Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. DECEMBER 29., VASÄRNAP Ára: 1,89 forint XL. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Országos parancsnoki értekezlet a Belügyminisztériumban A Vízgépészeti Vállalat dolgozói szerelik Gyulán a Várfür­dőben a három egységből álló vízforgató és -szűrő berende­zést, amely óránként közel 600 köbméter víz tisztítására al­kalmas. Az első egységet januárban adják át, s ez látja majd el az úgynevezett csúszdás medence víztisztítását, míg a má­sik, a hullámmedence víztisztítására alkalmas berendezést 1987-ben adják át rendeltetésének. A beruházás értéke meg­haladja a 20 millió forintot Fotó: Béla Ottó Felmérik az export bővítésének lehetőségét Eredményes munkát végeztek a népi ellenörök zalékának — többségében jo­A belügyi szervek vezetői, az országos parancsnokok, a megyei főkapitányok, a ha­tárőrkerületek parancsno­kai. a központi és a területi párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottságok titkárai részvételével szombaton or­szágos parancsnoki értekez­letet tartottak a Belügymi­nisztériumban. A tanácsko­záson részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitká­ra. Jelen volt Horváth Ist­ván, az MSZMP KB titkára. Czinege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Varga Péter, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Szíjártó Károly legfőbb ügyész. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Borics Gyula igaz­ságügyi államtitkár. Szombaton ünnepi ta­nácsülésen nyilvánították vá­rossá Tiszakécskét. Az avató­ünnepséget — amelyet a zsú­folásig megtelt művelődési házban tartottak — Miskó István tanácselnök nyitotta meg, majd Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke mondott beszé­det. Köszöntötte az új város polgárait, további «sikereket kívánt mindazoknak, akik munkájukkal segítettek meg­teremteni a városiasodás fel­tételeit, majd átadta a vá­rossá nyilvánításról szóló okmányt. Az ünnepi tanács­ülésen — amelynek résztve­vői között ott voltak a me­gye párt- és tanácsi vezetői, városainak küldöttei — hatá­rozatot hoztak arról, hogy a Nagy jelentőségű, a társa­dalom egészét érintő belpoli­tikai események egész sora fémjelezte az idei esztendőt. Az év gazdag hazai politikai programját a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusára való felké­szülés, majd e legfelső párt­fórum tanácskozása nyitotta meg. A párt legfelső tanács­kozó testületé széles körű elő­készületeket követően ült össze. Több mint 25 ezer alapszervezetben és 1317 pártértekezleten vonták meg a kommunisták az elmúlt öt esztendő mérlegét, s nagy aktivitással, alkotó légkörben vitatták meg a kongresszusi irányelveket. Az eszmecserék nyíltak, őszinték voltak, a párttagok felelősségteljes ál­lásfoglalása az előkészületek során jó feltételeket terem­tett ahhoz, hogy a kongresz- szus eredményesen végezhes­se el nagyfontosságú munká­ját. A párt legmagasabb fó­ruma értékelte a XII. kong­resszus óta végzett munkát, számot adva az öt esztendeje hozott határozat végrehajtá­sáról; áttekintette az ered­ményeket, s elemezte a tár­sadalmunkat napjainkban foglalkoztató problémákat. A kongresszus reális képet vá­zolt fel a magyar társada­lomról, és meghatározta az Az országos parancsnoki értekezleten Kamara János belügyminiszter részletesen elemezte a belügyminiszté­rium központi és területi szerveinek az elmúlt öt esz­tendőben végzett munkáját, az állam- és közbiztonság helyzetét, a rendőri szervek, a határőrség és a tűzoltóság munkáját, a belügyi tevé­kenység személyi és tárgyi feltételeinek alakulását. A miniszter szólt az MSZMP XIII. kongresszusának hatá­rozatában és a kormány programjában megfogalma­zott célok valóraváltásával kapcsolatos legfontosabb bel­ügyi feladatokról, s kiemelte, hogy a belügyi szervek az állami és a társadalmi szer­vekkel. a fegyveres erőkkel falugyűlések és részfalugyű­lések hagyományait meg­tartva, városi keretek között is összehívják majd e tár­sadalmi fórumokat, a vá­rosépítő, -szépítő munkában folytatják a párbeszédet a la­kossággal. Bejelentették, hogy ezt a határozatot írás­ban eljuttatják majd a tele­pülés valamennyi lakójának. A városavató ünnepség a Szózattal ért véget. A több száz éves Tisza menti település faluvá válá­sáról az 1700-as évekből van­nak följegyzések. A vidék ag­rárkultúráját jellemzi, hogy az itt élők már a múlt szá­zadban megkezdték a ho­mokföldek hasznosítását, a szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermesztés meghonosítá­sát. és ma is példaszerűen él­ország előtt álló feladatokat. A 4 napos munkaértekezle­ten a küldöttek a párt tag­ságának, a hazáért felelőssé­get vállaló állampolgároknak véleményét kifejezésre jut­tatva alakították ki a politi­ka további irányvonalát. Mint a kongresszus határoza­ta leszögezte, a legfontosabb feladat, hogy történelmi je­lentőségű vívmányainkra tá­maszkodva folytassuk mun­kánkat a fejlett szocialista társadalom megteremtése ér­dekében; feltárjuk és hasz­nosítsuk a szocialista rend­szerben levő erőforrásokat; népgazdaságunk teljesítőké­pességének növelésével létre­hozzuk a gazdasági egyen­súly további javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tu­domány, a kultúra és a mű­velődés fejlesztésével segít­sük az emberek alkotóképes­ségének kibontakozását; de­mokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében erősítsük a nemzeti egységet. A sorsfordító eseményhez méltóan ünnepelte meg né­pünk az ország felszabadulá­sának 40. -évfordulóját. Az ünnepségsorozat már az elő­ző esztendő végén megkez­dődött, amikor Szegeden mél­tatták a Magyar Nemzeti és testületekkel együttmű­ködve, a lakosság széles tö­megeire támaszkodva telje­sítsék közbiztonsági, határ­őrizeti és tűzvédelmi felada­taikat. Az értekezleten fel­adattervben határozták meg a következő öt esztendő leg­fontosabb tennivalóit. Esze­rint a belügyi szervek a szo­cialista törvényesség érvé­nyesítésével, rendeltetésük­nek megfelelően működje­nek közre az állami, a társa­dalmi, a gazdasági rend fo­kozott védelmében, javítsák bűnmegelőző és bűnüldöző munkájukat, segítsék az ál­lampolgárok törvényes ér­dekeinek érvényesítését, gon­doskodjanak a közrend. a közbiztonság további erősí­téséről. nek a mezőgazdaságban kí­nálkozó lehetőségekkel. Megkezdték a termőterületek meliorációját, fejlesztik az öntözést, és kihasználják a meglevő hévízforrásokat. A lakosság megtartására si­keres ipartelepítésbe fogtak, s ma már a lakosság 40 szá­zaléka a település ipari üze­meiben dolgozik. A városia­sodást jelzi az is, hogy az alig több mint 12 ezer lakosú Tiszakécskének középiskolá­ja. tanyai kollégiuma van. és évek óta helyet ad képző- művészeti alkotótábornak. A helybeliek büszkék arra, hogy városuk arculata őrzi a ha­gyományokat, a lakóházak tájba illőek, magukon 'vise­lik a népi építészet jegyeit. A településfejlesztés kereté­ben megoldották a határuk­hoz tartozó 1800 tanya vil­lamosítását; gondoskodnak a külterületeken élő idősko- rúakról. Függetlenségi Front, Debre­cenben pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideigle­nes Nemzeti Kormány meg­alakulásának jelentőségét. Kiegyensúlyozott, jó poli­tikai légkörben, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zajlottak le az országgyűlési képviselői és tanácstagi vá­lasztások. Milliók foglaltak állást a párt politikája és a népfront programja mellett. A kötelező többes jelölés — amelyet most először alkal­maztak — fontos lépés egész szocialista rendszerünk de­mokratizálása útján. Az or­szág közvéleményének egyet­értésével találkoztak válasz­tási rendszerünk új elemei. A népfrontbizottságok 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek. Eze­ken több mint másfél millió állampolgár jelent meg, és élénk vitában, részletes, ala­pos véleménynyilvánítással, felelősen döntött a jelöltek személyéről. A választások összegzett eredménye alapján megválasztottak az országos listán 35, a 352 országgyűlési képviselői választókerületben 351, összesen 386 országgyű­lési képviselőt és 326 pótkép­viselőt, 42 731 tanácstagot és 31 668 póttanácstagot. Június 28.-án tartotta ala­Szigorúbb leltárfelelősség a kereskedelemben Január 1-én új miniszter- tanácsi rendelet lép életbe, amely arról intézkedik: ho­gyan felelnek a kereskedel­mi dolgozók a leltárhiányért, illetve a boltokban keletkező olyan hiányokért, amelyek nem a kereskedelmi munká­val együtt járó veszteségek­ből adódnak. Az új szabályozás kimond­ja, hogy a leltárhiányt a ke­reskedelmi dolgozók — az üzlet üzemeltetési formájá­tól függetlenül — kötelesek megtéríteni. Ennek mértéke azonban az üzemeltetési módtól függ. A hagyomá­nyos, szoros elszámolású — a beszerzésről, értékesítésről és készletalakulásról tétele­sen számot adni köteles — üzletekben a vezetők és he­lyetteseik ezentúl az alapbé­ren felüli jutalékuk és pré­miumuk hathavi, a beosztott dolgozók pedig háromhavi összegével felelnek a leltár­hiányért. A jövedelemérde­keltségű holtokban a leltár­hiányért az üzleti nyereség­ben érdekelt dolgozók felel­nek az alapbéren felüli tel­jes jövedelmükkel. A többi dolgozó felelőssége itt is legfeljebb az alapbéren fe­lül kifizetett jutalék és pré­mium háromhavi összegéig terjedhet. A szabadkasszás és az úgynevezett egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzle­tekben a vezetők és helyet­teseik a rendelet értelmében a leltárhiány teljes összegét kötelesek megtéríteni. A rendelet lehetővé teszi, hogy — a kollektív szerző­désben meghatározott mód­szerek szerint — jutalmazás­sal ösztönözzenek a leltárhi­ánymentes és a többlet nél­küli elszámolásra, fokozva ezzel a társadalmi tulajdon, s egyben a fogyasztók védel­mét. kuló ülését az új parlament. A nyári ülésszakon a képvi­selők meghallgatták az Or­szágos .Választási Elnökség beszámolóját a választások tapasztalatairól, illetve a mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentését a tes­tület munkájáról. Az ország- gyűlési tisztségviselőkre tett javaslat után a parlament el­nöke megtartotta székfogla­lóját. Ezután megválasztot­ták az Elnöki Tanács, az Alkotmányjogi Tanács és az országgyűlési bizottságok tisztségviselőit. Az ülésszak idején megtartotta alakuló ülését az Elnöki Tanács és a Minisztertanács is. A közelmúltban tartotta meg VIII. kongresszusát a Hazafias Népfront, amely a szocialista nemzeti egység, a különböző világnézetű em­berek együttműködésének ke­rete, s közéleti cselekvési le­hetőséget biztosít mindazok­nak, akik részt kívánnak venni társadalomépítő cél­jaink megvalósításában. Az előjelek szerint a jövő esztendő sem szűkölködik majd belpolitikai esemé­nyekben. Már megkezdőd­tek az ágazati szakszervezeti kongresszusok, amelyek ta­pasztalatait a magyar szak- szervezeteknek az év elején összeülő SZOT-kongresszusa összegzi majd. Jövőre von mérleget az elmúlt öt esz­tendőben végzett munkájá­ról a Kommunista Ifjúsági Szövetség is. A népi ellenőrzés — terv­szerű munkájának köszönhe­tően — teljesítette erre az esztendőre kitűzött feladata­it. A különböző szintű bi­zottságokban dolgozó mint­egy 20 ezer népi ellenőr 1985- ben 12 ezer vizsgálati egység — vállalat, szövetkezet, in­tézmény — tevékenységét el­lenőrizte, értékelte. Munká­jukban különös figyelmet fordítottak az ország előtt álló legfontosabb gazdasági, társadalompolitikai felada­tok megoldásának, d kor­mányprogramok megvalósí­tásának elősegítésére — mon­dotta a népi ellenőrzés idei tevékenységét, illetve jövő évi feladatait ismertetve Sza­kait József, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nöke szombaton a testület székházában tartott sajtótá­jékoztatón. A népi ellenőrzés szerte­ágazó, az élet minden terü­letére kiterjedő vizsgálatai­nak sorában az idén is ki­emelt figyelmet fordított a gazdasági kérdésekre. Fontos vizsgálati téma volt az álló­eszközök állapotának, kar­bantartásának, használatá­nak felmérése. A megállapí­tások szerint sok az elhasz­nálódott, nullára leírt eszköz, s gyakorta nem használják ki kellő mértékben a kor­szerű, termelékeny gépeket. Az állóeszközök hasznosítá­sában ezért még igen jelen­tős tartalékok vannak. Ugyancsak kiemelten foglal­koztak az anyag- és energia­takarékosság kérdéseivel. Át­fogó felmérő és elemző mun­kájuk eredményeként több olyan fontos javaslatot ter­jesztettek a Minisztertanács elé, amelyet kormányprog­ramban hasznosítottak. A vizsgálatokat utóellenőrzések követték, s ezek bizonyítot­ták, hogy az eredmények el­lenére még sok tartalék van például a fajlagos energia­felhasználás csökkentésében. Sok anyagot, illetve ebben megtestesülő energiát lehet­ne megtakarítani, ha példá­ul megszűnne a kisebb épít­kezések gyakran túlzott ce­mentigénye. Hasonlóan sok a tartalék még a műtrágya ésszerűbb felhasználásában. A népi ellenőrzési bizott­ságokhoz mintegy 5500 beje­lentés érkezett az elmúlt év­ben. Kedvező jelenség, hogy csökkent a névtelen bejelen­tések száma. A népi ellenőr­zéshez fordulók 60—70 szá­gos — panasza a vezetés hi­báival foglalkozott. Ugyan­akkor azonban nőtt a ren­det, a fegyelmet követelő, s a jogszerűen eljáró vezetők ellen tett bejelentések ará­nya. A jogsértők, a társadalmi tulajdonnal visszaélők ellen több mint 40 esetben kezde­ményezett büntetőeljárást a népi ellenőrzés, s az elmúlt évhez képest többször java­soltak gazdasági bírság ki­szabását. A vizsgálatok ered­ményeit az érintettek na­gyobb része jól fogadta, s a hiányosságok, hibák kija­vítására intézkedéseket tet­tek. Az ellenőrzések lefoly­tatásának egyik fontos ele­me volt, hogy a vizsgált vál­lalatok, üzemek kollektíváit megfelelően tájékoztatták a megállapodásokról: mintegy 100 ezer embert értesítettek ily módon a vizsgálatok ered­ményeiről. A jövő évi feladatokat is­mertetve Szakali József el­mondta: a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1986 első félévi tervét a kormány jóváhagyta. A KNEB egyik legfontosabb feladata lesz jö­vőre a dollárelszámolású ipa­ri export bővítési lehetősé­geinek felmérése. Ennek so­rán egyebek között megvizs­gálják, milyen műszaki, gaz­dasági, illetve piaci tényezők akadályozzák az iparvállala­tok exportjának bővítését, s a gazdaságszervező munka hogyan és milyen mértékben befolyásolta a vállalatok konvertibilis elszámolású ki­vitelét. Másik jelentős vizsgálatuk az egészségügyi intézmények műszerellátásának helyzetét elemzi. Célja, hogy feltárja a gyógyító intézmények mű- szerezettségi fokát. Megvizs­gálják továbbá a hazai, il­letve a külföldi gyártmányú eszközök arányát, s választ keresnek arra is, hogy a magyar gyártók — elsősor­ban a Medicor — termékei miért nem jutnak el megfe­lelő mennyiségben az egész­ségügyi intézményekbe. En­nek során ellenőrzik, hogy a hazai gyártók mennyire ve­szik figyelembe az igénye­ket, s azokat milyen mér­tékben elégítik ki. Emellett áttekintik az érintett válla­latok érdekeltségi rendszerét is a megrendelések teljesíté­sében. Városavató Tiszakécskén Mozgalmas év a belpolitikában

Next

/
Thumbnails
Contents