Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-06 / 286. szám
NÉPÚJSÁG 1985. december 6., péntek Uj tanácsháza Nagyszénáson Űj középülettel gazdagodott Nagyszénás: december 5-én, tegnap délelőtt avatták az új tanácsházát. Az épületet a Nagyszénási Október 6. Tsz építőrészlege 16 hónap alatt, a határidő lejárta előtt, s a tervezettnél olcsóbban építette fel. A nagyközségi tanács apparátusa mellett a Hazafias Népfront helyi bizottsága is itt kapott helyet. Külön házasságkötőtermet is kialakítottak az épületben. A tegnapi avatóünnepségen Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanács elnöke mondott beszédet, s adta át jelképesen a középületet Kacz- kó Mihály nagyszénási tanácselnöknek, aki az építkezésen dolgozók legjobbjainak, 12 tsz-dolgozónak jutalmakat adott át. A 130 éve épült, öreg épület helyett tehát — ahol eddig működött a nagyközségi tanács — december 6-tól, a mai naptól az új tanácsházán fogadják az állampolgárokat Nagyszénáson a közigazgatás dolgozói. Fotó: Gál Edit Déte-tanácskozás fl szarvasmarha-tenyésztésről A Dél-Békés Megyei Termelőszövetkezetek Gazdasági Társulása tegnap, december 5-én Kaszaperen, a pártszékházban igazgatótanácsülést tartott. Orbán Mihály igazgatóhelyettes a szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről, a tej- és hústermelésről, valamint a termékértékesítésről tartott előadást. Bevezetőjében elmondta, hogy a Déte gazdaságainak tevékenységében fontos szerepet játszik az állattenyésztés, amely az üzemi termelési érték 30 százalékát biztosítja. Ezen belül a szarvasmarha-tenyésztés 20 százalékkal részesedik. Az ágazat helyzetelemzése azért is indokolt, mert az állomány országosan is csökkenő tendenciát mutat, következésképpen az ágazat eredményessége az utóbbi években jelentősen nem emelkedett. E kedvezőtlen helyzet ellenére azonban javultak a termelési mutatók. Nőtt a hústermelés, megduplázódott a tejtermelés. Ez főleg a szakosodásnak, a korszerű genetikai fejlesztésnek és a takarmányozásban történt kedvező változásnak köszönhető. Tény viszont, hogy a szarvasmarhatenyésztés a szövetkezeti gazdálkodás nehéz, bonyolult területe, hatékonysága kicsi a gazdaságok többségében. így a fejlesztési források képződése alacsony szintű. A Déte integrációján belül 24 termelőszövetkezetben foglalkoznak szarvasmarhatartással. Az igazgatóhelyettes a továbbiakban szólt a tartás- technológiák, a tenyésztési munka, a takarmánygazdálkodás, az állategészségügy tapasztalatairól, valamint a hús- és tejtermelés jövedelmezőségének gondjairól. Elő kell segíteni az ágazat feltételrendszerének folyamatos javítását, fokozottabb mértékben kell igényelni a termelési rendszerek — a Boscoop, a Bos-ge- netic — termelést és annak eredményességét elősegítő munkáját. A Déte ágazati szakbizottsága tenyésztési, termelési javaslatokkal, elemzésekkel, megoldási változatokkal áll a szövetkezetek rendelkezésére. A társulás munkájával igyekszik hozzájárulni a termelés növeléséhez, a termékek minőségének javításához, azaz az ágazat jövedelmezőségéhez és versenyképességéhez — mondotta zárszavában Orbán Mihály. fl számítástechnika helyzetéről a SZÜV-ben A Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálta a számítástechnika megyei helyzetét és fejlődésének lehetőségeit. Megállapításaikat tegnap, december 5-én a SZÜV-szá- mítóközpontban a felhasználók számára rendezett találkozón ismertették. A megbeszélésen a számítástechnika (szoftver-hardver, gyártók-forgalmazók) terén mutatkozó összehangolatlanság, a bizonyos fajta egységesítésben rejlő, de* kihasználatlan előnyök, a számítástechnikai rendszerek minősítésének problémái, a táv-adatfeldolgozási lehetőségek mellett szó esett egy koordináló szerepet vállaló szervezet hiányáról. Elhangzott az is, hogy tovább már nem halasztható — a vizsgálat, valamint az erre illetékes és hozzáértő szakemberek javaslatai alapján — egy megyei számítás- technikai koordinációs bizottság létrehozása. Darida Edit Magnéziumszimpózium Csütörtökön Szombathelyen megkezdődött a II. országos magnéziumszimpó- z'ium. A tanácskozást a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete szervezte orvosok, gyógyszerészek, agrár- és táplálkozás- tudományi szakemberek részére, akik előadásokat hallgatnak meg a magnéziumnak az emberi szervezetben betöltött szerepéről. A magnézium az emberi szervezet számára — a vas után — a második legfontosabb elem. A szakemberek véleménye szerint az utóbbi évtizedekben a kívánatosnál lényegesen kevesebb magnéziumtartalmú táplálékot fogyasztunk. Ennek egyik oka, hogy a termőtalajok magnéziumtartalma csökkent, így az az emberi szervezetbe is nem egészen fele annyi jut, mint például a század első évtizedeiben. Másrészt háttérbe szorult a magas magnéziumtartalmú hüvelyesek fogyasztása. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy jelentős magnéziumveszteség okozója az alkohol. H. E. A szeghalmiak jogos, regi kívánsága teljesült, s a legjobb időpontban, éppen az ünnepi bevásárlás idején: elkészült, és megnyílt a Fővárosi Óra-, Ékszerkereskedelmi Vállalat, és ^ Szeghalmi Városi Tanács összefogásával létesített óra-, ékszerbolt, a város és a környék első és egyetlen ilyen szaküzlete. A tegnapi nap forgalma is bizonyította a vásárlóközönség igen nagy érdeklődését Fotó: Gál Edit Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1985. december 4-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Az 1985. évi gazdasági fejlődés főbb jellemzői: A nemzeti jövedelem várhatóan 0,5 százalékkal haladja meg az 1984. évit. Az ipari termelés 1,5—2 százalékkal emelkedik. Az építőipar termelése nem éri el a tavalyit. A mezőgazdasági termékek termelése 1 százalékkal elmarad a tervhez képest. Gabonából 15 millió tonna termett. A zöldség- és gyümölcstermés — a szőlő kivételével — megközelíti a tervezettet. Az állattenyésztés teljesítménye az állatállomány csökkenése következtében kisebb a számítottnál. Az energiagazdálkodási, az anyagtakarékossági, a hulladékhasznosítási programok végrehajtása folytatódott, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást azonban nem sikerült tovább csökkenteni. A munka termelékenysége kismértékben emelkedett. A központi és a vállalati beruházások a terv szerint valósultak meg. Átadtak olyan kiemelt beruházásokat, mint a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem. A Ferihegyi repülőtér nagy rekonstrukciós munkája a tervezett ütemben halad, üzembe helyezték az új utasforgalmi épületet. Folytatódott a vasút villamosítása, a budapesti metró és az autópályák építése. Felépült a több célra hasznosítható budapesA szocialista szektorban beruházásokra 201—204 milliárd forintot lehet fordítani. Az állami költségvetés bevételei 9—9,5 százalékkal, kiadásai 10—10,5 százalékkal emelkedhetnek. Az ipar nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelemhez, jelentősen növelje kivitelét. Ehhez elengedhetetlen: a szerkezeti változások felgyorsítása; a hazai és a külpiaci kereslethez való alkalmazkodás; a gazdaságosan előállítható, magas feldolgozottságú termékek arányának növelése; a fajlagos anyag- és energiafelhasználást mérséklő, a minőséget javító technológiai eljárások elterjesztése; az alacsony hatékonyságú vállalatok gazdálkodásának javítása. Folytatni kell a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítését, be kell fejezni az új vállalatvezetési formákra való átállást. Az építőipar a rendelkezésre álló kapacitások megfelelőbb kihasználásával szervezettebben, jobb minőségben, határidőre elégítse ki az igényeket. További intézkedésekkel élénkíteni kell a vállalatok közötti versenyt, és meg kell akadályozni az építési árak indokolatlan növekedését. A mezőgazdaságban nagyobb hozamokkal, az anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, a keresletnek megfelelő áruválasztékkal kell biztosítani a termelés és az export növekedését. Gabonából 16 millió ,onna termést kell elérni. A kukorica vetésterülete számottevően növekedjen. Meg kell állítani az állatállomány csökkenését, az állattenyésztés termelését stabilizálni kell. Az élelmiszerexport a belföldi ellátás változatlan színvonala mellett valósuljon meg. ti kongresszusi központ, új szállodák létesültek, és több szálloda felújítása befejeződött. Az előirányzottnak megfelelően a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1 száz- zalékkal növekszik, a nomi- náljövedelem 8 százalékkal, az árszínvonal mintegy 7 százalékkal emelkedik. Az élelmiszerellátás kiegyensúlyozott, megfelelő. Az építőanyagellátás javult. Tüzelőanyagokból és tartós ipari fogyasztási cikkekből azonban a kínálat nem kielégítő. Az életkörülményeket javítja, hogy felépül 70 ezer lakás, 900 általános és középiskolai tanterem, valamint 1300 kórházi ágy létesül. 2. 1986-ban a VII. ötéves népgazdasági tervvel összhangban a gazdaságirányítás fejlesztésével, a meghirdetett társadalmi-gazdasági programok megvalósításával, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával élénkíteni kell a gazdasági növekedés ütemét és tovább javítani a külgazdasági egyensúlyt. A gazdasági teljesítményekkel összhangban javuljanak az életkörülmények. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1986. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot az országgyűlés elé terjessze. A közlekedési ágazatban az eszközök összehangoltabb, gazdaságosabb kihasználására, a szolgáltatások javítására, az energiafelhasználás mérséklésére kell törekedni. A távközlésben kiemelt feladat a telefonhálózat javítása, bővítése. A beruházások mindenekelőtt a műszaki haladást, a termékszerkezet korszerűsítését, a megkezdett fejlesztések gyors megvalósítását szolgálják. Folytatni kell a Paksi Atomerőmű, valamint a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építését. Kismértékben növelhetők a tanácsi beruházások is. A vállalati beruházások és a hozzájuk nyújtott állami támogatások, hitelek elsősorban az export bővítését, az észszerű anyag- és energiagazdálkodást segítsék. A külgazdasági kapcsolatok tovább bővüljenek. Az exportnak az 1985. évinél dinamikusabb növelésével nagyobb kiviteli többletet kell elérni. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú távú megállapodásokra és a távlati műszaki fejlesztési programra alapozott tervszerű gazdasági együttműködést, a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatait. Minden szocialista országgal az együttműködés és az áruforgalom szélesítésére törekszünk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása mintegy 1 százalékkal emelkedjen. A pénzbeli jövedelmek 6 százalékkal, a társadalmi juttatások mintegy 7 százalékkal, az átlagkeresetek 5—5,5 százalékkal növekedjenek. A bérezésben erősíteni kell a teljesítmények és a munka eredményessége alapján történő differenciálást. Szűkebb körben központi bérintézkedésre is sor kerül. 1986. január 1-ével soron kívüli béremelésben részesülnek a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen termelésirányítók és kisegítők. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal növekedhet. új központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szigorítani kell az árellenőrzést, meg kell akadályozni a termelői árak és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. Biztosítani kell az árualap és a vásárlóerő egyensúlyát, meg kell őrizni az áruellátás színvonalát. Bővíteni kell a tartós fogyasztási, a ruházati cikkek kínálatát. Gondoskodni kell a lakosság megfelelő tüzelőanyag-ellátásáról. A Központi Bizottság, a kisgyermekesek és az idős korúak szociális biztonságának javítása érdekében ajánlja a gyermekgondozási díj igény- bevételi idejének meghosz- szabbítását a gyermek másfél éves koráig, 1986. január 1-ével a 70 éven felüliek nyugdíjának 5 százalékos, minimálisan 150 forintos emelését. Az életkörülmények további javítását segítse elő 63—65 ezer lakás felépítése. A költségnövekedés ellensúlyozására emelni kell a szociálpolitikai támogatást, valamint a lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtott hitelek felső határát. Létesüljön 1300 kórházi ágy. 900 általános és középiskolai tanterem. 3. Az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítése felelősségteljes gazdasági és politikai munkát igényel. A gazdaságpolitikai célok elérésének fő módszere az irányítás és a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség javítása legyen. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai követelményekkel, a népgazdasági tervvel összhangban, saját lehetőségeik körültekintő mérlegelésével készítsék el éves terveiket. Meg kell szüntetni a munkafegyelem lazaságait. Megfelelő munkaszervezéssel, jogi szabályozással, szemlélet- formálással biztosítani kell a munkaidőalap teljes kihasználását, és növelni kell e téren a vezetők és a dolgozók felelősségét. A pártszervezetek politikai munkájukban mindenekelőtt a gazdaságpolitika érvényesítésére törekedjenek, a kitűzött célok elérésére, a hatékonyság növelésére, a jövedelmezőség fokozására, a minőség javítására, az ennek megfelelő cselekvésre mozgósítsanak. Az agitációs és a tömegpropaganda segítse elő, hogy a dolgozók támogassák céljaink valóra váltását. A közgondolkodásban erősítse azt a felismerést, hogy az életszínvonal, az életkörülmények alakulása a gazdálkodás hatékonyságától és annak eredményeitől függ. A Központi Bizottság felhívja a tömegszervezetek és a társadalmi mozgalmak vezető testületéit, hogy az 1986. évi népgazdasági terv megvalósítására mozgósítsák tagságukat. * * * A Központi Bizottság a továbbiakban folyó ügyeket tárgyalt: — elfogadta az 1986. évi munkatervét; — ajánlást tett a Népköz- társaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésére; — Borbély Gábor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság titkárát kinevezte a párt központi lapja, a Népszabadság főszerkesztőjének. (MTI) Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában 102,3—102,7 100,2—101,0 102.0— 102,5 101.0— 101,5 103.0— 103,5 101,0 101.0— 101,5
