Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

NÉPÚJSÁG o 1985. december 31., kedd SZÜLŐFÖLDÜNK Cirill és Metód Pannóniában Világszerte megemlékezé­sek sorát tartották az idén a testvérpár egyike, Metód halálának 1100. évfordulója alkalmából. Róla azonban nem lehet szót ejteni Cirill nélkül, hiszen kettejük ne­véhez fűződik a szláv ábécé és írásbeliség megteremtése. Így ezek a megemlékezések rendre a két tudós férfiú munkásságára terjednek ki. Zalavár is tudományos ta­nácskozás színhelye volt a közelmúltban. De miként kapcsolódik e zalai kisközség a rendezvények sorába? Nos, az ősi Pannónia e földdarab­ja Cirill és Metód tevékeny­ségének a nyomait őrzi. A több mint egy évezred­del ezelőtti események meg­értéséhez tudni kell, hogy a Kárpát-medencében a két év­századot is meghaladó avar uralmat frank és bolgár had­járatok döntötték meg. A Nagy Károly által 791-ben indított támadást követően a mai Dunántúl frank kézbe került, s megindult a terület misszionálása. A frank Pan­nónia Rábától keletre eső részén a salzburgi egyház végzett térítő tevékenységet. Salzburgi szerzetestől'szár­mazik az az írás is, amely­nek adatai a mai Zalavár IX. századi történetének ismere­téhez oly fontosak. A szerző a Conversio Bagoariorum et Carantanorum (A bajorok és karanténok megtérítéséről) című munkájában elbeszéli, hogy egy bizonyos Pribina, akit a morvák hercege kény- szerített menekülésre törzsi székhelyéről, Nyitráról, a Zala mentén kapott hűbér- birtokokat a frankoktól. Itt telepedett le övéivel és fiá­val, Kocellal. ..Itt kezdett akkor lakni és egy erődít­ményt építeni ... és elkezdte körös-körül összegyűjteni a népeket.” Azt is tudjuk, hogy a Zala mocsaraiban ki­épített várát Mosaburgnak, vagyis Mocsárvárnak nevez­ték (szlávul Blatnograd). Mosaburg színhelye lett olyan eseményeknek, ame­lyek a környező szláv né­pek életében történelmi je­lentőségűek. Rasztiszláv nagymorva fejedelem mellett éppen a frankok nevében kormányzó szláv Kocel volt Cirill és Metód bronzalakja a három méter magas oszlop két ellentétes oldalán talál­ható (Fotó:, Mészáros László) egyik inspirátora annak a mozgalomnak, mely a frank­bajor egyháztól való elsza­kadást tűzte ki céljául. Rasz­tiszláv 862-ben azzal a ké­réssel fordult a bizánci csá­szárhoz, hogy küldjön neki a szláv nyelvhez és íráshoz ér­tő papokat. Bizánc a saját politikai érdekeivel is egy­bevágó útra két tehetséges, kitűnően felkészült szerze­test, Cirillt és Metódot küld­te el, akik előzőleg már el­készítették a szláv ábécét, és lefordították a legfontosabb egyházi szövegeket szülővá­rosuk, Theszalonike környé­kén használatos szláv nyelv­járásra. így kerülhetett bi­zánci területről Zalavárra Cirill és Metód. A theszalo- nikei testvérpár fél évig idő­zött itt. Kocell, aki tőlük tanulta meg a szláv írást (a cirillikát megelőző glagoli- tát), ötven tanítványt is adott a szerzetesek mellé. A két fivér zalavári tartóz­kodásának emlékére emlék­oszlopot avattak a tudomá­nyos tanácskozás résztvevői, valamint Zala megye párt- és állami vezetői és a község lakói. A mű megformálásá­val megbízott Janzer Fri­gyes Munkácsy-díjas szob­rászművész Bulgáriában járt tanulmányúton, ahol a több mint ezer évvel ezelőtti kor atmoszféráját érzékelendő ősi bolgár kolostorokat ke­resett fel. Ennek ihletettsé- géből alkotta meg a három méter magas, négyszögű kő­oszlopot, amelynek felső szintjén — két ellentétes ol­dalon — bizánci jellegű, gó­tikus fülkében áll Cirill és Metód bronzalakja. Az oszlop két szabad ol­dalára feliratok kerültek. Az egyikre az emlékmű megva­lósítóinak — EÖTVÖS LO- RÁND TUDOMÁNYEGYE­TEM, ZALA MEGYE, BOL­GÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG — a neve, valamint a követ­kező sorok: CIRILL ÉS ME­TÓD, A SZLÁV ÍRÁSBELI­SÉG MEGTEREMTŐI