Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-24 / 301. szám
NÉPÚJSÁG 1985. december 24.. kedd o Hetvenöt éve született Erdei Ferenc 1910. december 24-én született Makón Erdei Ferenc, a XX. századi magyar értelmiség kiemelkedő egyénisége, kisparaszti, törpebirtokos-hagymakertész családban. Elemi és középiskolai tanulmányai után a szegedi egyetem jogi és államtudományi karára iratkozott be. Érdeklődése azonban már jogi tanulmányai alatt is a közgazdaságtan és a szociológia felé fordult. 1932-ben katonaként letartóztatták a fennálló társadalmi rend elleni izgatás vádjával és héthónapi fogházra ítélték. A jogi diploma megszerzése után könyvelő lett a hagymatermelők makói szövetkezetében. 1935-ben tanulmányutat tett Hollandiában, Németországban, Svájcban. Hazatérve közel került Móricz Zsigmondhoz, Sárközi Györgyhöz, Veres Péterhez, Mód Aladárhoz. A Márciusi Front balszárnyához tartozott. Fontos szerepe volt a Győrffy Kollégium munkájában, egyik kiemelkedő előadója a népi írók 1943. évi szárszói konferenciájának. Részt vett a Szabad Szó szerkesztésében is. 1944 őszén parasztpárti politikusként Szegeden felvette a kapcsolatot az MKP-val, s ettől kezdve aktív szerepet vállalt az ország újjáépítésében, az élet megindításában. 1944-ben az ideiglenes nemzetgyűlés képviselője, a debreceni ideiglenes kormány belügyminisztere volt. Kiemelkedő szerepet játszott a földreformtörvény és a földművesek földhöz juttatásáról szóló rendelet kidolgozásában. A Nemzeti Parasztpártnak előbb alelnöke, majd főtitkára volt. A nagyüzemi gazdálkodás híveként támogatta a mezőgazdaság szocialista átszervezésének beindítását. 1948-tól 1956-ig különböző minisztériumok élén állt. 1957 után tudományszervezői, tudósi munkája került előtérbe: a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, majd két ciklusban az Akadémia főtitkára. Ezt követően az Akadémia alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, 1965-től az Elnöki Tanács tagja volt. Az 1967. évi első termelőszövetkezeti -kongresszuson beválasztották a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsába, melyben 1971- ben bekövetkezett haláláig 'dolgozott. Közéleti, politikusi munkássága mellett jelentős írói működése is. Első szociográfiája Királyhegyes községről 1931-ben a Századunkban jelent meg, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának falukutató munkájában való tevékeny részvétel eredményeként. Munkatársa volt a Válasznak és a Kelet Népének is. A II. világháború alatt a Népszavának dolgozott. A Duna—Tisza-közi parasztság életét vizsgáló szociográfiája, a „Futóhomok” 1937- ben jelent meg a „Magyarország felfedezése” sorozat második köteteként. Ezzel lett tagja a falukutató írók csoportjának. Ilyen irányú munkásságának további termékei a településformákról írt művei. „Parasztok” és a „Magyar paraszttársadalom” című írásai a hazai szociológiai-szociográfiai irodalom úttörő alkotásai. Üjabb megközelítésben foglalkozott régi témájával az 1972-ben megjelent Város és Vidékében. Ez volt a „Magyarország felfedezése” című újrainduló soorozat első darabja, melyben Csongrád megye városainak felszabadulás utáni életét, fejlődését vizsgálta. A felelős államférfi és tudós munkásságával hozzájárult a hagyományok megőrzéséhez, a helytörténetírás fellendüléséhez is. A tágabban vett szülőföldhöz, az Alföldhöz való állandó és alkotó kapcsolatát jelzi részvétele a murony-pecei olvasókörben 1968. január 27-én, az egykori Szegedi Fiatalok és a helybeliek találkozóján. De véleményt mond a „Város és Vidékében” a szocialista városfejlődés kapcsán Orosházáról is. Véleményét, miszeript Vásárhelyhez hasonlóan itt is meg fog maradni a tanyás szerkezet hosz- szú időn keresztül, a mai valóság igazolta. A vásárhelyi művésztelep értékelése kapcsán a gyulaváriból indult Kohán György művészetével is foglalkozik, kimutatva annak békési gyökereit. Szociográfiáiban több olyan kérdést fogalmazott meg, amelyek a mai településfejlesztés kulcskérdései lettek. Elegendő a városok szerepkörének növekedéséről írtakra utalni, amelyben a falu és a város mind intenzívebbé váló igazgatási, gazdasági és kulturális kapcsolatait fogalmazta meg. A járási hivatalok megszüntetése a napi gyakorlatba ültette át ezt a megállapítást. Erdei Ferenc kiemelkedő közéleti munkássága, tudósi eredményei alapján történelmünk formálójaként marad meg az utókor emlékezetében. Némedi András nács tagjává választják, s tevékenysége azóta országos méretűvé teljesedik, s nyugdíjazása óta — már tizenöt éve — rendületlenül dolgozik kedves munkahelyén, a gyulai harisnyagyárban ... — És a hétvégeken? — próbálkozom újra, hogy bepillanthassak magánélete spanyolfala mögé ... — Nézze, van nekem egy keresztfiam, aki már felnőtt, családos ember. Hozzájuk szoktam ellátogatni. Mindig hívnak, mert tudja — lehalkítja a hangját, mintha titkot súgna —, amikor még kicsi volt, én neveltem . . . — És amikor nem megy el hozzájuk? — makacskodom. — Akkor, akkor otthon vagyok... Szeredi Etelka hetvenéves. Arra gondolok, ha a hétvégeken egyszer-egyszer mindazok meglátogatnák, akikkel jót tett, akiken segített, legalább még harminc évig egyszer sem maradna magára .. . Ternyák Ferenc T. Boy a Diákcentrumban Szombat délután az elcsendesült, orosházi utcákon kevesen sétálgatnak. A Petőfi Művelődési Központ előtt gyanútlanul elhaladó, szakállas fiatalember kissé meglepődve, de szemlátomást boldogan veszi tudomásul, hogy két tizenéves lány rohan felé mosolyogva. A következő pillanatban már hármasban indulnak felfelé a művelődési központ lépcsőin: a szakállas és az őt agitáló, ellenállhatatlan lányok. Hogy mi történt ezután? Még mielőtt bárki megvádolhatná a lányokat, el kell mondanom, hogy semmi rossz, ellenkezőleg: teljesen ártatlan cél vezette a „csábítókat”. Ahhoz, hogy kielégítő magyarázatot adhassak, követnem kell a különös triót a művelődési központ falai közé. Már az előcsarnokban gyanúsan sok tinédzserrel találkozom. Érdeklődöm, kitől tudhatnék meg néhány dolgot az itt zajló eseményekről. A lány, akit leállítok, csak ennyit mond: „Cabit keresd!”, aztán még gyorsan felkínál nekem egy tombolát. Rövid keresgélés után végre ott áll előttem az, aki mindent meg tud magyarázni. Cabi, alias Czabarka János, — mint az később kiderült, a fő T. Boy — tizenéves, szemüveges srác, semmiben sem különbözik az itt levő fiataloktól, hacsak a nyakában függő csengettyű nem jelent valamit. Kérésemre szívesen mesél az éppen zajló programról : „ A tavalyi évhez hasonlóan az idén ismét megrendeztük Orosházán a kétnapos diákcentrumot. A szervezés gondjait három iskola vállalta magára: a Táncsics gimnázium, a gép- és gyorsíró iskola és a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközép- iskola. A