Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-24 / 301. szám
0 1985. december 24., kedd NÉPÚJSÁG-térTörténelmi karácsonyok Nyugodtak, csendesek voltak-e a karácsonyok hajdanán? Számítottak-e olyan jeles ünnepnek, mint manapság, amikor közeledtére lelassul a politikai élet. s még a háborúban álló felek többsége is — legalább erre a néhány napra — nyugodni hagyja fegyvereit. Kíváncsiság indított el bennünket, hogy végigjárjuk — ha gondolatban is— történelmünk országútját, s szemezgessünk régi karácsonyok történetéből. Nem volt könnyű dolgunk, mert rendszeres feljegyzéseket csak a XVIII. század elejétől, nagyjából a hazai sajtó kezdetétől találtunk. így aztán a korábbi évszázadokban ..utazgatva" a történetírók kénye-kedvének voltunk kiszolgáltatva. kibánya. Rozsnyóbánya és Igló — képviselői jöttek össze Kassán és hoztak fontos döntést: statútumba foglalták bányajogaikat. Jó négy évszázaddal később, 1903. december 26—27-én szintén bányaügyekről volt' szó, de ezúttal Budapesten, áz első országos bányászértekezleten. A századeleji karácsonyi gyűlések sorában akad egy megyei is.: 1908. december 26-án ült össze Füzesgyarmaton a Mezőfi Vilmos vezette újjászervezett Szociáldemokrata Párt, és vette fel a 48-as Szociáldemokrata Párt nevet. A magát szociáldemokrata jellegűnek minősítő, de valójában parasztpárt — mely a kisbirtokos parasztságra és a kisiparosokra épített — politikájában baloldali, antimi- litarista volt. A szociáldemokrata párt töi'ténetében is emlékezetesek maradnak a karácsonyok. A nyitány 1905. december 25—26-án volt Lúgoson, ahol a magyarországi románok tartották első szociáldemokrata kongresszusukat. Aztán jött a többi (rendőrségi zaklatástól tartva nyilván nem véletlenül karácsonykor): 1922-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt XXI., 1925-ben pedig XXIII. kongresszusa. (Hogy miért — miért nem, a közbeeső XXII. kongresszust áprilisban tartották, 1924- ben.) Lapok és Vallomások A sajtó, az újságírás sem szűkölködött jeles karácsonyokban, pontosabban jeles karácsonyi lapszámokban. Az ismert 1941-es és 1942-es karácsonyi Népszavák' előtt, már 1935. december 25-én — tehát holnap lesz éppen ötven éve — is megjelent egy emlékezetes karácsonyi lap. Az Esti Kurír adta ki. s jeles politikusok, sőt, egyházi és világi vezetők foglaltak benne állást a liberális polgári szabadságjogok mellett, illetve a Gömbös-kormány ellen. Néhány lap születésnapja is karácsonyra esett. 1869-ben a Rákosi Jenő nevével jegyzett Reform című polgári liberális napilap. 1878-ban a Pesti' Hírlap, az első, igazi üzleti vállalkozásként megjelenő lap, 1913-ban pedig a Függetlenségi Párt Károlyi Mihály vezette szárnyának hetilapja, az Űj Nemzedék jött ki az utcára, és mindhárom az ünnep első napján, december 25-én. De van még egy nekünk, délkelet-alföldieknek igazán kedves karácsonyi megjelenés: a vajdasági Magyar Szó jogelődje á Szabad Vajdaság első száma 1944. december 24-én hagyta el az újvidéki nyomdát. Se szeri, se száma a sehová nem sorolható, történelmi karácsonyoknak. Közöttük nem egy olyan akad, amely méltán kiérdemelhetné a különleges jelzőt. 1579 karácsonyát például egy Behram nevű török kereskedő tette emlékezetessé azzal a „csekélységgel". hogy kávét szállított Budára, s ezt a tényt december 26-án bejegyezték a vámnaplóba (mint utóbb kiderült, ez volt a kávé első hazai írásos említése). 1855. december 24-én meg új vasútvonalat nyitottak meg Győr és Bruck között, az egy évvel későbbi december 24-ét pedig a gázlámpa „juttatta be” a nagykönyvbe — Pest utcáin megkezdődött a gázvilágítás. Operabemutató is tett híressé karácsonyt, az 1822. évit, mert akkor, december 26-án mutatták be Kolozsváron Ruzitska JóTöbb mint ezeréves történelmünkben boldog-szomorú karácsonyok váltogatták egymást. Hogy melyikből volt a több? Nehéz megmondani. Mindenesetre ■ bizonyos események rendre megismétlődtek. Törvények és rendeletek Nagyon szerettek például (ki hinné?) törvényt vagy rendeletet hozni az uralkodók, majd később az erre jogosult testületek. Így a Bécs melletti Sankt Pölten városának 1487 karácsonyán (december 25-én) adományozott címert és jogosította lel vörös viaszpecsét használatára I. Mátyás. Ugyancsak karácsonykor, 1361. december 25-én kapott az egykori Pozsony vármegyében fekvő Modor mezőváros városi kiváltságlevelet I. (Nagy) Lajostól. I. Lipót az adófizetés módját szabályozó rendeletet adott ki 1698. december 24- én. Közel 200 évvel később. 1870. december 26-án a király a Sugár út (mai NépA magyar állam és az egyházak évtizedek alatt kimunkált. rendszerezett viszonyának köszönhető az a felismerés, hogy az egyházi műemlékek védelme az egyházak és az állami műemlékvédelem közös feladata, felelőssége. E felismerésnek köszönhető, hogy hazánk egyházi műemlékei, állapotukat tekintve, általában jó helyet foglalnak el Európában, hírnevet, megbecsülést szerezve a hazai műemlék- védelem gondos munkájának is a nemzetközi szakemberekben. köztársaság útja) építését kimondó törvénycikket szentesített. 1888 és 1908 karácsonyán is aláírt a király egy- egy törvénycikket. Az előbbiben a szeszes italok kimérése és kis mennyiségben való árusítása feletti rendelkezési jogot tartotta fenn az állam részére, az utóbbiban pedig az éjszakai női ipari munka eltiltásáról szóló 1906-os berni egyezményt cikkelyezte be. Három, amolyan ajándéknak számító rendelet is született századunk karácsonyain. Igaz, az egyik, az 1920-as felemás volt, mert bár — amnesztiarendeletről lévén szó — szabadon engedték az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság politikai elítéltjeit, de csak azokat, akikre 1920. február 26-a előtt sújtottak le, és akik nem voltak vezetők. A másodikat 1956-ban tették közzé, és a gyermek- telenségi adó megszüntetéséről, a harmadik pedig 1966- ban a tsz-tagok nyugdíjrendszerérői rendelkezett. Voltak nehezebb esztendők is. olyan karácsonyok, amikor háborús, vagy forradalPersze nem csak a szakemberek elismerése a fontos. A műemlékek védelme nemzeti ügy kell hogy legyen, hiszen az országos kulturális örökségnek a templomok, kegyhelyek is részei. Egyben fontos az is, hogy kulturális értékeink megőrzésének eredményeivel naponta találkozhat az idelátogató turista is. Román Andrást, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetőjét arra kértük, foglalja röviden össze azokat a jelentősebb műemléki mi események fűződtek e napokhoz. Éppen 275 éve például, 1610-ben Báthori Gábor fejedelem hadjáratra indult Serban Radu havas- alföldi vajda ellen. A Rá- kóczi-szabadságharc sem szűkölködött karácsonyi harci eseményekben, mert 1703- ban — december 24-én — Károlyi Sándor tábornok bevette a Bécs védelmére épített marcheggi sáncot, 1704- ben a császári csapatok Nagyszombatnál vereséget mértek a kurucokra, 1705- ben pedig — aligha karácsonyi ajándékként — Vak Bottyán tábornok kurucái indultak rohamra Sopron bevételéért. (Amint ismert, eredménytelenül.) A legendás Bem apó is harcban, pontosabban győzelemmel ünnepelte 1848 karácsonyát. December 25-én foglalta el hadteste Kolozsvárt. Negyvenegy éve, hazánk utolsó háborús karácsonyára két katonai, esemény is esett. December 25-én a Stollár-par- tizáncsoport rajtaütött a nyilasokon, (a tűzharcban valamennyien elestek), másnap pedig bezárult a gyűrű Budapest körül, és megkezdődött a főváros felszabadítása. Ülések és kongresszusok Ülésezni is szerettek — legalábbis a történelemkönyv tanúsága szerint — karácsonykor. 1487. december 26- án például hét északkeletmagyarországi bányaváros — Gölnicbánya, Szomolnokbá- nva. Rudabánva. Jászó, Telmunkákat, amelyek az idén a legtöbb feladatot adták. A szakember első helyen említette az ország legnagyobb műemléki felújítását, a fővárosi bazilika rekonstrukcióját. A helyreállítás első szakasza az idén véget ért: a templom teljes tetőzetét kicserélték, amire több mint százmillió forintot költöttek. Jelenleg az Állami Tervbizottság asztalán fekszik a bazilika teljes, átfogó rekonstrukciójának terve, amely a következő évek feladata lesz. Ugyancsak kiemelt helyet kapott a következő évek tennivalói között a budapesti Dohány utcai zsinagóga felújítása is- Az ország anyagi nehézségei miatt várható, hogy e két rekonstrukció lépcsőzetesen valósul majd meg az anyagi lehetőségeknek megfelelően. A kiemelt feladatok mellett a Műemléki Felügyelőség több, kisebb munkában is részt vesz. Nem „élő" kegyhelyek, de mirídenkép- pen említést érdemelnek a sorban az V. századból ránk maradt pécsi ókeresztény sírkamrák, és az ugyancsak itt feltárt mauzóleumok. A sírkamrák nagyszabású helyreállítása jövőre is folytatódik, míg a mauzóleum felújítása, amelyet Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az 1970-es években fedezett fel. a befejezés előtt áll. Dolgoznak a szakemberek Sopronban is, ahol a belváros átfogó rekonstrukciója keretében a bencés, a helybeliek által Kecske-templomnak nevezett épület tornyát állítják helyre. Az utóbbi időszak egyik legérdekesebb műemléki felfedezése volt a győri püspöki palota ebédlőjének falán ki-, bontott hármas, korareneszánsz ablak. Az idén ez is megújult. Az ország egyetlen gótikus görögkeleti temploma a ráckevei szerb templom, amelynek építészeti helyreállítása jövőre készül el. A közelmúltban fejezték be a' fel- debrői római katolikus templom teljes felújítását, s ezután kezdték meg a munkát a Heves megyei Tarnaszent- márián is. E két épület érdekessége. hogy az ország legrégebbi, a X—XI. századból származó római katolikus temploma. S ha már a ritkaságoknál tartunk, érdemes megemlíteni: Pásztón befejezés előtt áll a hatszögű román kori kápolna helyreállítása. A műemlék falait régészeti feltárással bontották ki, s most rekonstruálják. Ilyen kápolna nincs még egy hazánkban, csak az ausztriai Burgenland tartományban bukkantak hasonló építmények nyomára- Még a nagyobb munkák között említhetjük a befejezés előtt álló nyírbátori és nagyszekeresi református templomot is. E kiemelt feladatok mellett több tucat kisebb munkában vesz részt az Országos Műemléki Felügyelőség, anyagilag támogatva, szakmailag segítve az egyházakat a saját pénzükkel végzet) rekonstrukciókban. így például az e§ri érsekség újítja fel a város székesegyházát, amelyet az OMF százezer forinttal támogat. Mint azt a felügyelőség osztályvezetőjétől megtudtuk, az egyházakkal,- s valamennyi felekezetid nagyon jó, harmonikus az együttműködés, a műemlék- védelemben. Segíti az értékek megőrzését, hogy például az egri érsekségnek s;yát helyreállító részlege van. s a Református Központi Zsinati Irodában is egy kézben