PAN­NÓNIÁI TEVÉKENYSÉGÉ­NEK EMLÉKÉRE. A szem­közti oldalon ószláv nyelven a Konstantin élete című mű XI. fejezetéből vett idézet ol­vasható. A szöveg magyar megfelelője így hangzik: „Az aranynak és ezüstnek próbá­ja a tűz, az ember azonban az értelmével választja el a hazugságot az igazságtól .. .” Mihovics József Helységneveink nyomában A Fehér- és Fekete-Körös egy­kori összefolyásánál települt Bé­kés a korábbi vármegyének és a mai megyének is névadója. A hajdani vármegyeszékhelynek vára is volt, de Gyula mellett nem számított jelentős erődít­ménynek. A település neve a Békés sze­mélynévből alakult, amelynek alapja minden bizonnyal a bé­ke főnév volt. Nagy valószínű­ség szerint a lázadó Vata-Csolt letörése után Géza fejedelem vagy István király Békés nevű ispánját ültethette az itteni vár­ba. Haán Lajos több tucat hely­nevet jegyzett fel Békésen a múlt század végén, közte egy érdekességet, Bódiné-halmát, amely arról kapta nevét, hogy ott égettek el az 1700-as évek elején egy Bódiné nevű boszor­kányt. Azt már Fényes Elektől tudjuk 1851-ből, hogy sok bú­zát, árpát, zabot, kukoricát, zöldséget és dinnyét termesz­tettek, s „a méhtenyésztési erő­sen űzik” Békésen. Halászata is jelentős volt, a Körösökön pe­dig szerszám- és tűzifa érkezett az Erdőhátról. Békésnek a múlt század kö­zepén 16 135, döntő többségé­ben magyar lakosa volt. A szá­zad végére, 1891-re a lélekszám 25 087-re nőtt (1984-ben 22 289-en éltek itt). A századfordulón tég­lagyárak és gőzmalmok jelen­tették Békésnek az ipart. Itt született többek között Jan­tyik Mátyás festőművész, Ve­ress Endre történetkutató és Szabó Imre püspök, író, az MTA tiszteletbeli tagja. A kosárfonásnak hagyomá­nyai vannak Békésen Fotó: Szőke Margit Az Ady és a Kossuth utca sarkán A zeneiskola az első világháborús emlékművel Szilveszter száz évvel ezelőtt Tallózás a megyében megjelent lapokban A megyében 1885-ben meg­jelenő lapok közül az Oroshá­zi Újság és az Orosházi Köz­löny karácsonykor, december 25-én jelentkezett utoljára az esztendőben, a Szarvasi La­pok december 27-én. Egye­dül a Békésmegyei Közlöny jelent meg szilveszterkor, de­cember 31-én is. Miről írt ez az újság száz évvel ezelőtt? A politikai hírek rovatból két külföldi eseményről — ma már történelem — érte­sülhettek a korabeli olva­sók. „A szerb—bolgár fegy­verszünet. Innen onnan meg­tisztul, Szerbia és Bulgária az ellenséges hadaktól. A ki­ürítés zavartalanul foly. Ap­róbb, de nagyon felfújt ösz- szekoczczanások nem jelen­tenek semmit. Sándor bol­gár fejedelem bevonult az orosz zászlókkal is feldíszí­tett Szófiába, a szerb hatósá­gok meg tegnap kezdték meg működésüket a bolgár kézben volt Pirotban.” „Versailles-ben megválasz­tották a franczia köztársaság elnökét. A szenátus és kama­ra együttesen alkotja meg a nemzetgyűlést, mely mihelyt megválasztotta az új elnököt, azonnal feloszlik. A választás eredménye az lett, hogy Gré- vy 457 szavazattal (589 közül) újra megválasztatott a köz­társaság elnökévé. A jobb ol­dal nem vett részt a szava­zásban.” Vezércikk az első oldalon, beljebb külpolitikai hírek, írói tárca, vers, illetve a szo­kásos hirdetések; a lap leg­érdekesebb oldalai a megyei hírekről tudósítottak. „Utolsó nap. Az ó-évtől ma búcsúzunk el s holnap napi foglalkozásunk köré­ben 1886-ot írunk. Az elmúlt év hazánk történelmében em­lékezetes leend s Clio fel fogja jegyezni, hogy ez évben volt az országos kiállítás, mely megismertetett ben­nünket a művelt nyugattal és melynek fényes, nagy sikere fokozta önérzetünket és megerősítette népünk élet­revalóságába vetett hitünket. A kiállítás nagy sikerében ré­sze volt megyénk lakosságá­nak is, és különösen háziipa­rával méltó feltűnést kel­tett . ..” „Színészet B.-Csabán. A kö­zönség még mindig nem pár­tolja annyira a színtársula­tot, hogy a lap részéről rend­szeres színi kritikát igényel­hetne. Most is az előadott darabok felsorolására szorít­kozunk, melyből kitűnik, hogy a társulat egészen új darabokból állítja össze mű­sorozatát. Előadatott Gerő Károly .Vadgalamb’ czímű színműve; tegnap ,Denise' Dumas e hatásos színműve adatott elő. A ,sötét pont’ a nemzeti színház e legújabb repertoir darabja is kitűze­tett előadásra. — Mint hall­juk Launer Károly úr moz­galmat indít meg az itt levő és szánandó helyzetbe jutott színtársulat érdekében s e végett a kaszinóba gyűlést hívott össze. így talán sike­rülni fog a társulatnak — el­hagyni Csabát a nélkül hogy díszleteiket itt hagyni vol­nának kénytelenek.” „Szarvasi vadászatok. A szarvasi határban levő décsi puszta azon részén, mely a Csáky és Bolza grófok tulaj­donát képezi, f. hó 23-ikán hajtó és körvadászatot rende­zett egy szűkebb körű úri társaság s a vadászat ered­ménye 65 darab nyúl lett. — A szarvasa vadásztársulat ál­tal f. hó 20-án a décsi pusz­tán rendezett hajtó vadásza­ton 18 vadász 15 nyulat lőtt. Az idő igen kedvezett a va­dászoknak s nyúl is volt bő­ven ; a ki nem elégítő ered­mény csakis a hajtők kevés számának tulajdoníthatók.” „A mi nagy ritkaság. Nem­csak a fehér holló az, hanem a ternó is. Néha azonban mégis beüt. így a napokban Sonnenfeld Henrik csabai ke­reskedő lottógyűjtődéjében Stern Mór csabai lakos 5, 12, 2, számokkal 1520 frt-ot nyert." „A vésztői kaszinó decz. 13-án tartotta évzáró közgyű­lését, melynek legnevezete­sebb tárgya volt az a felet­ti határozat; mivel ülje meg a kaszinó jövő hónapban be­töltendő 20 éves fennállását. E nevezetes időpontot a ka­szinó az új év estéjén tartan­dó társas vacsorával üli meg. s így azok kik 20 év óta a kaszinó jó és rossz napjaiban hívek voltak, az újabb nem- zedékű tagokkal együtt örül­hetnek a kaszinó életében oly nevezetes: időszaknak . ..” jelzés kevésbé konkrét a mainál, részletesebben szól viszont az időjárás biztosítot­ta lehetőségekről, téli örö­mökről. Azt persze nem tudhatjuk, mennyiben vált be az akkori meteorológusok jós­lata. „Hideg, fagyos még mindig az idő, de hó még nem volt annyi, hogy a gazdák jó szánútnak örvendhetnének. Jó idő jár a korcsolya-sport kedvelőire. Az állandó hideg időben zavartalanul futhat­nak végig a jégpályán s gyö­nyörködhetnek a nap meg­tört sugáraiban, a nélkül hogy olvadásról kellene pa­naszkodni . . .” Végül egy tréfás hír a száz évvel ezelőtti Békés me­gyei Közlöny szilveszteri szá­mából: „Új élczlap. Sipos Soma ügyvéd az új évtől kezdve élczlapot indít meg „Forrókása” czímmel. A lap szerkesztőjének ügyes tolla, melyet az olvasó közönség ismer, biztosítékot nyújt az új vállalat érdekessége iránt. Az irányt melybe tolla szúrni fog még nem ismerjük.” XII. évlöíyt*«n, 104 nzÁm. Omtortok, decaetnberiió ÍSí ... :fi': SMEGYEI KÖZLÖNY. PoUukíií, tárnáiialsöí, köt£<Wi&«s»tt át w&gwm bp. ÄÄ2 ......... \ y mm* S&fc&aíissiíwí * % mm.. Kldlketá lill 's UIW» siy j Ipte;-**. - , «I«, ... 3 fei, . I írt S# 4f, f öij *, '>«* fitt,«. á* » Hl** * ímtfituA. 4L* wtlj tó«*: <**»***, m m l «MflUMi * mi j* «ftet *» **t !««*» k*wj» • ímsw** «#»**, * mi, !*« «* »a «»*» Hmm «4 j « ***** * **!*■ ,, , , . „ i L> mmi * m í***|4 a ****** llwtm 4***r»& ****** mfn-i m s#»*, * «w#«* ***** < ” mm m pmwt, «■«}»*: mg- : mk, 'mim;­> m/'í.mktekp. m­& karnál m­A Békésmegyei Közlöny fejléce 1885-ben I Az 1885-06 időjárás-előre­N. K. ifiTii a. m. xklt t-ximMm toámiréH'y műk KüGSOT-És A j,Kf.\\OYUHH VAIAÖZTEKBAN, + TöM.TJUflT**U rÜXKTIK, : if i* > ■ mrmi, látititonái. ümkim. i:jt «TJ S * I míittm írnntui i mm- •£; imPt'm, mvkuiuk, PATHS OK KÖtÖRFELE 8MKBEN. ! « ki imm Reklám az Orosházi Közlöny 1885-ös utolsó számából, amely december 25-én jelentkezett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents