Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

1985, december 10,, kedd Harminc évvel ezelőtt, 1955-ben belügyminiszteri pa­rancs rendelte el, hogy az ország egész területén fokoza­tosan be kell vezetni a körzeti megbízotti szolgálatot. Az első körzeti megbízottak már az év őszén megkezdték a munkát. Ugyancsak 1955-ben látott napvilágot az a mi­nisztertanácsi határozat, amely az önkéntes rendőri cso­portok létrehozásáról rendelkezett. A határozat nyomán teremtődött meg a rendőri munka társadalmi segítésének törvényes bázisa, ami segítsége nélkül a körzeti megbí­zottak nem lennének képesek feladataikat hatékonyan ellátni. A körzeti megbízotti és az önkéntes rendőri szol­gálat együtt szerveződött, fejlődött és erősödött meg az elmúlt három évtizedben. A körzeti megbízottaknak és önkéntes rendőröknek jelentős szerepük van abban, hogy napjainkban az ország és szűkebb hazánk. Békés me­gye közbiztonsága, közrendje szilárd. Mai számunkban a rend védelmezői közül négyet mutatunk be. Csizmadia József törzs- zászlós, köröstarcsai körzeti megbízott: — Mezőberény­ben kezdtem meg a rendőri szolgálatot 1951-ben, majd az ellenforradalom után, ami­kor újjászerveződött a kör­zeti megbízotti rendszer, ke­rültem Köröstarcsára. Ami­kor a feletteseim közölték velem, hogy milyen felada­tot szeretnének rám bízni, akkor sejtettem: nehéz fel­adat vár rám, de elvállal­tam a megbízatást, mert sze­mélyesen is szerettem volna elősegíteni a mihamarabbi konszolidációt. Idekerülé- semkor a legfontosabbnak azt tartottam, hogy megis­merjem a köröstarcsaiakat, jó kapcsolatot alakítsak ki az emberekkel és közös erő­feszítésekkel próbáljuk meg­oldani a problémákat. A köz­ség párt- és tanácsi vezetői támogatásával megszervez­tem egy nyolctagú önkéntes rendőri csoportot, akikkel valóban megoszthattam a ter­heket. (Napjainkban tizenhá­rom tagja van az itteni ön­kéntes rendőri csoportnak, de rajtuk kívül működik egy ugyancsak tizenhárom tagú vízrendészeti csoport is.) Az elmúlt 28 év alatt, úgy ér­zem, sikerült beilleszkednem a faluba, a tarcsaiak elfo­gadták személyemet, mun­kámat és a törvényeket vé­delmező intézkedéseimet. Ar­ra mindig ügyeltem, hogy a törvények megtartását meg- követeljem, de sohasem erő­szakosan, visszaélve a hata­lommal. Határozottan. de emberségesen — ez volt és ez ma is az alapelvem. Amióta ismerősöm a falu apraja-nagyja, azóta tudom, hogy mikor elég egy figyel­meztetés vagy mikor kell szigorúbb eljárást indítvá­nyozni. Nálunk nincsenek rendkívüli, a lakosság han­gulatát jelentősen befolyá­soló bűncselekmények. Éven­te Köröstarcsán 15—20 ki­sebb bűneset történik. Bolti vagy mezőgazdasági jellegű lopás, közlekedési vétség, esetleg verekedésből eredő testi sértés. Az önkéntes rendőrökkel közösen igyek­szünk tervszerűen megelőzni a bűncselekményeket, ami­ben a lakossággal való jó kapcsolatunk ugyancsak se­gítségünkre van. Hozzám gyakran jönnek nem kifeje­zetten rendőri intézkedést igénylő ügyes-bajos dolgaik­kal az emberek. Ilyenkor fel­világosítom őket, hogy hová forduljanak vagy esetleg se­gítek családi bonyodalmaik rendezésében. A községi párt, illetve tanács végre­hajtó bizottságának rendsze­resen tájékoztatót tartok a rendőri munkáról. A telepü­lés vezetői eddig még soha nem emeltek kifogást mun­kám, munkánk ellen. Felet­teseim megbecsülését is ér­zem, hiszen több kitüntetést kaptam, köztük a Közbizton­sági Érem arany fokozatát és a Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát. Nyugdíjazásomig alig másfél év van hátra, ez alatt az idő alatt is szeretnék tisztesség­gel megfelelni az elvárások­nak. Itt eresztettem gyökeret és itt szeretném nyugdíjas­éveimet is leélni. Fazekas Imre törzszászlós, mezőberényi körzeti megbí­zott, csoportvezető: — Kö­zel harminc éve vagyok rendőr. Körzeti megbízott 25 évvel ezelőtt lettem Mező- berényben. Azóta itt teljesí­tek szolgálatot. Nagyközsé­günkben négy körzeti meg­bízott dolgozik és egy ál­landó járőr. A csoportveze­tői beosztás mindössze any- nyit jelent, hogy a saját kör­zetem mellett az irányítási feladatokat is nekem kell el­látni. Elvileg mindannyi­unknak megvan a maga kör­zete, de a gyakorlatban va­lamennyiünknek ismerni kell az egész települést. Napja­ink ritkán ismétlődnek, munkánk korántsem nevez­hető unalmasnak. A szabály- sértésektől az útlevél-, sze­mélyiigazolvány-cserékig minden ügyet mi intézünk Mezőberényben. Nálunk jó a közbiztonság. Súlyosabb bűncselekmények nemigen fordulnak elő. Inkább sza­bálysértések és kisebb, va­gyon elleni bűncselekmé­nyek. Munkánkat mintegy száz önkéntes rendőr segíti, akikre bármikor támaszkod­hatunk. Huszonöt éve va­gyok itt körzeti megbízott, ismerem Mezőberény lakóit, különösen azokat, akikkel ilyen vagy olyan problémánk volt. Elvileg piaci napokon tartjuk a fogadónapjainkat, de hozzánk bármikor, bárki bejöhet, mint ahogy jönnek is az emberek. Nem sze­retném, ha nagyképűen hangzana, de úgy érzem, megnyertem a helybeliek bi­zalmát, hiszen befogadtak maguk közé. Nem tartom he­lyesnek a túlzott haverko­dást, nagy cimboraságot, de az értelmetlen szigort sem. Példamutató magatartással, munkával szerezhetjük meg a lakosság bizalmát és a munkánkhoz szükséges te­kintélyt. Körzeti megbízotti munkámat elismerik, jó né­hány kitüntetést kaptam, köztük a Vörös Csillag Ér­demrendet. Hajdú Károly önkéntes rendőr: — Kötegyánban 1956 szeptemberében ala­kult meg a segédrendőri cso­port. amelynek tagja let­tem. Az ellenforradalom után önkéntes rendőri csoportot szerveztünk. Nehéz idők vol­tak, de rövid időn belül nor­malizálódott az élet és foly­tathattuk új társadalmunk felépítését. Belépésemkor ar­ra gondoltam, hogy az ön­kéntes rendőri munkával a szocializmus védelmét szol­gálom. a haza fejlődését tá­mogatom. Persze, a gyakor­latban ez nem volt ilyen fennkölt. Mondjuk, azt je­lentette, hogy amikor nem volt elég áru az üzletekben, akkor garantálni kellett a normális kiszolgálást, a za­vartalan árusítást. Közre­működtem a társadalmi tu­lajdon védelmében és később a határőrök munkáját is se­gítettem. A körzeti megbí­zottal a kötegyáni önkéntes rendőröknek, így nekem is Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a bérmásoló-sokszorosító Üzemünk a Békéscsaba, Kiss Ernő u. 6. sz alól elköltözött. Üj cím: Békéscsaba, Jókai u. 15. SZOLGÁLTATÁSAINK: — tervmásolás — lapmásolás — sokszorosítás — nyomtatványok, gépkartonok készítése — meghívók — névkártyák. Információtechnikai Vállalat Békés—Szolnok megyei Leányvállalata Egy kislány Biharugráról Farkas Sándor jó volt a kapcsolatunk. Ti­zenhármán voltunk, a ' szol­gálatot havonta osztottuk be egymás között. Persze, ha valami rendkívüli esemény történt, akkor máskor is - szolgálatba álltunk. Például amikor a ’60-as években a hírhedt száj- és körömfájás járvány volt, vagy 1970-ben, amikor az árvíz rótt ránk jelentős feladatokat. Segí- ' tettünk a kiköltöztetésekben és bevontak bennünket a ki­ürített község őrzésébe is, hogy ne legyenek lopások. 