglalkoznunk főleg a gazdasági élet emberi tényezőivel. Megértvén a valóban objektív nehézségeket, mégsem lehet 'egyetérteni azzal, hogy mindent ezek — ahogyan gyakran hallani: a külső körülmények — számlájára írjunk. Az országos elnökség és az országos tanács vitájában is többen felvetették, hogy a munka társadalmában a pontosan és lelkiismeretesen végzett munka becsülete, erkölcsi és anyagi elismerése még nem megfelelő. Társadalmi életünk negatív jelenségei: a lazaság, a fegyelmezetlenség, a felelőtlenség, a korrupció, a hará- csolás, a tisztességtelen vagyonszerzés dolgában sok mindennek meg kell változnia. Szocialista rendszerünknek nagy, korszakos eredményei vannak, mégis azt mondom : fejlődésünk jelenlegi szakaszában ennél lényegesen nagyobb eredmények elérésére lennénk képesek, ha e fogyatékosságoktól, rendellenességektől meg tudnánk szabadulni. Nagyon sok véleményt, javaslatot összegezhettünk a műveltség gyarapításának kérdéseivel, az emberek életmódjával összefüggő hozzászólásokból is. Konkrét teendőink kidolgozása természetesen a kongresszus feladata lesz, annyi azonban bizonyos, hogy fontos feladataink között szerepel majd az elkövetkezendő években az iskola és a család együttműködésének erősítése. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a szakmai ismeretek, illetve az általános műveltség gyarapítását célozza. Hazafias mozgalmunk társadalmi bázisa kíván maradni a nemzetköziségnek is. Kötelességünknek tartjuk a Magyar Népköztársaság békepolitikájának társadalmi támogatását, a barátság elmélyítését a Szovjetunió, a szocialista országok népeivel, a más államok tömegmozgalmaival kiépített együttműködésiünk, s a magyarországi nemzetiségekhez, illetve a határainkon túl élő magyarsághoz fűződő kapcsolataink erősítését — mondotta végezetül Kállai Gyula. (MTI) Hazánkban egyre több lakást építenek, újítanak fel. Ehhez nyújt segítséget a Csúszerelőipari Vállalat kémény nélküli gázbojleré, amely minden gázzal ellátott lakásban, a csőhálózat bővítése nélkül, utólag is felszerelhető. A vállalat kőbányai telephelyén az idén mintegy 1200 125 literes bojlert készítettek a hazai igények kielégítésére (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Ülést tartott a SZOT Szerdán ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület Baranyai Tibor főtitkár előterjesztésében áttekintette a magyar szak- szervezetek XXV. kongresz- szusának előkészületeit, majd megvitatta és jóváhagyta a kongresszus dokumentumait. Pályakezdő népművelők megyei találkozéja Tegnap délelőtt a mezőbe- rényi Petőfi Sándor Művelődési Központ volt a házigazdája annak a rendezvénynek, amelyet immár második alkalommal a Magyar Népművelők Egyesülete Békés Megyei Területi Szervezete és a KISZ Békés Megyei Bizottsága közösen szervezett megyénk pályakezdő népművelőinek. Több mint félszázan jöttek el a szíves invitálásra. Ez a rendezvény volt egyben az idei utolsó egyesületi is. Először dr. Pap István, a területi szervezet elnöke ismertette a szervezet 1985. évi tevékenységének értékelését. Külön szólt a szakmai munkát segítő programokról, a megye népművelőinek pihenését, szórakozását szolgáló rendezvényekről, az évről évre fejlődő és kiteljesedő külföldi kapcsolatok alakulásáról, valamint a mind jobban fontossá váló érdekvédelmi tevékenységről. A megjelentek itt kapták kézhez a területi szervezet Vihar-sorok című kiadványának legfrissebb számát is. Igen nagy érdeklődés kísérte Pál Tamás szociológusnak, a KISZ KB munkatársának előadását, aki az elmúlt öt évben végzett kutatásairól, illetve annak eredményeiről számolt be. Elsősorban az úgynevezett aszociális, deviáns magatar- tású fiatalokról, illetve ezen rétegekről beszélt, de elemezte a megoldás nem kis fáradságot és mindenképpen átgondolt, társadalmi összefogást igénylő lehetőségeit is. Megdöbbentő számokkal bizonyítva szólt a fiatalkorúak káros szenvedélyének elburjánzásáról (alkoholizmus, narkománia, s az ebből is születő bűnözés) is. A bizony nem éppen lélekmelengető mondatokat, tényeket tartalmazó, de igen nagy figyelemmel hallgatott előadás után a területi szervezet elnöke átnyújtotta az elmúlt évben kimagasló közösségi munkát végzőknek a területi szervezet emlékplakettjét, amelyet Tóth Erika (Orosháza), István Anna (Békéscsaba) és a gyulai művelődési központ kollektívája vehetett át. Az ünnepi hangulatú, baráti találkozó a késő délutáni órákban ért véget. N. L. Új irányelvek a vállalati művelődési bizottságok munkájához Az immár tizedik éve működő vállalati művelődési bizottságok munkájának korszerűsítésére új irányelveket adott ki az Országos Közművelődési Tanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége. A művelődési bizottságok 1976-ban, az OKT és a SZOT Elnökségének közös határozata nyomán kezdték meg munkájukat. A véleményező, javaslattevő és koordináló jogosítvánnyal ellátott testületek munkáját értékelve az OKT és a SZOT illetékesei megállapították: a bizottságok működésük tíz esztendeje alatt tevékenyen hozzájárulnak a művelődés- politikai célok megvalósításához, a vállalatok oktatási, továbbképzési és közművelődési tevékenységének fejlesztéséhez. Ennek megfelelően a munkahelyi érdekekkel, szükségletekkel összhangban — a dolgozók különböző rétegeinek, csoportjainak és közösségeinek érdekeit is figyelembe véve — készítik el a művelődési bizottságok középtávú és éves művelődési tervüket, amelyet a vállalat szociális tervének részeként valósítanak meg. A művelődési bizottságok munkájának továbbra is egyik legfontosabb feladata a dolgozók általános és szakoktatásának szervezése, koordinálása. Ennek során a bizottságoknak arra kell törekedniük — s ez jellemzi a munkahelyi művelődés tartalmát is —, hogy gazdasági céljainkkal összhangban a dolgozók olyan ismeretekre tegyenek szert, amelyekkel megőrizhetik, illetve növelhetik szakmai tudásuk értékét, s lépést tarthatnak a megnövekedett munkahelyi követelményekkel. Ehhez kapcsolódóan a testületek munkája kiterjed a munkaerő átcsoportosításához szükséges átképzés koordinálására is.
