Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

NÉPÚJSÁG 1985. december 24.. kedd o Hetvenöt éve született Erdei Ferenc 1910. december 24-én született Makón Erdei Ferenc, a XX. századi magyar értelmiség kiemelkedő egyénisége, kisparaszti, törpebirtokos-hagymakertész családban. Ele­mi és középiskolai tanulmányai után a szegedi egyetem jogi és államtudományi karára iratkozott be. Érdeklődé­se azonban már jogi tanulmányai alatt is a közgazda­ságtan és a szociológia felé fordult. 1932-ben katonaként letartóztatták a fennálló társadalmi rend elleni izgatás vádjával és héthónapi fogházra ítélték. A jogi diploma megszerzése után könyvelő lett a hagymatermelők makói szövetkezetében. 1935-ben tanulmányutat tett Hollandiá­ban, Németországban, Svájcban. Hazatérve közel került Móricz Zsigmondhoz, Sárközi Györgyhöz, Veres Péterhez, Mód Aladárhoz. A Márciusi Front balszárnyához tarto­zott. Fontos szerepe volt a Győrffy Kollégium munkájá­ban, egyik kiemelkedő előadója a népi írók 1943. évi szárszói konferenciájának. Részt vett a Szabad Szó szer­kesztésében is. 1944 őszén parasztpárti politikusként Szegeden felvette a kapcsolatot az MKP-val, s ettől kezdve aktív szerepet vállalt az ország újjáépítésében, az élet megindításában. 1944-ben az ideiglenes nemzetgyűlés képviselője, a deb­receni ideiglenes kormány belügyminisztere volt. Ki­emelkedő szerepet játszott a földreformtörvény és a föld­művesek földhöz juttatásáról szóló rendelet kidolgozá­sában. A Nemzeti Parasztpártnak előbb alelnöke, majd főtitkára volt. A nagyüzemi gazdálkodás híveként támo­gatta a mezőgazdaság szocialista átszervezésének bein­dítását. 1948-tól 1956-ig különböző minisztériumok élén állt. 1957 után tudományszervezői, tudósi munkája került elő­térbe: a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, majd két ciklusban az Akadémia főtitkára. Ezt követően az Akadémia alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, 1965-től az Elnöki Tanács tagja volt. Az 1967. évi első termelőszövetkezeti -kongresszuson beválasztották a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsába, melyben 1971- ben bekövetkezett haláláig 'dolgozott. Közéleti, politikusi munkássága mellett jelentős írói működése is. Első szociográfiája Királyhegyes községről 1931-ben a Századunkban jelent meg, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának falukutató munkájában való tevékeny részvétel eredményeként. Munkatársa volt a Válasznak és a Kelet Népének is. A II. világháború alatt a Népszavának dolgozott. A Duna—Tisza-közi paraszt­ság életét vizsgáló szociográfiája, a „Futóhomok” 1937- ben jelent meg a „Magyarország felfedezése” sorozat má­sodik köteteként. Ezzel lett tagja a falukutató írók cso­portjának. Ilyen irányú munkásságának további termé­kei a településformákról írt művei. „Parasztok” és a „Magyar paraszttársadalom” című írásai a hazai szocio­lógiai-szociográfiai irodalom úttörő alkotásai. Üjabb megközelítésben foglalkozott régi témájával az 1972-ben megjelent Város és Vidékében. Ez volt a „Magyaror­szág felfedezése” című újrainduló soorozat első darabja, melyben Csongrád megye városainak felszabadulás utá­ni életét, fejlődését vizsgálta. A felelős államférfi és tu­dós munkásságával hozzájárult a hagyományok megőr­zéséhez, a helytörténetírás fellendüléséhez is. A tágabban vett szülőföldhöz, az Alföldhöz való állan­dó és alkotó kapcsolatát jelzi részvétele a murony-pecei olvasókörben 1968. január 27-én, az egykori Szegedi Fia­talok és a helybeliek találkozóján. De véleményt mond a „Város és Vidékében” a szocialista városfejlődés kapcsán Orosházáról is. Véleményét, miszeript Vásárhelyhez ha­sonlóan itt is meg fog maradni a tanyás szerkezet hosz- szú időn keresztül, a mai valóság igazolta. A vásárhelyi művésztelep értékelése kapcsán a gyulaváriból indult Kohán György művészetével is foglalkozik, kimutatva annak békési gyökereit. Szociográfiáiban több olyan kér­dést fogalmazott meg, amelyek a mai településfejlesztés kulcskérdései lettek. Elegendő a városok szerepkörének növekedéséről írtakra utalni, amelyben a falu és a város mind intenzívebbé váló igazgatási, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatait fogalmazta meg. A járási hivatalok meg­szüntetése a napi gyakorlatba ültette át ezt a megálla­pítást. Erdei Ferenc kiemelkedő közéleti munkássága, tudósi eredményei alapján történelmünk formálójaként marad meg az utókor emlékezetében. Némedi András nács tagjává választják, s tevékenysége azóta országos méretűvé teljesedik, s nyug­díjazása óta — már tizenöt éve — rendületlenül dolgo­zik kedves munkahelyén, a gyulai harisnyagyárban ... — És a hétvégeken? — próbálkozom újra, hogy be­pillanthassak magánélete spanyolfala mögé ... — Nézze, van nekem egy keresztfiam, aki már fel­nőtt, családos ember. Hoz­zájuk szoktam ellátogatni. Mindig hívnak, mert tudja — lehalkítja a hangját, mintha titkot súgna —, ami­kor még kicsi volt, én ne­veltem . . . — És amikor nem megy el hozzájuk? — makacskodom. — Akkor, akkor otthon vagyok... Szeredi Etelka hetvenéves. Arra gondolok, ha a hétvé­geken egyszer-egyszer mind­azok meglátogatnák, akik­kel jót tett, akiken segített, legalább még harminc évig egyszer sem maradna magá­ra .. . Ternyák Ferenc T. Boy a Diákcentrumban Szombat délután az el­csendesült, orosházi utcákon kevesen sétálgatnak. A Pető­fi Művelődési Központ előtt gyanútlanul elhaladó, sza­kállas fiatalember kissé meg­lepődve, de szemlátomást boldogan veszi tudomásul, hogy két tizenéves lány ro­han felé mosolyogva. A kö­vetkező pillanatban már hármasban indulnak felfelé a művelődési központ lép­csőin: a szakállas és az őt agitáló, ellenállhatatlan lá­nyok. Hogy mi történt ezután? Még mielőtt bárki megvádol­hatná a lányokat, el kell mondanom, hogy semmi rossz, ellenkezőleg: teljesen ártatlan cél vezette a „csábí­tókat”. Ahhoz, hogy kielégítő ma­gyarázatot adhassak, követ­nem kell a különös triót a művelődési központ falai közé. Már az előcsarnokban gyanúsan sok tinédzserrel ta­lálkozom. Érdeklődöm, kitől tudhatnék meg néhány dol­got az itt zajló eseményekről. A lány, akit leállítok, csak ennyit mond: „Cabit ke­resd!”, aztán még gyorsan felkínál nekem egy tombolát. Rövid keresgélés után végre ott áll előttem az, aki min­dent meg tud magyarázni. Cabi, alias Czabarka János, — mint az később kiderült, a fő T. Boy — tizenéves, szem­üveges srác, semmiben sem különbözik az itt levő fia­taloktól, hacsak a nyakában függő csengettyű nem jelent valamit. Kérésemre szívesen mesél az éppen zajló prog­ramról : „ A tavalyi évhez hasonló­an az idén ismét megrendez­tük Orosházán a kétnapos diákcentrumot. A szervezés gondjait három iskola vál­lalta magára: a Táncsics gimnázium, a gép- és gyors­író iskola és a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközép- iskola. A diákok természete­sen sok segítséget kaptak a városi KISZ-bizottság mun­katársaitól is. Így kerülhe­tett sor december 21-én az ünnepélyes megnyitóra. A diákcentrum szervezőinek nem titkolt célja, hogy az orosházi tanulókon kívül idecsalogassa a vidéki isko­latársakat is, a jónak ígérke­ző programok segítségével. A műsoron szerepel sportver­seny, cserebere, videovetítés, diszkó, táncház és vetélke­dő." Most érkeztünk el a min­dent megmagyarázó vetélke­dőhöz. Már az elnevezésből is sejthetjük, hogy nem akármilyen vetélkedő köze­pébe toppantunk. Ez ugyanis a T. Boy-show. A csapatok — név szerint: Sivatagi ro­hamkukac, Pom-pom ' és I Buzgómócsing -— tagjait a már említett három iskola tanulói alkották. A játékve­zető (Cabi), nyakában a nél­külözhetetlen csengővel ki­osztotta az első feladatokat. Figyelem, most megtudhat­juk, miért „rabolták el” a szakállas fiatalembert! A fel­adat az volt, hogy a csapatok állítsanak elő minél több sza­kállas férfit, természetesen értékes pontokért. A vállal­kozó kedvű szakállasok egyébként nem jártak rosz- szul, mivel kaptak egy-egy Leg-pogácsát. A Leg-pogácsa a vetélkedő legjobbjait illet­te, mint ahogy azt neve is sejteti. A T. Boy-showban a „sza­kállas vadászaton” kívül sze­repelt még néhány tébolyult | feladat. Megtudhattuk pél- I dául, hogy milyen lesz a KISZ-egyenruha 2000-ben. szemtanúi lehettünk egy írott szöveg szinkronizálásának, táncversenyt láthattunk, és hangszer nélküli zenét hall­hattunk. A két~es fél • órás vetélkedő során rengeteget lehetett nevetni, de bármily meglepő, tanulni is. Tudom, elég ünneprontónak tűnhet ez a megállapítás, így teli­szünet idején, mégis igaz. A résztvevők észrevételenül je­gyeztek meg fontos dolgokat, és tették próbára memóriá­jukat. A vetélkedő helyezettjei­nek sorát, azt hiszem feles­leges leírni, hisz itt min­denki nyert valamit: van, aki csokit, van, aki tapasztalato­kat. A lényeg az, hogy a diá­kok megünnepelték a kará­csonyt. a téli szünet kezde­tét; és ami a legfontosabb, hogy mindenki jól érezte magát — még a szakállas is , . . Gajdács Emese Átadták Új számítástechnikai szakkönyvek Etelka hetvenéves arcában riadtan rebbennek meg élénk szemei... — Tudja, én lány marad­tam, mert nem adtak férj­hez. — közömbös hangon mondja, de valami szomorú rezdülést azért ott érzek a mondat mögött. — A háborúban elesett két fiútestvérem. Hősi ha­lált haltak .. . Később vilá­gosodott meg nekem, hogy ebben a háborúban a külön­böző nemzetek szerencsétlen kétkezi munkásai imperia­lista érdekekért ontották egymás vérét...-Azt hiszem, ennél ponto­sabban egy haladó gondol­kodású politikus sem defi­niálhatná a másodig világ­háborút, A gyulai nőmozgalomban levél sem rezdült nélküle, s csak úgy mellékesen: a „Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója” címet is' kiérdemelte. 1957-ben az Országos Nőta­Korszerűsítés, felújítás Néhány nappal ezelőtt meghívást kaptunk Szabadkígyósra, a Békéscsaba és Vidéke Áfész ottani élelmiszerboltjába, me­lyet aznap reggel nyitottak meg. Hogy mi ebben az érdekes, mely nyilvánosságot érdemel? Ezen a képen csak egy rész/ látható abból az élelmiszerbolt­ból, melynek korszerűsítése, felújítása csaknem 1 millió 300 ezer forintba került. És most következik a nem mindennapi érdekesség. Nevezetesen az, hogy ebből a tetemes összegből több mint 800 ezer forintot a Békéscsaba és Vidéke Áfész szabadkígyósi tagsága fizetett be célrészjegyzések címén a szövetkezet pénztárába. Tette ezt a szövetkezet tagsága azért, hogy segítsék szövetkezetüket és elavult üzletüket olyan vált­sa fel, mely méltó e gyors ütemben épülő Szabadkígyóshoz És az élelmiszerbolt melletti presszó, melynek korszerűsíté­sét az Áfész vállalta magára Kép, szöveg: Balkus Imre Karácsonyi jegyzetecske Mondja meg nekem valaki, miért dolgozunk még mindig kará­csony és szilveszter között. A rádióbeli Esti Magazin gondolkodta­tott el ezen. Két riportere azon dolgozott egy fél napon át, hogy te­lefonon megtudja, hol dolgoznak és hol nem a szenteste előtti dél­után. Aki hallotta, tudja — nem sok helyen. Négy-Öt üzemből, hi­vatalból egy volt az, ahol bent voltak. Legtöbbjükből már haza­mentek az emberek. Javaslok valamit. Legyen az év vége olyan időszak, amikor nem dolgozik senki, hiszen oly sok helyen így van már. Persze már hallom is a kételkedőket. „Hát a kereskedelem — egy hétre nem lehet előre tejet, kenyeret venni! —, a közbiztonság, a betegellá­tás . . . ? Ezekre valóban nehéz a megoldás. De mégis, mi volna, ha — ott, ahol mód van rá — mindenki tarta­lékolna négy-öt napot szabadságából az év végére. Vagy legyen eny- nyivel kevesebb a szabadságalap. Én még azt sem bánnám, ha új­ság sem jelenne meg, sőt ne legyen tv-műsor sem. Micsoda ener­giamegtakarítás lenne. Ugye jó volna? Egy héten át csak szeretni egymást — ünnepelni a szeretetet. (ernszt) Európa egyik legrangosabb számítástechnikai kiadója, az NSZK-beli Data-Becker 10 kö­tetből álló sorozatát jelenteti meg magyar fordításban a No­votrade Rt. A kézikönyvek hasznos taná­csokkal, ötletekkel segítik az iskolák, szakkörök, számítás- technikai klubok munkáját, út­mutatást adnak a számítógépek jobb kihasználásához, s ismerte­tik a játékprogram-készítés fo­gásait is. A kötetekből a kez­dők és a számítástechnikában már jártas érdeklődők egyaránt sok hasznos ismeretre tehetnek szert. A felújított épület Fotó: Béla Ottó Tudom, hogy ellentmondás van a címben, mert a kicsi­nyítő képzős személynév után inkább illenék a „he­tes” a hetvenes helyett. Az öregítő „néni” szót azonban nem tűri meg maga mellett ez az egyedi, egyszerű embe­ri jellem; Szeredi Eta — Etelka, esetleg Etuka. Köz­életi szerepléséről, a nő­mozgalomban végzett em­berfeletti munkájáról már számtalan kitüntetés és megannyi protokolláris ízű cikk adott jelzést, a köznek. Egyéni életéről azonban szépkeveset tudunk. Jóma­gam évtizedek óta ismerem, a '60-as évek elején írtam is róla riportázs formájában, de — lehet, hogy utolsó al­kalom —, a szó szoros értel­mében vett magánéletéről még nem sikerült anyagot gyűjtenem .. . Amikor erről faggatom, egészséges, kerek a biharugrai határőrőrs felújított épületét Tegnap átadták a biharug­rai határőrőrs felújított és korszerűsített épületét. Hat­vankettőben újították fel utoljára az épületet, így a ré­gi, őrs már nem elégítette ki a mai igényeket. A munká­latokat — a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Tervező Vál­lalatának tervei alapján — saját kivitelezésben a néphad­sereg egyik építőbrigádja vé­gezte, több mint 5 millió fo­rint értékben. A múlt év március 16-án kezdődő mun­kálatok megújították a fala­kat, a nyílászárókat, a meny- nyezetet és tetőszerkezetet, új központi fűtésit és fürdő- helyiséget kapott az őrs. Az épületet az országos parancs­nokság képviseletében Kalo­csai György mérnök alezre­des adta' át rendeltetésének.

Next

/
Thumbnails
Contents