diákok természetesen sok segítséget kaptak a városi KISZ-bizottság munkatársaitól is. Így kerülhetett sor december 21-én az ünnepélyes megnyitóra. A diákcentrum szervezőinek nem titkolt célja, hogy az orosházi tanulókon kívül idecsalogassa a vidéki iskolatársakat is, a jónak ígérkező programok segítségével. A műsoron szerepel sportverseny, cserebere, videovetítés, diszkó, táncház és vetélkedő." Most érkeztünk el a mindent megmagyarázó vetélkedőhöz. Már az elnevezésből is sejthetjük, hogy nem akármilyen vetélkedő közepébe toppantunk. Ez ugyanis a T. Boy-show. A csapatok — név szerint: Sivatagi rohamkukac, Pom-pom ' és I Buzgómócsing -— tagjait a már említett három iskola tanulói alkották. A játékvezető (Cabi), nyakában a nélkülözhetetlen csengővel kiosztotta az első feladatokat. Figyelem, most megtudhatjuk, miért „rabolták el” a szakállas fiatalembert! A feladat az volt, hogy a csapatok állítsanak elő minél több szakállas férfit, természetesen értékes pontokért. A vállalkozó kedvű szakállasok egyébként nem jártak rosz- szul, mivel kaptak egy-egy Leg-pogácsát. A Leg-pogácsa a vetélkedő legjobbjait illette, mint ahogy azt neve is sejteti. A T. Boy-showban a „szakállas vadászaton” kívül szerepelt még néhány tébolyult | feladat. Megtudhattuk pél- I dául, hogy milyen lesz a KISZ-egyenruha 2000-ben. szemtanúi lehettünk egy írott szöveg szinkronizálásának, táncversenyt láthattunk, és hangszer nélküli zenét hallhattunk. A két~es fél • órás vetélkedő során rengeteget lehetett nevetni, de bármily meglepő, tanulni is. Tudom, elég ünneprontónak tűnhet ez a megállapítás, így teliszünet idején, mégis igaz. A résztvevők észrevételenül jegyeztek meg fontos dolgokat, és tették próbára memóriájukat. A vetélkedő helyezettjeinek sorát, azt hiszem felesleges leírni, hisz itt mindenki nyert valamit: van, aki csokit, van, aki tapasztalatokat. A lényeg az, hogy a diákok megünnepelték a karácsonyt. a téli szünet kezdetét; és ami a legfontosabb, hogy mindenki jól érezte magát — még a szakállas is , . . Gajdács Emese Átadták Új számítástechnikai szakkönyvek Etelka hetvenéves arcában riadtan rebbennek meg élénk szemei... — Tudja, én lány maradtam, mert nem adtak férjhez. — közömbös hangon mondja, de valami szomorú rezdülést azért ott érzek a mondat mögött. — A háborúban elesett két fiútestvérem. Hősi halált haltak .. . Később világosodott meg nekem, hogy ebben a háborúban a különböző nemzetek szerencsétlen kétkezi munkásai imperialista érdekekért ontották egymás vérét...-Azt hiszem, ennél pontosabban egy haladó gondolkodású politikus sem definiálhatná a másodig világháborút, A gyulai nőmozgalomban levél sem rezdült nélküle, s csak úgy mellékesen: a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” címet is' kiérdemelte. 1957-ben az Országos NőtaKorszerűsítés, felújítás Néhány nappal ezelőtt meghívást kaptunk Szabadkígyósra, a Békéscsaba és Vidéke Áfész ottani élelmiszerboltjába, melyet aznap reggel nyitottak meg. Hogy mi ebben az érdekes, mely nyilvánosságot érdemel? Ezen a képen csak egy rész/ látható abból az élelmiszerboltból, melynek korszerűsítése, felújítása csaknem 1 millió 300 ezer forintba került. És most következik a nem mindennapi érdekesség. Nevezetesen az, hogy ebből a tetemes összegből több mint 800 ezer forintot a Békéscsaba és Vidéke Áfész szabadkígyósi tagsága fizetett be célrészjegyzések címén a szövetkezet pénztárába. Tette ezt a szövetkezet tagsága azért, hogy segítsék szövetkezetüket és elavult üzletüket olyan váltsa fel, mely méltó e gyors ütemben épülő Szabadkígyóshoz És az élelmiszerbolt melletti presszó, melynek korszerűsítését az Áfész vállalta magára Kép, szöveg: Balkus Imre Karácsonyi jegyzetecske Mondja meg nekem valaki, miért dolgozunk még mindig karácsony és szilveszter között. A rádióbeli Esti Magazin gondolkodtatott el ezen. Két riportere azon dolgozott egy fél napon át, hogy telefonon megtudja, hol dolgoznak és hol nem a szenteste előtti délután. Aki hallotta, tudja — nem sok helyen. Négy-Öt üzemből, hivatalból egy volt az, ahol bent voltak. Legtöbbjükből már hazamentek az emberek. Javaslok valamit. Legyen az év vége olyan időszak, amikor nem dolgozik senki, hiszen oly sok helyen így van már. Persze már hallom is a kételkedőket. „Hát a kereskedelem — egy hétre nem lehet előre tejet, kenyeret venni! —, a közbiztonság, a betegellátás . . . ? Ezekre valóban nehéz a megoldás. De mégis, mi volna, ha — ott, ahol mód van rá — mindenki tartalékolna négy-öt napot szabadságából az év végére. Vagy legyen eny- nyivel kevesebb a szabadságalap. Én még azt sem bánnám, ha újság sem jelenne meg, sőt ne legyen tv-műsor sem. Micsoda energiamegtakarítás lenne. Ugye jó volna? Egy héten át csak szeretni egymást — ünnepelni a szeretetet. (ernszt) Európa egyik legrangosabb számítástechnikai kiadója, az NSZK-beli Data-Becker 10 kötetből álló sorozatát jelenteti meg magyar fordításban a Novotrade Rt. A kézikönyvek hasznos tanácsokkal, ötletekkel segítik az iskolák, szakkörök, számítás- technikai klubok munkáját, útmutatást adnak a számítógépek jobb kihasználásához, s ismertetik a játékprogram-készítés fogásait is. A kötetekből a kezdők és a számítástechnikában már jártas érdeklődők egyaránt sok hasznos ismeretre tehetnek szert. A felújított épület Fotó: Béla Ottó Tudom, hogy ellentmondás van a címben, mert a kicsinyítő képzős személynév után inkább illenék a „hetes” a hetvenes helyett. Az öregítő „néni” szót azonban nem tűri meg maga mellett ez az egyedi, egyszerű emberi jellem; Szeredi Eta — Etelka, esetleg Etuka. Közéleti szerepléséről, a nőmozgalomban végzett emberfeletti munkájáról már számtalan kitüntetés és megannyi protokolláris ízű cikk adott jelzést, a köznek. Egyéni életéről azonban szépkeveset tudunk. Jómagam évtizedek óta ismerem, a '60-as évek elején írtam is róla riportázs formájában, de — lehet, hogy utolsó alkalom —, a szó szoros értelmében vett magánéletéről még nem sikerült anyagot gyűjtenem .. . Amikor erről faggatom, egészséges, kerek a biharugrai határőrőrs felújított épületét Tegnap átadták a biharugrai határőrőrs felújított és korszerűsített épületét. Hatvankettőben újították fel utoljára az épületet, így a régi, őrs már nem elégítette ki a mai igényeket. A munkálatokat — a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Tervező Vállalatának tervei alapján — saját kivitelezésben a néphadsereg egyik építőbrigádja végezte, több mint 5 millió forint értékben. A múlt év március 16-án kezdődő munkálatok megújították a falakat, a nyílászárókat, a meny- nyezetet és tetőszerkezetet, új központi fűtésit és fürdő- helyiséget kapott az őrs. Az épületet az országos parancsnokság képviseletében Kalocsai György mérnök alezredes adta' át rendeltetésének.