1972-ben Békéscsabára köl­töztem, ezért az önkéntes j rendőri munkámat Békéscsa­bán folytattam. A megye­székhelyen a békéscsabai ön­kéntes rendőrök közlekedési csoportjához kerültem. A rendőrjárőrökkel tartunk kö­zös szolgálatot. Nem könnyű feladat ez, hiszen mindig más-más emberekkel talál­kozunk, más-más egyénisé­gekkel, mentalitásokkal. Most 54 éves vagyok, úgy­hogy szeretnék még jó né­hány évig hasznos tagja len­ni az önkéntes rendőrök családjának. A feleségem BM-dolgozó. megérti, ha né­ha-néha előfordul, hogy egy családi programunk felbo­rul, ha szükség van rám, mint önkéntes rendőrre. Farkas Sándor önkéntes rendőr: — 1956 tavaszán ke­resett meg Száva Mihály elvtárs — ö volt akkor Geszten a kmb-s. akkor to­borzott segédrendőröket — mert akkor még így hívták —. hogy könnyebb legyen a dolga, meg nagyobb rend a faluban. Tudom, akkoriban nagyon sokan ferdén néztek azokra a kevesekre — mind­össze négyen jelentkeztünk —, akik vállalták a társa­dalmi feladatot és segítették a rendőrséget. A szemünk­be nem mondták, de hallot­tuk. hogy spiclinek, besúgó­nak tituláltak bennünket, no persze nem a rendes. be­csületes állampolgárok. Hogy miért jelentkeztem? Tudja, nem voltam már suttyó le­gény — ma már nyugdíjas vagyok —. nem ijedtem meg a saját árnyékomtól, meg tetszett is. hogy amikor fel­tettem a karszalagot, és vé­gig mentem a rendőrrel a faluban, megnéztek ben­nünket! Akkoriban hivatal- segédként dolgoztam a ta­nácsnál, s ott is jó néven vették ezt a tevékenysége­met. Akkor sem esett nehe­zemre az a havi 16 óra. amelyet szolgálatban kellett eltöltenem, még ma sem. Eleinte csoportvezető vol­tam, majd ahogy teltek az évek felettem, átadtam ezt á tisztséget fiatalabbaknak. Most már jóval többen va­gyunk, mint az alapításkor, majdnem húszán segítünk a körzeti megbízottnak. De nemcsak a rendőrség­nek. Igyekszünk közremű­ködni a határőrökkel a ha­tárőrizeti munkában is. Saj­nos, nagyon gyorsan telik az idő. mondtam is Vetési elv­társnak — most ő a körzeti megbízott Geszten —, Zoli­kám, nézzetek már valami fiatalabbat helyettem. Szó sem lehet róla — tiltakozott —, magát nehezen lehet pó­tolni, maradjon még néhány évig. Nem mondom. nem esett rosszul a marasztalás, így aztán még megpróbálom egy ideig folytatni a szolgá­latot. L. S. — B. O. Gyula. Gyógyüdülő, masz- szírozórész. Nevemet szólítják. Kiszé- delgek a meleg vízből. A me­dence szélén megállók egy szusszanásnyi időre. Csöpög rólam a víz . .. Ránézek a kislányra, aki kezében gyógylapomat szorongatja. Na hisz ... ebből semmi jó nem sülhet ki. Az én göcsör- tös hátam ezekkel a gyengé­nek tűnő karokkal nem lehet jól megdögönyözni — kétel­kedem. Elterülök a fehér viaszos­vászonnal bevont ágyon .. . A masszőr elkezdi munkáját. Beszélgetünk. így jobban te­lik az idő, míg megszokott mozdulatait végzi. Rózsa Erzsébet Biharugrá­ról jött Gyulára. Ide vágyott. Itt voltak rokonai, itt szer­zett magának munkalehető­séget. — Hogy lehet valakiből masszőr ilyen vékony karok­kal, hiszen én a mutató- és a hüvelykujjammal átérném a csuklóját? (Au... ez fájt. A lábam izomgörcsei táncolnak a ke­zei alatt! Visszavonok min­dent, van itt erő!) — Nem hiszi el! Én ren­dőr akartam lenni! (Ez aztán a meglepetés, ha fizikumára gondolok. Bár „Linda” alakja sem éppen jól megtermett, dehát az egy filmszerep!) — Anyámék fújták el — mint egy buborékot —, az elképzeléseimet. Szóval nem engedtek rendőrnek. így az­tán kikötöttem Gyulán, és csecsemőgondozó lettem. (Ropognak reumás csont­jaim, nem jajgathatok — kritizáltam erőnlétét az ele­jén. Ezután soha nem becsü­lök le látszatra gyenge em­bereket!) — Aztán valaki ajánlotta, jöjjek a vízgyógyászatra. Si­A Pannónia Szőrmekiké­szítő, Konfekció és Kereske­delmi Vállalat együttműkö­dési szerződést kötött egy dán és három olasz kereskedelmi céggel, s ennek értelmében jövőre mintegy 80 millió fo­rint értékben szállít divatos női irhakabátokat, panofix bundákat partnereinek. Az utóbbi években Nyugat- Európában igen keresett cikk az irhakabát és a magyar vállalat világszabadalma alapján gyártott panofix bunda. Ezért a Pannónia év­ről évre növeli tőkési export­ját, s az idén termelésének mintegy a harmadát — kö­rülbelül 250 millió forint ér­tékű szőrmecikket — értéke­sít tőkés piacokon. A kor­szerű technológia, a finom kidolgozás mellett igen fon­tos a gyors divatkövetés. Ezt célozzák a legutóbbi megálla­podások, ezek ugyanis ép­pen a modellkialakításban nyújtanak segítséget a ma­gyar szakembereknek. Az európai piacokon jól is­mert cégek képviselői már a nyersbőr vásárlásakor jelen vannak, s megrendelik az abból készülő kabátokat, bundákat. Az együttműkö­dés a gyártás további fázisai­ra is kiterjed, így a magyar szakemberek megismerked­nek a legújabb bundadivat mellett a bőrök kikészítésé­nek, konfekcionálásának újabb lehetőségeivel - is. így dolgozhatták ki azokat a kerrel végeztem el azt a 6 hónapos tanfolyamot, ahol hét tantárgyból kellett bizo­nyítanom rátermettségemet, így nemcsak a masszírozás­hoz kell értenem, hanem váltjuk egymást — kilencen — a súlyfürdőben, a reke- szesgalvánnál, a szénsavas és iszapkezelésnél, a víz alatti masszázsnál és az inhalációs készülék mellett. (Jaj, ez a pontom igazán fájó!) — Csak nem erős a masz- szírozás? — Nem, nem, nagyon jól csinálja! Ott tartottunk, hogy mennyi mindenhez kell ér­tenie. Ezt a nagy erőt igény­lő munkát hogy bírja? — Viszonylag jól, 12 órát dolgozunk és 24 órát pihe­nünk. — Naponta hány embert gondoz ? — Általában 25—30 bete­get. (Görcsös izmok tömkelegé ugrándozik a vállamon kezei között.) A masszírozás jól esik, kezdek felfrissülni. — Árulja el, hány éves? Elmosolyodik a kérdésen, könnyű neki, nem kell tit­kolnia évei számát. . . — 21. És ha már a fizi­kumommal nem volt megelé­gedve, azt is elmondom, 46 kiló vagyok. Lehet panasza az erőnlétemre? — Nem. Komolyan jól csi­nálja. Mivel tölti szívesen szabadidejét? — Olvasok. Közeli tervem pedig az, hogy angolt és né­metet tanuljak. Sok külföldi jár ide. Szeretem az embe­reket, beszélgetnék velük, ezért tanulnék nyelveket is. Lekászálódok az ágyról, Rózsa Erzsébet elköszön: „Egészségére a gyúrást!” Béla Vali mintadarabokat, amelyeket a szőrmeiparban eddig is­meretlen technológiával, vagyis úgynevezett transz­fernyomásos eljárással készí­tenek. A nyomott mintás ir­hakabátokból és panofix bundákból máris nagyobi? té­tel szállításáról állapodtak meg külföldi partnereikkel. A szolid elegancia jegyé­ben a szőrméket — egyelőre csak külföldön — gyakran kabátbélésként használják. A vállalat legújabb, ilyen jelle­gű terméke a könnyű, me­leg. festett begombolható hör- csögbélési, amit a szakembe­rek magyar alapanyag fel- használásával készíthetnek el. Hörcsögből ugyanis —el­lentétben más, a vállalat ál­tal feldolgozott állatok sző­révé, bőrével — van elegen­dő hazai példány. A leg­újabb cikkből a vállalat több ezret küld igényes nyugat­európai partnereinek. Mivel az utóbbi két évben hosszú és hideg volt a tél, a bundák iránt itthon is meg­nőtt a kereslet. Nálunk fő­ként az irhabunda kedvelt, amiből a vállalat 40—45 ezer darabot gyárt évente. A ha­zai igények pontosabb meg­ismerésére most azt tervezik, hogy a dán céggel közös üz­letet nyitnak a belvárosban, ahol a magyar bundák mel­lett a külföldi cég modelljei is megvásárolhatók lesznek majd. Magyar bundák külföldön

Next

/
Thumbnails
Contents