összefogva irányítják a műemlékekkel kapcsolatos munkát. Az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően helyreállítás) a felügyelőség engedélyével lehet csak megkezdeni, s az OMF — lehetőségeihez mérten — e munkákat a befejezésig figyelemmel követi, szaktanácsadással segítiE példák is mutatják; az utóbbi években, évtizedekben gyümölcsöző együttműködés alakul) ki a műemlékvédelem és az egyházak között. S ez még akkor is igaz, ha e területen is akadnak gondok. Említettük már a fővárosi balizika és a Dohány utcai zsinagóga helyzetét: a műemlékek felújítását nehezíti már az épületek nagysága is, hiszen csupán egyszerű rehoválásuk is milliókat emésztene fel. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irányításával most újítják fel megyénk egyik igen szép műemlék templomát, az orosházi evangélikus templomot is. A templom 1786- ban későbarokk stílusban épült, homlokzati tornyos templom, melynek oltárképét Pesky József festette, az orgona díszítője pedig Duna- iszky Lőrinc volt. A tatarozásról Kis János igazgató lelkészt kérdeztük, aki elmondta, hogy a mintegy kétmillió forintba kerülő felújítást 1985 májusában kezdték, és a jövő év áprilisában fejeződik be a nagy munka, amelyből a lábazat, a toronysisak és a zsef Béla futása című daljátékát — s az első magyar óperabemutatóról lévén szó —, ezzel új színházi műfaj indult hódító útjára hazánkban. 1918-ban a térképészek kaptak feladatot. December 26-án akár hozzá is kezdhettek volna a magyar államhatár átrajzolásához, mert. ezen a napon tették közzé — nem minden előzmény nélkül — Bukarestben I. Ferdinánd román király dekrétumát, amely kimondja Erdély és Románia egyesítését. Egy másik területi-földrajzi átszervezéssel járó karácsonya is volt Erdélynek. I960, december 24-én választották le Romániában a Magyar Autonóm Tartomány területéből Háromszék és. Csik egy részét, és helyettük odacsatolták Dicsőszent marton, Marosludas és Sármás környékét. A tartományban — melynek új neve Maros-Magyar Autonóm Tartomány lett, a magyarság aránya a korábbi alá csökkent. (Később, 1968-ban megszüntették az autonóm tartományt.) Végezetül emlékezzünk meg egy majd 270 esztendővel ezelőtti karácsonyra. A fon- tainebleau-i erdőben, a gros- bois-i kamalduli keresztesek kolostorában 1716. december 24-én kezdett hozzá II. Rákóczi Ferenc a híres Vallomások megírásához. „Igazságos, voltam, mivel természetszerűleg borzadtam az igazságtalanságtól; nem vágyakoztam semmire azért, nem kívántam semmit, hogy az igazi nemeslelkűség tükrét lássák bennem; a kincset megvetettem, a szűkölködő- ket felsegítettem ..." — olvashatjuk a II. könyvben, ezt a karácsony hangulatához, a szeretet és a béke ünnepéhez is illő. szép üzenetet. Ä. Z. nyílászárók festése van még hátra. A felújításra — amelyben szerepel többek között az épület komplett szigetelése — az Orosházi Evangélikus Egyházközség saját munkabrigádot szervezett, így lényegesen kisebb a költség. A munkát az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irányításával végzik, s a felügyelőség, ígérete szerint 1986-ban pénzzel is hozzájárul a szép műemlék templom megújulásához. Hasonlóképpen anyagi támogatást ígért az Orosházi Városi Tanács, valamint az országos egyház is. A szintén műemléki védettségű parókia épületét egyébkén) tavalyelőtt újították fej. Az orosházi evangélikus templom, amelynek tatarozására saját munkabrigádot szerveztek Templomok, kegyhelyek, sírkamrák Közös ügyünk: az egyházi műemlékvédelem A bazilika még állványok között
