Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

1985. december II., szerda A Kossuth Könyvkiadó Vállalat múltja, jelene Beszélgetés Méth Sándorral, a vállalat igazgatóhelyettesével A közelmúltban, novem­berben za-jlottak le ország­szerte a politikái könyvna­pok rendezvényei. Ezeknek a napoknak egyik fő célja mindig az volt, hogy más kiadók politikai jellegű könyveivel együtt a Kossuth Könyvkiadó Vállalat kiad­ványait népszerűsítsék. A „Kossuth” a Magyar Szocia­lista Munkáspárt irányításá­val, felügyeletével működik. A kiadó • történetéről, fejlő­déséről, tevékenységéről Méth Sándorral, a vállalat igazgatóhelyettesével beszél­gettünk. — Hogyan kezdődött, mi­kortól beszélhetünk Magyar- országon politikai könyvki­adásról? — Hazánkban, érthető módon, nem volt a felsza­badulás előtt a szocializmus­sal, annak perspektíváival foglalkozó könyvkiadó. Ahogy a szovjet hadsereg átlépte Magyarország hatá­rát 1944-ben, megkezdte in­tenzívebb tevékenységét a Magyar Kommunista Párt is. 1944. november 5-én hozták létre a párt kiadóját, Szikra néven, Szegeden. Legfonto­sabb feladatnak akkor azt tartották, hogy a felszaba­dult országrész lakosságának irányt mutassanak, megis­mertessék őket a szocializ­mus eszméivel. Az első ki­adványok — Lenin művei mellett — brosúrák, pártha­tározatok, agitatív munkák Voltak. A jelszó ez voít: „Lesz magyar újjászületés!” — Később Budapestre köl­tözött a kiadó ... — A főváros felszabadulá­sa után itt folytatta tevé­kenységét a Szikra. Tovább­ra is az ország előtt álló fel­adatok határozták meg első­sorban a munkát. Ettől füg­getlenül, a párt határozatai, felhívásai mellett, hozzá­kezdtek a marxizmus klasz­szikusai életművének kiadá­sához is. A szerző-, szerkesz­tői gárda a kényszerű emig­rációból hazatért írókból, tudósokból állt főleg. S nyu­godtan állíthatjuk, hogy a felszabadulást követő né­hány évben a korszerű ha­zai társadalomtudomány el­méleti alapjait is ennél a ki­adónál rakták le. — Hogyan terjesztették a Szikra könyveit? — Akkor is, most is na­gyon fontosnak tartottuk, tartjuk a kiadványok ter­jesztését. Az a cél, hogy el­sősorban azokhoz jussanak el a könyvek, akiknek szán­juk, vagyis a párttagokhoz. Ezért minden alapszervezet­ben volt egy felelős, akiknek ez volt a feladata. Az ő munkájuk révén jutott el kiadványaink túlnyomó többsége az olvasókhoz. — Az ötvenes évek elején jelentős változások történtek a Szikra életében. — Miként a párt politiká­jában is a válság volt ta­pasztalható, jellemző, így azt a kiadó sem kerülhette el. Tartalmilag sok érdekte­len, gyenge munka jelent meg akkoriban. A terjesz­tést is kivették a már ki­alakult, s jól működő háló­zatunk kezéből. — Azután újjászervező­dött a kiadó,. a neve is más lett . . . — 1956 novemberében ala­kultunk újjá Kossuth Könyvkiadó Vállalat néven. A legfőbb cél az volt, hogy ismét megfelelő rangjára emeljük a politikai könyv­kiadást, továbbra is a párt. az MSZMP irányításával, felügyeletével. — Milyen eredményeket értek el azóta? — Nagyon termékeny kor­szakot tudhatunk magunk mögött. Hét szerkesztősé­günkben folyik intenzív, műhely jellegű munka. Kiad­ványainkban a valós helyzet feltárására, marxista értel­mezésére törekszünk. Foglal­kozunk világnézeti, filozó­fiai, történettudományi, köz- gazdasági kérdésekkel — és még sorolhatnám. Sok nép­szerű sorozatunk is van. Ta­lán legnagyobb eredmé­nyünk az, hogy a három klasszikus — Marx, Engels és Lenin — műveit (két, há­rom kötet van már csak hát­ra), hagyatékukat hozzáfér­hetővé tettük magyar nyel­ven. — Mondana egy érdekes esetet a kiadó életéből? — Gorbacsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB főtitkárának megválasz­tása óta elhangzott beszé­deiből, írásaiból állítottunk össze egy könyvet, ősszel je­lent meg. Ilyen jellegű köny­vet még a Szovjetunióban sem adtak ki- A fordítástól a megjelenésig mindössze három hét telt el. S ezt a könyvet szeptemberben Ká­dár János, az MSZMP fő­titkára, személyesen adhat­ta át a szerzőnek, Moszkvá­ban. — A könyvterjesztést te­kintve 1956 óta visszaállt a régi rend, vagyis újra párt­feladatként kezelik ezt az ügyet. De új formákkal is kísérleteztek. Egyik ilyen kezdeményezés a politikai könyvnapok eseményei. Mi­kortól rendezik ezeket? — Huszonnégy évvel ez­előtt rendeztük az első poli­tikai könyvnapokat. Kezdet­ben az úgynevezett fehér foltokon, vagyis a kisebb te­lepüléseken jelentünk meg. ott, ahol kevésbé volt ered­ményes a terjesztői munka. E rendezvények sikerén fel­buzdulva azután terebélye­sedett a mozgalom, s ma már a politikai könyvnapok az ünnepi könyvhét után a második legrangosabb köny­ves esemény hazánkban. No­vemberre mindig külön ké­szülünk, az idén például hu­szonegy művet mintegy 650 000 példányban adtunk ki. De kiállításainkon nem­csak az új kiadványaink, hanem a régebbiek is szere­pelnek, s más kiadók politi­kai jellegű könyveit is be­mutatjuk. — Végül, az önök megíté­lése szerint, Békés megyében mennyire kelendőek kiad­ványaik? — Ez a megye agrárjelle­gű, ezt is figyelembe kell venni. Ennek ellenére Bé­kés megye mindig élen járt politikai könyvek terjeszté­sében, ha a lakosság és a párttagság arányát tekint­jük, akkor is az elsők között vannak. Ez köszönhető az it­teni terjesztők jó munkájá­nak is. Pénzes Ferenc Fotó: Szőke Margit Számítástechnikai tanfolyamok a TIT-nél A napról napra növekvő információs igények egyre nehezebb feladat elé állítják az irodák, intézmények, vál­lalatok dolgozóit. A megszo­kott .módszerekkel már nem lehet megfelelni ezeknek a követelményeknek, szükség van a számítógépek beveze­tésére. A kezelésükhöz szük­séges alapvető ismeretek el­sajátításához, illetve a prog­ramkészítéshez a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat Békés Megyei Szerveze­te^ is segítséget nyújt jövő év* márciusától, számítás- technikai tanfolyamok szer­vezésével. A számítástechnikai alap­ismeretek tanfolyamot veze­tők, középvezetők, illetve számítástechnikát alkalma­zók számára rendezik. A tanfolyam foglalkozásain —■ összesen 7 lesz — a hall­gatók megismerkedhetnek a számítógép működésével, fel­építésével, a számítástechni­kai feldolgozások sajátossá­gaival, a sajátos technológiá­val, a programozási isme­retekkel és sok egyéb más­sal. Akik már számítástechnikai alapismeretekkel rendelkez­nek, a BASIC-programnyelv tanfolyamra érdemes jelent­kezniük. A hét foglalkozáson, összesen 40 órában lehető­ségük lesz a hallgatóknak megismerni a BASIC-prog- ramnyelvet, mint a legegy­szerűbb mikroszámítógépes programnyelvet, s emellett természetesen arra is, hogy szakmailag továbbképezzék magukat. A tanfolyamokhoz a hely­színen — Békéscsabán a TIT városi szervezetében — Pri­mo és Sinclair számítógépe­ket, televíziót, magnetofont és programot biztosítanak a rendezők. Mint hírlik, nagy az ér­deklődés. A meghirdetett tanfolyamok is példák arra, hogy a Tudományos Ismeretr terjesztő Társulat nevéhez híven szervezi a tudományos ismeretterjesztést.

Next

/
Thumbnails
Contents