Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

o 1985. december 24., kedd NÉPÚJSÁG CSALAD - OTTHON Az ajándékozás pszichológiája Évszázadokra visszavezet­hető ajándékozási szokások napjainkban még jobban előtérbe kerültek, majdnem vásárlási láznak is tekinthe­tők. Az ajándékozás tényét nemcsak az anyagiak moti­válják, hanem fő mozgató eleme az a pszichológiai fo­lyamat, amivel kifejezi a bennünk meglevő emocioná­lis kötődéseket, közelebbi családi, baráti vagy távoli szimpatizáns, elesett szemé­lyek iránt. Ezeket a belső késztetéseket az ember fő­leg karácsony ünnepén jel­képesen átváltja megfogha­tó tárgyi ajándékokká. E folyamat sokaknál hosz- szabb. vagy rövidebb meg­fontolás fázisa örömérzést kelt. Az ajándékozó a mér­legelési szakaszban is egy kellemes folyamatot él át. Intellektuálisan mérlegeli a megajándékozott személy íz­lését, s ezt mint élményt dolgozza fel. miközben az ajándékozott örömét magá­ban megelőlegezi; Ehhez ak­cióba lép és empathiát ala­kít ki a leendő ajándékozot­tal. Ez a folyamat a társ is­meretén kívül szellemi já­tékot is rejt magában, holott a döntés még csak a mérlegelés stádiumá­ban van. Ha ez a ter­vezés érzelmekkel töltött, akkor az ajándékozásban maga az ötletek gyűjtése is gondolkodásra, szellemi tré­ningre késztet. Ahol ez a pszichológiai folyamat szerencsésen kiala­kult. ott nagyobb a valószí­nűsége annak, hogy a meg­talált tárgy kiválasztása pi ár közös örömet fog létrehozni, már azért is, mert manap­ság az öröm mintha színte­lenedéit volna. Ez az eszmei és gyakorlati kapcsolatrend­szer kialakításának sikeres formája, amivel elérhető az ^Én és Te" közötti vágy lét­rejötte. A vásárlásnak megvan az igényszintje, ugyanis, nem lehet minden boltban pszi­chológus, aki bizonyos ízlés sajátos jellegére is ki tudna térni az ajánlatok között. A sok giccsel szemben tanító szerepe is van az eladónak, mellyel az ízlésnevélés for­máját is tudná alakítani. íz­lésvizsgálataink szempontjá­ból sajátosan szuggesztív a tárgy pszichikus tükröződé­se a megosztott ízlések mi­att. Az ízlés alapkategóriája a tetszés, tehát bizonyos ér­zelmi azonosulás kellemes­séget nyújt. Minthogy az ér­zelmek közvetlen vizsgálata nem lehetséges és nem is várható el, ezért a tetszés kifejező módja, a választás, a szelekció, mely kétségtele­nül kifejezésre juttatja az ajándéktárggyal kapcsolatos érzelmeket. Ha az eladó felismeri az ajándékozóban a biztos vagy tétova vásárlót, nagy ráha­tást tud alkalmazni a tárgy szerencsés kiválasztásához. E folyamatrendszerben elő­ször szemben áll az eladó és a vevő, vagyis két „ismeret­len” személy kommunikál. E rövid interakcióban döntő szerepe van az eladónak. hogy felismerje a vevő „lé­lektanát”, így megfelelően segítséget nyújtson az aján­déktárgy kiválasztásához. Ez a tevékenysége annál is in­kább indokolt, mert a vevő­ben a kirakatban lévő tárgy megtekintése után jön létre az elhatározási szándék, vagyis a vásárlás. Ilyenkor lényeges az eladónak a ma­gatartása, mert ha csak gé­pies vagy kellemetlen hang­tónussal ambivalens „van — nincs” válaszadásra méltatja a vevőt, akkor veszít a vá­sárlás örömérzés értékéből. Ez a veszély fennáll akkor is, ha a vevő az eladót ne­gatív megjegyzésekkel irri­tálja, ezzel a magatartással felszínre hozhat egy inter­perszonális feszültséget. Ma is aktuális az egykori meg­fogalmazás, hogy adni na­gyobb örömet jelent, mint kapni. Így a karácsonyfa alatt lévő ajándékokat soha­sem az árértékek határozzák— meg, hanem az egymás irán­ti figyelmesség. A karácsony a család ün­nepe, a szeretet megnyilvá­nulásának az ajándékozás csak az egyik kifejezője és színezője. A legfontosabb érzelmeink funkciója a sze­retet, ami a családi közös­ségnek összetartó láncszeme. Ha e mikroközösségben sze­rétetet tudunk egymásnak nyújtani, akkor a makro, az­az' a nagy társadalmi közös­ségben is tudunk lelkesedni, alkotni és a békét erősíteni. Baly Hermina pszichiáter Vendégváró ételek — italok Közeledik az ünnepi ven­dégvárás. és karácsony után is decembertől márciusig még ma is szokásos az ott­honi farsangolás, a kisebb- nagyobb vendéglátás, akár hidegbüfével, akár vacsorá­val fogadjuk kedves isme­rőseinket. Nem terítési mó­dokról, receptekről szólunk ez alkalommal, inkább kis áttekintéssel nézzük meg. mihez mit teszünk az asz­talra? A kis lakásokba általában nem szoktunk 6—8 vendég­nél többet egyszerre meg­hívni, a háziakkal együtt így is szép számmal leszünk. Fontos a terítés módja, hogy mindig minden égy helyen, kéznél legyen. Nincs kelle­metlenebb a vendég számá­ra, mintha felfordulást, kap­kodást lát. mást se hall a konyhából, mint edénycsö­römpölést, a családtagok foj­tott hangon, ingerülten uta- sítgatják egymást a kiszol­gálásra, mert hol egy po­hár, hol a fogvájó hiányzik. Leghelyesebb, ha külön asz­talkára helyezzük a tányé­rokat (hidegtálak esetén), a szükséges evőeszközöket, az összehajtott szalvétákat, a dugóhúzókat, a fűszertartó szetteket és a fogvájókat. Személyenként leghelye­sebb három poharat számí­tani. Kispohár kell a rövid­italnak, egy nagyobb pohár az étkezéshez adott bornak vagy sörnek, külön pohár kell az üdítőnek., a szóda­vagy sima víznek, ami nem hiányozhat az asztalról. Leg­jobb, ha a poharakat külön tálcára tesszük. Jó ötlet, ha öntapadós tapétából egy-egy garnitúrára valami kis jelet ragasztunk, mosogatáskor könnyen lejön az üvegről. Osztott tálban vagy tá- nyérkákban a beszélgetőasz­talhoz előre odakészíthetjük a sós-édes ropogtatnivalókat, sós mogyorót, mandulát, rö­pít, ostyát, bejglit, gyümölcs­kenyeret, csomagolt bonbont Sok gondot okoz az ital­félék megválasztása, mihez mit illik, adni? Elfogadott alapelv itthon és külföldön, hogy étkezés előtt nem iszunk bort, hanem egy korty rövid ital járja. Ebből leg­feljebb két kört szokás adni. .Meleg vacsorához, ha kissé ünnepélyesebb a vendéglá­tásunk, előzőleg talpas po­hárban tokajival kínálja a házigazda a jelenlevőket (például száraz szamorodni­val). Hidegtálhoz illenek a szá­raz, világos borok, majoné- zes falatokhoz a könnyed zamatok. Jöhet az ezerjó, az olaszrizling. Felvágottas szendvicshez a kissé szénsa­vas rizlinget kínáljuk, gom­bához könnyű vörös bort, májhoz nehezebb vörös bor jár, akárcsak a töltött hú­sokhoz. Kialakult szokásaink sze­rint leves, után közvetlenül semmit sem iszunk. Magya­ros káposztafélékhez száraz, kemény fehér bor (például ezerjó), halhoz könnyű tra­mini illik, a marhahúsokhoz száraz vörös borok. A sertéssülthöz igazán gazdag a kínálat a száraz fehér borokból (pecsenye­bor, furmint, rizling, kék­nyelű). Pörkölthöz kadarka jár, marhapörkölthöz a tes­tesebb vörös bor. Szárnyasok mellé ízre hárslevelűt, ezerjót vagy szürke barátot kínálunk; míg tejfeles paprikáscsirké- hez a nehezebb vörös bor kiváló. A sült kacsa kísérő­itala a száraz kéknyelű, a furmint. Vadat már ritkábban eszünk, de ha ilyet adunk az asztalra, erős vörös bor legyen a kísérője, vagy szá­raz szamorodni. Édes süteményhez édes bor dukál, ekkor kerülhet asz­talra egy korty tokaji aszú. Végül érdemes megjegyezni, hogy a fehér borokat erő­sebben lehűtve, a vörös bo­rokat szobahőmérsékleten tartva igyuk, a pezsgő 6—8 fokon a legkiválóbb. Komáromi Magda KERT, HfiZTfiJI A Mikulásvirág gondozása A Mikulásvirág december­ben olyan fényszegény idő­szakban virágzik, amikor még kevés a vágott virág, így érdemes termesztésével otthon is foglalkozni. Mivel Mexikó a hazája, melegigé­nyes növény.. Egyenletes fej­lődéséhez 15 Cels.ius-fok fe­letti hőmérsékletet igényel. A lazább, de a középkötött, tápanyagban gazdag talajok­ban szépen tenyészik. Zöld és fás dugványozással szaporítható: a virágszár le­vágása után visszamaradt tö­veket 20—25 cm-es szárral, földlabdával érdemes fel­szedni. majd sűrűn össze kell rakni. Március első felében a tö­veket felszedjük, és mély szaporítóládába, sűrűn egy­más mellé, ferdén fektetve, homokos tőzegföldbe helyez­zük. Ezután melegtalpra, vi­lágos helyre vihetjük a nö­vényanyagot, ahol a rügyek szépen ki fognak hajtani. A Mikulásvirág rövid nap- palú növény, így hosszanti növekedését már november közepére befejezi. Hajtásai­nak csúcsán rövidesen látha­tóvá válnak kicsiny jelenték­telen, sárga virágai, s sajá­tos „fellevelei”. A „felleve­lek” egyre sötétebb színűekké válnak, majd december hó­napban teljesen kifejlődve, pirosra színeződnek. Nagyon vigyázzunk arra, hogy a vá­ratlanul beköszöntő erős hi­degekben, a növények meg ne fázzanak, mert hirtelen elhervadhatnak. A hervadás- nak indult növények gyökerei megbámulnák. Ez a jelenség akkor is bekövetkezhet, ha túl hideg öntözővizet alkal­mazunk. Amennyiben a Mikulásvi­rágot vágott virágként kí­vánjuk értékesíteni, akkor kell levágnunk, amikor a ki­csiny, sárga, gömb alakú vi­rágok már kettényíltak. Ünnepek után az arra ér­zékeny embereknél sűrűbbek az epebántalmak. EGÉSZSÉG — HIGIÉHIQ Hz ételérzékenység ünnepeken sem szünetel A máj által termelt epe a zsírok emésztéséhez nélkü­lözhetetlen. Étkezéskor köz­vetlenül jut a bélcsatornába, más időpontokban pedig az epehólyagban gyűlik össze. Az epehólyag viszonylag gyakori megbetegedése a gyul­ladás és a kőképződés. A gyulladás oka rendszerint bakteriális fertőzés. A jobb bordaív alatt jelentkezik a fájdalom, melyet láz, hány­inger, hányás kísérhet. Amennyiben a gyulladás gyakran fordul elő, az epe­hólyagban megváltozik az epe összetétele, az epe anya­gai lerakódnak, megindul a köképződés. Természetesen a kőképzödésben a hajlamnak is szerepe van. Minden epepanasz orvosi vizsgálatot igényel, és az or­vosnak kell eldönteni a pana­szok eredetét. Ilyen esetek­ben a beteg legfontosabb fel­adata, hogy vigyázzon a táp­lálkozásra. A diéta legfontosabb eleme a rendszeresség. Nagyon so­kan ugyanis az erős fájdal­mak és görcsök után tarta­nak ugyan néhány napi szi­gorú diétát, de ahogy javul a közérzetük, úgy bővül az ét­rend. Egy jó falat ismét ki­válthatja a görcsös; rohamot, és minden kezdődik elölről. Különösen az „étkes ünne­pek” idején vigyázzunk! A kínos napok után — kü­lönösen ha az sok hányással járt — az elvesztett folyadék és, konyhasó pótlásáról gon­doskodni kell. Erre a folyé­kony és pépes étel a legmeg­felelőbb. Törekedni kell ar­ra, hogy a diéta tartósan le­gyen zsír-, rost- és fűszersze­gény, Reggelihez és uzson­nához csak másnapos vagy pirított pékárut együnk, szó­ba jöhet a keksz és a piskó­ta is. Ezek mellé fogyasztha­tunk sovány sonkát, sajtot, túrót, túrókrémet. Italként a citromos és csipkebogyótea jö­het szóba, valamint a sava­nyított tejtermékek, és a te­jes turmixok gyümölcslével. A szénsavas italokat kerül­jük. Meleg ételeket lehetőleg gőzben vagy kuktában ké­szítsünk. Sütésnél pedig az alufóliát, rostonsütést, és a grillezést válasszuk. Az éte­lek sűrítéséhez ne zsíros, ha­nem száraz rántást vagy ha­barást használjunk. A sertés, borjú és szárnyasokból ké­szült húsféléket lehetőleg pá­roljuk és zsírszegényen ké­szítsük el. Étrendünkben szerepel­hetnek különböző zöldség - és gyümölcsfélékből készült levesek, de a betegség stá­diumától függően biztosítsuk rostszegénységéi. Saláták közül fogyasztható a nyers. reszelt, citromos cékla, a sárgarépa, a búrgo- nyasaláta, valamint a fejes saláta is. Sütemények közül a köny- nyűek ajánlhatók: piskóták, felfújtak, pudingok. A gyü­mölcsöket inkább salátának, kompéinak készítsük el. Szigorúan ki kell iktatni az étrendből minden zsíros és füstölthúsfélét, hízott szár­nyasokat, bablevesbe főtt csülköt és a száraz hüvelye­seket. Az erős- feketekávé, valamint a tömény szeszes italok szintén veszélyes in­gert jelentenek a gyulladás és a görcsképződés folyama­tában. Végezetül nem szabad megfeledkezni a gyógyvizek­ről sem. A glaubersós Mira és Hunyadi vizek hozzátar­toznak a betegség kezelésé­hez, enyhe epehajtók, csök­kentik a kőképződés lehető­ségét, fenntartják a jó emész­téshez szükséges; epehólyag- .működést. Naponta 2,5 dl-t cészerű langyosan, lassan, kis kortyokban elfogyasztani. Az egészséges emberek­nek nem kell éppen ünnepek idején diétázni. Jó étvágyat kívánunk nekik a nehezebb jó falatokhoz is. De ahol be­teg van a családban, ott vi­gyázzunk az ő étrendjére még ünnepek alatt is. Dr. Soproni László A friss levegő szerveze­tünknek nélkülözhetetlen, még a téli zimankós hideg­ben is. A legkisebbek leve­gőztetése, sétáltatása sem okoz problémát, ha elkészít­jük a jó meleg zsákot, amit a szabásmintán, vonalkával jelzett szélrészeken, szala­gok segítségével a szánkó, vagy babakocsi oldalrészei­hez erősítünk. Hozzávalók: 90 cm széles lódenszövetből 1.60 cm-t vá­sárolunk (régi. szétbontott, tisztára mosott kabátanyag- ból is dolgozhatunk). A bé­lésanyag tediberből, műszőr­méből készül. Mindkét ol­dalszélen 40 cm hosszú cip­zárral biztosítjuk a gyerek kényelmes be- és kicsomago­lását. 50 cm hosszú, széles gumiszalag, a felsőrész szélé­re. köpperszalag, színes filc­darabok. Munkamenet: a szabás­mintát felnagyítjuk, csoma­golópapírra átrajzoljuk. Egy kocka 5x5 cm nagyságú. A zsák alsó lapjának mérete 90x50 cm, egy teljes szövet, és ennek megfelelő nagysá­gú műszőrme lapot szabunk. A felső szélét lekerekítjük, majd a belső oldalon az alsó és az oldalsó cipzárnyílások kivételével összevarrjuk. A munkadarabot a jobb oldalra fordítjuk. A felsőrészt 70x50 cm nagyságú szövet- és mű­szőrme béléslapból készítjük. Az összeállítás előtt, a felső oldalrészre, minta szerint színes filcdarabokból téli tá­jat. havas hegyet, fenyőfá­kat, őzikéket aplikálunk. melyeket néhány öltéssel, színes fonaldarabokkal rög­zítünk. Ne feledjük: a kép a gyermek részére készül, az ő tekintetének megfelelően kell a zsákra helyezni. A teljes összeállítás előtt a két oldal­szélre gumíszalagot erősí­tünk. Szükség szerint az ol­dal- és elejerészen köpper- szalagok segítségével rögzít­jük a „járműre” a zsákot. P. V. SÜTŐ - MOTOR Igen sok baleset oka a jár­mű vezetőjének és utasának konfliktusa. A vezetők és utasaik ugyanis igen gyakran ingerük egymást. A felméré­sekből az derül ki, hogy az autósoknak csak mintegy harmada visz magával szí­vesen utast, a többi inkább egyedül utazik. A kellemetlen, vagy éppen veszélyes utitársak az aláb­bi csoportokba sorolhatók. A csacsogó. Abban a pil­lanatban, amikor beül az autóba és elindul a motor, ő is elindítja a beszélőgépét. Csacsog, nevetgél, fecseg, leg­alább hatezres fordulatszá­mon. A vezetőt ez egy ideig esetleg szórakoztatja, de hosszasan biztos hogy fá­rasztó. Márpedig, ha egy ve­zető fáradt... Az utasítgató. Az elindu­lástól a megérkezésig együtt vezet a gépkocsivezetővel. Egymás mellett Szinte előírja, hogy mikor előzze meg azt a mazsolát, mikor kanyarodjon, mikor adjon gázt, és azt is, hogy mikor fékezzen. S ráadásul állandóan utasítgatja, hogy az adott forgalmi szituáció­ban melyik a legjobb sebes­ségi fokozat. A helyettes. Megkíméli a vezetőt a többi jármű veze­tőjével való kapcsolattartás fáradalmaitól. Ö maga ve­szekszik, mutogat és kiabál gorombaságokat a forgalom többi résztvevőjének. Mind­ezt természetesen társadalmi munkában végzi. A figyelmes. — „Vigyázz, lámpa jön! Itt még át tudsz menni! Figyeld meg, le fog lépni a járdáról. Kanyar jön! Szemben jön egy autó. Ott áll a rendőr a sarkon, lassíts! Ezeket már- másod­szor is megelőztük” — mond­ja. az autóban Az önzetlen. Általában csi­nos; nő. aki önzetlenül meg­kíméli a vezetőt attól, hogy menet közben meg kelljen állnia azért, hogy a hölgy ki­javítsa sminkjét, megigazítsa frizuráját. Ö inkább maga felé fordítja a visszapillantó tükröt, és úgy végzi el eze­ket a teendőket. A vezető használja a külső tükröt, vagy forduljon hátra, ha olyan kíváncsi arra, mi tör­ténik mögöttük. Az autósok az olyan uti- társakgt kedvelik, akik szel­lemesen, mértékletesen be­szélgetnek, ám azért éberen figyelik az utat, szinte együtt gondolkodnak a vezetővel. Nehéz forgalmi helyzetekben csendben maradnak, mint­egy gondolati szünettel elő­segítik a vezető biztonságo­sabb ténykedését. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents