Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

NÉPÚJSÁG 1985. december 24., kedd o 0 zombai kisharang Minden település féltve őrzi' szellemi és tárgyi emlékeit, melyek az évszázadok pusztításai ellenére megmaradtak. így van­nak ezzel az orosháziak is: az 1786-ban késő barokk stílusban épült műemlék evan­gélikus templom .oltára előtt néhány éve kis emelvényen helyezték el az 1744-es év­számú megrépedt zombai harangot, amely a város legrégibb emlékei közé tartozik. Orosháza újraalapítói ugyanis 1744-ben te­lepedtek meg jelenlegi lakhelyükön, miu­tán a Tolna megyei Zomba földesura — közel két évtizednyi ottlétük után — val­lásuk miatt elüldözte őket. Amíg szólt az 1744-ben már meglevő zombai harang, az összetartozás jelképe volt. Hívogatta az orosháziakat a közeli és távoli utcákból, hangja elhallatszott a né­pes tanyavilágba is: vasárnapokon, ünnep­napokon. így karácsonykor is. Akkor, ami­kor hó borítolta a téli tájat. amikor együtt volt a család a megterített asztal­nál, amikor az emberek szívébe szeretet és béke költözött. Idősebb orosháziak közül sokan úgy tud­ják, hogy a harang 1918-ban, Veres József esperes, jeles országgyűlési képviselő te­metésekor tört el. A közelmúltban azonban Tóth Kálmán, az egyház néhány évvel ko­rábbi, 1906-os jegyzőkönyveiből kiderítet­te. hogy a „toronybeli kisharang, melyet az ősök letelepedésükkor mindjárt beszerez­tek. megrepedt.” Ugyanakkor az elnökség javasolta, hogy helyére új harangot sze­rezzenek be, ,,a régi pedig emlékkép őriz­tessék meg". Az Orosházával kétségkívül egyidős, 25 cm magas és 45 cm átmérőjű bronzharan­got, melyet Joseph Michael Steinstock bu­dai harangöntőmester készített, az evan­gélikus egyház 1927-ben letétbe helyezte az akkor felavatott orosházi polgári iskola múzeumában. Egészen 1946-ig volt itt. majd az időközben megalakult orosházi Sokan úgy tudják, hogy a harang 1913-ban tört el .. . múzeum első kiállításán mutatták be. 1955.-ben a múzeumból visszakerült ere­deti tulajdonosához, majd amikor 1969- ben Orosháza fennállásának 225. évfor­dulóját ünnepelte a város, az egyház saját templomában, a régi, romos zombai ima­ház tégláiból épített talapzaton helyezte el ezt a mindnyájunk számára értékes kul­túrtörténeti emléket. Koszorús Oszkár Az egykor Csanád várme­gyéhez tartozó Battonya a Botanya névből keletkezett. A Botanya a korai Árpád­korban a mai Battonya te­rületén fekvő Anya nevű nagy határú településről és annak egy részét birtokló Bot nevű nagyúrról kapta. A Battonya helységnévnek szláv helynévből vagy szláv eredetű személynévből, va­lamint a magyar népnyelvi batona (gödény) madárnév­ből eredeztetése is ismert, de nem fogadható el. Battqnya lélekszáma a múlt század közepén (1851) 6517 volt, a század végén (1891) pedig már 12 018-an lakták, többségében magya­rok, de mellettük nagy számban szerbek, románok és szlovákok. (A településen 1984-ben 7626-an éltek.) Battonyának a múlt századi feljegyzések szerint jó föld­je, bőven termő szőlőse, olaj- törője és három gőzmalma volt. Itt született többek között Molnár C. Pál festőművész, Láng János néprajzkutató, és itt halt meg Nagy György András, az 1891. június 21-i battonyai zendülők egyik ve­zetője, az ellenük indított per egyik fővádlottja. A Népek Barátsága községi könyvtárat 1978-ban avatták Fotó: Szőke Margit Az 1891-es agrárszocialista zendülés 90. évfordulójára emel­ték a nagyközség lakói 1981-ben az emlékművet Bemutatjuk a megyei idegenforgalmi hivatalt Beszélgetés Mézes Jánosné hivatalvezetővel Országszerte fellendülőben van az ide­genforgalom; egyre többen utaznak, láto­gatnak el Budapestre, a Balatonon és ha­zánk ismertebb, felkapottabb városain, tá­jain kívül máshová is. A megyék mind jobban felismerik, hogy az idegenforgalom olyan üzlet, amellyel házigazda és vendég egyaránt jól jár, A jó pénzért persze jó portékát kell kínálni: nevezetességeket, színvonalas szolgáltatást, korszerű, kényel­mes szállás- és étkezési lehetőségeket, te­ret, módot a változatos szabadidős progra­mokhoz, s nem utolsósorban vendégszere­tetet. Köztudott, az árak sem közömbösek. Az sem titok, hogy Békés megye, sajnos, nem dicsekedhet túl sok nevezetességgel, csalogató látnivalóval, meg aztán idegen- forgalmi hagyományokkal, a turizmust ki­szolgáló fejlett kultúrával sem. Mézes Jánosné hivatalvezetőt arra kér­tük, mutassa be a megyei idegenforgalmi hivatalt és ismer't se tevékenységük lé­nyegét, feladataikat, lehetőségeiket. A hivatal székhelye Békéscsabán a Ta­nácsköztársaság útján — A hivatal megyei ide­genforgalmi érdekeltségű, Békés megyei idegenforgal­mának házigazdája. Lehető­ségeinkkel, programajánla­tokkal képviseljük szűkebb hazánkat, például 1986-ban három nyugati ország (Hol­landia, az NSZK, Franciaor­szág) Nemzetközi Idegenfor­galmi Vásárán egy közös, idegenforgalmi hivatalok ál­tal szerkesztett kiadvánnyal, programajánlattal. A Buda­pesti Nemzetközi Idegenfor­galmi Vásáron önálló kiál­lítóként veszünk részt. Első­sorban előszezoni kedvezmé­nyes megyei üdülési lehető­ségeket ajánlunk. 1985-ben egyébként elnyertük a leg­szebb stand díját a tájjelleg­nek megfelelő alföldi, mus­kátlis parasztházzal. Készül a megyei program- füzetünk, amely januárban jelenik meg. Főleg helyi üdü­lési lehetőségeket ajánlunk, de ez a kiadvány tartalmaz belföldi és szocialista utakat is. Értékesítjük a többi me­gyei idegenforgalmi hivatal üdülési lehetőségeit, prog­ramjait. A külföldi utaknál a Budapest Tourist útjait áruljuk, de az idegenforgal­mi hivatalok nyugati kiutaz­tatási kerete terhére, eseti utak szervezésére is van le­hetőségünk. Jelentős számú fizetőven­dég-szobával rendelkezünk Gyulán, Békéscsabán, Oros­házán, sőt Tótkomlóson és Eleken is. A megye és az or­szág egész területére szál­lást, étkezést biztosítunk. El­látunk információs feladato­kat, ehhez természetesen is­mernünk kell a megyében zajló kiemelt rendezvénye­ket, az illetékes tanácsok­tól eseménynaptárakat ka­punk. Vállalkozunk külön­böző rendezvények lebonyo­lítására, a résztvevők elhe­lyezéséről, ellátásáról, szabad idejük programszerű eltölté­séről gondoskodunk. — Békés megye idegen- forgalmi lehetőségeinek fel­tárása, az eddigieknél hatá­sosabb propagálása, bekap­csolása az országos turizmus­ba nem kis vállalkozás. Feladatunk alapos el­látásához szükségünk van az illetékes megyei, országos szervek, illetve más megyék társszerveinek támogatására, a tartalmas együttműködésre. Ügy érezzük, programjaink­kal széles rétegekhez szólunk és ezeket viszonylag szerény áron kínáljuk. Célunk a me­gyébe jövő idegenforgalom erősítése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az eddigieknél jobb propagandával ismer­tessük meg idegenforgalmi lehetőségeinket. 1986 márciu­sában jelenik meg a Buda­pest folyóirat Békés megyei melléklete, ebben a megye ipara, mezőgazdasága, ven­déglátása mutatkozik be, és természetesen idegenforgal­mi adottságainkról is szó­lunk. A kiadványt- a világon mindenütt terjesztik a kinn élő magyarok körében: re­méljük, hozzájárul majd ah­hoz, hogy külföldről is egy­re többen látogatnak el nem­csak a fővárosba és a Bala­tonhoz, hanem hozzánk, Bé­késbe is. 1986 január, feb­ruár táján rendezzük meg az idegenvezetők vetélkedőjét, ennek a megyei hivatal a fő szervezője. A vetélkedő dön­tője Budapesten, az Idegen- forgalmi Nemzetközi Vásá­ron lesz. Az előkészületekbe bevonjuk a társ idegenfor­galmi szervezeteket is. A megyei csapatból továbbju­tók képviselik majd Békést Budapesten. — Mit kínál a hivatal az idelátogató belföldi vendé­geknek, külföldi turistáknak? — Gyulán épül a három- csillagos termál kempingünk színvonalas üdülőházakkal, sátorozási lehetőségekkel. A kivitelezőkkel együtt sokát fáradozunk azért, hogy 1986 főidényében beüzemelhes­sük és megnyithassuk a kempinget. Ismertté válása érdekében természetesen igyekszünk kellő propagan­dát is biztosítani. így a Ma­gyarországon megrendezésre kerülő, debreceni kemping­világtalálkozóra. elő- és utó­táborozáshoz kempingünkre szóló programajánlatot ad­tunk, ezt kiegészítettük Gyu­láról szervezésünkben in­duló kirándulásokkal. Üz­letpolitikánkban a főszezon mellett az elő- és utószezon forgalmát szeretnénk növel­ni, a megyére vonatkozó ha­gyományokra és lehetőségek­re épülő programokkal. — Programajánlat, szál­láslehetőségek. Mit tartanak még fontosnak? Milyen konkrét terveik vannak? — Színvonalas szolgálta­tásokat szeretnénk kialakí­tani, amelyek nem nélkülöz­hetik a vendégszeretetet, az emberi közelséget. Célunk, hogy vendégeink jól érezzék magukat, jó közérzettel, fel­szabadultan töltsék el idejü­ket nálunk. Igyekszünk meg­mutatni megyénk, az Alföld természeti szépségeit, meg­őrzött emlékeit, de nem utol­sósorban Békés megye mai életét, adottságait is. Büszke­ségünk a gyönyörű, és 1985­ben tovább bővült Gyulai Várfürdő. De emellett a gyo­mai, a gyopárosi lehetősé­geket is szeretnénk ismertté tenni. A Körösök völ­gye és holtágai, különösen Szarvason és Békéss^ent- andráson kínálnak jó üdülési és kirándulási lehetőségeket. A helyi idegenforgalmi fel­tételek kialakítása és bekap­csolása az országos idegen- forgalomba nem kis feladat, és nem megy máról holnap­ra. Nagy reményeket fűzünk a kongresszusi turizmushoz, vagyis a nemzetközi rendez­vények idejére gazdag programajánlattal állunk elő. Hasonlóan fontosnak tartjuk a gyógyüdültetést, amelyre különösen kínálkozó forrá­saink vannak Gyulán, Bé- késszentandráson, Gyopáro­son, Gyomaendrődön. A me- zőhegyesi és szarvasi lovas­napok népszerűek; ugyanott lovasiskolát. tanfolyamot szervezünk. Szarvason. Gyu­lán tenisztanfolyam. Gyomán kéthetes úszótábor várja az érdeklődőket. — Akik ide bejönnek, ér­deklődök, általában milyen kérésekkel fordulnak Önök­höz? — Vendégeink többnyire nem Békés megyében akar­nak utazgatni. Inkább más tájak, városok iránt érdek­lődnek. Valamennyi megye idegenforgalmi hivatalának programfüzetével rendelke­zünk, mindenhova tudunk utakat ajánlani, szállást biz­tosítani. Egyéneknek, válla­latoknak, iskoláknak is szer­vezünk egy- és több napos belföldi és romániai utazást, kirándulást. Legtöbben a Budapest Tourist útjaira je­lentkeznek. Sajnos, elég sze­rény a forgalmunk, egyéni, belföldi utakra .szinte sem­mi. Nem ismerik a hivatalt eléggé, nincsenek tisztában tevékenységünkkel, szolgál­tatásainkkal. Ez is az oka, hogy ebben az évben az elő­zőhöz képest szerényebb évet zártunk. De mostani erőteljes felkészülésünkkel 1986-ot igyekszünk jól meg­alapozni. Niedzielsky Katalin Az érdeklődők általában a Budapest Tourist útjaira jelent­keznek Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents